Magyar Szó, 1973. május (30. évfolyam, 118-131. szám)

1973-05-01 / 118. szám

HC­­ /, * / f ■ , 1 -c/fie*jut-o 1 Y , ... MšfVS D C­­ fel EH:::: xxx. évfe­m. (9310.) sz­iiSSSS 1973. év. 30., v. 1., 2. HjjjH b ~~ znááW ' :­7­. ara­­­pinák Jl'V ■ * IГ НТ ^ Tisztul az út A társadalmi-politikai szervezetek május elseji kiáltványa Május elseje, a munka és a munkásszolidaritás nemzetközi ünnepe alkal­mából üdvözletünket küld­jük a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság munkásosztályának, a fal­vak és városok dolgozói­nak, a fiataloknak, az ösz­­szes polgárnak! Az idei május elsejét büszkén­ várjuk. Büszkén sikereinkre, a társadalom forradalmi, szocialista ön­­igazgatási átalakulásában elért eredményeire. Tito elvtárs és a Jugo­szláv Kommunista Szövet­ség forradalmi kezdemé­nyezése, kivált a levél után, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az if­júság, a haladó értelmiség — az összes szervezett szocialista erő — széles körű akciójává duzzadt. Tisztul az út a szocialista forradalom vívmányainak megszilárdításához, a mun­kásosztály vezető szerepé­nek erősítéséhez, demok­ráciánk osztály- és önigaz­gatási jellegének fejlesz­téséhez, nemzeteink és nemzetiségeink egyenjo­gúságának, testvériségé­nek és egységének elmé­lyítéséhez, az előttünk ál­kása eredményeinek, még jobban fejlődjön és elmé­lyüljön a nemzeteink és nemzetiségeink közti egyenjogúság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság egysége és védel­mi képessége. A gazdaságszilárdítási politika megvalósításáért folyó eredményes és kö­vetkezetes harc az egye­düli út, amely biztosítja a dolgozók élet- és munka­­körülményeinek javulását, ország összes polgárának teljes alkotó és teremtő el­kötelezettsége. E tekintet­ben a munkásosztálynak és a dolgozóknak, valameny­­nyi nemzetünknek és nem­zetiségünknek még na­gyobb szolidaritása szük­séges. Az el nem kötelezett or­szágoknak és a közöttük tekintélyes szerepet játszó Jugoszláviának tevékeny­sége egyre nagyobb jelen­tőségű a nemzetközi kö­zösségben, különösen most, amikor a világ reakciós erői továbbra is erőszakot és nyomást alkalmaznak. Az el nem kötelezett or­szágok legmagasabb rangú képviselőinek az idén meg­tartandó gyülekezete új hozzájárulás lesz az el nem kötelezettség, a béke, az egyenjogú nemzetközi együttműködés politikájá­nak érvényesüléséhez, újabb megnyilvánulása lesz a szabadságért, füg­­getlenségért és társadalmi­­ fejlődésért vívott felszaba­­j­dító erők támogatásának és segítésének.­­ Fokozott alkotó erőfeszí­téssel biztosítjuk az előt­tünk álló feladatok ered­ményesebb és sikeresebb teljesítését! Kövessük kitartóan a Tito kijelölte utat az ön­igazgatású szocialista tár­sadalom építésében! Éljen május elseje, a munka és a munkásszoli­daritás ünnepe­ A JDNSZSZ Szövet­ségi Választmánya A JKSZ Elnöksége A Jugoszláv Szak­­szervezeti Szövetség Tanácsa A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség Választ­mánya A Harcos Szövetség Szövetségi Bizottsá­ga A Tartalékos Tisz­tek Szövetségének Szövetségi Bizottsá­ga A Jugoszláv Egye­temi Hallgatók Szö­vetségének Elnöksé­ge A Jugoszláv Nőszer­vezet Választmánya Ifjú Gábor felvétele Tito elnök jókívánságai a holland királynőnek Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito elnök a következő táviratot intézte Julianna holland királynő­höz: „Felséged születésnapja al­kalmából nagy örömmel kül­döm legszívélyesebb üdvöz­letemet, sok boldogságot, a baráti holland népnek felvi­rágzást kívánok.” Bijedic gratulált az új libanoni miniszterelnöknek Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Džemal Bijeđić, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács el­nöke a következő táviratot intézte Amin El Hafez liba­noni miniszterelnökhöz: „A JSZSZK kormánya és a magam nevében forró üd­vözletemet küldöm abból az alkalomból, hogy kinevezték a Libanoni Köztársaság mi­niszterelnökének. Őszintén kí­vánom, hogy tisztségében