Magyar Szó, 1972. november (29. évfolyam, 317-329. szám)

1972-11-16 / 317. szám

4. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1972. nov. 19. Kopogtatnak a bizottságok Nyugtalanság a vagyon eredetének kivizsgálása miatt — útépítésre vonatkozó tartományi törvény meghozatalát követelik — A Zombori Községi Képviselő-Testület üléséről A Zombori Községi Kép­viselő-Testület tegnap meg­ismerkedett azokkal az intéz­kedésekkel, amelyeket az akcióprogram alapján a ha­tósági szervek foganatosítot­tak. A terjedelmes jelentés beszámolt róla, hogy a kép­viselő-testület akcióprogram­jának megvalósítása gyors ütemben halad, és a szak­­szolgálatokban szinte moz­gósítási állapot van. Igim sok bűnvádi feljelentés­ tör­tént, sok kihágást elkövető polgárt megbüntetek és fo­lyamatban van a­ vagyon ere­detének kivizsgálása. A képviselő testület több tagja szánhatt be arról, hogy nyugtal­anság érezhető a polgárok körében azoknak a bizottságoknak a működése miatt, amelyek kivizsgálják a1 vagyon eredetét. A mező­­gazdasági termelők, különö­sen a jószágtenyésztők tarta­nak attól, hogy rájuk nézve a bizottságok munkája sú­lyos következményekkel jár­hat, s nyugtalankodnak azok a polgárok is, akiknek ta­karékbetétjük van a banko,­ban.­­ Az ilyen vizsgálódás­ során ugyanis — hangzott el a képviselő-testület ülé­sén — a hirtelen hozott megállapítások és a hanyag­ság ártatlan embereket is gyanúba keverhet. A képviselő-testület elnö­ke válaszolt az említett ag­godalmakra, és hangsúlyoz­ta: — Nem kell attól tartani, hogy a vagyon eredetét vizs­gáló bizottságok zaklatni fogják a polgárokat, s hogy elhamarkodott ítéleteket hoz­nak, s ennek következtében valaki igazságtalanul meg­károsul. A bizottságok szi­gorúan a törvény szerint járnak el, és minden körül­mény figyelembevételével végzik feladatukat. Szó sincs róla, hogy a takarékbetéte­ket vizsgálat tárgyává te­szik, az még akkor is, ha va­lakiről bebizonyosodott, hogy bűncselekményt követett el, külön eljárást állapítanak meg bankbetétjének sorsá­ról. Nem mindegy számunk­ra — hangsúlyozta az elnök —, hogy a polgárok zombo­ri vagy más bankokban he­lyezik-e el pénzüket. Az ülésen elhangzott tá­jékoztató szerint a becsüle­tes emberek körében semmi ok a nyugtalanságra és az aggodalomra, akik a vagyo­nukat a munkájukkal sze­rezték, nem lehet bántódá­­suk. A bizottságok névtelen leveleket és feljelentéseket nem vesznek figyelembe, csak a polgárok által hiva­talosan megtett észrevételek és feljelentések alapján in­dítanak vizsgálatot. A ható­sági szervek és a bizottsá­gok mindenkinek szavatol­ják a titoktartást. A képviselő-testület to­vábbá értékelte a községben eddig lezajlott útépítést és foglalkozott a további ter­vekkel. Megállapította, hogy roppant anyagi nehézségek­be ütközik a további építke­zés, mert a Tartományi Út­építő Alap nem hajlandó megértést tanúsítani a zom­bori község anyagi problé­mái iránt. A községi képvi­selő-testület végül követeli, hogy a Tartományi Képvise­lőház az év végéig vagy az új év elején hozzon megfe­lelő törvényt az útépítési eszközökkel való gazdálko­dásról. Ennek a törvénynek a meghozatalát nem szabad halasztgatni, mert ezzel kés­leltetnénk az alkotmányfüg­gelékek megvalósítását. P-s Az Antialkoholista Liga ellenzi a bor élelmiszer­cikké való nyilvánítását­ ­ A Jugoszláv Antial­koholista Liga nagy aggo­dalommal értesült