Magyar Szó, 1973. február (30. évfolyam, 45-57. szám)
1973-02-16 / 45. szám
2. oldal A tömbök közötti tárgyalások nem lehetnek célravezetőek A bécsi előkészítő tanácskozáson részt vevő román küldöttség közleménye Bécsből jelenti az AP. A bécsi haderőcsökkentési előkészítő tárgyalásokon részt vevő román küldöttség közölte, hogy nem fogja magára nézve kötelezőnek tartani a tervezett konferenciának a közép-európai haderőcsökkentésről kötendő bármely egyezményét. A román küldöttség közleménye szerint Románia tisztában van vele, hogy az előkészítő tárgyalásokon az államok két kategóriája vesz részt. „Szeretnénk kifejezni véleményünket, és amennyire lehetőségünk, lesz rá, hozzájárulni a megbeszélések sikeréhez” — áll a román közleményben, majd a továbbiakban megállapítja: „Egyes országok, amelyeknek csapatai Közép-Európában állomásoznak, illetve amelyek területén ezek a csapatok vannak, megállapodtak, hogy megkezdik a megbeszéléseket. Romániának érdeke, hogy részt vegyen mind az előkészítő tárgyalásokban, mind pedig a tervezett konferencián. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy a tömbök közötti tárgyalások nem lehetnek célravezetőek”. Ma írják alá az amerikai—kubai légi egyezményt A légi kalózkodás megakadályozását szolgáló amerikai—kubai egyezményt csütörtökön délután fél 6-kor írják alá egyidejűleg Washingtonban és Havannában. Amerikai hivatalos körök szerint a State Departmentben William Rogers külügyminiszter, Havannában pedig valószínűleg Raul Roa Garcia kubai külügyminiszter látja el névjegyével az egyezményt, amely az aláírása után azonnal életbe lép. Sztrájkolnak az osztrák tanárok Tízezer középiskolai tanár lépett csütörtökön egynapos sztrájkba fizetésemelést követelve. A tanárok figyelmeztették a kormányt, hogy hosszabb időre beszüntetik a tanítást a középiskolákban, ha nem tesznek eleget követeléseiknek. A sztrájk ellen a szülők szövetsége is tiltakozott. A kormány a sztrájk hírére a tanárok és tanítók szakszervezetével kötött egyezményre hivatkozik, amely 1975-ben jár le. Kreisky kancellár kijelentette, hogy az adófizetők aligha tudják elviselni a tanárok fizetésemelésével rájuk rótt újabb terhet. Kreisky utalt arra, hogy a sztrájk után a tanároknak pótolniuk kell az elvesztett munkanapokat. Leváltottak két tartományi kormányzót Pakisztánban Zulfikar Ali Bhutto, Pakisztán elnöke, leváltott két tartományi kormányzót, az ellenzéki Awami Liga tagjait. Helyettük két kormányhű politikust nevezett ki. A két kormányzót amiatt váltották le, hogy Irak iszlamabadi nagykövetségén szombaton 300 — állítólag szovjet gyártmányú — automata puskát és nagy menynyiségű lőszert találtak. Navab Akhbar Bughti, az egyik újonnan kinevezett kormányzó azzal vádolja az Awami Ligát, hogy köze van az iraki nagykövetségen talált fegyverekhez és lőszerekhez. Barátkoznak egymással a német határőrök Az NSZK és a Német Demokratikus Köztársaság határőrségének évi közleménye szerint a két ország határán tavaly jelentősen enyhült a feszültség. Ezt a két ország között létrejött szerződések becikkelyezésével hozzák összefüggésbe. Néhány alkalommal — írja a közlemény — az NDK néphadseregének határőrei kimondottan baráti magatartásról tettek tanúságot. Hosszú idő után tavaly történt meg először, hogy a két ország határőrei közvetlen kapcsolatba léptek egymással, s napi ügyeket is megtárgyaltak. Visszarendelték egységeikbe a szabadságos kongói katonákat A brazaville-i rádió felhívást intézett a szabadságos katonákhoz, hogy azonnal térjenek vissza egységeikhez. A Kongói Népköztársaság vezérkarának felhívását nem indokolták