Magyar Szó, 1972. december (29. évfolyam, 345-360. szám)

1972-12-16 / 345. szám

2. oldal Az új bonni kormány tagjai pénteken letették az esküt. A felső sorban balról jobb­ra: Schmidt pénzügy-, Scheel külügyminiszter, Brandt kancellár, Genscher belügy-és Jahn igazságügyminiszter Merényletet terveztek Palme ellen Heves vita a svéd parlamentben a terroristák ellen hozott intézkedésekkel kapcsolatban Stockhomból jelenti a Tanjug. Miközben a parlamentben heves vita folyt, amely­nek során a jobboldal megpróbálta a terrorizmus el­len hozott intézkedéseket a hazai baloldal ellen for­dítani, a rendőrség tudomására jutott, hogy merény­let készül Palme miniszterelnök ellen. A rendőrség megbízható értesítést kapott, amely sze­rint egy albán nemzetiségű férfi Svédország délnyugati részéből Stockholmba fog utazni, hogy megölje a kor­mányfőt. Részletesebben nem ismertették az esetet, min­den jel szerint azonban ko­moly az ügy, mert a rend­őrség testőrséget rendelt ki Palme védelmére, s közelé­ben tartózkodik maga a rend­őrfőnök is. Palme ellen az ősz óta igen gyakran hang­zottak el fenyegetések. A múlt héten, csupán egy nap alatt három névtelen levelet kapott, s az egyik írója bom­bamerén­ylettel fenyegető­zött. Mindez azután követ­kezett be, hogy a kormány bejelentette, hogy új intéz­kedéseket tesz az usztasák és más terroristák ellen. A svéd parlamentben vi­haros vita zajlott le három interpelláció kapcsán, ame­lyet még a néhány hónappal ezelőtt nyújtottak be a ter­rorizmussal kapcsolatban. Svensson kommunista képvi­selő például felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a politi­kusok és a bürokraták a szél­sőbaloldali tevékenység ve­szélyéről beszélnek, ha az usztasák terrortámadásokat követnek el, és aggodalmát fejezte ki, hogy az usztasák elleni kormányintézkedése­ket egyesek esetleg a balol­dali csoportokkal szembeni fellépés leplezésére használ­ják ki. Christensson konzer­vatív képviselő a forradalmi csoportok feletti ellenőrzés megszigorítását követelte. Carl Loddom, a kormány tagja, a külföldi terroristák­kal szembeni újabb szigorú intézkedéseket összegezve el­mondta, hogy azok egyaránt vonatkoznak az usztasákra és más szélsőséges terrorista szervezetekre, köztük a Feke­te Szeptember nevű Palesz­tinai mozgalomra is. Hozzá­tette, hogy ellenőrizni fog­ják nemcsak a külföldi, ha­nem a svéd szélsőséges cso­portokat is, legyenek azok baloldaliak vagy jobbolda­liak. Igazat adott Svensson kommunista képviselőnek, hogy a legnagyobb veszélyt mégis az usztasák tevékeny­sége jelenti. A svédországi könyvkeres­kedésekben egyébként a na­pokban jelent meg egy rend­kívül időszerű könyv Uszta­sák címmel, Jannerick Lars­­son ismert svéd újságíró tol­lából. Larsson már korábban is írt egy könyvet az uszta­sák háború alatti terrortevé­kenységéről, és társszerzője a „Halj meg április 10-én” cí­mű tévédrámának, amely sa­játos módon figyelmezteti az ország közvéleményét a hor­vát nacionalisták szándékai­ra. Ausztrália nem szállít többé búzát Rhodesiának Canberrából jelenti a Reu­ter. Augh Whitlam, Ausztrália új miniszterelnöke közölte: kormánya többé nem engedi meg a Rhodesiába irányuló búzakivitelt, hogy ezzel já­ruljon hozzá a rhodesiai fe­hérek kisebbségi kormányá­nak megbuktatásához. Hozzátette, hogy kormánya erélyesen támogatja a világ­­szervezet ilyen irányú törek­véseit, és