Magyar Szó, 1973. január (30. évfolyam, 1-13. szám)
1973-01-09 / 7. szám
20. oldal Negyven nemzetiség épít a Narb felumnál Kölcsönvett írás ALIG SZÁZ ESZTENDŐVEL ezelőtt Kirgizia területén még feudális és törzsi viszonyok uralkodtak. A történelem lassan forgó kereke még a XX. század hajnalán sem tett egyetlen fordulatot sem a Tien-San hegységben. Még mindig nomád gazdálkodás folyt, még mindig életre-halálra harcoltak egymással a törzseik a jobb legelőkért, a vízért és a földért. A vasút nélküli, az ipar és szervezett munkásosztály nélküli, a külvilágtól elzárt Kirgizia lényegében a középkori elmaradottság állapotában volt A szovjet kormányzat első éveiben Kirgizia a szövetség egyik legfejletlenebb köztársasága volt, és állandó segítségre szorult. Jött is a segítség minden oldalról, de főképpen a testvéri orosz nép részéről. Segítség érkezett Moszkvából, Leningrádból, Szaratovból, Kazanyból, Kijevből és Szvierdlovszkiból. Az egész Szovjetunió részt vett nemzeti kádereinek kiképzésében, Kirgizia természeti kincseinek feltérképezésében,, termelőerőinek fellendítésében. A közös munka révén szoros testvéri kötelékeik fűzik a kirgiz népet a szomszédos Üzbegisztánhoz. Ugyanilyen kapcsolatok alakultak ki két másik szomszédunkkal, a kazakokkal és a tadzsikokkal is. A köztársasságközi csere következtében megerősödtek a nagy barátság szálai valamennyi szovjet nép között. Ami van és ami létrejön az országban, azt közös kincsnek tekintjük és rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy e kincseik feltárásában és feldolgozásában mi is részt vehetünk. A múltban elmaradt és nomád életmódot folytató vidékünk ma már több száz fajta ipari terméket és nyersanyagot szállít a Szovjetunió valamennyi gazdasági vidékére, más köztársaságoktól pedig nyersanyagot és egyéb szükséges terméket kapunk. A kirgiz gyárak védjegyével ellátott termékeket a Szovjetunió 61 külföldi országnak exportálja. A NARIN FOLYÓN épülő Toktoguli vízi erőmű a barátság építkezése. Együtt dolgoznak itt kirgizek és üzbégeik, oroszok és kazahok és még legalább negyvenféle nemzetiség munkásai. Ha az erőmű elkészül, szomszédaink, az üzbégek, a kazahok és a tadzsukok a nagy menynyiségű elektromos áramon kívül megfelelő mennyiségű vízhez is hozzájutnak, amelylyel földjeiket öntözhetik. Az erőmű mellett ugyanis egy 19 milliárd köbméteres mesterséges víztároló is létesül, s ennek vizéből több százezer hektár földet lehet öntözni. A kirgiz állam viszonylag rövid idő alatt egyenlő lett az ország többi köztársaságával; fejlett ipara, nagyüzemű és gépesített mezőgazdasága, fejlett tudománya és kultúrája, valamint a lakosság magas életszínvonala tette ezt jogossá és indokolttá. Tavaly augusztusban Kirgíziában nemzetközi szemináriumot rendeztek a középázsiai és a kazahsztáni köztársaságokban végrehajtott agrárátalakítások tapasztalatabról. A szeminárium munkájában 29 fejlődő ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország képviselője vett részt. Az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet főtitkárhelyettese — Haisszen Hafez— a következőket mondotta benyomásairól: — „Kirgizia a fejlődő országok iskolapéldája lehet Elképesztő méretű és ütemű a fejlődés politikai, gazdasági és társadalmi területen egyaránt. MA MÁR szinte hihetetlen, hogy a forradalom előtt Kirgíziának nem volt ábécéje, s a történelmi emlékek csupán a szájhagyományban maradtak fenn. A köztársaságban ma több mint 60 tudományos és kutató intézmény, illetve intézet működik, s van tudományos akadémiája is. Jelentősen fellendült a kirgiz irodalom és művészet. Szovjet Kirgíziát a kommunista építésben elért eredményeiért kétszer tüntették ki Lenin-renddel. Rendkívül nagyszabásúak a köztársaság gazdasági és kulturális fejelsztésének perspektívái, amelyeket 1971. tavaszán vázoltak fel az SZKP XXIV. kongresszusán. A kommunista építés öszszefogja a különböző nemzetiségi embereket. Kirgizia