Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 73-88. szám)
1973-03-16 / 73. szám
Péntek, 1973. márc. 10. MAGYAR SZÓ Megkezdődött a BT panamai ülése Waldheim főtitkár is jelen van • A közép-amerikai ország az ENSZ segítségével akarja visszaszerezni a csatorna feletti szuverenitását Panamából jelenti az AFP. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szerdán este, Panamába érkeztekor kifejezte reményét, hogy a Biztonsági Tanács panamai ülésezése eredményes lesz, és hozzá fog járulni nemcsak a latin-amerikai, hanem az általános nemzetközi együttműködés elmélyítéséhez is. Meggyőződése szerint a Biztonsági Tanács munkája elősegíti a latin-amerikai problémák megértését. Panama, amelyet a világközvélemény évtizedek óta az USA igazgatása alatt álló Panama-csatornával azonosít, az ENSZ útján az egész világhoz fordul támogatásért, hogy visszaszerezze szuverenitását területének egy része fölött, amely az országot a két óceánt összekötő csatornaövezetével kettéosztja, s ahol a hatalmat az amerikai kormány gyakorolja katonasága és rendőrsége segítségével. Panarstának ez a követelése — hogy adják vissza neki a csatornaövezet és a vízi út fölötti ellenőrzés jogát — a Biztonsági Tanács külön ülésszakának legfontosabb napirendi pontja. Az ülést, amelyen a Biztonsági Tanács tizenöt állandó és nem állandó tagján (beleértve Jugoszláviát is) kívül mintegy tíz latinamerikai ország külügyminisztere is részt vesz, azzal a céllal hívták össze, hogy a latin-amerikai béke és biztonság megőrzését és erősítését szolgáló intézkedésekről tárgyaljon. A vendéglátók és ENSZ-beli vendégeik azonban úgyszólván kizárólag a panamai kérdésről beszélnek, olyan új megállapodás létrehozásáról, amely szabályozza az amerikaiak jelenlétét ezen a rendkívül fontos nemzetközi vízi úton. A panamaiak nem rejtik véka alá szándékukat, hogy az amerikaiakkal több éve folyó viszályukat nemzetközi szinten rendezzék. A Biztonsági Tanácsnak egyébként ez az első ülése Latin-Amerikában és a negyedik New York-i székhelyén kívül. Az ENSZ megalakulása utáni első években két ülésszakot Párizsban tartott, egyet pedig — tavaly — Addisz-Abebában. Az összes latin-amerikai ENSZ-tagállamok követelését, hogy az ülésszakot Panamában tartsák meg, Washington erélyesen ellenezte, arra hivatkozva, hogy a panamai propaganda-hadjárat által keltett légkör nem nyújt megfelelő feltételeket a Biztonsági Tanács munkájához. Panama felelős képviselői megígérték, hogy nem lesz rendbontás, már csak azért sem, mert nem szeretnének szembekerülni a csatornaövezetben állomásozó amerikai csapatokkal, emlékezvén az 1964-ben történt vérontásra, amikor az amerikai katonák 23 tüntetőt megöltek és több százat megsebesítettek. Amit a jelen pillanatban szeretnének, mindössze annyi, hogy a helyszínen tárják a Biztonsági Tanács elé a tarthatatlan félgyarmati állapotokat, amelyeket az 1903-ban kötött igazságtalan szerződés kényszerített az országra. Torrijos kormányfő, akit hivatalosan a panamai forradalom legnagyobb vezetőjének neveznek, szerdán végigvezette a külföldi laptudósítókat a főváros Curunda nevű szegénynegyeden majd a közvetlen szomszédságában, a csatornaövezetben levő amerikai negyeden, ahol a csatorna tisztviselői a saját igényeiknek megfelelő körülmények között élnek. A tábornok ezzel akart rámutatni a külföldiek és a panamai lakosság életszínvonala közötti hatalmas