Magyar Szó, 1973. április (30. évfolyam, 104-117. szám)

1973-04-16 / 104. szám

Magyar Sió XXX. évi., 104. 0296.) sz. :£££££ Hétfő. 1973. április i6. ££££££ "aBaaaaaaaaaaaaaaa!nS!SaaaaaaaaaBaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ....................................................................■•■■■■■■■■..................■■•■■»■■■■■■I................ ; . t- ЛКА »INA --------------------;--------------------------------------------------------------------------------------------------------­ A nyereményszelvény a 8. oldalon Brasil ma érkezik Belgrádb­a Első ízben látogat nyugatnémet kancellár Jugoszláviába Willy Brandt nyugatné­met kancellár, feleségével ma délben négynapos hiva­talos látogatásra, különrepü­­lőgépen Belgrádba érkezik. Ez lesz az NSZK kormány­főjének első hivatalos láto­gatása Jugoszláviában. Bonni hivatalos körökben az utóbbi napokban több íz­ben hangsúlyozták, hogy Ju­goszlávia és az NSZK kap­csolatai jól fejlődnek és megvan minden lehetőség a még nyílt kérdések megoldá­sára is. Több tekintélyes nyugatnémet újság Brandt látogatásával kapcsolatos kommentárjában hangsú­lyozza, hogy Bonn és Belg­rád kapcsolatai jók és nor­málisak. A nyugatnémet televízió tegnap este közölte Tito el­nökkel készített interjúját. Brandt kancellár elutazá­sa előtt jugoszláv újságírók­nak kijelentette, nagy öröm számára, hogy ismét talál­kozhat Tito elnökkel. Hang­súlyozta, nagyra becsüli el­nökünket és politikai tevé­kenységét a világbéke érde­kében. Tito és Brandt ezúttal ta­lá­lkoznak harmadszor. Elő­ször 1968-ban Brioniban, 1970-ben pedig Kölnben foly­tattak tárgyalásokat. " r A Итчлт kellemes május elsejei ünnepeket kivan. Az ünnepek alkalmakor 19, 16 és 9 között árengedmény a beterpekre a J3 üzletekben. _ ____________________________________ ___________ —z t­t kancellár történelmi lépést tett előre­­Jugoszlávia és az NSZK kapcsolatai, kölcsönös megelégedésre, eredményesen fejlődnek UTÓ ELNÖK INTERJÚJA A NYUGATNÉMET TELEVÍZIÓNAK Josip Broz Tito köztársasági elnök vasárnap fo­gadta Karl Neumannt, a nyugatnémet televízió első műsora bécsi tudósítóiro­dájának főnökét, és vála­szolt kérdéseire. KÉRDÉS: — Az európai politikai helyzetet a bizton­sági értekezletet előkészítő helsinki, valamint a bécsi tárgyalások első eredményei­re való várakozás jellemzi. Véleménye szerint, elnök úr, hogyan lehet áthidalni a stagnálást, amely ezeken a tárgyalásokon érezhető? VÁLASZ: Nem kellett azt várni, és nem is lehettek il­lúziók afelől, hogy minden gyorsan és simán megy Hel­sinkiben. Azt hiszem azon­ban, hogy a nehézségek és bizonyos lassúság ellenére, a dolgok mégis haladnak elő­re. Van azonban jó néhány probléma, amellyel kapcso­latban át kell hidalni a né­zeteltéréseket és a vélemény­különbségeket, kezdve vala­mennyi európai ország egyenjogú, minden diszkri­mináció nélküli részvételé­től az értekezleten, a kon­tinens megosztottságán át, egészen az értekezlet konk­rét tartalmáig. Mindezzel kapcsolatban össze kell-e hangolna az álláspontokat. Egyszóval, olyan problémák ezek, amelyeket fokozatosan kel megoldani. Egy ilyen értekezlet előkészítése, mint az európai biztonsági és együttműködési konferencia, amikor annyi múltból eredő és mai keletű probléma is van, nem olyan egyszerű do­log. Az ilyen értekezletnek valóban alapos előkészüle­tekre van szüksége. A megoldatlan problé­mákat türelmesen kezeljük KÉRDÉS: Jugoszlávia elő­ször fogad vendégként egy nyugatnémet kormányfőt. Brandt kancellár külpoliti­kája Jugoszláviában pozitív visszhangra talált. Nyugaton ezzel szemben aggodalmat keltett, olyan értelemben, hogy hozzájárul a jelenlegi erőviszonyok rögzítéséhez Kelet-Európában. Mi a vé­leménye önnnek, elnök úr, ezekkel a kételyekkel kap­csolatban? VARASZ: Azt hiszem, hogy ezek a vélemények té­vesek. Nyilvánvaló, hogy Eu­rópában, de nemcsak Euró­pában, hanem azon kívül is, vannak olyan körök, ame­lyeknek nem tetszik a Nyu­gat és Kelet kapcsolatainak ilyen alakulása. Ilyen szem­pontból Brandt kancellár óriási történelmi lépést tett előre, amikor a megegyezés lehetőségét kereste a kelet-európai országokkal, a Szovjetunióval, Lengyelor­szággal és másokkal. Ebben a törekvésében megértésre talált, mert a Szovjetunió és más szocialista országok, beleértve Jugoszláviát is, na­gyon szeretnék, ha Európá­ban egyszer már tényleg biz­tonságos helyzet alakulna ki, és az emberek és népek békében élhetnének; egyszó­val olyan állapotok jöjjenek létre kontinensükön, amikor többé nem kell rettegni az összetűzésektől. Nem aka­rom ezzel azt