arról a Köztársasági Képviselőház elé benyújtott törvényja­vaslatról, hogy a bor mező­gazdasági-élelmiszeripari termék — jelentette ki Ha­dus Jovanics, a Liga elnöke —, mert ha elfogadják ezt a megfogalmazást, annak beláthatatlan következmé­nyei lesznek. Elsősorban is kérdésessé válik az alkoho­lizmus elleni egész társa­dalmi megmozdulás, már­pedig tudvalevő, hogy az országban több mint 900 000 iszákos ember van, és az egy főre eső szeszes ital­fogyasztás eléri a 13 li­tert. Az is ellene szól a bor élelmiszercikké való minő­sítésének, hogy tekintet nél­kül egyes jó tulajdonságai­ra, nagy az alkoholtartal­ma, tehát mérgező hatása is. A kereskedők pénz híján nem társulhatnak a termelőkkel A Tartományi Gazdasági Kamara Áruforgalmi Tanácsának üléséről Annak ellenére, hogy a Tartományi Gazdasági Ka­mara Áruforgalmi Tanácsá­nak tegnapi ülésén az egyik lényeges napirendi pont a vajdasági kereskedelem szer­vezetlensége volt, a vita fo­lyamán ezt a kérdést éppen, hogy csak érintették. Megál­lapították, hogy Vajdaságban nagyszámú áruforgalmi vál­lalat működik, s emiatt a ke­reskedelem megszervezése akadályokba ütközik, s ez a körülmény nagyon megnehe­zíti vállalataink versenyké­pességét is a jugoszláv pia­con. A kereskedők ezután rá­tértek vállalataik helyzeté­nek boncolgatására. Többen hangoztatták, hogy az utóbbi időben ismét ráfogják a ke­reskedőkre, hogy lefölözik az árutermelésből származó hasznot. Felhívták a figyel­met arra, hogy nagyon sok esetben befagyasztott és ab­szolút haszonkulccsal dolgoz­tak, s emiatt az elmúlt év alatt nemhogy emelkedett volna, hanem csökkent jöve­delmük. Ezért kérik, ha jö­vőre befektetéseket akarnak eszközölni, ne kelljen nekik a törvény által előírt össze­get letétbe helyezniük. Dobosi György, a Kisipari és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Tartományi Bizottságának elnöke ki­jelen­tette, hogy az áruforgalom­mal foglalkozó alkotmány­függelék alapján törvény ké­szül a kereskedelmi és a ter­melővállalatok társulásáról, ezzel kapcsolatban azonban bizonyos észrevételei van­nak. Felhívta még a figyel­met, hogy tartományunkban több kereskedelmi vállalat társult, ezért jelenleg sokkal kevesebben vannak, mint né­hány évvel ezelőtt. Azzal kap­csolatban, hogy a kereskedők hibájául róják fel a nagy befektetéseket, hangsúlyoz­ta, hogy ezeknek­ 70 százalé­kát a vállalatok saját pén­zükből fedezték. Az üzlethe­lyiségekről beszélve kijelen­tette, a szakszervezet követe­li, hogy ezek a vállalatok tu­lajdonát kell, hogy képezzék, mert a helyiségbérek nagyon megterhelik őket. A kereskedelmi és termelő vállalatok társulásával kap­csolatban a felszólalók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy erre egyelőre nincs le­hetőség, mert a kereskede­lemben kevés a forgótőke, s ezért nem tudnának eleget tenni a hosszabb lejáratú szerződéseknek, mert pénz híján nem képesek állandó­an nagyobb tételeket vásárol­ni a gyáraktól. Az új adórendszerrel kap­csolatban, amely tudvalevő­leg a személyi jövedelmek helyett a vállalat jövedelmét fogja terhelni, az ülés rész­vevői fenntartásokkal ugyan, de a vajdasági javaslatot tá­mogatják. Eszerint a válla­lat akkumulációját kellene megadóztatni, valamint az amortizációnak azt a részét, amely a törvény által előírt minimumot meghaladja. A felszólalók leszögezték, hogy az új adórendszerben a kis­kereskedelem jobban