Magyar Szó, 1972. december (29. évfolyam, 330-344. szám)

1972-12-01 / 330. szám

■■■■■«■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■воавваваааваакваават lógusok előrejelzése szerint szombaton Vajdaság­■ ismiDBiiiaaiacPBBifl4BSBBgBMBaaa6ai»macaiBaia·BM·BBanianBiHhi!S!maiiiiiaaiaBaaBai , „ , , , ==-, .1. = XXIX. évf., ЗЗО. (9162.) sz. ££■£■■ Péntek, 1972. december 1. iississ­ban es a aránylag enyhe, de túl- ^ ^ ^ = as«««» шаиата ешвавав nvomórészt felhős idő lesz, helyenként esővel, va- —-- —\ = вввв1вналавннавав?аввБвс!;:авваааавааавааваиавЕшвввввавававЕВВ5каааЛЕ11Вававв'авваавва1ав , .. ■■ ^ ававввав1а1в1вввва1ввввввввввв1вв1ввввввввввваввввввввввввравваав19ававааванввввв1в1вв sárnap ismét megjavul az idő, eláll az eső. — . " =v E az ' - ' ,~~S ; ______________________________________________(■ \___________________________________________—------------------------------------------------------------------­Usual Bijedić hazaérteiét Törökországgal és Iránnal való kapcsolatainkat a kölcsönös megértés és a baráti együttműkö­dés jellemzi — mondta a belgrádi repülőtéren adott nyilatkozatában Belgráditól jelenti a Tanjug. A Džemal Bijedic vezette jugoszláv kormánykül­döttség — befejezve 12 napos hivatalos törökországi és iráni látogatását — csütörtökön hazaérkezett. Küldöttségünk tagjait a Beograd repülőtéren dr. An­ton Vratuša, az SZVT alel­­nöke, Dragan Milosevic, az SZVT tagja, Jakša Petrić ügyvezető szövetségi külügyi titkár és Branko Pešić, a belgrádi képviselő-testület el­nöke, valamint mások üdvö­zölték. Džemal Bijedic a belgrádi tévé és a Tanjug kérelmére az alábbi nyilatkozatot adta a repülőtéren: — Törökország és Irán ma­gas rangú politikusaival igen nyílt, sokoldalú és részletes tárgyalásokat folytattunk a nemzetközi kérdésekről, va­lamint a bilaterális kapcso­latok fejlődéséről. Hangsú­lyozni szeretném, hogy min­denütt szívélyes és baráti fo­gadtatásban volt részünk. A két baráti országban tett láto­gatásunkkor ismételten meg­győződhettünk róla, hogy azonos, illetve egymáshoz igen közel álló nézeteket val­lunk a nemzetközi kérdések­ben. Közös kívánságunk és érdekünk volt véleményt cse­rélni a nemzetközi kapcsola­tok legfontosabb problémái­ról és közös utakat keresni a béke, valamint az egyen­rangú nemzetközi együttmű­ködés megteremtése és meg­szilárdítása felé. Törökországban azt az ál­talános óhajt tapasztaltuk, hogy folytassuk és elmélyít­sük a kétoldali együttműkö­dést, mert ez mindkét ország érdeke. Leszögeztük, hogy a kölcsönös jóviszony fontos té­nyezője a Balkán békéjének. A török funkcionáriusokkal alaposan megvitattuk a két­oldali, elsősorban gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit. — Iráni megbeszéléseink híven tükrözték azt a közös óhajt, hogy jövőbeni együtt­működésünk elmélyüljön, fej­lőd­jön. Megállapítottuk to­vábbá, hogy ez az együtt­működés máris hasznos ered­ményeket hozott. A nemzet­közi kérdések megvitatása­kor megállapítottuk, hogy nézeteink azonosak, illetve egymáshoz igen közel állnak. Meggyőződtünk­­róla, hogy Irán hatalmas léptekkel ha­lad az ipari fejlődés útján. Arra törekszik, hogy lépést tartson a viág gazdasági­ fej­lődésével. (Folytatása a 3. oldalon) Köszöntő táviratok Titónak Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a Jugoszláv Szo­cialista Szövetség Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból számos külföldi államfő­től kapott üdvözlő táviratot. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke az amerikai nép és a maga nevében leg­őszintébb jókívánságait fe­jezte ki. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Nyiko­­laj Podgornir, a Legfelsőbb Szovjet Elnökségének elnöke szintén köszöntötte Tito el­nököt, aki üdvözlő táviratot kapott Kádár Jánostól, az MSZMP első titkárától, Lo­­sonczi Páltól, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökétől, Mohamed Reza Pahlavi iráni uralkodótól, Ju­liánna holland királynőtől, Leopold Senghor szenegáli elnöktől, II. Erzsébet brit királynőtől, Cevdet Sunay török köztársasági elnöktől, Abdul Zaj­ad Chaudritól, a Bangladesh elnökétől, Noro­dom Szihanuk kambodzsai államfőtől, Olaf norvég és Baudouin norvég királytól, Etienne Eyadema togói el­nöktől, Idi Amin ugandai el­nöktől, Indira Gandhi indiai miniszterelnöktől, Ne Vintől, a Burmai Unió elnökétől, Giovanni Leone olasz köz­­­­társasági elnöktől, Tung Pi­­vu­tól, a Kínai Népköztársa­ság ügyvivő köztársasági el­nökétől Gustav Adolf svéd királytól, Gustav Heinemann nyugatnémet szövetségi el­nöktől, Erich Honeckertől, a Német Szocialista Egység­párt első titkárától és Wal­ter Ulbrichtól, az NDK ál­lamtanácsa elnökétől, V. V. Giri indiai elnöktől, Huari Bumendien algériai elnöktől, Hirohito japán császártól és sok más kormány- és ál­lamfőtől, illetve pártveze­tőtől. 'JVI P02AREVAC Lakása dermesztő hi­degben is kellemes le­het, ha Preporod olaj­kályhával fűt. 4 ' PREPOVOB 1479/1 HC 20 (3 fgjz ^>c-v~. ARA 1 DINAR 1 ------- . ----------: Az egyenrangú viszonyok megteremtése legyen a fő cél A jugoszláv küldött felszólalása a helsinki tanácskozás politikai vitájában Az európai biztonsági és együttműködési értekezle­tet előkészítő helsinki ta­nácskozáson csütörtökön dél­előtt folytatódott az általános politikai vita, amelyet 34 ország delegátusai sze­rdán kezdtek meg. A küldöttségek elfogadták az előkészítő tanácskozás ügyrendjének tíz alapelvét. Négynapos véleménycserére volt szükség, hogy közös ne­vezőre jussanak az ügyrendi kérdésekben. Ljubica Stanimirovic, a ju­goszláv küldöttség vezetője, leszögezet, hogy az európai biztonsági és együttműködé­si értekezletnek szuverén és egyenrangú államok demok­ratikus gyülekezetének kell lennie, nem pedig politikai, katonai vagy gazdasági cso­portok találkozójának. Tá­mogatta az elképzelést, hogy az értekezlet három szakasz­ban végezze munkáját, és a lehető legrövidebb időn be­lül hívják össze. Elmondta, nem vitás, hogy az értekezleten minden eu­rópai országnak, valamint az USA-nak és Kanadának részt kell vennie, rámutatott azonban az európai bizton­sági kérdések és a mediter­rán térség problémájának szoros összefüggésére. En­nek kapcsán hangsúlyozta, hogy az észak-afrikai orszá­goknak is lehetőséget kell adni, hogy részt vegyenek az európai ügyek megvitatá­sában. Kedvezően értékelte az új folyamatokat és törekvése­ket, hozzáfűzte, hogy Európa még mindig részekre van osztva, s a viszonyok javu­lását akadályozzák a múlt­ból visszamaradt erők is, amelyekről azt hittük, hogy a fasizmus legyőzésével föl­számoltuk őket. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy az­ európai helyzet fejleményei és a vi­lág más pontján történt ese­mények között összefüggés van, az európai egyhírlésre nyilván kedvezőtlen hatással vannak az ázsiai és a közel­­keleti események. Emlékez­tetve az el nem kötelezett országok georgetowni kül­ügyminiszteri értekezletének álláspontjaira, Ljubica Sta­nimirovic hangsúlyozta, hogy az európai feszültség enyhülését kétségessé teheti, ha a folyamat csak Európá­ra korlátozódik. A jugoszláv kormány állás­pontját ismertetve javasol­ta, hogy földrészünk bizton­ságának kérdéseit az értekez­letén politikai, jogi, katonai értelemben egyaránt minden szinten vitassák meg, ideért­ve a mediterrán térség biz­tonságának problémáit is. Ljubica Stanimirovic sür­gette a megosztottság meg­szüntetését, az­ egyenrangú viszonyok megteremtését, az egyenrangú együttműködés megvalósítását, s ennek kap­csán megállapította, hogy, olyan biztonsági rendszerre van szükség, amely szavatol­ja a politikai és gazdasági függetlenséget, a szuvereni­tást, a területi sérthetetlen­séget minden európai ország számára, tekintet nélkül nagyságára, földrajzi fekvé­sére és társadalmi meg poli­tikai berendezésére. ünnepségek országszerte íj silal, párok, iskolák, lakások a köztársaságapjára Josip Broz Tito köztársa­sági elnök november 29-e, a köztársaság napja alkalmá­ból az ország minden részé­ből száz meg száz üdvözlő táviratot kapott a munkaszer­vezetektől, vállalatoktól, in­tézményektől, társadalmi-po­litikai szervezetektől, a pol­gároktól, a hadsereg képvi­selőitől, politikusoktól, köz­életi munkásoktól stb. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök és felesége Jo­­vanka Broz kedden este no­vember 29-e alkalmából fo­gadást rendezett, amelyen je­len voltak a legmagasabb rangú állami és politikai ve­zetők, az ország közéletének, a Jugoszláv Néphadseregnek, valamint a fővárosi kollek­tíváknak a képviselői, to­vábbá a Belgrádban akkre­ditált diplomáciai képvisele­tek vezetői is. Tito elnöknek a köztársa­ság napja alkalmából elsők között gratulált Edvard Kar­dei­­ és felesége, Mijalko To­­dorovic és felesége, Stane Dolanc, Dragoslav Markovic és mások. Szerbiában az idén is nagy pompával ünnepelték meg november 29-ét. A legboldo­gabbak valószínűleg azok voltak, akik ezen az ünnep­napon új utat, kórházat, gyá­rat vagy iskolát kaptak. (Folytatása az 5. oldalon) Tito elnök vendégeivel beszélget a köztársaság napja alkalmából a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács épületében rendezett díszfogadáson Kirschläger osztrák- jugoszláv találkozót javasol Bécsből jelenti a Tanjug. Dr. Rudolf Kirschläger osztrák külügyminiszter a Kurier című bécsi újságnak adott nyilatkozatában kívá­natosnak mondotta a felelős osztrák és jugoszláv szemé­lyiségek találkozóját a két ország között felmerült vitás kérdések megoldása érdeké­ben. Kijelentette, mindkét ország érdeke, hogy ismét békés, baráti és harmonikus viszonyt teremtsenek. Az osztrák külügyminisz­ter kijelentette, hogy kormá­nya válaszolni fog a jugo­szláv kormány jegyzékére az Ausztriában élő szlovén és horvát kisebbség helyzetével kapcsolatban, de nem közöl­te, hogy a választ mikor ad­ják át. ZÜL. A ■alpina ,ÉS MÁR KAPHATÓK AZ ÚJ TÉLI ШШ LÁBBELIK LI. A sorsjátékon részt vesznek mindazok a dinár- ♦ A B- és devizabetétesek, akik november 30-áig IjUDljSnSICS DOIllCa 13 vagy több hónapra legalább 2080 dinárt ♦ * t kötöttek le, | megszervezte sorsjátékának 26. fordulóját. JélbetítbínesrSüf." 2 mi,,jó dinároc ! A húzás december 22-án lesz Szabadkán. 2539-L ♦

Next