Magyar Szó, 1972. november (29. évfolyam, 317-329. szám)
1972-11-16 / 317. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1972. nov. 19. Kopogtatnak a bizottságok Nyugtalanság a vagyon eredetének kivizsgálása miatt — útépítésre vonatkozó tartományi törvény meghozatalát követelik — A Zombori Községi Képviselő-Testület üléséről A Zombori Községi Képviselő-Testület tegnap megismerkedett azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az akcióprogram alapján a hatósági szervek foganatosítottak. A terjedelmes jelentés beszámolt róla, hogy a képviselő-testület akcióprogramjának megvalósítása gyors ütemben halad, és a szakszolgálatokban szinte mozgósítási állapot van. Igim sok bűnvádi feljelentés történt, sok kihágást elkövető polgárt megbüntetek és folyamatban van a vagyon eredetének kivizsgálása. A képviselő testület több tagja szánhatt be arról, hogy nyugtalanság érezhető a polgárok körében azoknak a bizottságoknak a működése miatt, amelyek kivizsgálják a1 vagyon eredetét. A mezőgazdasági termelők, különösen a jószágtenyésztők tartanak attól, hogy rájuk nézve a bizottságok munkája súlyos következményekkel járhat, s nyugtalankodnak azok a polgárok is, akiknek takarékbetétjük van a banko,ban. Az ilyen vizsgálódás során ugyanis — hangzott el a képviselő-testület ülésén — a hirtelen hozott megállapítások és a hanyagság ártatlan embereket is gyanúba keverhet. A képviselő-testület elnöke válaszolt az említett aggodalmakra, és hangsúlyozta: — Nem kell attól tartani, hogy a vagyon eredetét vizsgáló bizottságok zaklatni fogják a polgárokat, s hogy elhamarkodott ítéleteket hoznak, s ennek következtében valaki igazságtalanul megkárosul. A bizottságok szigorúan a törvény szerint járnak el, és minden körülmény figyelembevételével végzik feladatukat. Szó sincs róla, hogy a takarékbetéteket vizsgálat tárgyává teszik, az még akkor is, ha valakiről bebizonyosodott, hogy bűncselekményt követett el, külön eljárást állapítanak meg bankbetétjének sorsáról. Nem mindegy számunkra — hangsúlyozta az elnök —, hogy a polgárok zombori vagy más bankokban helyezik-e el pénzüket. Az ülésen elhangzott tájékoztató szerint a becsületes emberek körében semmi ok a nyugtalanságra és az aggodalomra, akik a vagyonukat a munkájukkal szerezték, nem lehet bántódásuk. A bizottságok névtelen leveleket és feljelentéseket nem vesznek figyelembe, csak a polgárok által hivatalosan megtett észrevételek és feljelentések alapján indítanak vizsgálatot. A hatósági szervek és a bizottságok mindenkinek szavatolják a titoktartást. A képviselő-testület továbbá értékelte a községben eddig lezajlott útépítést és foglalkozott a további tervekkel. Megállapította, hogy roppant anyagi nehézségekbe ütközik a további építkezés, mert a Tartományi Útépítő Alap nem hajlandó megértést tanúsítani a zombori község anyagi problémái iránt. A községi képviselő-testület végül követeli, hogy a Tartományi Képviselőház az év végéig vagy az új év elején hozzon megfelelő törvényt az útépítési eszközökkel való gazdálkodásról. Ennek a törvénynek a meghozatalát nem szabad halasztgatni, mert ezzel késleltetnénk az alkotmányfüggelékek megvalósítását. P-s Az Antialkoholista Liga ellenzi a bor élelmiszercikké való nyilvánítását A Jugoszláv Antialkoholista Liga nagy aggodalommal értesült arról a