Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 73-88. szám)

1973-03-24 / 81. szám

Szombat, 1973. márc. 24. BÁNÁTI HIB­IX5 Tudósítóink figyelmébe Felhívjuk a Bánáti Híradó tudósítóinak a figyel­mét, hogy az új évtől érvényben levő előírások értel­mében változott a tiszteletdíj kiutalásának módja. Ezek szerint a tiszteletdíjat a bank utalja át az illető mun­kaszervezetének folyószámlájára. Tehát fel kell tüntet­ni azt is, hogy a vállalat milyen folyószámlán fizeti ki alkalmazottjának azt a tiszteletdíjat, amelyet a vállala­ton kívül valósít meg. Kérjük Nehrer Lajost, Juhász Sándort, Klemm Emilt, Lévay Imrét, Léphart Pált és Tóth Lászlót, hogy mielőbb küldje be vállalatának azt a folyószámláját, amelyre kiutalhatjuk a tiszteletdíjat. a Mi Italait szerződéskötés­ ű zrenjanini cukorgyár idgi terve 11595 hektár . Eddig több mint 9400 hektár répa termesztésére kötött szerződést Az első adatokból arra le­het következtetni, hogy az idén a zrenjanini cukorgyár teljesíti az évi tervében elő­irányzott mennyiségű répa feldolgozását. Ha a cukor­­tartalom megfelelő lesz, várható, hogy a gyár némi­leg enyhíteni fogja az utób­bi évek több millió dináros veszteségét, egyszóval: ke­rékvágásba jön. Ebben az évben ugyanis 11 595 hektár cukorrépa ter­mesztésére számít szerződést kötni. Ez a terület — az el­múlt évi 33 000 vagonhoz viszonyítva — 40 000—45 000 vagon répát biztosítana. Ed­dig a szocialista szektor 5861 hektárra — a terv 6515 —, a magántermelők pedig 3598 — a terv 5080 — hektárra kötöttek szerződést. Az idei termelési terv tehát­­több mint 80 százalékban meg­valósult. Az adatok egyéb­ként arra utalnak, hogy a zrenjanini cukorgyár Vajda­ságban eddig a legjobb ered­ményeket érte el ezen a té­ren. A cukorrépa termesztése iránt tanúsított érdeklődés főleg az új áraiknak köszön­hető. Eszerint a gyár — a tavalyi 28 para helyett — az idén kilónként 32 párát fi­zet. Ide sorolható még a cu­korrépa termesztésének na­gyobb fokú gépesítése. A mezőgazdasági szervezetek ugyanis saját eszközeikből 12 új permetezőgépet, 17 vetőgépet és 29 korszerű kombájnt szereztek be. Ez­zel Közép-Bánság 50 száza­lékkal növelte a cukorrépa­­termesztés gépesítését. A másik tényező, hogy már ebben az évben a me­zőgazdasági szervezetek és a magántermelők nagy része a legújabb kutatások alapján előkészített vetőmagot hasz­nálja, amelyhez szinte fö­lösleges az emberi munka­erő, egyelésre ugyanis nincs szükség. A szakemberek sze­rint a termesztés költségei nem növekednek, eddig ugyanis 1 hektárra 20 kilo­gramm vetőmagra volt szük­ség, s ez 300 dinárba került. Az új vetőmagból 1 hektár földterületre 7 kilogramm kell, s ez 280 dinárba kerül. Ami pedig a legfontosabb, a terméshozam sem kisebb, sőt kedvező időjárás esetén meghaladja a régit. A szerződéskötés még fo­lyamatban van, és arra le­het következtetni, hogy a zrenjanini cukorgyár ebben az idényben minden eddigi­nél több répát dolgozhat föl. Eredményesen vizsgáztak a magyarittabéiek A közelmúltban eredmé­nyesen vizsgáztak a magyar­­ittabéi tanuló vezetők. A 38 jelentkező, köztük 21 helybe­li, akik a tanfolyamot a C. Signálnál végezték. Tizen­öten sikeresen levizsgáztak, egy megbukott a szóbelin, kettő pedig a hajtáson. Fi­gyelembe véve az előző éve­ket és a környező fal­vak­­ban a hajtási tanfolyamok eredményeit, az ittabérek elé­gedettek lehetnek. A vizsgáz­tatás szóbeli része a helybe­­­li tornateremben volt meg­szervezve. J. S. Elfogadták Lazar Jestorović lemondását A napokban megtartotta IV. közgyűlését a Belgrádi Bank skikindai