Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 73-88. szám)

1973-03-21 / 78. szám

ц-с 2.01S M­agyar Sió шававн>а>в1|!аг>вс|11М11]>Е1вв!1В1)вв11вав1В1вв1Н1авв»No39мввв«па1«вви1Ивв11а1а1111а11111ва1 ■ ■■*'»■ XXX. évf., 78. (9270.) szám aSSSSSS Szerda, 1973. március 21. mSSSSSS ■ ■авпои ’ ' 9 гкашвав ввввнвш V­ARA­­­DINAR Jól megértés és nagyobb fokú felsír Befejeződtek a jugoszláv—olasz külügy­miniszteri tárgyalások — Giuseppe Medici­­hazautazott Dubrovnikból Különtudósítónk telefonj­elentése Dubrovnik, március 20. Giuseppe Medici és Miloš Minic ma délelőtt a­ dubrovniki Excelsior-szállóban még egy — majd két órás — négyszemközti megbeszélést folytattak az elő­ző nap felvetett bilaterális és nemzetközi kérdések­ről, és ezzel befejeződött a jugoszláv—olasz külügy­miniszteri találkozó. A tárgyalások befejezése után az olasz külügyminisz­ter egy órával elhalasztotta indulásának időpontját, hogy megtekintse a történelmi múltú tengerparti város né­hány nevezetességét. Elláto­gatott a ferencesrendiek XIV. századbeli templomá­ba és kolostorába, a mellet­te levő régi gyógyszertárba, a történelmi irattárba, a ten­gerészeti múzeumba, majd az ősi városfalakon tett rövid séta után a Knežev dvorba ment. Innen hajtott a cilipi repülőtérre és miután búcsút vett vendéglátójától, a kora délutáni órákban hazauta­zott Rómába. Miloš Minic külügyi tit­kár nem sokkal az olasz ven­dég távozása után — Moša Pavičević római nagyköve­tünk társaságában — Dub­rovnikból Titogradba repült, és a Crna Gora-i politikai aktívát tájékoztatja a jugo­szláv külpolitika időszerű kérdéseiről. Amint a késő délután köz­zétett közös közleményből kitűnik, a kétnapos jugo­szláv—olasz, hivatalosan munkajellegűnek minősített külügyminiszteri találkozó — a várakozásoknak megfe­lelően — eredményesen folyt le. A tárgyalások a két ország külpolitikájának sajátos irány­vonala ellenére a nézetek nagyfokú azonosságát vagy hasonlóságát bizonyították számos nemzetközi kérdés­ben, elsősorban az európai viszonyok, s azon belül a me­diterrán­ térség helyzetének megítélésével kapcsolatban. Nyomatékosan kifejezésre ju­tott az Adria partjain élő két nép fokozott érdeklődése a Földközi-tenger medencé­jének sorsa iránt, mert azt létfontosságúnak tartja saját biztonsága és békéje szem­pontjából. Közös vélemény, hogy a kedvező európai vál­tozásoknak erre a térségre is ki kell terjedniük, mint ahogy — tovább menve — a mediterrán övezet nyugal­ma a közel-keleti válság mi­előbbi rendezését is igényli. Az európai biztonsági ér­tekezlet előkészületeiből Olaszország és Jugoszlávia is tevékenyen kiveszi a részét. A dubrovniki találkozó több idevonatkozó érdekes új gon­dolatot is felvetett, például többek között azt, hogy Hel­sinkiben foglalkozni­a kellene a vendégmunkások és a nem­zetiségek helyzetével is, hisz ez a két kérdés ma már az európai országok zömét érin­ti, és általános érdeklődésre tarthat számot. A nemzetközi élet fontos mozzanatairól folytatott vé­leménycserénél azonban — talán — még jelentősebb volt a bilaterális kapcsolatok egész területének alapos fel­mérése, ami a két minisz­ter több órás négyszemköz­ti tárgyalásainak fő témája volt. A megbeszélések konstruk­tív légkörben folytak, nyíl­tak és őszinték voltak, mind­két felet a jószándék és a kölcsönös felelősség tudata vezérelte. Jugoszláv részről határozottan az a vélemény, hogy a találkozó lényeges