szigorúan tartja magát a Biztonsági Tanács­nak Rhodesia elleni megtor­lásokra vonatkozó határoza­tához. MAGYAR SZÓ Bizalmatlanság Washingtonnal szemben A latin-amerikai országoknak nem tetszik, hogy az USA a hátuk mögött tárgyal Kubával Washingtonból jelenti az AP. Az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni székhelyén állomásozó latin-amerikai diplomaták nem leplezik elégedetlenségüket amiatt, hogy az USA és Kuba közötti kapcsolatok szemmel láthatóan változ­nak az ő tudtuk nélkül, sőt a hátuk mögött. Általános vélemények sze­rint a négy karib-tengeri or­szág: Barbados, Guayana, Trinidad-Tobagó és Jamaica döntése a Kubával való dip­lomáciai kapcsolatok felújí­tásáról­ súlyos csapást mért az Amerikai Államok Szer­vezetére. A diplomaták véleménye szerint Venezuelán kívül va­lószínűleg Argentína is mó­dosítja Kubával kapcsolatos álláspontját, mindenekelőtt azért, mert „Brazília egyre hegemonisztikusabb politikát folytat a zöld kontinensen”. Ha pedig Venezuela és Ar­gentína is felveszi a diplomá­ciai kapcsolatot Kubával, ak­kor az AASZ hivatalosan is bejelentheti kudarcát. Az Interpress hírügynök­ség kommentátora szerint a latin-amerikai országok kü­lönösen azért elégedetlenek, mert a kubai—amerikai tár­gyalásokról csupán annyit tudnak, amennyi róluk az új­ságokban megjelent. Attól tartanak ugyanis, hogy meg­ismétlődik a pekingi eset. Köztudomású ugyanis, hogy Nixon — mielőtt Kínába uta­zott — egyáltalán nem ta­nácskozott amerikai szövet­ségeseivel, noha egész La­­tin-Amerika éppen Washing­ton sugalmazására nem volt hajlandó rendezni kapcsola­tait Kínával. Az USA hivatalos képvise­lői hangsúlyozzák ugyan, hogy a jelenlegi tárgyalások kizárólag a légi kalózkodás kérdéseire szorítkoznak, a dél-amerikai diplomaták azon­ban ezt újabb megtévesztési próbálkozásnak minősítik. Függetlenül attól, hogy folytatódnak-e az amerikai— kubai tárgyalások, a latin­­amerikaiak számára már vi­lágos, hogy az úgynevezett Kissinger-féle módszerek be­vezetése új szakasz kezdetét jelenti az USA külpolitiká­jában. Allende hazaérkezett Santiago de Chiléből je­lenti az AP. Salvador Allende chilei el­nök csütörtökön késő este kéthetes körút után — amely­nek során ellátogatott Me­xikóba, a világszervezet szék­helyére, a Szovjetunióba és Kubába — hazaérkezett. Az elnököt a főváros re­pülőterétől az elnöki palo­táig vezető úton tízezrek kö­szöntötték lelkesen. Általános sztrájk Uruguayban Santiago de Chiléből je­lenti a Tanjug. Csütörtök óta teljesen meg­bénult az élet Uruguayban, mivel a Nemzeti Szakszer­vezeti mozgalom felszólításá­ra mintegy 400 000 munkás általános sztrájkba lépett. A sztrájk immár második nap­ja tart, s ez igen nagy nyug­talanságot kelt, mivel csu­pán egyik mozzanata az or­szágban uralkodó helyzet ki­éleződésének. Uruguayban egyébként rend­kívüli állapot uralkodik. Juan Maria Bordaberry el­nök már korábban rendkívü­li felhatalmazásokat kért a parlamenttől, beleértve a ha­diállapot kihirdetésének jo­gát is. Az ellenzéki pártok azzal vádolják, hogy erőszak­politikát folytat. Perón csak januárban tér vissza Argentínába Buenos Airesből jelenti a Reuter. Juan Perón volt argentin elnök csütörtökön este közöl­te, hogy nem jelölteti magát a márciusi választásokon. Közvetlenül Paraguayba va­ló elutazása előtt kijelentet­te: visszautasította az argen­tin Perón-párti