Köztársasági Képviselőház elé benyújtott törvényjavaslatról, hogy a bor mezőgazdasági-élelmiszeripari termék — jelentette ki Hadus Jovanics, a Liga elnöke —, mert ha elfogadják ezt a megfogalmazást, annak beláthatatlan következményei lesznek. Elsősorban is kérdésessé válik az alkoholizmus elleni egész társadalmi megmozdulás, márpedig tudvalevő, hogy az országban több mint 900 000 iszákos ember van, és az egy főre eső szeszes italfogyasztás eléri a 13 litert. Az is ellene szól a bor élelmiszercikké való minősítésének, hogy tekintet nélkül egyes jó tulajdonságaira, nagy az alkoholtartalma, tehát mérgező hatása is. A kereskedők pénz híján nem társulhatnak a termelőkkel A Tartományi Gazdasági Kamara Áruforgalmi Tanácsának üléséről Annak ellenére, hogy a Tartományi Gazdasági Kamara Áruforgalmi Tanácsának tegnapi ülésén az egyik lényeges napirendi pont a vajdasági kereskedelem szervezetlensége volt, a vita folyamán ezt a kérdést éppen, hogy csak érintették. Megállapították, hogy Vajdaságban nagyszámú áruforgalmi vállalat működik, s emiatt a kereskedelem megszervezése akadályokba ütközik, s ez a körülmény nagyon megnehezíti vállalataink versenyképességét is a jugoszláv piacon. A kereskedők ezután rátértek vállalataik helyzetének boncolgatására. Többen hangoztatták, hogy az utóbbi időben ismét ráfogják a kereskedőkre, hogy lefölözik az árutermelésből származó hasznot. Felhívták a figyelmet arra, hogy nagyon sok esetben befagyasztott és abszolút haszonkulccsal dolgoztak, s emiatt az elmúlt év alatt nemhogy emelkedett volna, hanem csökkent jövedelmük. Ezért kérik, ha jövőre befektetéseket akarnak eszközölni, ne kelljen nekik a törvény által előírt összeget letétbe helyezniük. Dobosi György, a Kisipari és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Tartományi Bizottságának elnöke kijelentette, hogy az áruforgalommal foglalkozó alkotmányfüggelék alapján törvény készül a kereskedelmi és a termelővállalatok társulásáról, ezzel kapcsolatban azonban bizonyos észrevételei vannak. Felhívta még a figyelmet, hogy tartományunkban több kereskedelmi vállalat társult, ezért jelenleg sokkal kevesebben vannak, mint néhány évvel ezelőtt. Azzal kapcsolatban, hogy a kereskedők hibájául róják fel a nagy befektetéseket, hangsúlyozta, hogy ezeknek 70 százalékát a vállalatok saját pénzükből fedezték. Az üzlethelyiségekről beszélve kijelentette, a szakszervezet követeli, hogy ezek a vállalatok tulajdonát kell, hogy képezzék, mert a helyiségbérek nagyon megterhelik őket. A kereskedelmi és termelő vállalatok társulásával kapcsolatban a felszólalók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy erre egyelőre nincs lehetőség, mert a kereskedelemben kevés a forgótőke, s ezért nem tudnának eleget tenni a hosszabb lejáratú szerződéseknek, mert pénz híján nem képesek állandóan nagyobb tételeket vásárolni a gyáraktól. Az új adórendszerrel kapcsolatban, amely tudvalevőleg a személyi jövedelmek helyett a vállalat jövedelmét fogja terhelni, az ülés részvevői fenntartásokkal ugyan, de a vajdasági javaslatot támogatják. Eszerint a vállalat akkumulációját kellene megadóztatni, valamint az amortizációnak azt a részét, amely a törvény által előírt minimumot meghaladja. A felszólalók leszögezték, hogy az új adórendszerben a kiskereskedelem jobban fog járni, mint