fiókjának ta­nácsa. Megállapították, hogy az elmúlt időszakban jól dolgozott a bank, s nagyban hozzájá­rult a község gazda­ságának fejlesztéséhez. Nagyobb gondot kell for­dítani a polgárok, s főleg a magántermelők takarékossá­gának megszervezésére, hogy növeljék a betétesek számát. E célból a környező falvak­ban és a nagyobb munka­­szervezetekben is fiókintézete­tet kell nyitni, valamint meg kell szervezni a személyi jö­vedelem folyószámlán, vagy betétkönyvön való kifizeté­sét. Elfogadták Lazar Nestoro­vić igazgató lemondását, és bizottságot alakítottak az új igazgató megválasztására. Tordán: Sok dohánytermelőnek rosszul ég a dohánya Tavaly néhányszor beszá­moltunk arról, hogy Tordán az elmúlt esztendőben há­romszor annyi dohányra kö­töttek szerződést a termelők, mint más években. Erre azért került sor, mert a falut szin­te ellepték a dohánygyárak ügynökei, és szép szavakkal, ígéretekkel és előlegekkel csá­bítgatták a termelőket. Nem is volt baj, hisz a termelők több mint 720 holdra kötöt­tek szerződést. A dohánygyá­rak holdanként 3000 dinár előleget adtak. Természetesen a gyárak elővigyázatosak vol­tak, csak két kezes aláírása ellenében folyósítottak előle­get. A termelők nem nagyon válogatták meg társaikat, aláírták egymásnak a vál­tókat. Sok olyan termelő van, aki nem termelt még annyit sem, hogy az előleget kifizesse. Ilyen esetben a dohánygyá­rak attól a kezestől vonják le az előleget, aki nagyobb mennyiségben szállított Ez nagyon sok nézeteltérésre adott okot a faluban. A ke­zesek nem egyenlítették ki számláikat, és egymás kö­zött súrlódásra, nézeteltéré­sekre, sőt néha fizikai le­számolásra is sor került. Mondják is a faluban, hogy amikor az előleget osztották, akkor a dohánygyárak mély­re nyúltak a zsebükbe, de most ugyancsak megtanítják a termelőket a dohány ter­mesztésére és arra, hogy ki kinek legyen a kezese. D. J. I­T­T"- n*TTT '141 *1 ГР’ **11 " T Zrenjanin AZ ÚSZÓMEDENCÉRE SZÜKSÉG VAN A Szocialista Szövetség két szakosztálya a gyer­mekvédelmi alap munkatervét és költség­vetését vitatta meg Kedden délután a Szocia­lista Szövetség trenjanini községi választmányának tár­sadalmi-politikai, gazdasági nőszakosztálya együttes ülé­sén a gyermekvédelmi alap munkatervét és költségveté­sét vitatta meg. Az idei tervről, a költségvetésről KELEMEN Dezső, a községi gyermekvédelmi alap igaz­gató bizottságának elnöke számolt be. Az alapnak ebben az év­ben több mint 20 millió di­nár áll rendelkezésére, amit a személyi jövedelmek utáni 0,7 százalékból, valamint a tartományi alapból juttatott 5 millióból biztosított. Pénz­ben tehá­t nincs hiány, még­is — a szakszervezeti tanács és a Szocialista Szövetség in­dítványára — a középtávú fejlesztési tervben előirány­zott létesítmények egy részé­nek kiépítéséről le kell mon­dani, így például a Promaj­­nára tervezett gyermeknya­ralóról. Ehelyett a pénzt a he­lyi jellegű létesítmények, az úszómedence, az ifjúsági ott­hon és a rádióállomás épí­tésére fordítják. Ezenkívül a IX. helyi közösségben, a Bag­­lyason, az Október 2. Általá­nos Iskola keretében és Csen­­tán napközi otthonok épül­nek. Mindez a meglevő in­tézmények kapacitását a két­szeresére növeli. Ső­t, ha az 1975-ig tervezett létesítmé­nyek elkészülnek, akkor az effajta problémák, legalább egy időre, lekerülnek a na­pirendiről. Hasonlóan, mint a diákkonyhák problémája, az idén már csak egy iskolának nincs konyhája, várható azonban, hogy ez a kérdés is hamarosan rendeződik. Emellett — ha a­­készülő tar­tományi törvény ezt lehető­vé teszi — valamennyi kö­zépiskolában