Magyar Szó, 1973. június (30. évfolyam, 148-160. szám)

1973-06-08 / 155. szám

Péntek, 1973. június 8.-1 A Tiszti-vidék ének- és zenekarai a tartományi szemlén Az ének- és zenekarok­ tar­tományi szemléjét ma tart­ják Bu­mán. Erre a találkozó­ra a Tiszaszentmiklósi köz­ségekből 5 zenekar és 2­ kó­rus utazott el. Az együtte­sek valamennyien részt vet­tek a Tisza menti ének- és zenekarok kanizsai találko­zóján, és a bíráló bizottság javaslata alapján jutottak tovább. A tartományi szemlén Adá­ról a Bartók­­ Béla Városi Zenekar, Jakobovics Andor vezényletével és a kamara­kórus Tót Erzsébet vezeté­sével­­ lép fel. A becsei ka­marakórust Milenko Lust­­ráng vezényli. Kanizsát a Kodály Zoltán Zeneegyesület zenekara képviseli Rácz Sza­bó Annamária, valamint a fúvósötös Szőllősy Vágó László vezetésével. Kanizsá­ról ott lesznek még a Ze­nebarátok harmoniikazeneka­­rának tagjai is, Losonc Pi­roska vezetésével. Zentáról a Liszt Ferenc Kamaraegyüt­tes utazott el a tartományi szemlére. Az együttes kar­mestere Fábián Mihály, V. K. M. Adán: Nagy gondot fordítanak a pedagógusok továbbképzésére Az általános és középisko­lák tevékenységére az adai községi közoktatásügyi közös­ség az idén 9 741 000 dinárt költ. Ebből a Cseh Károly Általános Iskolának 6 240 000 dinár jut, míg 100 000 dinárt az óvoda tevékenységének megszervezésére fordít a kö­zösség. A gépészeti központ munkáját 2 120 000 dinárral segíti, míg a zeneiskolát 340 000 dinárral. A pedagógusok fizetésének meghatározására külön sza­bályzat készült. A dokumen­tumot minden iskolában meg­vitatják, és az ott elhangzott észrevételek, vélemények fi­gyelembe vételével a községi közoktatásügyi tanács hagyja jóvá. A szabályzat a fizetés megállapításakor több szem­pontot vesz figyelembe, el­sősorban az iskolai végzett­séget, a tanításban eltöltött éveket, a szakmai rátermett­séget stb. A szabályzat ugyan­akkor foglalkozik a tiszte­letdíjas órák megtartásával és díjazásával is. A szabályzatról indított vi­ta mellett a közoktatásügyi közösség nagy gondot fordít a pedagógusok továbbképzé­sére. Az idén 150 000 dinárt tervezett a közösség erre a célra. Előreláthatólag az ősz­re 1 a pedagógus iratkozik be a Pedagógiai Akadémiára, he­ten pedig az egyetemet sze­retnék elvégezni. A pedagó­gusok továbbtanulásáról is külön szabályzat készült, amely szorgalmazza a be nem töltött szaktantárgyak tanítására jelentkező fiatalok taníttatását. V. K. M. Törökfalusi gyerekek sorsa A törökfalusi (utrinei) is­kola helyzete, pontosabban, létjogosultsága az adott hely­zetben vitás. Ugyanis az alapfokú oktatásról szóló törvény többek között ki­mondja azt is, hogy az álta­lános iskolának nyolc osz­tálya kell, hogy legyen. En­nek az iskolának viszont csak négy osztálya van. A felsősök nagyobb része az adai Cseh Károly iskolába utazik naponta. A törvény ugyanakkor kimondja azt is, hogy az ilyen felépítésű is­kolák helyzetét két éven be­lül rendezni kell. Ez viszont azt jelenti, hogy ez az isko­la a pillanatnyi helyzet alap­ján legfeljebb 1974. decem­ber 31-éig lehet önálló in­tézmény. A törökfalusi iskola hely­zetének, statútumának a ren­dezése háromféleképpen le­hetséges: 1. Nyolcosztályos iskola le­gyen. Ebben az esetben azon­ban tanárokat kell alkal­­mazni, lakásról kell nekik gondoskodni, ami természe­tesen tetemes költséggel jár. Ugyanakkor vitás, hogy eb­ben az esetben a pedagógu­soknak meg lenne-e a szük­séges óraszámuk, azaz tel­jes munkaidővel dolgozhat­­nának-e. 2. A képviselő-testület kér­je a tartományi képviselő­házat, az erre vonatkozó tör­vény módosítására, olyan formában, hogy adott eset­ben kisebb településen en­gedélyezze a nem teljes ál­talános iskolák működését. 