Magyar Szó, 1973. január (30. évfolyam, 14-29. szám)
1973-01-16 / 14. szám
2. oldal Rendőrök is a terror áldozatául esnek Észak-Írországban Belfastból jelenti az AP. Hétfőre virradóra északírországi gerillák megöltek három rendőrtisztet. Az utóbbi két napban, a nyugtalanság megújuló hullámában, Ulster városaiban nyolc pokolgép robbant, másik kettőt a rendőrök ártalmatlanná tették. Vasárnap este Londonderryben, egy rendőr magánautójában időzített bomba robbant, egy rendőrt megölt, hármat megsebesített. A gépkocsi a rendőrlaktanya közelében vesztegelt. Pár órával később Belfast közelében egy rendőrautó aknára futott. A robbanás következtében egy rendőr meghalt, több megsebesült. Az utóbbi három és fél évben különféle incidensekben 683 ember, köztük 33 rendőr vesztette életét Észak-Írországban. Vasárnap befejeződött a Dán KP kongresszusa A Dán Kommunista Párt kongresszusa ismét Knud Jespersent választotta meg a párt elnökévé. A tagságra azt a kötelezettséget rótta, hogy harcoljon Dánia független politikájáért és a munkások jobb helyzetéért. A kongresszus vasárnap fejezte be munkáját. Mobutu befejezte kínai látogatását ötnapos látogatás után Mobutu tábornok, zairei köztársasági elnök tegnap elutazott Pekingbe. Látogatása során aláírták Zaire és a Kínai Népköztársaság gazdasági és műszaki együttműködési és kereskedelmi egyezményét. Mobututól a pekingi repülőtéren Csou En-laj miniszterelnök vett búcsút. A Zairei elnök Sanghajba utazott, s onnan ellátogat még Hangcsouba és Kantonba is. Pekingben Mao Cetung, a Kínai KP elnöke is fogadta Mobutut, és másfél óra hoszszat beszélgetett vele. (6) Mindezeknek a mozgalmaknak és harcoknak egyetlen közös célja volt: erőszakkal elszakítani minden szálat, amely a szigetet évszázadokig a spanyol koronához láncolta, mivel a múló évek és évtizedek során mind világosabban kiderült, hogy a spanyol udvarban süket fülekre talált Kuba minden kérése, majd követelése, hogy reformokat vezessen be, tegye elviselhetőbbé a néptömegek életét, egyáltalán: vegye emberszámba Kuba lakosait ... Ezekre a kérésekre-követelésekre a még kegyetlenebb elnyomás és jogos lázadások esetén vérfürdő, tömegmészárlás volt a spanyol király válasza__Az ennek nyomán felgyülemlett mérhetetlen elkeseredés robbant ki végül is a harmincéves felszabadító háborúban, amelynek két izzó hazaszeretetű apostoláról is szólnom kell. Egyikük Félix Valera. Felvilágosult néptanító volt, és 1824-től kezdve hirdette írásaiban és beszédeiben, hogy forradalommal kell elszakadnia Kubának a Metropólitól (így nevezték a kubaiak Madridot, és tágabb értelemben a spanyol gyarmati uralmat), fegyverrel kell kivívnia jogát a szabadságra, az igazságra, a kultúrára és a civilizált életre... A másik szellemóriás neve talán ismerősebben hangzik az ön fülében is, így hívták: José MARTÍ, akit mi az „Apostol” melléknévvel tisztelünk mindazóta, mert igazi hirdetője, védelmezője, apostola és végül vértanúja lett a kubai nép igaz ügyének. Igazi államférfi volt, a köztársasági eszmék lángszavú és izzó tollú hirdetője, aki nem érte be azzal, hogy kijelölte hazája számára a követendő utat, de pártot is alapított ezen eszmék kidolgozására, terjesztésére és védelmére, majd végül azon a tragikus májusi napon 1895-ben életét is adta eszményeiért a Dos Rios-i csatamezőn... Hirtelen egy idősebb, testes, fehér kötényes férfi lépett az asztalunkhoz. És ami most történt, nagyon meglepett, de a lehető legkellemesebb értelemben. — Ernesto — mondta a fehér kötényes —, Fidel telefonált, azonnal a pártközpontba kell menned, sürgős megbeszélésre ... Guevara felnézett rá. — Muy bien, Pepito. Köszönöm, hogy szóltál Máris indulok! A