is nyílik diák­konyha. A másik fontos kérdés, amely a legtöbbet foglalkoz­tatta az ülés részvevőit, a gyermekek üdültetési prob­lémájának megoldása. Az alap nyaralói ugyanis 3000 gyermek befogadására al­kalmasak, holott egészség­­ügyi okokból évenként leg­alább 6000 diáknak lenne szüksége" üdülésre. Ami pe­dig az ifjúsági otthon és az úszómedence építését illeti, egyértelmű a megállapítás, hogy mindkettőre szükség van. Megengedhetetlen — hangsúlyozták többen is —, hogy Zren­janin két ilyen fon­tos létesítmény nélkül le­gyen. Valamennyi vitázó azonban kiemelte, hogy az úszómedence kizárólag a tö­megesítés fellendítésére, a gyermekeknek szolgáljon. Félő ugyanis, hogy kiépülte u­tán — amire már van példa Zrenjaninsvan — valamelyik hivatásos sportklub tulajdo­nába kerül. Éppen ezért szorgalmazni kell, hogy va­lamelyik iskola keretében, valósuljon meg. Vágják a nyárfaerdőket A múlt héten megkezdték a szerbittabéi Begej állami birtokhoz tartozó nyárfák ki­vágását. Az igen fiatal fá­kat, amelyek átmérője alig haladja meg a 20 centit, a belgrádi cellulózgyár vásá­rolta meg. Az állami birtok 60 dinárt kapott a fatörzs köbméteréért. A fahulladé­­kot és a gallyat igen olcsón adják a lakosságnak. A fafelvásárlók a tamás­­falvai nyárfásterület fáit is meg akarják vásárolni, azon­ban az árral a tamásfalvaiak nincsenek megelégedve. Az iskolánál levő fákért 45 di­nárt ígértek köbméterenként, mivel ezek a fák vékonyab­bak. Az iskola az árral nincs megelégedve. A kivágott területeket a jövőben ismét fásítják. H. N. Begaszentgyörgy A harcosok segítségére is szükség van Begaszentgyörgyön a na­pokban tisztújító értekezle­tet tartott a Harcos Szövet­ség községi választmánya. A részvevők fenntartás­a nélkül támogatták Tito elvtárs le­velét és a belőle adódó fel­adatok megvalósítását. Az elhangzottakból meg­említhetjük, hogy jelenleg a község területén 450 volt harcos van munkaviszony­ba 400-an tagjai a KSZ- nek, a társadalmi-politikai szervezetek munkájában mintegy 700 személy van be­kapcsolva. Emil Kevrešsi elmondta, hogy nem lehet az embereket magukra hagyni, de különö­sen azokat nem, akik részt vettek a népfelszabadító há­borúban a jövőben még na­gyobb gondot kell fordítani helyzetük rendezésére. Tito elvtárs levele ismét harcra ösztönzi a volt har­cosokat, hogy a jövőben még jobban megerősítsék társa­dalmunk és haladó erőink érvényesítését. Lazo Bokun, a KSZ köz­ségi bizottságának titkára rö­vid beszámolójában felhívta a volt harcosokat a további együttműködésre. Megválasztották az új ve­zetőséget. Elnöknek ismét egyhangúlag Milan Gojićot, titkárnak Spaso Culibrkot választották. Az elnökség tagjai Dušan Stepanovic nyu­galmazo­tt alezredes Kana­­djordjevóról, Szűcs Imre Ud­­varnokról, Djuro Belovic Topolovacról, Gerev Petru Tórákról és Toša Tučić Be­­­gaszentgyörgyről. Ebres István "ITT Módjával kell bánni a pénzzel A Szocialista Szövetség zrenjanini községi választmánya az idei költségvetési tervről Több mint két és fél hó­nap múlt el az új eszten­dőből, volt tehát idő szám­ít­­gatni, számolgatni, mennyi pénz jut az idén a község társadalmi tevékenységének szükségleteire. Ezt a kér­dést taglalták a minap a Szocialista Szövetség zre­njanini községi választmá­nyának ülésén. A költségvetési tervet Dusan Radakovic községi el­nök ismertette. Már a be­vezetőben felhívta a figyel­met arra, hogy az idén mód­jával kell bánni a pénzzel, mert a gazdaságszilárdítás nem tűri meg a hozzávető­leges tervezést és a pénz meggondolatlan felhasználá­sát. A zrenjanini község kü­lönösen