különbségre. A Biztonsági Tanács ülésszakán részt vevő küldöttségek nagy része már megérkezett Panama Citybe, köztük a jugoszláv is, Lazar Mojszov nagykövettel az élén. Az öt nagyhatalom képviselői közül elsőként Huang Hua kínai nagykövet érkezett meg, és rendkívül szívélyes fogadtatásban volt része Kudarcba fulladt az USA bojkottáló kísérlete A Tanjug mexicói értesülése szerint az USA-nak az az igyekezete, hogy bojkottálja a Biztonsági Tanács panamai ülésszakát, csak részben járt eredménnyel. A State Departmentnak, legalábbis az eddigiekből ítélve, csak néhány latin-amerikai külügyminisztert sikerült lebeszélnie arról, hogy részt vegyen az ülésszakon, amelyen nemcsak a Panama-csatornáról, hanem az egész Latin-Amerika iránt megnyilvánuló amerikai gyarmati politikáról is szó lesz. Mexikói megfigyelők véleménye szerint az ülésszak azt is meg fogja mutatni, hogy milyen nagyok a különbségek és a nézeteltérések Latin-Amerika és „az északi óriás” között, továbbá hogy a földrészen ki áll Panama és ki Washington mellett. Kolumbia, Ecuador, és Kuba külügyminiszterei, akik már Panamába érkeztek, közölték, hogy határozottan támogatnak minden panamai követelést, hogy szüntessék meg a gyarmati rendszert a csatornaövezetben, és vizsgálják felül az USA-val kötött szerződést. Hasonlóképpen nyilatkozott a perui külügyminiszter is hozzáfűzve, hogy Peru az ülésszakon vitát fog kezdeményezni minden nemzet azon jogáról, hogy önállóan határozza meg part menti vizeinek határát. A chileiküldött közölte, hogy országa nevében átfogó megbeszélést fog kérni az úgynevezett „láthatatlan gazdasági agresszió” minden neméről, s emlékeztetett arra, hogy Chile súlyos problémákkal került szembe az amerikai részvénytársaságok államosítása miatti egyre nagyobb nyomás miatt. Az amerikai hadifoglyok egy csoportja, mielőtt a Fülöp-szigeti Clark támaszpontra induló repülőgépbe szólítanák őket Bomba a pagodában Xai Xi dél-vietnami helységben, Saigontól 136 kilométernyire délnyugatra egy buddhista pagodában bomba robbant. A merényletnek 17 halálos áldozata van, 88 ember megsebesült. A saigoni katonai szóvivő szerint ez volt a legsúlyosabb incidens a dél-vietnami tűzszünet életbelépése óta. i világhelyzet alkalmas a leszerelésre Az USA és a Szovjetunió többet tehetnének a genfi értekezlet sikeréért nek. Ez a megállapítás a szóban forgó államcsoportoknak a leszerelési bizottság 11. évfordulója alkalmából beterjesztett emlékiratában olvasható. A hét pontból álló memorandumot Burma, Egyiptom, Etiópia, Jugoszlávia, Marokkó, Mexikó, Nigéria és Svédország írta alá. Azon meggyőződésük alapján, hogy a jelenlegi politikai világhelyzet alkalmas a leszerelési problémák rendezésére, az aláírók kérik, hogy az USA és a Szovjetunió hozzon megfelelő határozatokat, és tegyen intézkedéseket, hogy az ENSZ idevágó határozatait és a nukleáris kísérletek részleges betiltásáról és a biológiai fegyverek betiltásáról kötött nemzetközi egyezményeket valóban alkalmazzák. Az emlékirat beterjesztői rendkívül fontosnak tartják, hogy a leszerelési tárgyalásokon minden atomhatalom részt vegyen, hangsúlyozzák azonban, hogy Franciaország és Kína küldötteinek távolmaradása nem kell hogy gátolja a genfi bizottságot kötelezettségeinek teljesítéséhe. Genfből jelenti a Tanjug. Az ENSZ nemzetközi leszerelési bizottsága el nem kötelezett és semleges tagállamainak egy csoportja