hozzájárulást jelent a jószom­szédi viszony elmélyítéséhez, a sokoldalú együttműködés további fejlesztéséhez, első­sorban azonban a kölcsönös bizalom és a jobb megértés fokozásához. Kétségtelenül jelentős lé­pés történt és olyan jogkör alakult ki, amelyben foko­zatosan és megfelelő időpont­ban lehetséges lesz a még fennálló problémák rendezé­se és azoknak a hipotetikus kérdéseknek a napirendről való levétele is, amelyek a múltban időnként a nézetel­térések vagy a félreértések forrásai voltak. Ez — mint a közös közlemény is meg­állapítja — kölcsönös érdek és mindkét részt­ől meg van hozzá az eddig talán hiány­zó eltökéltség is. Érdekes említést érdemlő mozzanata volt a tárgyalások­nak a két országban élő nem­zetiségek és az Olaszország­gal határos jugoszláv köztár­saságok szerepének hangsú­lyozása a kapcsolatok fejlesz­tésében. A két szomszédos népet ma már a mindenna­pi élet annyi szála fűzi ösz­­sze, hogy a­­regionális kezde­ményezések sokszor megelő­zik a hivatalos kormányintéz­kedéseket is. Éppen ezért a kormányoknak mindent meg­­ kell tenniük, hogy ne gátol­ják a kezdeményezéseket, el­lenkezőleg: hárítsanak el min­den politikai vagy jogi aka­dályt, amely esetleg még ke­rékkötője az együttműködés magasabb fokának és gyor­sabb ütemének. MENDREI Ernő Elnökünk jókívánságai a perzsa sahnak... Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot küldte Mohamed Reza Pahlavi iráni uralkodónak: „Örömömre szolgál, hogy Jugoszlávia népei és a ma­gam nevében újévi üdvöz­leteimet küldhetem császári felségednek és Irán népének. Felségednek boldogulást, a baráti iráni népnek előre­haladás kívánok.”­ ás­z afgán királynak Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az alábbi távira­tot küldte Mohamed Zahir afgán királynak: „Az újév alkalmából Ju­goszlávia népei és a magam nevében szívélyes üdvözlete­met küldöm felségednek. Afganisztán baráti népének felvirágzást, felségednek boldogulást kívánok.” Bijedić Ausztráliában Megkezdődtek a jugoszláv—ausztráliai megbeszélések — Megállapítot­ták hogy az usztasa szervezetek kárt okoznak a két ország kapcsolatainak és az ausztrál népnek — Whitlam miniszterelnök elismeréssel adózott hazánk független politikájának . Bijedic elnököt és felesé­gét a repülőtéren Gough Whitlam, az ausztráliai kormány elnöke és felesé­ge, valamint a kormány több magas rangú funk­cionáriusa fogadta. Úgy­­szintén jelen volt Uroš Viđović, hazánk Canberrai­­ nagykövete feleségével és a nagykövetség tagjaival. A sajtónak adott nyilatko­zatában Bijedic elnök örö­mét fejezte ki, hogy hivata­los és baráti látogatásra Ausztráliába érkezett. Mint mondta, a látogatás során a küldöttségnek alkalma nyí­lik véleményt cserélni Whit­lam kormányfővel és mun­katársaival a közös érdekű kérdésekről mind bilaterá­lis, mind pedig nemzetközi vonatkozásban. — Meg va­gyok róla győződve — Hang­súlyozta a jugoszláv kor­­mányfó —, hogy kapcsola- t­­aink hozzájárulnak az auszt­­­ráliai és a jugoszláviai nép­­­pek jobb megértéséhez és a két ország kapcsolatainak és együttműködésének föllendü­­léséhez. Kedden szívélyes légkör­ben megkezdődtek Dzemal Bijedic jugoszláv és Gough Win­liam ausztráliai minisz­terelnök hivatalos tárgyalá­sai. A megbeszélések ny­il­ i­­ak és konkrétak voltak. A miniszterelnökök megálla- I­podtak, hogy munkatársaik­­ szerdán külön-külön ta­­­nácskoz­nak a politikai kap­­­csolatokról, ők ketten pedig­­ szerdán este folytatják meg­beszéléseiket. A kelyi tárgyalásokon Ju­­goosia v­­eszi ét dr. Emil Lud­­ar bZvT tagja, Jakša Bu­i­ic, a szövetségi külügyi­­ titkár helyettese, uroš Vino-­­­vic nagykövet és dr. Vladi­­­­mir Favičević, a Szövetségi­­ Külügyi Titkárság tanácsosa­­ vett részt, ausztrál részről pedig az ügyintéző külügy­­i miniszter, Marty igazságügy­­- miniszter, valamint a kor­­­­mány és a külügyminiszté­rium több más tisztségvise­lője.