meg. MAGYAR SZÓ Péntek, 1973. február 16. A haditermelés sorvasztja a gazdaságot A vietnami háború következményei Amerikában A Nation című amerikai folyóiratban Seymour Malman, a New York-i Kolumbia Egyetem profeszszora, az amerikai ipar háborús termelésének következményeit vizsgálja. A cikket kivonatosan közöljük. Az elmúlt negyed évszázad alatt az UJSA-ban elterjedt az a vélemény, hogy a haditermelés serkenti a foglalkoztatottságot, és lényegében felvirágoztatja a gazdaságot. Attól az állásponttól, hogy a haditermelés „jó a gazdaság számára”, csak egy lépés választja el azt az elképzelést, hogy ez a termelés szükséges is. Huszonöt év alatt számos intézmény, nagyon sok tudós és szakember foglalkozott a háború „művészetével”, vagyis a haditechnika fejlesztésével. A tudományos kutatásokra fordított összeg 80 százaléka ezt a célt szolgálta. Mivel ilyen jelentős társadalmi erőket és eszközöketösszpontosítottak katonai kutatásokra, nyilvánvaló, hogy a békés termelés fejlesztése háttérbe szorult. Ez a fő oka, hogy csökkent az amerikai ipar versenyképessége nemcsak a világpiacon, hanem az amerikai piacon is. A lemaradás arról tanúskodik, hogy visszaesett az USA ipari, műszaki és gazdasági hatalma is. Ha ezek a törekvések nem szűnnek meg, menthetetlenül bekövetkezik a visszaesés, az USA társadalmi és gazdasági téren egyaránt lemarad. Kinek van ma szüksége haditermelésre? A Fehér Ház és a Pentagon embereinek, vagyis a hadiipar irányítóinak. Szükségük van rá azoknak a hivatalnokoknak is, akik a háborús ipart szolgáló intézményekben dolgoznak. A washingtoni kormányzat ellenáll a közvélemény nyomásának, és nem engedi meg, hogy az ipar a háborús termelésről a békés termelésre térjen át. A mérnökök fele a hadseregnek dolgozik A háborús termelésnek szüksége van rá, hogy az ország háborúra készülődjön. A tőkés gazdaságban természetesen az a gazdasági élet ura, aki a tőkével rendelkezik. 1939-ben minden megadóztatott dollárból 21 centet katonai célokra fordítottak. 1971-ben egy dollárra 1,41 dollár katonai kiadás jutott. Ez azt jelenti, hogy a Pentagon eszközei meghaladták a magántőke értékét. Mik a következményei a 25 éve folyó haditermelésnek? Csak néhányat sorolunk fel a legfontosabbak közül. A kormányzat lett a gazdaság irányítója, mivel a tőke nagyobb részével rendelkezik, és tőle függ sok ember alkalmazása. Mintegy húszezer cég, amely a hadsereg számára termel, állami szubvencióhoz jutott, s ezzel beleszólást kapott az országos ügyekbe. A tudósoknak és mérnököknek mintegy fele a hadsereg számára dolgozik. A műszaki iskolák és főiskolák szintén a haditechnika számára képeznek ki szakembereket. A hazai beruházásokhoz képest rendkívül magasra nőttek a katonai kiadások. Az 1967—1969-es időszakban az USA katonai kiadásainak aránya 52,8 százalék volt, ugyanakkor az NSZK-ban 14, Japánban 2,3 százalék. A békés célú termelés, a magas termelékenység jóvoltából, jó ideig versenyképes volt, az előny azonban lassan megszűnik számos amerikai iparág számára. A versenyképesség csökkenése abban is megnyilvánul, hogy a kulcsfontosságú iparágak elvesztik világpiaci pozícióikat. Az amerikai gépipar például még néhány évvel ezelőtt a világranglista élén állt, ma már a harmadik hellyel kell beérnie. A hadiipar elnyelte a fejlesztésre szánt összegeket Az amerikai gazdaság az utóbbi években állandóan veszteséges kereskedelmi és fizetési mérleggel küszködik. Állandóan csökken az USA aranytartaléka, ezzel összhangban a dollár is elveszti egyeduralmát a nemzetközi pénzpiacon. A jobb befektetési lehetőségeket kutatva egyre több amerikai üzem külföldön épít új gyárat. Ez legalább egymillió foglalkoztatottjába kerül az USA-nak. Az Egyesült Államokban még nemrég ismeretlen volt a tőke külföldre áramlásának jelensége. 