a nagykereskedők. Mivel a legtöbb nagyobb vajdasági vállalat kis- és nagykereskedelemmel is foglalkozik; felvetődött a kérdés, hogy ezekben a munkaszervezetekben esetleg külön könyvelést kellene bevezetni, mert egyébként megrövidülnek az új adórendszerben. Az ülésen az egyik felszólaló javasolta, hogy alakítsanak egy bizottságot, amely elemzést készít a kereskedelem helyzetéről, s ezt juttassák el a kamara igazgató bizottságának a Tartományi Gazdasági Tanácsnak, a szerbiai és a szövetségi gazdasági kamarának, hogy az illetékes vezetők tudomást szerezzenek a kereskedelem helyzetéről és javaslatairól. (cs) Javaslat a gyakornoktörvény módosítására Minden jel arra utal, hogy módosításra szorul az alig két évvel ezelőtt megszavazott gyakornoktörvény, mert az ország munkaszervezetei mind kevesebb gyakornokot vesznek fel. Júliusban például 1340- nel, vagyis 24,1 százalékkal kevesebbet alkalmaztak, mint az előző év júliusában, az idei év első felében pedig a múlt év azonos időszakához képest 4560- nal, vagyis 16,6 százalékkal. Ezenkívül az eddig felvett fiatalok is állandó bizonytalanságban vannak, nem tudják, hogy véglegesítik-e őket, tökéletesítésüknek sem szentelnek kellő figyelmet. Helytelen, hogy a törvény túl hosszú — 12—24 hónapig tartó — gyakornoki időt szabott meg. Ezért javasolják, hogy rövidítsék meg egy évre, mert sok munkaszervezet a kétéves határidőt is túllépve húzza-halasztja a döntést a gyakornokok végleges alkalmazásáról Megszigorítják az ellenőrzést A köztársasági kereskedelmi főfelügyelők megbeszélése A köztársasági kereskedelmi főfelügyelők Vinjacka Banja-i megbeszélésén bejelentették, hogy ezentúl sokkal szigorúbban fogják végezni munkájukat, s ennek érdekében minden szükséges intézkedést megtesznek, attól függetlenül, hogy az elmúlt tizenegy hónap alatt is kielégítő eredményeket értek el. Attól kezdve, hogy a kormány tavaly november 26- án rögzítette az árakat, öszszesen 42 000 vizsgálatot tartottak, több millió dinár jogtalanul szerzett hasznot elkoboztak, és számtalan helyszíni büntetésen kívül csaknem 10 000 szabálysértési vagy bűnvádi feljelentést tettek. A következő időszakban fő figyelmüket az egységes országos piac védelmének szentelik, nem tűrve meg semmilyen monopolizmust, tisztességtelen konkurrenciát, helyi vagy köztársasági határok közé való bezárkózást Ezenkívül ugyanolyan hatékonyan küzdenek az áruforgalomban tapasztalható harácsolás ellen. Erőteljes akciót jelentettek be a különféle kupecok, üzérek stb. ellen. E feladatok teljesítése megköveteli a felügyelőség átszervezését valamint tekintélyének növelését mert a felügyelők sem mentesek a különféle nyomásoktól. Hasonlóképpen szükségesnek tartják, hogy országszerte egységesebb mércék szerint cselekedjenek és az se tompítsa szigorukat, hogy hiányosak az előírások. A fő elvük az legyen, hogy akár van rá előírás, akár nincs, semmilyen törvénytelen vagy visszás dolgot ne tűrjenek meg. Mérséklődött a termelés Októberben volt legnagyobb az ipari behozatal • Kivitelünk tíz hónap alatt egyötödével növekedett, behozatalunk 10 százalékkal csökkent Ibrahim Latifié, a Szövetségi Statisztikai Hivatal igazgatója tegnap sajtóértekezleten ismertette az októberi ipari termelés és külföldi árucsere-forgalom eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy az idei gazdaságfejlesztési rezolúcióban előirányoztuk az ipari termelés 5,5—6 százalékos növelését, s a 10 hónap átlaga egészen közel van az előirányzotthoz. Az ipari termelés ugyanis ebben az időszakban 6,4 százalékkal növekedett, vagyis mindössze 0,4 száalékkal tért el a tervezettől. Októberben 4 százalékkal több ipari árut gyártottunk, mint szeptemberben és 7,5 százalékkal többet, mint tavaly októberben. Az adatok tehát azt mutatják, hogy az év második felében az ipari termelés növekedése mérséklődött. A Statisztikai Hivatal igazgatója szerint az év végéig nem lesz nagyobb változás. Azzal a megjegyzéssel, hogy tavaly decemberben rendkívül megnövekedett a termelés, mintegy 15 százalékkal, ahhoz viszonyítva valószínűleg kisebb lesz a fejlődési mutatószám, mint a korábbi hónapokban. Az elmúlt 10 hónapban a hajóipar termelése fokozódott legjelentősebben, mintegy 25 százalékkal, követi a vegyipar és a színesfémipar 13 százalékkal, a bőrös lábbeliipar 12 százalékkal, a textil, az elektroenergetika és a gumigyártás 13 százalékal, az elektronikai ipar és a papíripar 10 százalékkal. Az ipari termelés 10 hónapp alatt Szerbiában emelkedett legjelentősebben, 9,6 százalékkal, Kosovóban 20,2 százalékkal, Vajdaságban 8 százalékkal. Utána következik Szlovénia 8,7 százalékkal, Macedónia 7,3 százalékkal, Horvátország 3,5 száalékkal, Bosznia-Hercegovina 5,7 és Crna Gora 4,6 százalékkal. A külföldi árucsere-forgalom októberben elérte a 8 milliárd 766 millió dinárt, vagyis 19 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly ugyanebben a hónapban. A kivitel 3 milliárd 383 millió dinár volt, a behozatal pedig 5 milliárd 383 millió. Ez volt a legnagyobb idei behozatal. A külkereskedelmi mérleghiány októberben 2 milliárd dinár volt Az idén a novemberi kivitel 20 százalékkal nagyobb a behozatal 10 százalékkal kisebb a tavalyinál. Októberben szeptemberhez képest a kivitel 8 százalékkal, a behozatal 12 százalékkal növekedett. Külkereskedelmi mérleghiányunk novemberig 13 milliárd 267 millió dinár volt, azaz mintegy 10 milliárd dinárral kisebb a tavalyinál, vagyis annak 57 százaléka. Az idén a kivitel a behozatalnak 70 százalékát fedezte, tavaly viszont csak 53 százalékát. Ebben az évben 30 százalékkal több mezőgazdasági terméket szállítottunk külföldre, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az idén 14 százaléka volt az összkivitelnek, vagyis 1 százalékkal növekedett a részvétele a kivitelben. Ezúttal is legtöbb húsfélét vittünk ki, azaz a jószágtenyésztés termékei a mezőgazdasági kivitel 78 százaléka. Az ország összkivitelének értéke az idén 30 milliárd 799 millió dinár volt, körülbelül 5 milliárd dinárral több, mint tavaly, a behozatal értéke pedig 44 milliárd 68 millió dinár, vagyis a tavalyihoz képest több mint 3,5 milliárddal csökkent. A kivitel a tavalyihoz képest 20 százalékkal növekedett, a behozatal 10 százalékkal csökkent. • Októberben is a konvertibilis piacra vittünk ki legtöbb árut, és onnan is hoztunk be legtöbbet. A keleteurópai országokkal kiegyensúlyozott a külkereskedelmi mérlegünk. Továbbra is legtöbb árut a Német Szövetségi Köztársaságból hozunk be, azaz innen kerül hozzánk a konvertibilis piacról behozott áru 20 százaléka, az oda irányuló árunak viszont körülbelül 12 százalékát viszsszük ki