­­ A megbeszélések kezdetén a két miniszterelnök beszá­molt hazája nemzetközi hely­zetéről és tevékenységéről. Whitlam elismeréssel adózott Jugoszláviának, mert már negyed évszázad, óta követ­kezetesen ragaszkodik az el nem kötelezettség, a függet­lenség, a nemzeti szuvere­nitás, az egyenjogúság poli­tikájához. Szívélyesen, kö­szöntötte Dzemal Bijedicet, az első jugoszláv miniszter­­elnököt, aki felkereste Auszt­ráliát. Ezután ismertette kor­mányának külpolitikai irány­vételét. Mint mondta, az­­ ausztráliai kormány függet­­­­lenségre, az ázsiai országok-­­­kal való fokozottabb együtt­­­­működésre és a nemzetközi­­ szervezetekben való nagyobb részvállalásra törekszik. Az ausztráliai kormány fontosnak tartja a Jugoszlá­viával való jóviszonyt és ■ együttműködést. Nem fogja­­ megengedni, hogy az uszta­­sák Ausztrália területéről (Folytatása a 3. oldalon) Caberrából jelenti a­­ Tanjug. Džemal Bijeđić, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnöke, feleségével és a jugoszláv küldöttség tag­jaival együtt kedden, ju­goszláv idő szerint korán reggel — helyi időszámí­tás szerint délelőtt — két­napos hivatalos látogatás­ra Ausztráliába érkezett. ­ Fokozni kell a politikai tevékenységet A VKSZ Tartományi Bizottságának üléséről A vajdasági Kommunista Szövetség Tartományi Bizottsága Dusán ALIMPIC elnökletével megtartott tegnapi ülésén ismét tárgyalt arról, hogyan valósul­nak meg a tartományi pártvezetőség 52. ülésén ho­zott határozatok, amelyek tulajdonképpen Titónak és a Végrehajtó Irodának a levelében lefektetett felada­tok következetes és konkrét végrehajtását célozták. Jon SABOVAN, a VKSZ Tartományi Bizottságának titkára rövid beszámolójá­ban helyzetképet adott arról, milyen szakaszba jutott a­­ politikai tevékenység Vajda­­­ Ságban. Vitaindítójában le- s szögezte, hogy az akcióba I bekapcsolódott a VKSZ­I egész tagsága, valamennyi­­ társadalmi-politikai szerve­zet, képviseleti testület s az önigazgatás minden szerve és szervezete. A pártvezetőség­re hárul most a feladat és a felelősség, hogy a kommu­nisták, a dolgozók, a fiatalok tettrekészségét a KSZ eszmei egységének megerősítésére, az önigazgatás teljesebb ér­vényesítésére, azaz a libera­lizmus, a technokratizmus, a nacionalizmus és más káros jelenség leküzdésére irányít­sa. Az elkövetkező időszak­ban tehát még szervezetteb­ben kell folytatni a munkát, hogy elhárítsuk a társadal­milag káros jelenségeket, eredményesebben harcoljunk ellenük. Ez azért is fontos, mert a VKSZ küszöbönálló értekezletén fel kell értékel­ni az eddigi munka eredmé­nyét. A KSZ alapszervezeteiben, a dolgozók körében most igen kedvező hangulat ural­kodik, és a tevékeny­ség súlypontja mindinkább az alapszervezetekbe tevő­dik át. Itt a kommunistái­ rámutatnak a különféle ter­mészetű hibákra, megneve­zik a káros jelenségeket és hordozóikat, lépéseket tesz­nek a mulasztások leküzdé­sére. A dolgozók is mindin­kább méltó helyet foglal­nak el a