miniszterelnökről csak per „Fddel” beszélt, a kubai forradalom II. számú hősének pedig egyszerűen azt mondta: „Ernesto, a pártközpontba kell menned” ... Hirtelen teljesen megértettem a forradalom vezetőinek hallatlan népszerűségét Guevara felállt vele együtt én is, de visszanyomott a székre: — Maradjon csak, Sandro, amigo mio. Sajnálom, hogy itt kell hagynom, de látja, ilyen a közélet... Ismétlem, maradjon, Pepito majd mindennel ellátja, amíg Kubában tartózkodik, mert mostanitól fogva az én vendégem ... Ami a felszabadító háború eseményeit illeti, ha lesz alkalmam, személyesen fogom elmondani magának, ha meg nem, ellátom megfelelő szakirodalommal, amelyből teljes képet fog kapni a múlt századvég drámai tényeiről... Címét hagyja itt Pepitónál, hogy mindkét esetben értesíthessem ... Addlio, Sandro, minden jót magának... A harmincéves kubai felszabadító háború Guevarát nem láttam többé. Akkoriban indult hosszú hónapokig tartó világkörüli útjára, s a visszatértét természetesen nem várhattam meg. De két nap múlva egy mosolygós kubai fiatalember beállított a szállásomra, hóna alatt három vaskos könyvet cipelve. —. Comandante Ernesto küldi a magyar companerónnak. El kellett utaznia, de sok üdvözletet küld, és jó munkát kíván. (Folytatjuk) KOLUMBUSZ HAJÓJÁTÓL I A SIERRA MIJESTRAIG ■ MAGYAR SZÓ Kedd, 1973. január 16. Néhány szocialista vezető vasárnap este sajtóértekezletet tartott Párizsban, a Szocialista Internacionálé értekezletének végén. Balról jobbra: Bruno Kreisky osztrák kancellár, Bruno Pittermann, a Szocialista Internacionálé elnöke, Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt elnöke, Robert Pontillon, a nemzetközi kapcsolatok titkára, James Callaghan egykori brit főpecsétőr és Anker Jörgensen dán miniszterelnök, a Dán Szociáldemokrata Párt vezetője . Nincs egyöntetű álláspontja a Szocialista Internacionálénak A vietnami kérdésben egy erélyes és egy mérsékeltebb álláspont alakult ki . Golda Meir jelenléte miatt túl sok volt az udvariaskodás Párizsból jelenti a Tanjug. Befejezte értekezletét Párizsban a Szocialista Internacionálé, anélkül, hogy egyöntetű álláspontot alakított volna ki a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekben. Még Vietnam kérdésében sem alakult ki együttes álláspont, bár a részt vevő pártok többsége annak idején keményen elítélte Észak-Vietnam bombázását és a békeszerződés aláírásának halogatását. Hasonló magatartást tanúsított a konferencia a közel-keleti kérdéssel kapcsolatban is. A részvevők, Golda Meir izraeli miniszterelnök jelenlététől elragadtatva, az udvariasságra fektették a hangsúlyt, ahelyett, hogy hangot adtak volna külpolitikai elképzeléseiknek — mondják párizsi megfigyelők köreiben. Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt elnöke mindezt azzal magyarázza, hogy az Internacionálé nem kongresszust tartott, hanem formai gyűlést, amely nem hivatott arra, hogy határozatokat hozzon. Egyébként is — mondta Mitterrand — a Szocialista Internacionálé illetékesei tavaly határozatban követelték Észak- Vietnam bombázásának megszüntetését, az amerikai hadifoglyok szabadon bocsátását, a külföldi csapatok kivonását, valamint koalíciós kormány létrehozását és szabad választások kiírását. A Vietnamra vonatkozó vitában Skandinávia és Hollandia küldöttei követelték, hogy az értekezlet erélyesen ítélje el Amerika vietnami politikáját. Golda Meir izraeli, James Callaghan brit laburista küldött és még néhányan „mérsékeltebb álláspontot” képviseltek. A konferencia megtartását egyébként, mint ismeretes, a francia kormány erélyesen ellenezte. Pompidou köztársasági elnök szerint aszocialisták hatni kívántak általa a