területén ugyanis több mint 80 nemzetiség él. Ahmadbek Szujumbajev, a Kirgiz SZSZK miniszterelnöke ízlelje meg a .. ? VALKP készítményeket készítménye MAGYAR SZÓ TOUR GRAND TOUR Indítási ablak - Messze a Jupiter Ismeretes: a legközelebbi égitest, a Hold felé havonta indítható rakéta. Ha a leszállási helyet a Hold két pontján jelölik meg, egy holdhónap alatt két indítás is elképzelhető. Sokkal bonyolultabb a helyzet a bolygókkal. A gyors Venus A Venusra 584 naponként, a Marsra pedig 780 naponként indítható rakéta. A két egymást követő kedvező startalkalom — tudományos kifejezéssel: rakétaindítási ablak — azért van ilyen messze, mert a Föld és a célbolygó folytonosan kering, s a Nap, a Föld és a célbolygó egymáshoz viszonyított helyzete minden pillanatban más és más. A Venus lekörözi a Földet, a Föld ugyanezt teszi a Marssal. Ezért — viszonylagos közelségük ellenére — két kedvező „időablak” között 1,5—2 év telik el. Ha azonban a külső bolygókat vesszük célba, az indítás alkalma kedvezőbb. Ennek egyszerű az oka: a legközelebbi óriásbolygó, a Jupiter, 12 év alatt kerüli meg a Napot. Ez a Föld keringéséhez képest olyan hosszú idő, hogy tulajdonképpen csak a Föld pozícióját kell figyelembe venni. A föld ugyanis egy esztendő alatt befutja egy kör 360 fokos kerületét, ugyanakkor a Jupiter 30 fokot mozdul el a pályáján. Ebből az következik, hogy minden tizenhárom hónapban indítható Jupiterszonda, vagy akár űrhajó. Ismétlés lehetséges Az évtized végén különleges és ritka lehetőség adódik a Naprendszer határainak megközelítésére. Az űrhajózás fejlettségi foka még nem teszi lehetővé ember utazását a Jupiteren túli térségbe, ezért csak automata rakétákról lehet szó. A Jupiter ezekben a tervekben eltérítő bolygó, a rakétákat erős gravitációs terével eltéríti, s a következő külső bolygó — például a Saturnus, az Uranus, a Neptun — felé vezéreli. Az évtized két utolsó esztendejében lehetséges egy Jupiter—Uranus, valamint egy Jupiter—Neptunus és egy Jupiter—Pluto utazás. Ha ezeket az alkalmakat elmulasztanánk, a kísérlet 10—15 éven belül még megismételhető. Sokkal rosszabb a helyzet az 1977—78. évi Jupiter—Saturnus—Pluto utazás elmulasztásával, mert ezt csak kereken egy évszázad múlva, 2076-ban ismételhetik meg. Az úgynevezett Grand Tour — a nagy körutazás — 1976—78-ban válik lehetővé. Ez alkalommal a Jupiter után a Saturnus, majd az Uranus és a Neptunus következnék. Ha ezt a lehetőséget elmulasztják, az ismétlésre csaknem kétszáz évet várhatnak, mert a legközelebbi indítási ablak csak 2155-ben nyílik. Távoli terv Ennek a furcsa jelenségnek az az oka, hogy a nagybolygók — bár lassabban keringenek, mint a Föld —, lassan eltávolodnak egymás közeléből, s a XXI. században már az is előfordulhat, hogy a Saturnus és az Uranus egymástól 180 fokra helyezkedik el, míg a Jupiter a kulcsbolygó, egy harmadik ponton található, s a nagy körutazást irányító égitestként nem használható. A távoli bolygók elérésére kiszámított dátum 1976—78. még nem alkalmas embereknek ilyen távoli űrrepülésre, ezért igen valószínű, hogy a Naprendszer határát az ember csak a XXII. században érheti el. Eltűnt a kétbalkezes Manny Sajót magát raboltatta el a Cosa Nostra egyik főnöke Carlo Gambino nevét az Egyesült Államokban legalább olyan jól ismerik, mint a mindenkori elnökét. Az olasz származású férfiú a Cosa Nostra, az amerikai gengszter-szindikátus egyik nagyfőnöke. De mert az alma néha meglehetősen messze esik a fájától: a „boss” unokaöccséből, a 29 éves Manny Gambinóból a történelem egyik legtehetségtelenebb maffiása lett. Semmi nem sikerült neki igazán, sem a zsarolás, sem a fogadás, sem a többi üzlet. Ráadásul Manny megszegte a szervezet egyik meglehetősen komolyan vett és kétségtelenül szicíliai eredetű törvényét, azt, hogy az ember a magánéletében ugyan azt csinál, amit akar, de hivatalosan ne váljon el. Egyrészt, mert az ellenkezik az egyház