társadalmi új­rater­melésben, a többletmunka elosztásában, hiszen az al­kotmányfüggelékek alkalma­zásával erősödik osztálysze­repük. A gazdaság megszi­lárdítása úgyszintén ott áll­­ a politikai és gazdasági te­­­­vékenység homlokterében, s a fogyasztás mérsékelésével, a termelékenység növelésé­vel a munkaszervezetek szá­mottevő erőfeszítéseket tesz­nek a sokrétű feladatok vég­rehajtása érdekében. A ká­derpolitikában is új mód­szerek uralkodnak, általános­sá válik a bírálat és a ká­dercsere. Az elmúlt időszak­­­ban például körülbelül 500 kommunista mondott le tiszt­­­ségéről vagy részesült bírá­latban, büntetésben. Természetesen a politikai tevékenységnek vannak még fogyatékosságai is, hisz nem mindenütt egyforma igyekezettel teljesítik a fel­adatokat. Még mindig meg­nyilvánul bizonyos ellen­állás a bírálattal szemben, helyenként pedig szeretnék elkerülni az önbírálatot. Oly­kor a bírálatot csak szemé­lyekre vonatkoztatják, nem pedig jelenségekre és ezek okaira, pedig az a cél, hogy a mulasztások elemzésével a dolgozók megtalálják a megoldáshoz vezető utat. Ján Srbovan kifejtette to­vábbá, hogy eredményes munkát csak akkor végez­het a KSZ, ha mozgósítja a dolgozókat, az alapszerveze­teket, a munkaszervezeteket, mindenekelőtt az alkotmány függelékek alkalmazása az önigazgatás fejlesztése érde­kében. A beszámoló után elsőnek Miladin GVOZDENOVIC szó­lalt fel, s elmondta megfi­gyeléseit a politikai tevékeny­ségről. Szerinte a dolgozók­ azt tartják, hogy a VKSZ határozatai a pártlevél vég­,­rehajtását szorgalmazzák, nem pedig új politikai irányt jelölnek ki a vajdasági kom­munisták számára. Ezt az irányvonalat mindenki ma­gáévá tette, de sok helyen még csak beszélnek a fel­adatokról, s nincs határozott akció végrehajtásukra. Egyes kommunákban élénk a te­vékenység, más kommunák­ból pedig semmilyen adat, hír sem érkezik arról, mit (Folytatása az 5. oldalon) Jon Srbovan vitaindítóját mondja Iraki támadás Kuwait ellen Elfoglaltak egy határ menti falut • Rendkívüli állapot Kuwaitban Kuwaitból jelenti az AFP. Az iraki egységeik hétfőn támadást intéztek Kuwait egyik határ menti falva ellen. A kuwaiti rádió jelentése szerint elfoglalták a határ közelében fekvő Al Számit helységet, és tüzérségi tá­madást intéztek Um Kaszr falu ellen. Kuvaiti hírforrások sze­rint a támadásban négy rendőr megsebesült, többen pedig eltűntek. Ugyancsak kuwaiti hírek szerint az ira­ki határtól 1,5 kilométerre levő As Szam­i is az iraki katonák ellenőrzése alatt ML­I A kuwaiti parlament kedd­­ délelőtti ülése után az or­­­­szágban bevezették a­­rend­kívüli állapotot, és megfelelő védelmi intézkedéseket fo­ganatosítottak. Kuwait le­zárta határait Irak felé. Szabah Al Ahmed Al Dzsaber sejk, kuwaiti kül­ügyminiszter értesítette a Kuwaitban akkreditált arab és más országok nagyköve­teit, hogy Kuwait iraki ag­resszió áldozata lett. Ezzel egyidő­ben Rászed Al Rászed, a kuwaiti külügyminisztéri­um főtitkára, az Az Számit ellen intézett támadás miatt tiltakozó jegyzéket adott át Irak kuwaiti nagykövetének. Az Irak és Kuwait közötti határt 1932-ben állapították meg, amikor még mindkét ország brit fennhatóság alatt állt. A határt azonban iraki részről sohasem ismerték el, s noha 1961 óta, amikor Ku­wait elnyerte függetlenségét, a két arab ország között nem volt határincidens, gyakran érkeztek hírek iraki csapatösszevonásokról a­­ku­vaiti határ közelében.

Next