3. A törökfalusi iskola csatlakozzon az adai Cseh Károly Általános­­iskolához, és annak alapszervezeteként működjék az őt m­egillető jo­gokkal és kötelezettségekkel. A fent említettek miatt te­hát igen körülményes a tö­rökfalusi iskola statútumá­nak a meghozatala. Mivel ez a probléma igen bonyolult, amellett gyereke­inkről lévén szó, igen érzé­keny is, a községi iskola­­fenntartó közösség, a képvi­selő-testület oktatási-műve­lődési és testnevelési taná­csa a társadalmi-politikai fórumok képviselőivel együt­tesen tűzi majd napirendre. Az iskola áldatlan hely­zetének a rendezése minden bizonnyal elsősorban a török­falusi és annak környékén élő polgárokat, illetve szülő­ket érinti. Törvény ide, elő­írás oda, a való helyzet ugyanis az, hogy ennek a határrésznek a gyerekei kö­zül csak igen kevés fejezi be az általános iskolát. BARNA Anna igazgatónő erről a képviselő-testületet is tájékoztatta. Többek kö­zött elmondotta, hogy felmé­rést végeztek, amelyből ki­tűnt, hogy az utóbbi tíz év­ben 280 gyerek közül még ötven sem fejezte be az ál­talánost, pontosabban csak 17 százalék. Úgy hisszük, hogy ez a szám mindennél többet mond. NAGY Mátyás véleménye szerint hasonló helyzetben vannak az Obornyacsán és a Július 7. Birtokon lakó gye­rekek is. BÓJA József, a Szocialista Szövetség választmányának elnöke hangsúlyozta, hogy ezt a polgárokat közvetle­nül érintő problémát feltét­lenül orvosolni kell. Mint hosszabb távú megoldási le­hetőséget említette a határ­­rendezést, a ma még ugyan­csak szétszórt tanyavilág fo­kozatos csoportosulását Tö­rökfalu körül. Ez egyben annak létjogosultságát is je­lentené, hogy a faluban nyolcosztályos iskola legyen. K. TISZA VIDÉK Kanizsán: Szeptemberig társulnak az óvodák és a középiskolák­ ­ Szeptember elsejéig le kell bonyolítani a kommu­. na óvodáinak és középisko­láinak társulását — mondot­ta ki a kanizsai községi köz­­oktatásügyi közösség választ­mánya. A közelmúltban az iskolaigazgatók aktívája és a megbízott bizottság be­hatóan elemezte mindkét in­tegráció szükségességét. Megállapították, hogy a tár­sulás fontos, és a tovább­fejlődés szempontjából el­kerülhetetlen, mégis a vá­lasztmány összejövetelén csak több órás vita után hozták meg a döntést. Egyéb­ként a község iskoláskor előtti intézményeinek társu­lására és a két középiskola, a mezőgazdasági technikum és a szakmunkásképző in­tegrációjára a Kommunista Szövetség községi választmá­nyának határozata is köte­lezi az intézmények dolgo­zóit. A községi közoktatásügyi közösség választmányának tagjai főként az óvodák egyesítésére vonatkozó anyag javaslatairól vitatkoztak so­kat. Horgoson hat, Kis­­piacon, Adorjánon, 'Jot­fa­­luban' és Ormon egy-egy, Oromhegyesen és Martono­­son pedig két tagozat tar­tozna a központi iskoláskor előtti intézmény keretébe, vagyis a városi tagozatokkal együtt összesen 26 tagozat­tal működne a központi