1961-ben 31 milliárd dollárt fektettek be külföldön. 1970 végén ez az összeg 47 milliárd volt, és azóta is növekedett. Az infláció miatt csökkennek a reálbérek és a takarékbetétek összege is. A műszaki és gazdasági lemaradás fékezi azokat az iparágakat, amelyek a hazai piacot látják el. A szolgáltatások is lemaradnak. Az egészségügy másodosztályú üggyé degradálódott. A világ leggazdagabb állama a 14. helyen áll a csecsemőhalandóság tekintetében és a 8-on az orvosok számát illetően. A hadiipar elnyelte a gazdaság fellendítésére és fejlesztésére szükséges összegeket. Az amerikai katonai kiadások 1945-től napjainkig meghaladják az 1300 milliárd dollárt, s ez több, mint az Amerikában levő összes épületek értéke. A hadiipar kimerítette a tartalékokat, amelyekből más országok gazdasági fejlesztését kellett volna serkenteni. Tény, hogy ma sokkal mélyebb a szakadék az iparilag fejlett és a fejletlen országok között, mint néhány évvel ezelőtt volt. Hamis következtetések Az amerikai alkalmazottak 10 százaléka közvetlenül a hadiipartól függ. Természetes, hogy ezek az emberek hívei a háború folytatásának és a haditermelésnek. A hadiipar jó szolgálatot tesz az ország vezetőinek, mert eszköze a gazdasági tevékenység irányításának. Egyes amerikai államoknak a hadiiparban való részesedése alapján határozzák meg, hogy mennyit adnak ezek az államok a közösségnek. Talán csak egyedül az amerikaiak vontak le hamis következtetéseket a második világháborúból. Két „felismerés” született: az USA ipari kapacitásai elegendőek a hadi és a békés célú termelés egyidejű folytatására; a haditermelés lehetővé teszi a teljes foglalkoztatottságot és a gazdaság fellendülését. Vitathatatlan, hogy a második világháborúval megszűnt a nagyarányú munkanélküliség Amerikában. Munkát kaptak a nők, az idősek, a fiatalok, a színes bőrűek és a bevándorlók is. A munkaerőkereslet azonban ma csökken, a hosszú évekig tartó háború viszont felfűtötte az inflációt. Ennek egyik oka, hogy magában az országban nem pusztított a háború, és hogy a gyárak berendezései elavultak a szövetségesek létesítményeihez viszonyítva. Mindennek ellenére Amerikában még mindig népszerű az a felfogás, amely szerint a háború serkenti a gazdaságot, s ez hozzájárult ahhoz, hogy huszonöt éven át fenntartsák a hadiipart. Tárgyalás a Közös Piac és Izrael között Tel Avivból jelenti a Reuter: Helmut Sigrist, az Európai Közös Piac külügyi bizottsága elnökének vezetésével küldöttség utazott Tel Avivba, hogy tárgyalásokat folytassanak Izraellel egy kereskedelmi szerződés megkötéséről. Az érdemi tárgyalások ma kezdődnek Jeruzsálemben. IliillllllllllilllltlIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII■111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 1111111Ш1111111Ш11Ш111Ш1111Ш111ШШ!!ШШ1]1Ш11Ш1Ш111ШШШ111ШШ1ШШ1Ш11 (6) A tárgyalássorozat azonban rendkívül nehézkesen haladt előre. A görög közösség lényegében rögzíteni kívánta számbeli fölényét, bár nagyvonalúnak mutatkozott a kisebbség jogainak osztogatásában. A török közösséget feltehetően ez a kisebbségi státus nyugtalanította. Ezért nem adta fel igényét a külön igazgatásra, bár ez látszólag, értelmetlen, költséges és a kanonizálás veszélyét rejti magában. A görög közösség garanciáival szemben arra hivatkoztak, hogy — véleményük szerint —, Makariosz csak időlegesen fagyasztotta be az enozisz programját, így a ciprusi török közösség jogait csak pontosan