Magyar Szó, 1973. július (30. évfolyam, 178-192. szám)

1973-07-01 / 178. szám

Magyar Sió -jjbj! f иваввавваввввааввваввавваавввваавввввввввввв11вввввввввавввввввввввввввввввввввваввввв //,} !>efrl*,t.. édes mint a kor, >iiBjiiiiiiiriBniiiii9iiiiiiiiiiiiiiBiF3i«iBiiiiaiiiiiBiniiiiaiiiDiiBiaiiiiiiiiinia KuKoricaDOi mégsem OZ sEEssEsssssSaSss в s äs s ■ s s ■sssEsssssssssssSaSsssssaSaaBaSssssssssssEssEEsa ^ ■ M [ ?o' 3 /$0^ ' ђ ' a _______ ____/-з/ л? I Vrbicéra került a főnyeremény Sajtónkról Tagadhatatlan, hogy az el­múlt évek történései mély sebeket ejtettek a jugoszláv újságíráson. A nacionalizmus és a liberalizmus vírusai ki­kezdték ellenállóképességét. Némelyik újság különféle, a párttal szemben álló csopor­tok szócsövévé, illetve játék­szerévé vált, némelyik pedig olykor a polgári sajtó jegyeit viselte. A kispolgári szemlé­let egyenesen a nagykapun tört be a lapok hasábjaira, s még a kommunista újságírók között is kiszolgálókra talált és talál még ma is. Az osztódás hónapjai mö­göttünk vannak, sok minden megváltozott. A társadalmi légkör manapság lehetetlen­né teszi azt, ami korábban a megalkuvás korszakában le­hetséges volt. A politikai konszolidálás azonban ezen a téren sem zökkenőmentes, sőt ellenállásba ütközik, kü­lönösen az úgynevezett köz­ponti sajtóban, de szűkebb pátriánkban is. A szakmai gőg, az önhittség, a jártasság hiánya, a bírálatra való túl­zott érzékenység, az önbírá­lat hiánya, a kiadóházak be­­zárkózottsága nehezíti meg a kibontakozást. Igen jellegze­tes vonása a mostani álla­potnak a várakozás, a sem­legesség. Sokan mintha azt mondanák: ne szaladjunk a rúd elé, várjuk meg a továb­bi személyi­ változásokat, a helyzet tisztulását. Ezt a magatartást a Jugoszláv Új­ságíró Szövetség szombaton lezárult spliti közgyűlésén is sajtónk legfőbb fogyatékos­ságának minősítették. Sőt, ezen túlmenően az ingado­zásban többen is az ellenzé­kieskedés sajátos megnyilvá­nulási formáját látták. Nyilván sokat kell még tenni annak érdekében, hogy az olvasók, a rádióhallgatók és a tévénézők gyors, meg­bízható, hatékony informá­ciót kapjanak, amelynek azonban nemcsak a szerző­nek az objektivitásra való törekvését, az újságírás er­kölcsi normájához való ra­gaszkodását kell tükröznie, hanem elkötelezettségét és forradalmiságát is. Vagyis más szóval azt a képességét, hogy minden alkalomról és minden esetben az osztály­szempontokat érvényesítse. Ez a munka csakis az újság­írókra, szervezeteikre, a szer­kesztőségi KSZ-tagozatokra vár, senki más ezt helyettük nem végzi el. Ettől függ vég­ső fokon társadalmi súlyuk, tekintélyük is. Igaz, a tájé­koztatási eszközök, különö­sen a politikai sajtó anyagi helyzete az utóbbi tíz évben állandóan romlott, s most már elérkezett a kritikus pontig. Jogosnak tűnik a megjegyzés, hogy a társada­lom sokat vár a sajtótól, de keveset tesz annak érdeké­ben, hogy munkája, lehető­ségeihez képest, zavartalan legyen. A kölcsönös vádas­kodás azonban sehová sem vezet, az egyiknek is, meg a másiknak is el kell végeznie azt a munkát, ami reá hárul, együttesen pedig a társadal­mi állapot megváltoztatásán kell munkálkodni. Mert ne feledjük el, nem­csak az írott és a kimondott­ szó devalválódott az elmúlt időszakban — a szocializmus tekintélyén is csorba esett. KALAPIS Zoltán Sötétség borult a földre... Hét percig és négy másodpercig tartott a teljes napfogyatkozás — A levegőből is megfigyelték a ritka tüneményt — Az időjárás kedvezett a tudósoknak Nouakchottból jelenti az UPI és a Reuter. A teljes napfogyatkozás pontosan hét percig és négy másodpercig tartott — állapították meg a tudó­sok a Kenyában és Mauritániában