mozgalom ajánlatát, hogy jelöltesse ma­gát a választásokon. A perónista mozgalom egy képviselője közölte, hogy Pe­rón valószínűleg ellátogat Romániába, Kínába és Me­xikóba és csak január kö­zepén tér vissza Argentíná­ba. Peru szabadon engedte a lefoglalt amerikai hajót Limából jelenti az IPS. A perui hatóságok enge­délyt adtak a lefoglalt Blue Meridian nevű amerikai ha­lászhajó kapitányának, hogy elhagyja a perui felségvizek területét, miután a hajótu­lajdonos részvénytársaság ki­fizette a magas pénzbünte­tést. Az amerikai halászhajót a 200 mérföld kiterjedésű pe­rui felségvizeken foglalták le. Ez volt az első eset, hogy a perui hatóságok lefoglaltak egy amerikai hajót. Tavasz Leningrádban Leningrádban szokatla­nul meleg időjárás ural­kodik. A város parkjai­ban és az utcákon sarjad a fa. A kertészek annyira nekibátorodtak, hogy a melegházakból a kertekbe ültetik ki a tulipánokat és a nárciszokat. Legutóbb tavaly és 1882- ben uralkodott ilyen me­leg időjárás decemberben Leningrádban. Ш 11 SZUPERMPIOMOTA (7) Kisinger beismeri, hogy hisz a tragikum létében a történelemben. „Vegyük az olyan ember tragédiáját, aki őszintén törekszik, de sohasem éri el, amit akar. Van azonban ennél rosszabb eset is: annak az ember­nek a tragédiája, aki eléri, amit akar, de rájön, hogy ez semmit sem jelent számá­ra.” Valószínű, hogy ez Nixon és Kissinger sorsa is. Pályafutásuk során mindenféle megpróbáltatásban volt részük.­­Gyakran győzedelmeskedtek, s a diadalok feledtet­ték velük a szenvedéseket. Nixon és Kissinger együttműködése úgy kezdődött, hogy az elnök megbízta tanács­adóját, maga válogassa össze a szakértő­ket, akik segítségére lesznek a nemzetbiz­tonsági tanácsban. Kissinger irányítása alatt a tanács az Egyesült Államok külpo­litikájának és katonai politikájának irányí­tója lett. Az ördög ügyvédje Az a hatalom, amelyet Kissinger szer­zett a „mini State Department” létesíté­sével, nagy hasznára volt Nixon elnöknek, de bonyolultabbá tette a munkát nemcsak a kormány tagjai, hanem a külföldi mi­niszterelnökök és diplomaták számára is. A külföldi diplomaták jól tudták, hogy gyorsabban célt érnek, ha a külügyminisz­térium helyett, Kissingerhez fordulnak. Ezért nagyon sokan kísértésbe estek, hogy megpróbálkozzanak ezzel a rövidebb út­tal, ami sokszor kellemetlen helyzetbe hozta Kissingert és munkatársait. A Nem­zetbiztonsági Tanács egyik funkcionáriusa a politikusok panaszára, hogy a döntések nagyon lassúak, ezt válaszolta: — Ez azért van, mert nincsen jól működő mechaniz­musunk, amely végrehajtaná a döntése­ket. Ezért kell a döntések végrehajtását a minisztériumoknak átengednünk. — Ami­kor megkérdezték tőle, hogyan lehetne ennek elejét venni, kissé ironikusan így felelt: — Nem másképpen, mint a minisz­tériumok megszüntetésével. Semmilyen részletmegoldás nem vezethet eredmény­hez. Kissinger váltig hangoztatja, hogy sem a külügyminiszteri, sem a hadügyminiszteri tisztséget nem tölti be, hiszen csak az el­nök tanácsadója. A hatalom azonban, amely kezében összpontosul, vitathatatlan, akárcsak szellemi fölénye Nixon környe­zetének tagjai felett. Nagyon ritkán történik meg, hogy Kis­singer valamilyen végleges elképzelést vagy javaslatot tesz egy politikai testü­let előtt. Ehelyet szókratészi módon kér­déseket tesz fel, vagyis megjátssza az ör­dög ügyvédjét. — Én semmit sem állítok — mondja