körülhatárolt garanciák biztosíthatják. Makariosz a tárgyalásokon kialakult bizalmatlan légkör miatt nem tudott olyan átütő sikereket elérni a belső problémák belső rendezésével, amely védelmet nyújthatott volna a kívülről és belülről egyaránt fenyegető veszéllyel szemben. Ciprus helyzete ugyanis egyre bonyolultabb lett. Ankara a két közösség közti tárgyalások elhúzódása miatt orrolt. Az USA Athént Wheelus Field-i támaszpontjának elvesztését követően mind nagyobb aktivitásra biztatta. A szigeten pedig mind sűrűbben hallatott magáról a terrorista csoportokat egyesítő Nemzeti Front. Merényletet követtek el a kormány szóvivője ellen. Megfenyegették Klerideszt, az ország második emberét. Végül 1970 márciusában kísérletet tettek arra is, hogy magát az elnököt meggyilkolják. (A szerző néhány nappal a merénylet után interjút készített Makariosz elnökkel. Egyik kérdése így hangzott: — A világot megdöbbentette a március 8-án elkövetett terrorista merénylet. Excellenciád véleménye szerint mi volt a közvetlen oka a merényletnek?: — Az ellenem irányuló merénylet motívumai ez ideig ismeretlenek. Őszintén meg kell mondanom, sohasem tételeztem volna fel, hogy ilyesmi valaha is megtörténhet.” Makariosz politikai tojástáncát 1971 tavaszán újabb körülmények súlyosbították. A török kormányváltozás elsöpörte Demirel NATO-ellenes kurzusát. Athén nem is hagyta kihasználatlanul a kedvező lehetőséget s a két kormány külügyminisztere a NATO lisszaboni értekezletén már közös tervet dolgozott ki Ciprus jövőjéről. (Ennek keretében szabotálta el a sziget török közössége a többször megszakadt, de minden esetben ismét folytatódó párbeszéd újrakezdését.) A görög—török megállapodás, amelyet Papadopulosz görög kormányfő ultimátumszerű levélben közölt Makariosszal, közvetve utalt az érsek-elnök eltávolításának lehetőségére, bár közvetlen formában csak egy török miniszter felvételét követelte a ciprusi kabinetbe. A közös görög—török terv lényege — mint a későbbiekben ismeretessé vált — két változatot tartalmazott. Az egyik szerint a szigeten külföldi csapatokat állomásoztatnak, s ezek szigorúan figyelnének az ország erősen korlátozott függetlenségére. A másik változat szerint a szigetet megosztanák és a NATO Földközi-tengeri támaszpontjává tennék. Vagyis a görög kormány, felfigyelve az ankarai irányváltozásra, Makariosz fejét és Ciprus egy részét ajánlotta fel Ankarának, ahol ez a javaslat a NATO-val kapcsolatos álláspont megváltozása miatt kedvező fogadtatásra talált. Ciprus körül így új menet kezdődött, amelyben a két eddigi külső ellenfél fogott össze Makariosz ellen s mindehhez a NATO szekundált. (Folytatjuk) A Jugoszláv Sorsjáték 7. húzásának nyerőszámai Az alábbi szá Ezt az össze- Az alábbi számzt az összemokkal végző get nyerték mokkai végző get nyerték :^£ЈЈ2јА1£8У£1ј___________ dő sorsjegyek 60 20.— 75 30.— 70 40.— 4705 200.— 08160 820.— 94155 800.— 24210 1 000.— * 98605 600.— 315360 5 020.— 171195 5 000.— 1 10,— 182235 150 000.— 39101 810.— 39281 810.— 16 30.— 55381 610.— 8346 300.— 353731 5 010.— 07786 1000.— 2 10,— 09446 600.— 01572 610.— 70466 800.— 58632 610.— 71906 1 000.— 82352 810.— 095306 5 000.— 391622 5 010.— 188836 10 000.— 500472 5 010.— 27 . 20.— 53 30.— 67 50.— 263 80.— 02027 820.— 39663 1 000.— 02717 600.— 61633 600.— 599607 5 000.— 63713 1 000.— 68 40 — 67923 800.— 028 80.— 88253 630.— 648 60.— 337403 10 000.— 29648 860.— 354203 10 000.— 68868 1 040.— 04 20.— 453748 5 000.— 54 20.— 69 20.— 094 100.— 089 60.— 2074 500.— 77119 1 000.— 15404 1020.— 91809 600.— 65454 620.— 92039 800.— _512694_ 10 000.— 506109 10 000.—