felállított csillagá­szati műszerek segítségével. Szerintük időszámításunk 717. esztendeje óta ez volt a leghosszabb napfogyatko­zás, és a következő teljes napfogyatkozás 2150-ben lesz A napfogyatkozás sávja Dél-Amerika partjaitól in­dult, majd Brazílián és az At­lanti-óceánon át Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán, Kenya és Szomália felé húzó­dott, hogy azután az Indiai­óceán fölött, Madagaszkártól keletre és a Seychell-szigetek­től délre érjen véget. A napfogyatkozást világ­szerte élénk figyelemmel kí­sérték a tudósok, elsősorban azok, akik Kenyában és Mau­ritániában hatalmas felké­szültséggel készenlétben áll­tak, hogy megfigyeljék a rit­ka tüneményt, amely a vi­lágnak ezen a részén tartott a legtovább. • A Rudolf-tó partján felál­lított csillagvizsgáló készülé­kek kezelői nagy aggodalom­ba estek, amikor közvetlenül a napfogyatkozás kezdete előtt felhők borították el az égboltot. A felhőréteg azon­ban, szerencséjükre, idejében eloszlott, s tisztán meg lehe­tett figyelni, hogyan fedi el a Hold a Napnak előbb egy részét, majd egész korongját. A tájra sötétség borult, a hő­mérséklet hirtelen süllyedt, és olyan erős szél támadt, hogy attól tartottak, elsodor­ja a rögtönzött obszervatóri­umok műszereit. Érdekes módon figyelte meg egy tudóscsoport a rit­ka égi tüneményt: a Kaná­ri-szigeteken levő Las Pal­masból a hangnál sebesebben repülő Concorde óriásgépen nagy magasságba emelked­tek, így tanulmányozták a Nap kromoszférájának infra­vörös és más sugarait, ame­lyek a Földről nem észlelhe­tők, mert bolygónk légköre visszaverzi őket. Tito in­vözte táviratat külföldi államtirtiaknak Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársasá­gi elnök az alábbi táviratot intézte Roland Michenerhez, Kanada főkormányzójához: „A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei és a magam nevében öröm­mel küldöm excellenciádnak és Kanada népének legőszin­tébb üdvözletemet Kanada nemzeti ünnepe alkalmából. A legjobbakat kívánom a kanadai nép előrehaladásá­hoz.” -O­Tito elnök üdvözlő táv­iratot küldött Mohammed Siad Bárénak, Szomália Leg­felsőbb Forradalmi Tanácsa elnökének, az ország egyesí­tési évfordulójának alkal­mából. — Ö­böltársasági elnökünk táv­iratot intézett Grégoire Kayi­bondának, Ruanda Köztársa­ság elnökéhez is, amelyben Ruanda nemzeti ünnepe al­kalmából a JSZSZK és a maga nevében jókívánságait tolmácsolta az államfőnek és a baráti ruandai népnek. Augusztusban folytatják a németközi megbeszéléseket Kohl és Bohr diplomá­ciai képviseletek megnyitásáról tárgyalt Berlinből jelenti a DP­A. Michael Kohl és Egon Bahr, a két Németország kép­viselői pénteken Kelet-Ber­­linben tárgyalásokat folytat­tak a két állam viszonyáról. A kétórás megbeszélés után közölték, hogy nem tudtak megállapodni a két kormány állandó képviselőinek kicse­rélésével kapcsolatos elvek­ben és gyakorlati kérdések­ben. Mindkét tárgyaló fél kifejezte azonban meggyő­ződését, hogy az állandó kép­viselők még ez év előtt állo­máshelyükre utazhatnak. Bonn már kinevezte állan­dó kelet-németországi kép­viselőjét, Günter Gausnak, a jelenlegi külügyminiszté­­riumi titkárhelyettesnek, a Der Spiegel című hetilap volt főszerkesztőjének a sze­mélyében. Kohl és Bahr augusztus második felében folytatja megbeszéléseit. A leértékelt búza Magasabb árat kérnek a termelők • Az impor­tált majdnem egy dinárral drágább Jó búzatermésre számíta­nak a mezőgazdasági szer­vezetek és a magántermelők, remélhetőleg megtelnek majd a tárolók. Ha netán a kor­mány kiigazítja a búza sza­vatolt árát, akkor a terme­lés jövedelmezőségére sem lehet kifogás. A zöldterv egyik rendel­kezése