gyakran —, nem ismertetek és nem védelmezek semmilyen álláspontot, hanem csupán kérdezek. — Kissinger nem ismerteti nézeteit még azokban az írásos jelentésekben sem, amelyeket az elnök elé terjeszt. — Az emberek­ gyakran egyfajta Raspu­­tyinnak tartják Kissingert, aki állandóan Nixon háta mögött áll és a fülébe sug­dos — mondta Marshall Green, az ameri­kai külügyminisztérium volt titkárhelyet­tese 1971-ben. — Ez azonban nem igaz. Kissinger csak a megfigyeléseit közli, vagy igyekszik másokkal elfogadtatni Nixon el­gondolásait. Ilyenkor kikérdezi az embe­reket,­ hibákat keres érvelésükben, hogy támadhassa őket. De nem akarja minden­áron rákényszeríteni másokra saját néze­teit. Az elnökkel a kormány kollektív vé­leményét igyekszik ismertetni. Kissinger sem tévedhetetlen Kissinger ellenezte a vietnami háborút abból az elvből kiindulva, hogy az ameri­kai intervenció túl nagy kötelezettségek vállalását jelenti, s emiatt megbomlik a bizalom az USA iránt. Más részről azon­ban azt vallotta, hogy az amerikai csapa­tok hazarendelését össze kell egyeztetni a dél-vietnami hadsereg felkészítésével, hogy bizonyos számú amerikai katonának mind­addig Vietnamban kell maradnia, amíg szükség van rá. (Folytatjuk) Szombat, 1972. dec. 16. Truman állapota továbbra is válságos Kastzas Cityből jelenti a Reuter. Harry Truman, az USA volt elnöke­, továbbra is igen válságos állapotban van — áll az orvosi konzílium köz­leményében A 88 éves Truman — akit kilenc nappal ezelőtt szállí­tottak kórházba — időnként eszméletre tér, de nem nye­ri vissza beszélőképességét. Választások Dél-Koreában Szöulból jelenti az AP és a Reuter. Dél-Koreában pénteken választásokat tartottak. A szavazópolgárok, az úgyneve­zett nemzeti egyesülési kon­ferencia 2359 tagját válasz­tották meg. Az alkotmány értelmében az új választási testületnek még karácsony előtt meg kell választania az az új államelnököt, mégpe­dig hat évre. A választások óriási több­sége Park Chung elnök hí­ve. A politikai megfigyelők biztosra veszik, hogy ismét őt választják meg államfő­vé. Megadta magát a kanadai repülőgéprabló Montrealból jelenti a Reu­ter. Csütörtökön késő este, köz­vetlenül a New Foundland-i Wabush repülőtérről való fel­szállása után, egy ismeretlen férfi revolverrel a kezében arra kényszerítette a québeci légiforgalmi vállalat utas­szállító gépének pilótáját, hogy térjen el útirányától. A merénylő azt parancsol­ta a pilótának, hogy Vancou­ver felé vegyen irányt. A re­pülőgép időközben Montreal­ban leszállt, hogy üzemanya­got vegyen fel. A géprabló itt megengedte, hogy az 55 utas közül, néhányan eltávozza­nak.­­ A merénylő egész idő alatt a stewardess fejéhez szorítot­ta revolverének csövét. A repülőgéprabló később valamennyi utast szabadon engedte, csupán a pilótát, se­gédpilótát és két stewardesst tartotta fogva. Ezt követően parancsot adott a felszállás­ra. A gép később ismét vissza­tért Montrealba. A késő éjje­li órákban azután a merény­lő — a húszéves John Max­well Standford — engedett az egyik stewardess rábeszé­lésének és megadta magát. Japán januárban nyitja meg pekingi nagykövetségét Tokióból jelenti a Reuter. A japán kormány közölte, hogy január 18-án megnyitja pekingi nagykövetségét. A közlemény szerint Tokió pén­teken bezárta tajvani nagy­­követségét. Japán első pekingi nagykö­vetét a jövő év elején neve­zik ki.

Next