óvo­da. A társult­ intézményeik a társult munka alapszer­vezeteként önálló munka­egységenként dolgoznának, és az integráció után sem lesz munkaerő-felesleg. A társulás lehetővé teszi a mun­ka minőségi változását, a nevelők továbbképzését, s nem utolsósorban az óvónők rendszeres tevékenységének megszervezését és ellenőrzé­sét a szakaktíva keretében. Néhány iskola, így az oromi, a martonosi és a horgosi intézmények­ képvi­selői arról számoltak be, hogy iskolájuk kollektívája, de főleg az ott dolgozó óvó­nők ellenzik az iskoláskor előtti intézmények integrá­cióját. Ennek ellenére a községi közoktatásügyi kö­zösség végrehajtó bizottsága a napokban összegezve az óvodákban a társulásról szó­ló véleménykutatást és a szavazást megállapította, hogy az ott dolgozók több­sége az integráció mellett döntött. V. K. M. A zentai képtárban az utóbbi időben mind több irodalmi rendezvényre kerül sor. A­­közelmúltban az irodalomkedvelő középiskolások Villámlik a fekete nappal cím­mel színvonalas Pilinszky estet rendeztek. Felvételünk az előadásról készült (-a,-a) Vasárnap Moholon Női beszélgetések Vasárnap (10-én) Moho­lon vendégszerepel a Sza­badkai Népszínház együtte­se. Dušan Radobic Női be­szélgetések című darabját adják elő. Az előadás este fél 8-kor kezdődik a Műve­lődési Egyesület nagytermé­ben. Jegyek elővételben a művelődési egyesület klub­jában Muhi Teréziánál kap­hatók 10 és 7 dináros áron. (-a, -a) Öt újabb füzet ölést tartott a monográfia szerkesztősége Az elmúlt héten tartotta ez évi megbeszélését Zenta monográfiájának szerkesztő bizottsága. A napirenden az elmúlt évi munkáról szóló jelentés és az ez évi munka­­tervek szerepeltek. Az elmúlt évben Tolmácsy Géza munkája jelent meg a zentai társadalmi egyesüle­tek „őstörténetéről” (1918- ig). Ez az anyag az eddigi kiadványoknál terjedelme­sebb, így (290 oldal), két kötetben jelent meg. Ez volt a huszadik Monográfia-fü­zet. Ezenkívül új próbálko­zásként megjelent az első ismertető füzet, amely­­eb­­ben az esetben a zentai ki­adványok általános áttekin­tése mellett magyar, szerb­­horvát és angol nyelven is­merteti a mezőgazdasági tárgyú füzeteket. A szerkesztőség tagjai igen nagy elismeréssel nyi­latkoztak Tolmácsy munká­jának gazdagságáról, és ki­emelték a füzetet kísérő mu­tatók fontosságát. Kívána­tosnak tartják a további ki­adványok ilyen irányú fej­lesztését, mert ennek hasz­nossága különösen a hosz­­szabb munkáknál nyilván­való. Az ismertető füzettel kapcsolatban elismerték hasznosságát, de olyan vé­lemény is volt, hogy egy idegen nyelvű összefoglalót mindjárt a kiadványokhoz is kell csatolni. A gyűlésen a pénzügyvitelt intéző Mú­zeum és Levéltárbarátok Egyesülete adatokat szolgál­tatott az anyagi helyzetről, majd szervezési kérdésekről is volt szó. Ebben az évben a követ­kező témák feldolgozására számíthatunk: Katona Pál a mozik történetét, valamint a közigazgatási szervek há­ború utáni történetét dolgoz­za fel, Tolmácsy Géza a zentai sport történetét a két világháború között, Guelmi­­no János valószínűleg még az idén elkészül a virág­­talan növények feldolgozá­sával, de más témákon is munkálkodnak a kutatók. Tárgyalások folynak mr.