küszöbönálló franciaországi választások kimenetelére. A párizsi nagykövet igyekezett őt lebeszélni az utazásról. A Le Monde a látogatással kapcsolatban a két ország közötti kapcsolatok megromlását helyezte kilátásba, a La Nation pedig megírta, hogy nem tarthat igényt semmilyen hivatalos fogadtatásra. Az idős hölgy azonban mégis lebonyolította a tervbe vett látogatást. Golda Meir, Izrael 74 éves miniszterelnöke Párizsban részt vett a Szocialista Internacionálén. Jóllehet a „vasakaratú nagymama” — ahogyan az újságírók becézik — nem kormánya, hanem az Izraeli Munkáspárt képviseletében érkezett Párizsba, és nem is találkozott a francia kormány képviselőivel, párizsi tartózkodása nagy tiltakozást keltett Franciaországban. Golda Meir a szocialisták vezérének, Francois Mitterrand-nak volt a vendége, akinek nagy esélyei vannak arra, hogy a soron következő francia parlamenti választásokon az egyesült baloldallal győzelmet arasson a gaulle-isták fölött. A francia jobboldal az izraeli miniszterelnök-asszony látogatását a Franciaország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, mert szerinte Golda Meir így akart bosszút állni a gaulle-istákon, akik 1967 óta arabbarát politikát folytatnak. De Gaulle tábornok ugyanis a hatnapos közel-keleti háború után embargót rendelt el az Izraelbe irányuló fegyverszállítmányokra. És amikor később Izrael a számára készült és már kifizetett öt gyorsnaszádot valósággal elrabolta Cherbourg kikötőjéből, a helyzet odáig fajult, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegetett. A franciák azóta következetesen Izrael ellen szavaznak az ENSZ-ben, és Mirage vadászgépeket szállítanak a leghevesebb vérű arab államfőnek, a líbiai Kadhafinak. Mind emiatt az izraeli miniszterek még kényszerből sem ejtik útba a francia fővárost. Meglepő volt tehát a miniszterelnök-asszony döntése, hogy ellátogat Párizsba. Utazását azzal indokolta, hogy mint a Szocialista Internacionálé alelnöke, kötelességének tekinti, hogy részt vegyen az értekezleten, ahol „korunk szocializmusáról” tárgyalnak. A szocialista csúcstalálkozó alkalmat adott neki néhány európai szocialista államfővel való találkozásra. Golda Meir tárgyalt Bruno Kreisky osztrák kancellárral, és igyekezett őt lebeszélni arról a nézetéről, hogy az európai biztonsági konferencián a közel-keleti viszályt is napirendre kell tűzni. A párizsi kormány azonban ezekben a találkozókban is csak azt a veszélyt látta, hogy a külföldi államvezetők erősíteni igyekeznek a francia baloldal pozícióit. Golda Meir meghívásával Mitterrand — szerintük — nemcsak a francia választótestület 1 százalékát alkotó zsidók rokonszenvét akarta megszerezni, hanem mindazokét a franciákét is, akik helytelenítik a kormány arabbarát politikáját. A francia szocialistáknak nagy támogatást jelentett volna, ha a Szocialista Internacionálén részt vesz Willy Brandt nyugatnémet kancellár is. Brandt azonban Karl Wienand funkcionáriust küldte el, ő maga inkább egy héttel később utazik Párizsba — hogy Pompidou államfővel ünnepelje meg a német— francia megállapodás aláírásának tízéves jubileumát. (Der Spiegel) Bosszú az embargóért Golda Meir a párizsi Szocialista Internacionálén Hatvanezer új letelepülő Izraelben Az izraeli bevándorlásügyi miniszter a parlamentben kijelentette, várható, hogy az idén a világ több országából körülbelül 60 000 zsidó telepedik le Izraelben. Az általa közzétett adatok szerint 1971- ben 42 000, 1972-ben pedig 56 000 zsidó telepedett le az országban. Natan Feled bevándorlásügyi miniszter nem közölt adatokat arra vonatkozóan, hány zsidó vándorolt ki Izraelből az USA-ba, Kanadába és a dél-amerikai országokba egy újabb