tanításával, másrészt mert... fölösleges feltűnés. Nos, ez a kétbalkezes Manny, aki egy maffiástól szokatlan módon adósságot adósságra halmozott, nyomtalanul eltűnt. Még májusban. S az FBI most fogott el egy Robert Sentner nevű férfiút, aki talán a furcsa ügy kulcsfigurája. Talán, még ez sem bizonyos. Kidobó Jack és a széphangú Sentner beismerte, hogy ő rabolta el Mannyt — de az ifjú Gambino saját kérésére. Mert — mondta el — a kétbalkezes Manny úgy kívánt szabadulni a szüntelen pénzzavarokból, hogy a saját családjától akart 350 000 dollár váltságdíjat szerezni. A család szó egyrészt vér szerint értendő, másrészt maffiás értelemben, a szervezet ugyanis közismerten „családokra” oszlik, New Yorkban például öt ilyen Cosa Nostra-familia működik. Bob Santner sztorija a következő: Akkor találkozott a fiatal Gambinóval, amikor az éppen 38 000 dollárt vesztett valamelyik rosszul kivitelezett üzletén. Előadta neki az emberrablási tervet, s ő, Lentner, kizárólag azért vállalta a dolgot, mert ilyen nagy nevű család sarjáról volt szó. Egyébként — tette hozzá — Manny személye nem tűnt valami biztatónak. De a Gambino-név rá is hatott, s megszervezte a társulatot. A terv kidolgozásával Bil Solint, egy Harvard-egyetemet végzett volt CIA-nyomozót bízott meg, akinek titkosszolgálati karrierjét a lóverseny iránti szenvedélye rombolta szét. Az esetleges keményebb munkára felvette Jack Kilcullent, egy éjszakai mulató vad külsejű kidobóemberét. Jack Harrington, aki mindmáig egy elegáns vendéglő üzletvezetője, csak azért került az alkalmi gangbe, mert Sentner „szépnek” találta a hangját — márpedig egy emberrablási ügyben sokat kell telefonon tárgyalni... Egyiken várták, másikra vitték Ha igaz Sentner verziója, akkor az is igaz, hogy az amatőr emberrablók legalább olyan ügyetlenek voltak, mint maga a kétbalkezes Manny. A megbeszélés értelmében a New York-i Columbus téren találkozott az „áldozat” „elrablóival”. Ezután Lentnerék felhívták a családot, s közölték, hogy a New Jersey felé vezető autósztráda egy meghatározott pontján tegyenek le 350 000 dollárt. Már ezzel a meghatározott ponttal elkezdődtek a bajok. Lentnerék bizonyos Molly Pitcher nevű motelre gondoltak, de balszerencséjükre, ilyen nevű motel kettő is van — ők az egyikben várták a pénzt, Gambinóék állítólag a másikban akarták leadni. Újabb telefon, újabb félreértés. A második esetben Sentnerék bokáig sárban várták egy elhagyott helyen az összeget — hiába. Amikor a harmadik, s immár „végleges” helyre elindultak, Sentner kocsijából vagy húsz kilométerrel a cél előtt kifogyott a benzin. Végül a George Washington híd közelében, egy erdős helyen, Gambinóék valóban letettek egy öszszeget, de nem akármennyit és nem akárhova. Szálló bankók az erdőben A summa nem 350 000, hanem 40 000 dollár volt, méghozzá — nyilván nem véletlenül — a maffiások összevissza szakadt zacskókban tették le. Az erős szél szétfújta a bankókat, s az odaküldött Kikcullent gyűjtögetés közben kényelmesen lefülelte az FBI. Kilcullen nyomban bemondta Lentner nevét. Bobbyt egy kicsit nehéz volt megtalálni, tavasztól mostanáig tartott, de végül is sikerült. Csakhogy az ifjú Gambino nincs sehol. Kocsiját viszont néhány napja megtalálták Newark repülőterén. Az ülés véres volt, a volánon azonosították Sentner ujjlenyomatait. Sentner azt állítja, a kocsit még tavasszal vitték oda. Lehet, hogy igazat mond. Előfordulhat, hogy maga Manny vérezte be a kocsiját a látszat kedvéért. De legalább olyan valószínű, — a rendőrség erre gyanakszik —, hogy a közben előkerült Mannyit a családja tüntette el, de nem amatőr módon, s alighanem örökre. Gambinóék soha nem szívelték a kétbalkezeseket, akik néha nagyobb feltűnést okoznak, mint egy válás. ■ Gáz a trágyagödörből A kínaiak találékonysága a lehetőségek kihasználásában — úgy látszik — nem ismer határt. A kínai lapok szerint néhány járásban a földművesek a tárgyadombokban