arra kötelezi az ille­tékes szövetségi szervet, hogy ha az ármegszabás után több mint 5 százalékkal nö­vekednek a termelési költ­ségek, akkor év közben iga­zítsa ki a szavatolt árat. Egyelőre a tavaly is ére­r­vényes szavatolt árakat fi­zetik ki a termelőknek, te­hát 1,30 dinárt a lágy és 1,40 dinárt az acélos búza kilójáért. Időközben azonban nagymértékben növekedtek a termelési költségek. A Ju­goszláv Agrárközgazdaságta­ni Intézet, a Statisztikai Hi­vatal és a Társadalmi Könyv­viteli Szolgálat adatai sze­rint tavaly nyáron egy kiló­­ búza önköltségi ára 1,20 di­­­­nár volt, bizonyos társadal­­­­milag is elismert akkumulá­cióval pedig 1,42 dinár. Az átlagos felvásárlási ár ta­valy 1,37 dinár volt, tehát a termelőknek a kívánatosnál kevesebbet jövedelmezett. Az idén az említett intéz­mények adatait felhasznál­va és a már ismert módsze­rek alkalmazásával a búza önköltségi ára 1,33 dinár kö­rül alakul, az akkumulációt is beleszámítva tehát a ter­melőnek kifizetődő felvásár­lási ár 1,55 dinár. A búza új szavatolt ára tehát 1,50, illet­ve 1,60 dinár lenne. A Mezőgazdasági-Ipari Kom­binátok Közössége azonban nemrég átlag 1,70 dináros szavatolt búzaárat követelt, mondván, hogy legalább 15 párás felárat érdemelnek a­­ termelők a világpiaci kor­­­i junktúra miatt. Mire alapozzák a nagy­üzemek közgazdászai köve­­t­­elésüket? Drágább az import búza Elsősorban, mint már em-­­­lítet­tük, az infláció miatt növekvő hazai termelési költ­ségekre, másodsorban pedig­ az ugrásszerűen emelkedő vi-­­­lágpiaci árakra. A nagy szovjet, kínai és­ indiai búzavásárlások követ­­­keztében a tartalékok világ-­­ szerte a minimálisra csök­­­­kentek. A kereslet az idei jó terméskilátások ellenére továbbra is rendkívül nagy, és az árak tovább emelked­nek. Jugoszlávia a kelleténél lassabban növekvő hazai ter­melés miatt évente mintegy félmillió tonna kenyérgabo­nát importál. A behozatali búza a jugoszláv kikötőkben most 2,30 dinárba kerül. Er­re a búzára költségvetési szubvenciót adnak, kilónként körülbelül 90 párát, hogy a feldolgozók ne emeljék a liszt, a kenyér stb., érát. Csupán a térítésre 450 mil­­­lió dinár kell, nem beszélve a vásárláshoz szükséges de­vizáról. Indokoltabb tehát a térítés egy részét a hazai termelés ösztönzésére fordí­tani. A malomba vagy a vályúba? A jelenlegi áron a búza­­termesztés mind kevésbé ki­fizetődő. Lehet, hogy főként a rossz idő miatt csökkent tavaly ősszel a búza vetés­­területe 13 százalékkal, pon­tosabban 255 000 hektárral, de nyilvánvaló, hogy az ala­csony ár is közrejátszott eb­ben. Ha tehát az ország meg szeretne szabadulni az im­porttól, akkor egyebek kö­zött magasabb árral kell ser­kenteni a termelőket. Ellen­kező esetben megtörténhet, hogy a termés egy részét a jószággal etetik föl. Kielégí­tő hazai termelés esetén ez nem gondbaejtő, a jelenlegi importot tekintve, azonban nem is ajánlatos. Milenko Milutinovic, adai képviselő a héten a Tarto­mányi Képviselőházban meg (Folytatása a 6. oldalon) Rato Dugonjic Marokkó­ban és Mauritániában Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Rato Dugonjic, a JSZSZK Elnökségének alelnöke, július elsején hivatalos látogatásra érkezik Marokkóba. Ezt kö­vetően Dugonjic alelnök két­napos hivatalos látogatásra Mauritániába utazik. ' I —------------------------------ — - -sáá* 1 A BETÉTEK UTÁN NEMCSAK KAMAT JÁR! A NOVOSADSKA BANKA 200 000 BETE- Љ, ВШИ1 ШЈШИ §8ирШ Јл TEST SZÁMLÁLÓ TÁBORA MÉG A KÖVET- ИН ШШ&Т ШША ШШШВ KEZŐ ELŐNYÖKBEN IS RÉSZESÜL. HB Ш­­ ШШШШ јЈШКВШШШШ, — biztonság, ДШМНВИ ШШШтат ЈтиШшш — HITELLEHETŐSÉG, — GYORS, LELKIISMERETES ÜGYKEZELÉS NM — ÉS MÉG SOK MÄS. ^ 3740-1

Next