Németországba. _ I* L Mi lesz az újkukoricával? Gyenge állatfelhozatal Az utóbbi napok feljavult és kedvezőve vált időjárásának, a fokozott és összefogott munkának köszönhetjük, hogy a kukoricát mégis sikerült betakarítani. Az aránylag kedvező hozam minősége azonban sok gondot okoz a termelőnek. A korábbi kiadós esőzések miatt a betakarított újkukorica jelentős hányada romlott, egyes helyeken még a csutkája is használhatatlan, úgyhogy néhol új kukoricával fűtenek, mert másra már nem használható. A helyzet érezteti hatását az újvidéki terménytőzsdén kialakult terményforgalmon is. Az ókukoricát igen keresik, s kedvező ár is alakult ki. Ugyanekkor nagy tételekben kínálják az újkukoricát, jóval alacsonyabb árszinten. Újkukoricából is van kereslet, de csak határidős hitelüzletre. Ismertetünk egy kukoricaár-összehasonlítást a tavalyi novemberi árakkal. Az idei újkukorica kedvezőtlenül alakult helyzetére több körülmény van hatással. Egyrészt megkésett a behozatali kukorica, amellyel mérsékelni szándékozták az akkori magas kukoricaárat. Ez sikerült, de most nyomja az újkukorica árát is. Ennél azonban súlyosabb körülmény, hogy az idei kukorica nedvességtartalma igen magas, nagy a romlott szem százalékaránya. A problémát súlyosbítja a még mindig kedvezőtlen pénzügyi helyzet. Az újkukorica jelentős hányadát, a magas romlási arány miatt, nem is érdemes szárítani. A magántermelő, akinek góréjában különben még jelentős mennyiségű ókukorica fekszik, most nehezen talál lehetőséget az újkukorica tárolására. A birtokokon pedig ez sokkal körülményesebb. Ilyen körülmények között természetesen igen nagy a kínálat, ami ármorzsolódást idéz elő. Az új kukoricát ugyan keresik, de csak tavaszi szállításra és fizetésre. Ugyanekkor a takarmánykeverők és baromfifarmok átmeneti szükségleteiket jórészt a behozatali kukoricából már fedezték, úgyhogy a helyzet pillanatnyilag nem is ígér jelentősebb javulást. A termelő jól tud kalkulálni. A jelek amellett szólnak. Az összehasonlítás világosan mutatja a mai helyzetet, amelyen, a jelek szerint, erre hogy egyelőre ne hozza piacra akukorica-készletét. Tehát a kereslet tovább fog tartani a kukoricából, az új kukorica esetében fordított a helyzet. Ilyen körülmények között logikus lenne, hogy fellendüljön az állathizlalás. De nemcsak a hizlaldákban, hanem a magántenyésztőnél is bizony kevés a hízó állat úgyhogy nemigen lehet arra számítani, hogy a küszöbönálló téli idényben számottevőbb felhozatal alakulhat ki. A sertésárak, pillanatnyilag a korlátlan kereslet miatt, magasan tartják magukat. A növendékmarha kereslete viszont, a a külföldi piaci helyzet alakulása és az olaszországi megszigorított átvételi feltételek miatt, tartózkodóbb, következésképp az árak is némileg lanyhábban alakulnak. A sertéshizlalásban nincs sem koca, sem malac, s az újabb hizlalási beruházások sok pénzt követelnek. Márpedig a birtokok pénzszűkével küzdenek. A hússertés és a növendék marha jelenlegi árszintje, összehasonlítva a tavalyi azonos időszak átalakulásával, lényeges eltérést mutat: lyesebb intézkedés nélkül aligha lehet változtatni.c* Okukorica Újkukorica Ч-» itO (Л 45 «• 1 I I 1971. nov. 130 90 71 1972 nov. 128 80 50 Hússertés Növendékhizlaldai társasterm. marha 1971. nov. 9.— 1972. nov. 11—11,50 8,70 12—13, 10,80—10,90 16—16,70