végbemenő fermentációs folyamatok következtében keletkezett földgázt, is kihasználják. Ilyen trágyával teli gödrök Kína-szerte találhatóak. A kínai Tudományos Akadémia a mezőgazdasági és erdészeti minisztériummal együttesen legutóbb Szecsuán tartomány egyik városában a földgáz kihasználásáról tárgyalt. Kína mocsaras területein a földművesek már évek óta használják azokat a gázokat, amelyek a szalma és fű rothadása következtében keletkeznek. Most a földművesek tervszerűen fogtak munkához és ezernyi olyan trágyagödröt ásnak, amelyekben a rothadás következtében gáz szabadul fel, és a rothadási folyamat befejezése után a gödrök tartalma trágyázásra is alkalmas. Az olcsó gázt sikerrel használják a háztartásokban és számos járásban, ahová még nem jutott el a villanyáram áldása, olyan mécseseket készítenek, amelyek gázzal üzemelnek. Jónéhány járásban a földgázt már évek óta sikerrel hasznosítják. Kedd, 1973. január 9, televízió1 A JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ MŰSORA Forsyte Saga — angol sorozatfilm 16.10 Magyar nyelvű tévékrónika 17.05 Tévé tanácsadó (ism.) 17.35 Műsorismertetés, hírek 17.45 Távcső — gyermekműsor 18.15 Hírek 18.30 Tudományos stúdió 19.15 Népzene 19.45 Rajzfilm (sz) 20.00 Híradó 20.30 stop! — a Zágrábi Televízió műsora 21.15 Forsyte Saga — angol sorozatfilm. — Az epizód címe: A döntés 22.05 Híradó, második kiadás 22.25 Komolyzene A Magyar Televízió műsora 8.00 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé 17.20 Kuckó — gyermekműsor 17.45 Harmónia művészetben, első rész 18.30 Tisza — dokumentumfilm, második rész 19.10 A kisfiú és a hóember — jugoszláv bábfilm 19.30 Tévéhíradó 20.00 Az utolsó öt perc — olasz film 21.25 Hogyan képzeli.. .-ban? Játék a jövővel 21.55 Tévéhíradó, második kiadás A Magyar Televízió kísérleti (II.) műsora 20.00 Kisfilm 20.25 Észtország — szovjet rövidfilm 20.55 Tévéhíradó 21.25 Széplányok sisakban — tévéfilm Шшш!ћ ! ZillllMdl ! шш RÁDIÓ ÚJVIDÉK I. 5.00—8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.02 Rádióiskola 9.30 Népszerű zenekari szerzemények 10.05 Óvodások műsora 10.36 Magyar népdalok népi zenekarok előadásában 11.02 Rádióterefere 11.05 Műsoremlékeztető 11.20 Délelőtti hangverseny 12.05 A nap slágerei 12.30 Tomik Margit és Farkas Sándor magyar nótákat énekel 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.30 Két concerto grosso 19.00 Esti híradó 19.30 Gyöngykaláris — magyar népi muzsika 20.37 Népszerű operarészletek 21.45 Estéről estére Lukács István cimbalmozik 10.30 Édes anyanyelvünk. Lőrincze Lajos műsora 12.15 Melódiakoktél 17.30 Kónya Sándor énekel 18.30 A Szabó család 19.25 Nótaest 20.20 Esti beszélgetés SZABADKA 13.25 A Mantovani zenekar műsorából 14.04 Cimbalom és klarinétvirtuózok muzsikálnak 16.00 Észak-bácskai Krónika 17.30 Zaim Imamovic, Zora Dubljevic és Safet Isovic énekel 18.05 Szórakoztató zene 18.25 Másnapi műsorismertetés 18.30—19.30 az Újvidéki Rádió URH és I. műsora ÚJVIDÉK URH 16.30 Régi albumokból 17.00 Operazene 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BELGRÁD I. 4.00—8.00 Reggeli zenés műsor 8.35 Haydn és Brahms műveiből 9.30 Vidám dallamok 10.15 J. S. Bach, .. brandemburgi hangverseny 10.45 Radmila Karaklajić és Djordje Peruzovic énekel Sasa Radojčič együttese játszik 10.30 Operaáriák 12.30 Nevető kedd 15.30 Találka pont fél négykor 17.15 Hangversenytermek műsorából 20.00 Töltsük el a mai estét együtt 21.00 Tipp-topp kabaré KOSSUTH RÁDIÓ 8.28 Magnóval a világ körül 9.45 Kürthy Éva és Madaras Gábor népdalokat énekel. MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA • Igazgató FARKAS NÁNDOR • Fő- és felelős szerkesztő VUKOVICS GÉZA • Szerkeszti a szerkesztő bizottság • Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. Telefon: 57-044, telex: 14199 YU FORUM • Egyhavi előfizetési díj belföldön 27,00 dinár külföldön 54,00 dinár • Folyószámla 65700-601-10 6 • FÓRUM NYOMDA ÚJVIDÉK