csütörtökön aggodalmát fejezte ki a bizottság munkájának megrekedése miatt. Ezen országok egyszersmind annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a megrekedés fő előidézői az USA és a Szovjetunió, a genfi bizottság társelnökei, amelyek a legnagyobb fegyverkészletekkel rendelkez- India és Bangladesh tiltakoznak az USA Pakisztánnak nyújtandó katonai segélye miatt nyújt Pakisztánnak. Valószínűnek tartják, hogy Indira Gandhi miniszterelnök vagy Swaran Singh külügyminiszter ismerteti a kormány álláspontját. Daniel Moynihent, az USA delhi nagykövetét, szerdán a külügyminisztériumba kérték, hogy aggodalmukat fejezzék ki a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai támogatás miatt. Moynihent csütörtökön ugyanilyen okokból Indira Gandhi miniszterelnök fogadta. Bangladesh külügyminisztériumának közleménye szerint a Pakisztánnak nyújtott amerikai katonai támogatás elmérgesíti a helyzetet az indiai szubkontinensen — jelenti a Reuter Daccából. Delhiből jelenti a Reuter. Az indiai nemzetgyűlés csütörtökön foglalkozik az Egyesült Államok szándékával, hogy katonai támogatást Az amerikai pénzügyminiszter Bonnban, a japán Párizsban tárgyal Bonnból jelenti a Reuter. George Shultz amerikai pénzügyminiszter csütörtökön megkezdte tárgyalásait Bonnban Helmut Schmidt nyugatnémet pénzügyminiszterrel. A megbeszélések tárgya a pénzügyi válság volt, amelyről Schultz a délután folyamán Brandt nyugatnémet kancellárral is tárgyalt. Kiichi Aichi japán pénzügyminiszter — jelenti az AP — csütörtökön Párizsba utazott, hogy részt vegyen a küszöbönálló nemzetközi pénzügyi konferencián. Aichival együtt Párizsba utazott a Japán Nemzeti Bank kormányzója is, aki a múlt hét pénteken részt vett a „tízek klubjának” értekezletén. Eredményes volt Vályi Péter amerikai és kanadai látogatása Budapestről jelenti a Tanjug. Dr. Vályi Péter magyar miniszterelnök-helyettes befejezte USA-beli és kanadai látogatását, és visszaérkezett Budapestre. Értesülések szerint a két látogatás beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és utat nyitott a kölcsönösen hasznos gazdasági együttműködés gyorsabb fejlődése előtt. Az Egyesült Államokban a magyar kormányfő helyettese tárgyalt a vagyonjogi kérdésekről és az amerikai— magyar kapcsolatokban beállt több évi pangásról. Mindkét vonatkozásban eredményes tárgyalásokat folytatott: Rogers amerikai külügyminiszterrel vagyonjogi egyezményt írt alá, Frederic Dent kereskedelmi miniszterrel pedig megállapodott az árucsere-forgalom és a gazdasági együttműködés bővítésének formáiban. Vályi Péter kanadai látogatásának más jellege volt azért is, mert Magyarország és Kanada gazdasági és politikai kapcsolatai már néhány éve jól fejlődnek, s ezért a kétoldali tárgyalások során az együttműködés fokozásáról cseréltek véleményt. Mindkét részről megállapították, hogy erre nemcsak kedvező lehetőségek vannak, hanem igen nagy az iránta megnyilvánuló érdeklődés is. Andreotti és Medici Tokióba és Washingtonba látogat Rómából jelenti a Tanjug: Olaszország hosszú távú érdekeinek megfelelő tevékenységet folytat, a nemzetközi politikában. Erről tanúskodik többek között az is, hogy Andreotti miniszterelnök Medici külügyminiszter kíséretében április végén hivatalos látogatást tesz Japánban. S nem ez lesz az egyedüli külföldi látogatása. Néhány nappal korábban, április 19-én és 20- án — mint már korábban