fog jár­ni, mint a nagykereskedők. Mivel a legtöbb nagyobb vaj­dasági vállalat kis- és nagy­kereskedelemmel is foglalko­zik; felvetődött a kérdés, hogy ezekben a munkaszer­vezetekben esetleg külön könyvelést kellene bevezet­ni, mert egyébként megrövi­dülnek az új adórendszer­ben. Az ülésen az egyik felszó­laló javasolta, hogy alakít­sanak egy bizottságot, amely elemzést készít a kereskede­lem helyzetéről, s ezt juttas­sák el a kamara igazgató bi­zottságának a Tartományi Gazdasági Tanácsnak, a szer­biai és a szövetségi gazdasági­­ kamarának, hogy az illetékes vezetők tudomást szerezze­nek a kereskedelem helyze­téről és javaslatairól. (cs) Javaslat a gyakornoktörvény módosítására Minden jel arra utal, hogy módosításra szorul az alig két évvel ezelőtt meg­szavazott gyakornoktör­vény, mert az ország mun­kaszervezetei mind keve­sebb gyakornokot vesznek fel. Júliusban például 1340- nel, vagyis 24,1 százalékkal kevesebbet alkalmaztak, mint az előző év júliusá­ban, az idei év első felé­ben pedig a múlt év azonos időszakához képest 4560- nal, vagyis 16,6 százalékkal. Ezenkívül az eddig felvett fiatalok is állandó bizony­talanságban vannak, nem tudják, hogy véglegesítik-e őket, tökéletesítésüknek sem szentelnek kellő figyel­met. Helytelen, hogy a tör­vény túl hosszú — 12—24 hónapig tartó — gyakorno­ki időt szabott meg. Ezért javasolják, hogy rövidítsék meg egy évre, mert sok munkaszervezet a kétéves határidőt is túllépve húz­­za-halasztja a döntést a gyakornokok végleges al­kalmazásáról Megszigorítják az ellenőrzést A köztársasági kereskedelmi főfelügyelők megbeszélése A köztársasági kereskedel­mi főfelügyelők Vinjacka Ba­nja-i megbeszélésén bejelen­tették, hogy ezentúl sokkal szigorúbban fogják végezni munkájukat, s ennek érdeké­ben minden szükséges intéz­kedést megtesznek, attól füg­getlenül, hogy az elmúlt ti­zenegy hónap alatt is kie­légítő eredményeket értek el. Attól kezdve, hogy a kor­mány tavaly november 26- án rögzítette az árakat, ösz­­szesen 42 000 vizsgálatot tar­tottak, több millió dinár jog­talanul szerzett hasznot elko­boztak, és számtalan­ helyszí­ni büntetésen kívül csaknem 10 000 szabálysértési vagy bűnvádi feljelentést tettek. A következő időszakban fő figyelmüket az egységes or­szágos piac védelmének szen­telik, nem tűrve meg semmi­lyen monopolizmust, tisztes­ségtelen konkurrenciát, helyi vagy köztársasági határok kö­zé való bezárkózást Ezenkí­vül ugyanolyan hatékonyan küzdenek az áruforgalomban tapasztalható harácsolás el­len. Erőteljes akciót jelen­tettek be a különféle kupe­­cok, üzérek stb. ellen. E feladatok teljesítése meg­követeli a felügyelőség át­szervezését valamint tekin­télyének növelését mert a felügyelők sem mentesek a különféle nyomásoktól. Hasonlóképpen szükséges­nek tartják, hogy országszer­te egységesebb mércék sze­rint cselekedjenek és az se tompítsa szigorukat, hogy hiányosak az előírások. A fő elvük az legyen, hogy akár van rá előírás, akár nincs, semmilyen törvénytelen vagy visszás dolgot ne tűr­jenek meg. Mérséklődött a termelés Októberben volt legnagyobb az ipari behozatal • Kivitelünk tíz hónap alatt egyötödével növekedett, behozatalunk 10 százalékkal csökkent Ibrahim Latifié, a Szövet­ségi Statisztikai Hivatal igazgatója tegnap sajtóérte­kezleten ismertette az októ­beri ipari termelés és kül­földi árucsere-forgalom ered­ményeit. Emlékeztetett