arab—izraeli háborútól való félelmében. Fogytán van India élelmiszer-tartaléka Egészen áprilisig gondot okoz az élelmiszerhiány enyhítése Új-Delhiből jelenti a Tanjug. Indiában az élelmiszerhiány egészen áprilisig, az új aratásig érezhető lesz. A tavaszi aratáskor 45 millió tonna gabonát várnak, az egész, 1973-as évtől pedig 100 millió tonnát, s ez fedezné is a hazai szükségleteket. Az indiai kormány eddig másfél millió tonna gabonát rendelt külföldről, hogy enyhítse a néhány indiai államot sújtott katasztrofális szárazság következményeit. Az első szállítmányokat az Egyesült Államokból, Argentínából és Kanadából e hónap végén, illetve a következő elején várják. A mezőgazdasági minisztériumban bíznak abban, hogy az alapszükségleteket ez az import kielégíti, és hogy az összbehozatal nem lesz több 2 millió tonnánál. A kormány az állami tartalékok idénybevételével a legaszályosabb területeken már enyhítette az élelmiszerhiányt, a helyzet mégis súlyos, a tartalékok majdnem teljesen elfogytak. A szárazság egyik súlyos következménye az állatállomány jelentős részének elpusztulása. Nincs több tüdőbajos gyerek az NDK-ban Berlinből jelenti az ADN: A gyermekek tébécés megbetegedését teljesen leküzdötték a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez elsősorban az újszülöttek és iskolás gyermekek védőoltásának az eredménye — jelenti a keletnémet hírügynökség. Tavaly 9700 felnőtt betegedett meg tüdővészben. A megbetegedések nagy részét az évente végzett tüdőszűrő vizsgálatok folyamán állapították meg. A sikeres tébéc- ellenes küzdelem nyomán már több szanatórium és tüdőgondozó vált szabaddá más betegségek gyógyítására — hangsúlyozta dr. Gerhard Luebs, a keletnémet egészségügyi minisztérium illetékes osztályának igazgatója a sajtónak adott legutóbbi nyilatkozatában. Dr. Luebs szerint a Német Demokratikus Köztársaságban a jövőben nagyobb gondot fordítanak a szív- és véredény-megbetegedések és a cukorbetegség megelőzésére, a méhrák és a különféle gyermekbetegségek leküzdésére. A VILÁG LEGSZEBB LÁNYAI Változnak a korok, változnak az ízlések. Legalábbis ezt bizonyítja az egyik legismertebb nyugatnémet képes hetilap, a QUICK, amely rangsorolta a világ legszebb lányait. Tanúsága szerint letűnőben van a francia nők csillaga, akik — a közvélemény szerint — hosszú évtizedeken át a világ legszebb lányainak számítottak. A skandináv nők is lejjebb kerültek, a ranglistán. Az egzotikus szépségek divatjának korát éljük. A Quick riportergárdája két éven át rótta a világ öt kontinensét, hogy lefényképezze a földkerekség legszebb nőit. Nagyvárosokat és kis falvakat jártak be, s kutattak a szép lányok után. Több mint százezer kilométeres útjukon 12 732 lányról készítettek fényképet, s ezek közül, közölte a hetilap hétről hétre a legszebbekét. Most, a sorozat végén (116 lány képét közölték) az olvasók véleménye alapján összeállították a világ legszebb lányainak rangsorát. Az olvasók véleménye szerint Liri, a 19 éves albániai gimnazista a legszebb lány. A két második helyezett Oneida, a 23 éves indiai szépség, aki Kaliforniában hastáncosnőként dolgozik, és Aissa, a 21 éves mali egyetemista lány, aki tanárnő szeretne lenni. A négy harmadik helyezett: a 21 éves Laura, aki titkárnőként dolgozik Haitiban, a 22 éves Le Thung, a szomorú sorsú Vietnam szülötte, aki táncosnőként keresi kenyerét, a 21 éves Eve, aki divattervezőnő Franciaországban, valamint Kristin, a 21 éves norvég kozmetikus nő. A tíz legszebb lány közé bekerült még Pei Lung a Kínai Népköztársaságból, aki egy szövetkezetben kettészként dolgozik, Brenda, a 21 éves Curacao szigeti színésznő és Christa, a 23 éves osztrák varrónő. (bb)