mondani, hogy most kodifikálni kell ezeket az egyezményeket, de még­is szükséges, hogy tárgyalá­sokkal és megállapodások­kal olyan tartós és közös megoldások szülessenek, amelyek a jövőben lehetet­lenné teszik a konfrontáció­kat Európában. (Folytatása a 2. oldalon) Politikai nagygyűlés Újvidéken A Néphős Érdemrendjével tüntették ki az L Vajdasági Brigádot Josip Broz Tito, a Jugo­szláv Néphadsereg főparancs­noka — megalakulásának 30. évfordulójára­­— a Nép­hős Érdemrendjével tüntet­te ki az I. Vajdasági Bri­gádot. Az Érdemrendet Josip Broz Tito képviseletében Jo­­van Veselinov, a Tartomá­nyi Pártvezetőség egykori, háborús titkára adta át teg­nap ünnepélyesen azon a politikai nagygyűlésen, ame­lyet a társadalmi szerveze­tek az I. Vajdasági Brigád megalakulásának 30. évfor­dulójára szerveztek. A társadalmi szervezetek felhívása nyomán Újvidék polgárai valamivel 9 óra után már gyülekezni kezd­tek, s tíz órára mintegy 40 000 ember szorongott a Szabadság téren. Az ünnepi megnyitó előtt a díszemelvényen helyet fog­lalt Dusán Alimpia, a VKSZ elnöke, Stevan Doronjski, a JKSZ Végrehajtó Irodájá­nak tagja, Ilija Rajacic, a Tartományi Képviselőház el­nöke, Kosta Nadj néphős, J­antovics Rudolf vezérezre­des, Marko Peričin-Kame­­njar, az I. Vajdasági Brigád egykori parancsnoka, Luka Mrkšić, a brigád egykori helyettes politikai biztosa, Dusan Popovic, a KSZ újvi­déki községi bizottságának titkára, Dusán Ilijevic mér­nök, az újvidéki képviselő­testület elnöke és mások. A díszemelvény előtt fel­sorakoztak az I. Vajdasági Brigád egykori, még élet­ben levő harcosai, velük szemben pedig az újvidéki 18. Proletár gyalogezred egy százada. Ez a gyalogezred ápolja az I. Vajdasági Bri­gád hagyományait, s nála van a brigádzászló is. Erre a brigádzászlóra tűzték fel a Néphős Érdemrendjét. Miután Marko Peričin-Ka­menjar néphős kíséretében Jovan Veselinov ellépett a brigád egykori harcosainak sorfala előtt, Dusán Ilijevic mérnök az emelvényre lé­pett, és megnyitotta az új­vidéki társadalmi szerveze­tek politikai nagygyűlését. Üdvözölte az egybegyűlte­ket, és az ünnep első szóno­kának, Marko Pericin nép­hősnek adta át a szót. (A nagygyűlésről szóló rész­letes jelentésünk a 3. olda­lon.) Josip Broz Tito, a Jugoszláv Néphadsereg főparancsnoka a Néphős Érdemrendjé­vel tüntette ki az I. Vajdasági Brigádot. Az érdemrendet tegnap, ünnepélyes kere­tek között, a brigád hagyományait ápoló 18. újvidéki proletár gyalogezred zászla­jára tűzték Saigoni kormánycsapatok betörtek Kambodzsába Phnom Penh továbbra is a szabadságharcosok gyűrűjében Nyugati hírügynökség je­lentése szerint a saigoni re­zsim csapatai tegnap átlép­ték a dél-vietnami—kam­bodzsai határt és kambod­zsai területen harcba bo­csátkoztak a felszabadító egységekkel. A saigoni gya­logsági egységeket páncélo­sok támogatják. A szabadságharcosok Tin Bien város közelében felvet­ték a harcot a behatoló sai­­goni kormányerőkkel és he­ves ágyútűz alá vették pán­-­ célos egységeiket. Phnom Pennhben a hely­zet továbbra is igen bizony­talan, miután az amerikai légierő bombázásai­llenére nem lanyhul a szabadság­­harcosok támadása, alak gyűrűbe fogták a fővárost. Míg Kambodzsában a har­cok tovább folynak, a hanoi rádió Szahamik herceg nyi­latkozatát közölte, miszerint Nixon elnök személyes meg­bízottja, Hang tábornok in­dokínai körútjának egyik célja volt, annak a lehető­ségnek a latolgatása, hogy thaiföldi csapatokat külde­nek Don Nei megsegítésére. Tegnapi számában a Krasz­naja Zvezda című szovjet katonai újság is foglalkozik a délkelet-ázsiai fejlemé­nyekkel és hírmagyarázatá­ban megállapítja, hogy az USA Kambodzsa bombázá­sával megszegi a párizsi egyezményeket és megaka­dályozza a kmet nép önren­­delkezési jogának megvaló­sulását. Európa utolérte Ázsiát Šurbek és Stipančić három érmet szerzett­­ Be­fejeződött a 32. asztalitenisz-világbajnokság­ ­ág. A jugoszláv pingpongo­zok, habár a csapatverseny­ben nem tündököltek, az egyéniben megemberelték magukat és Surbek meg Sti­­pančić összesen három bronz­éremmel gyarapították eddi­gi éremgyűjteményünket. Az idei világbajnokság jellem­zője, hogy Európa teljes mér­tékben utolérte Ázsiát. Nem­csak hogy egyenrangú ellen­félként küzdött vele, hanem az érmek számában túl is szárnyalta. Munkatársaink jelentései a Sportvilág 1. és 7. oldalán. Tíznapos küzdelem után véget ért Szarajevóban a 32. asztalitenisz-világbajnok- T­ehnogrozét ar Újvidék ♦ ellátja a k­is- és nagykereskedelmi vállalato­kat vasáruval, műszaki áruval, villamossági közszükségleti cikkekkel. Méltányos árak.

Next