sok sikert érjen el, egyben a ba­ráti libanoni népnek fölvi­rágzást kívánok és kifeje-­­ zem azt az óhajomat, hogy­­ országaink kapcsolatai sok­oldalúan to­vábbfejlőd­jenek.” TITO NAPIPARANCSA Josip Broz Tito, Jugoszlávia marsallja, a JSZSZK fegyveres erőinek főparancsnoka május elseje, a munka ünnepe tiszteletére az alábbi na­piparancsot adta ki: „ELRENDELEM, hogy e hó 30-án Belgrádban, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság fővárosában 24 löveg­­ből 15 díszlövést, Zágrábban, Ljubljanában, Sza­rajevóban, Szkopjéban és Titogradban, a szocialista köztársaságok fővárosában pedig 12 lövegből 10 díszlövést adjanak le.” ló akadályok és ellenállá­sok leküzdéséhez. A rendszerünkben és társadalmi viszonyainkban végrehajtandó lényeges és mélyreható változásoknál fogva harcunk döntő je­lentőségű az önigazgatású szocializmus sorsára és fejlődésére. Harcunkkal, amely arra irányul, hogy valóra vált­suk a már elfogadott és a következő alkotmánymó­dosítást, megteremtjük a társadalmi, gazdasági és politikai feltételeket ah­hoz, hogy a munkásosztály teljes egészében urává és irányítójává váljon mun­kakörülményeinek és min a gazdaság és a többi tár­sadalmi tevékenység sike­resebb fejlődését, a szocia­­­ lista önigazgatás rendsze­rének megszilárdulását és fejlődését. Ez fokozott erő­feszítést és kitartó tevé­kenységet követel meg minden munkaszervezet­től, önigazgatási és állami szervtől, minden társadal­mi-politikai közösségtől és társadalmi-politikai szer­vezettől. Kitűzött céljaink valóra váltásához elengedhetetle­nül szükséges a munkás­­osztály, a dolgozó paraszt­ság, az ifjúság, az értelmi­ség, a fegyveres erők, az OLVASÓINKNAK, TERJESZTŐINKNEK ÉS A LAP BARÁTAINAK KELLEMES MÁJUSI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK ф 46 OLDALAS ÜNNEPI SZÁMUNK ARA­­­DINAK . LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA CSÜTÖRTÖKÖN JELENIK MEG é » С.Г­ azonjait fol­yacztuató I Il MUNKÁSÜNNEP Z­ÖLDELLŐ KÖNTÖSÉBEN, virággal hímesen ismét ránk köszöntött a május. Nem is olyan nagyon régen a tőkés hatalom nagy veszélyt látott benne, hiszen a megújhodó termé­szet, a visszatérő tavasz napja új értelmet, új tartalmat kapott: a nemzetköziség, a munka ünnepe, a munkás­osztály erejének jelképe lett. A szuronyok, a lovasrendőrök nem tudták föltartóz­tatni a vörös májust, szinte mindenütt, hivatalosan is, állami ünneppé avatták. Azt azonban, amit nem ért el az erőszak, megtette a megalkuvás: a harcos májusról itt-ott lekopott a forradalmiság, a munkásünnep majá­lissá szelídült. Az opportunizmus már akkor is bomlasztotta az egy­séget, tompította az osztályharc élét, amikor 1990-ben a II. Internacionálé döntése értelmében világszerte munkabeszüntetéssel kellett volna megünnepelni az első májust. Sok munkásszervezet a hétköznapra eső május elsejéről, csak a soron következő vasárnapon emlékezett meg, nem vállalva a munkabeszüntetéssel járó kelle­metlenségeket. Nem mertek ujjat húzni a hatalommal, nem­­hittek erejükben. A mozgalomnak ez az átka azóta is kísért, napja­inkban is sokat beszélünk róla, társadalmi fejlődésünk megtorpanásának egyik fő forrása. De ne legyünk ünneprontók. És igazságtalanok sem. A letisztulási folyamat egy igen jelentős szakasza már mögöttünk van, a kibontakozás és a megújhodás kör­vonala világosan kirajzolódott. A termelő, a dolgozó még sohasem volt közelebb ahhoz, hogy munkájának gyümölcsével rendelkezzen, kezébe vegye a társadalom irányítását, az új alkotmányos rend szellemében érvé­nyesítse hatalmát. A politika és a törvény megadta a lehetőségeket, élni kell velük, a célkitűzések önmaguktól nem való­sulnak теђ. Ilyen értelemben válik május elseje újra munkás­ünneppé, új remények és hitek napjává, de az újabb aggodalmak napjává is azok számára, akiknek van mit veszíteniük. Mindez csak szebbé, bizakodóbbá teszi a zöldellő köntösben, virággal hímesen ránk köszöntő idei májust. KALAPIS Zoltán

Next