arra, hogy az idei gazdaság­fej­lesztési rezolúcióban előirá­nyoztuk az ipari termelés 5,5—6 százalékos növelé­sét, s a 10 hónap átlaga egé­szen közel van az előirány­zotthoz. Az ipari termelés ugyanis ebben az időszak­ban 6,4 százalékkal növeke­dett, vagyis mindössze 0,4 száalékkal tért el a terve­zettől. Októberben 4 száza­lékkal több ipari árut gyár­tottunk, mint szeptemberben és 7,5 százalékkal többet, mint tavaly októberben. Az adatok tehát azt mu­tatják, hogy az év második felében az ipari termelés növekedése mérséklődött. A Statisztikai Hivatal igazga­tója szerint az év végéig nem lesz nagyobb változás. Azzal a megjegyzéssel, hogy tavaly decemberben rendkí­vül megnövekedett a terme­­­lés, mintegy 15 százalékkal, ahhoz viszonyítva valószí­nűleg kisebb lesz a fejlődési mutatószám, mint a korábbi hónapokban. Az elmúlt 10 hónapban a hajóipar termelése fokozó­dott legjelentősebben, mint­egy 25 százalékkal, követi a vegyipar és a színes­fém­ipar 13 százalékkal, a bőr­ös lábbeliipar 12 százalék­kal, a textil, az elektroener­­getika és a gumigyártás 13 százalékal, az elektronikai ipar és a papíripar 10 szá­zalékkal. Az ipari termelés 10 hó­­napp alatt Szerbiában emel­kedett legjelentősebben, 9,6 százalékkal, Kosovóban 20,2 százalékkal, Vajdaságban 8 százalékkal. Utána követke­zik Szlovénia 8,7 százalék­kal, Macedónia 7,3 százalék­kal, Horvátország 3,5 száa­­lékkal, Bosznia-Hercegovina 5,7 és Crna Gora 4,6 száza­lékkal. A külföldi árucsere-forga­lom októberben elérte a 8 milliárd 766 millió dinárt,­­ vagyis 19 százalékkal na­gyobb volt, mint tavaly ugyanebben a hónapban. A kivitel 3 milliárd 383 millió dinár volt, a behozatal pe­dig 5 milliárd 383 millió. Ez volt a legnagyobb idei be­hozatal. A külkereskedelmi mérleghiány októberben 2 milliárd dinár volt Az idén a novemberi kivitel 20 szá­zalékkal nagyobb a behoza­tal 10 százalékkal kisebb a tavalyinál. Októberben szep­temberhez képest a kivitel 8 százalékkal, a behozatal 12 százalékkal növekedett. Kül­kereskedelmi mérleghiá­nyunk novemberig 13 mil­liárd 267 millió dinár volt, azaz mintegy 10 milliárd dinárral kisebb a tavalyinál, vagyis annak 57 százaléka. Az idén a kivitel a behoza­talnak 70 százalékát fedezte, tavaly viszont csak 53 szá­zalékát. Ebben az évben 30 száza­lékkal több mezőgazdasági terméket szállítottunk külföld­re, mint tavaly ugyanebben az időszakban, az idén 14 szá­zaléka volt az összkivitel­­nek, vagyis 1 százalékkal nö­vekedett a részvétele a kivi­telben. Ezúttal is legtöbb húsfélét vittünk ki, azaz a jószágtenyésztés termékei a mezőgazdasági kivitel 78 szá­zaléka. Az ország összkivitelének értéke az idén 30 milliárd 799 millió dinár volt, körül­belül 5 milliárd dinárral több, mint tavaly, a behoza­tal értéke pedig 44 milliárd 68 millió dinár, vagyis a ta­valyihoz képest több mint 3,5 milliárddal csökkent. A kivi­tel a tavalyihoz képest 20 százalékkal növekedett, a be­hozatal 10 százalékkal csök­kent. • Októberben is a konverti­bilis piacra vittünk ki leg­több árut, és onnan is hoz­tunk be legtöbbet. A kelet­európai országokkal kiegyen­súlyozott a külkereskedelmi mérlegünk. Továbbra is leg­több árut a Német Szövetségi Köztársaságból hozunk be, azaz innen kerül hozzánk a konvertibilis piacról beho­zott áru 20 százaléka, az oda irányuló árunak viszont kö­rülbelül 12 százalékát visz­­sszük ki Németországba. _ I* L Mi lesz az újkukoricával? Gyenge állatfelhozatal Az utóbbi napok feljavult és kedvezőve vált időjárásá­nak, a fokozott és összefo­gott munkának köszönhet­jük, hogy a kukoricát mégis sikerült betakarítani. Az aránylag kedvező hozam mi­nősége azonban sok gondot okoz a termelőnek. A koráb­bi kiadós esőzések miatt a betakarított újkukorica je­lentős hányada romlott, egyes helyeken még a csutkája is használhatatlan, úgyhogy né­hol új kukoricával fűtenek, mert másra már nem hasz­nálható. A helyzet érezteti hatását az újvidéki terménytőzsdén kialakult terményforgalmon is. Az ókukoricát igen kere­sik, s kedvező ár is alakult ki. Ugyanekkor nagy téte­lekben kínálják az újkukori­cát, jóval alacsonyabb ár­­szinten. Újkukoricából is van kereslet, de csak határ­idős hitelüzletre. Ismerte­tünk egy kukoricaár-össze­hasonlítást a tavalyi novem­beri árakkal. Az idei újkukorica kedve­zőtlenül alakult helyzetére több körülmény van hatás­sal. Egyrészt megkésett a be­hozatali kukorica, amellyel mérsékelni szándékozták az akkori magas kukoricaárat. Ez sikerült, de most nyomja az újkukorica árát is. Ennél azonban súlyosabb körül­mény, hogy az idei kukorica nedvességtartalma igen ma­gas, nagy a romlott szem százalékaránya. A problémát súlyosbítja a még mindig kedvezőtlen pénzügyi hely­zet. Az újkukorica jelentős hányadát, a magas romlási arány miatt, nem is érdemes szárítani. A magántermelő, akinek góréjában különben még je­lentős mennyiségű ókukori­ca fekszik, most nehezen ta­lál lehetőséget az újkukorica tárolására. A birtokokon pe­dig ez sokkal körülménye­sebb. Ilyen körülmények kö­zött természetesen igen nagy a kínálat, ami ármorzsoló­dást idéz elő. Az új kukoricát ugyan keresik, de csak ta­vaszi szállításra és fizetésre. Ugyanekkor a takarmány­keverők és baromfifarmok átmeneti szükségleteiket jó­részt a behozatali kukoricá­ból már fedezték, úgyhogy a helyzet pillanatnyilag nem is ígér jelentősebb javulást. A termelő jól tud kalkulálni. A jelek amellett szólnak. Az összehasonlítás világo­san mutatja a mai helyzetet, amelyen, a jelek szerint, erre hogy egyelőre ne hozza piac­ra akukorica-­készletét. Tehát a kereslet tovább fog tarta­ni a kukoricából, az új kuko­rica esetében fordított a hely­zet. Ilyen körülmények között logikus lenne, hogy fellen­düljön az állathizlalás. De nemcsak a hizlaldákban, ha­nem a magántenyésztőnél is bizony kevés a hízó állat úgyhogy nemigen lehet arra számítani, hogy a küszöbön­­álló téli idényben számotte­vőbb felhozatal alakulhat ki. A sertésárak, pillanatnyi­lag a korlátlan kereslet mi­att, magasan tartják magu­kat. A növendékmarha ke­reslete viszont, a a külföldi piaci helyzet alakulása és az olaszországi megszigorított át­vételi feltételek miatt, tar­tózkodóbb, következésképp az árak is némileg lanyháb­ban alakulnak. A sertéshizlalásban nincs sem koca, sem malac, s az újabb hizlalási beruházások sok pénzt követelnek. Már­pedig a birtokok pénzszűké­vel küzdenek. A hússertés és a növendék marha jelenlegi árszintje, összehasonlítva a tavalyi azo­nos időszak átalakulásával, lényeges eltérést mutat: lyesebb intézkedés nélkül aligha lehet változtatni.­­c* Okukorica Újkukorica Ч-» itO (Л 45 «• 1 I I 1971­. nov. 130 90 71 1972 nov. 128 80 50 Hússertés Növendék­hizlaldai társasterm. marha 1971. nov. 9.— 1972. nov. 11—11,50 8,70 12—13, 10,80—10,90 16—16,70

Next