nehéz helyzetben van, hiszen tavaly mintegy 50 millió dinár vesztesége volt a község gazdaságának. Ennek, mint ismeretes, túl­nyomó részét, csaknem 40 milliót, a Szervó Mihály kombinát cukorgyári részle­ge „valósított” meg. Persze, voltak dicséretes eredmények is, éspedig az, hogy a kivitel a tervezett­nél 20 százalékkal nagyobb. Ez elsősorban a BKK Hús­ipari Kombinát érdeme. Már tavaly lényegesen csökkent a községben a beruházás, s ez így lesz az idén is. A termelés összértéke körül­belül a tavalyi szinten ma­rad azzal, hogy lényeges minőségi változás várható. A termelővállalatokkal már korábban és részletesen tár­gyaltak az idei év terme­lési követelményeiről, és abban állapodtak meg, hogy mindenki kizárólag kelendő árut termel. Úgyszintén sokat foglal­koztak a munkások elhelye­zésének problémájával. A terv szerint az idén 2,5 százalékkal növekszik a fog­lalkoztatottak száma, s ez valamelyest hozzájárul ah­hoz, hogy kevesebb ember legyen kénytelen külföldön munkát keresni. Várható, hogy a gazdaság az idén 8 százalékkal nö­veli termelését, a társadal­mi termelés értéke 15, a sze­mélyi jövedelmek pedig 14 százalékkal növekedtek. A beruházásról szólva nem említettük meg, hogy a Metind Fémipari Vállalat ke­retében levő társult válla­latok tovább terebélyesed­nek, új munkacsarnokot kap a múlt év végén leégett kalapgyár, növelik a haris­nyagyár teljesítőképességét, akárcsak a Szervó Mihály kombinát egyes részlegei­nek kapacitását. A Fitopro­­dukt új gabonatárolót épít. Legnagyobb előrehaladást a vegyipartól, továbbá a do­hányfeldolgozó vállalattól, a hajógyártól, a textilipartól, valamint az élelmiszeripar­tól várnak. Az ez évi költségvetésre körülbelül 200 millió dinárt használnak fel. Ebből mint­egy 170 milliót a gazdaság, 38 milliót pedig a társadal­mi tevékenység fejlesztésé­re. Mind a beszámolóban, mind pedig a vitában sok szó esett arról, hogy feltét­lenül módosítani kell a hi­telfolyósítást, mert sok nagy­üzemnek nincs elegendő for­gótőkéje. Ez a helyzet a Zarko Zren­janin Bútorgyár­ban is, amely a megújítás után a kétszeresére növelte a kapacitásokat. De ezt nem használja ki, mert nincs ele­gendő forgótőkéje az áruér­tékesítés hitelezésére. A nem gazdasági jellegű beruházá­sokról a zrenjanini község­ben is le kell mondani. Persze, nem teljes egészé­ben, mert vannak objektu­mok, amelyek építéseit már korábban tervezték, és a szükséges pénz egy része is megvan, így például meg­kezdik az ifjúsági otthon, a rádióállomás és a városi úszómedence építését. Itt kell elmondani, hogy a választógyűléseken az idén nagyobb volt az érdeklődés a költségvetések iránt, mint valaha. Különösen a városi telkek új megadóztatásának módja érdekelte a dolgozó­kat. Ismeretes, hogy a zre­njanini község az idén 100 százalékkal növeli a városi telkek használatának adó­ját. Ebből a számítások sze­rint körülbelül 2,5 millió di­nár folyik be, és ez sokat jelent a költségvetésben. A választógyűléseken két he­lyi közösségben a telekjáru­lékok növelésére szavaztak, öt helyi közösségben pedig ellene. Akik rászavaztak, annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy ebből a pénzből mielőbb szűrőkkel szereljék fel a városi háló­zatot ellátó kutakat. Álta­lában sokan szóltak amel­lett, hogy a város rende­zésére, tisztaságára többet költenek, mint eddig. T.­­ Mint már mellékletünk múlt heti számában közöltük, Tordán 20 nő és 3 férfi részvételével nagyszabású és si­keres kézimunka- és képkiállítást rendeztek a nőnap al­kalmából. Felvételeink a kiállításon készültek. 3. oldal

Next