bejelentették — Washingtonban Nixonnal fog tanácskozni. Az olasz miniszterelnök tavaly júliusban kezdte meg élénk külpolitikai tevékenységét: Pompidou francia elnökkel tárgyalt Olaszországban. Azóta megbeszéléseket folytatott Olaszország legfontosabb európai partnereivel, és Moszkvába is ellátogatott. Eközben Giuseppe Medici külügyminiszter Pekingben járt, és nemcsak kormánya, hanem az Európai Közös Piac nevében is fontos megbeszéléseket folytatott magas beosztású kínai funkcionáriusokkal. A közel-keleti válságról, Olaszország azonos vagy hasonló nézeteket vall, mint a földközi-tengeri országok többsége. ”5. oldal A Kommunista Kiáltvány 125. évfordulója Tudományos tanácskozás Berlinben Berlinben csütörtökön nemzetközi tudományos értekezlet kezdődött Marx és Engels művének, a Kommunista Kiáltványnak 125. évfordulója alkalmából — jelenti a Tanjug. A kétnapos értekezleten 45 kommunista és munkáspárt, illetve felszabadító mozgalom képviselői vesznek részt. A JKSZ küldöttségét Boris Ziherl, a ljubljanai egyetem tanára, és Alekszandar Grlicskov, a JKSZ Választmánya állandó részének tagja vezeti. Az értekezletet a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága hívta össze. Kádár és Gierek folytatták tárgyalásaikat A magyar vezető személyiségek lengyelországi látogatása, bár nem hivatalos jellegű, igen tartalmas. A két pártvezető, Gierek és Kádár, valamint a két miniszterelnök, Jaroszewicz és Fock, más tisztségviselők és szakemberek közreműködésével csütörtökön másodízben is összeültek, és megvitatták a nemzetközi eseményeket és a kölcsönös együttműködés távlatait. Lengyelország és Magyarország tagja a vietnami nemzetközi tűzszüneti bizottságnak, s mindkét ország küldöttségei részt vesznek az európai biztonsági értekezletet előkészítő helsinki tanácskozáson is. Feltételezhető, hogy a megbeszélések éppen erre a két témakörre összpontosulnak. A két ország együttműködésében az utóbbi időben több nehézség merült fel, mert az ügyviteli kapcsolatok nem bontakoznak ki kellő ütemben. Habár az árucsere-forgalom az utóbbi huszonöt esztendőben a hatszorosára nőtt, a két ország távolról sem használta ki a KGST-tagság nyújtotta lehetőségeket. Megkezdődtek a Korea-közi tárgyalások Pjongjangban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában, mintegy három és fél hónapos szünet után, csütörtökön megkezdődött Észak- és Dél-Korea tárgyalásainak második szakasza. Pak Szung Csul észak-koreai miniszterelnök-helyettes az ülésen ismételten kifejezte kormánya óhaját, hogy a két Korea kössön békeszerződést és megállapodást csapatainak kölcsönös létszámcsökkentéséről. Mint mondta, ez döntő fontosságú lépés Korea újraegyesítése felé. Szung Csul emlékeztetett a nemrégiben történt határincidensre, és kijelentette, hogy a csapatok létszámának csökkentése már csak azért is szükséges, hogy a jövőben elkerüljék az efféle incidenseket. Li Hu Bak, a szöuli kormány képviselője javasolta, hogy a két Koreában először a bizalom légkörét kell megteremteni, s ezt kölcsönös látogatások, kulturális és gazdasági kapcsolatok útján lehet kialakítani. Nem fogadta el a békeszerződésre és a csapatok létszámának csökkentésére vonatkozó javaslatot, jóllehet kijelentette, hogy a létszámcsökkentésre szükség van a katonai kiadások mérséklése végett, de szerinte erre csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalások sikerrel végződnek.