­ing Dusán Ljesarral a rovarok­ról szóló doktori értekezésé­nek megjelentetéséről. Ezen kívül határozat született a második ismertető füzet ki­adásáról, amely a zentai munkásmozgalmi kiadványo­kat ismertetné magyar, szerbhorvát, német és orosz nyelven. (­E-) ­• 5. oldal Az a fránya pótvizsga A jövő héten a legtöbb kö­zépiskolában befejeződik a tanítás. A diákok a kilenc­­hón­apos munka után kéthó­napos nyári pihenőre tér­nek. . Egyesek elégedetten, mások kissé szorongva vi­szik haza a bizonyítványt. Az év végi feleltetések még javában folynak, ennek el­lenére már nagyon sokan előre tudják, hogy kell-e majd nyáron tanulni vagy sem. Megkérdeztünk néhány középiskolást, milyen érzés­­­sel várja a nyári szünetet. PÓSA Ottilia, a zentai egészségügyi iskola harmadi­kos tanulója: Még nem dőlt el, hogy lesz-e pótvizsgám. Szerb nyelvből rosszul ál­lok. Szülőfalumban, Örömön csak magyarul beszélnek, így nem tudom gyakorolni a nyelvet. A többi tantárgy­ból közepes tanuló vagyok. A nyári szünetben sokat sze­retnék szórakozni, táncra jár­ni, olvasni, fürödni stb. VÉRSÉGI Anna kanizsai diáklány a törökkanizsai gim­náziumba jár. Tőle a követ­kezőket hallottuk: — Nem lesz pótvizsgám. Egész évben rendszeresen ta­nultam, így most nincs mi­től félni. Nyáron sokat sze­retnék kirándulni. Emellett az irodalommal is foglalko­zom. Édesanyámnak is töb­bet fogok majd otthon segí­teni. MIKLÓS Rózsa, az adai Petar Drappin Gépészeti­­Is­kolaközpont másodikos tanu­lója: — Hátravan még jó néhány dolgozat és felelés. Még sok minden változhat. Ennek ellenére már most is tudom,, hogy nem a legjob­ban állok. A­ szünetben — ha ■ jó­­idő lesz — a Tiszára fo­gok járni. FARKAS Emil, a zentai gimnázium harmadikos ta­nulója: — Sajnos, lesz pót­vizsgám. Itthon fogok ma­radni, fuccs a nyaralásnak! Az az egy vigasztal, hogy Adán van néhány­­kollégám, akikkel olyan nagyszerű dol­gokat fogunk csinálni, mint például a régészeti múzeum kiállításának megszervezése. Ebből a szervionb­ól még jól is jött a pótvizsga. -pár­ ­ Zeile Vuk-díjas nplcadiiosai Az idei tanév végén Zenta község hat általános iskolá­jában összesen 16 nyolcadi­kos tanuló kapott Vuk-díjat, azaz a végzősök közül tizen­hatan fejezték be mind a nyolc osztályt tiszta kitűnő eredménnyel. A Vuk-díj el­nyerése egyben azt is je­lenti, hogy tulajdonosai fel­vételi vizsga nélkül iratkoz­hatnak be az ország bármely középiskolájába. Legtöbb Vuk-diplomát ez alkalommal a Stevan Sre­­mac iskolában osztották ki. A két nyolcadik osztályban az idén hat tanuló kapott Vuk-díjat: Djurdjina JAN­­KOVIC, Božana FECARS­­KI, BODZA Ildikó, KERESZ­TÉNYI Ágnes, KURUC Ág­nes és SZABÓ Ferenc. A Thurzó Lajos iskolában a három nyolcadik osztály­ban­­ négy tanuló fejezte be tiszta kitűnő eredménnyel mind a nyolc osztályt. Vak­díjas lett: SÁNDOR Mal­vin, SOÓS Anikó, LOKAI Zoltán és ÚJHÁZI Teréz. Az Emlékiskola három nyolcadik osztályában a 80 tanuló közül ketten, BU­­RÁNY Nándor, és KADAR Mária részesültek ebben az elismerésben. A Dózsa György iskolában a két nyolcadik osztályban összesen négy tanuló kapott Vuk-díjat: HALÁSZ Éva, HOMOLYA Dénes, HOMO­­LYA Ferenc és HUSZÁK Gabriella. A felsőhegyi Csokonai Vi­téz Mihály és a tornyosi Tömörkény István iskola nyolcadikosai közül idén sen­ki sem ért el a Vuk-díj el­nyeréséhez szükséges tanul­mányi eredményt. (-a, -a) A Thurzó Lajos iskola Vuk-díjas tanulói igazgatójukkal

Next