Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 255-269. szám)

1973-09-16 / 255. szám

. -----—------------------------------------------------------------—-------- -----------------------------------------------------------------------------------------------------—------------— Magyar Sió Ш Ш Il I Ш II É 1 ср. Ш A Ш 1 NARANCS, CITROM és EPER ízű por szénsavmentes üdítő ital készítésére KT*Szr. :::s:sss£3s:s:s:::::s:ss:ss::s:s::s:s:::ese:ss:s:ss:s:s:::ess:s:s::::s:ss:s:ssss:::ss o liter édesített vízhez keli keverni \ süssss y - . 1C fazonnal oldódik iK ^ XXX. evf., 255. (944í.) sz. Vasarnap, 1913. szept. 16. mbhibb \ ^ ■ акавва ' ешввв> insa ■■■ ^ ^ ' ' ' ifb [ 1 v v JEZ! I I '■BBBNRviRiiicicBtflinBftBSEsuiaiiimiEmBBiiiiiEimoiBiiaiimmmiiHiiiiiiiiiuin a) . . ___ \ • I (■ ■ eiKiianamiiBBauaeiBMaBiMiBiiEBibmaiiBiHiiiai ^ jjj^ Á főnyeremény Muzslyára került Illúziók nélkül Most már tényeken alapuló bizonyítékok igazolják, hogy az utóbbi években liberális és technokratikus hatás tolta mellékvágányra agrárpolitikánkat, és bénította meg a JKSZ első értekezlete, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó határozatainak életre hívását. Húsz esztendővel ezelőtt lefektetett agrárpolitikánk jó irányt vett, szép eredményeket értünk el nem csak a földeken, hanem a falu szocialista átalakításában is. A pártlevél, a platform, az alkotmányfüggelékek és az 52. tartományi értekezlet rámutatott az említett ferdeségekre, és elhárította az agrárpolitikánk elé gördült akadályokat. Kedvező körülményeket, légkört teremtett az agrárpolitikánk által kijelölt feladatok megvalósítására. Gondolunk itt a konkrét intézkedésekre, például a köztársaságok és tartományok közötti megegyezésre, a térítésrendszerre és végül a mezőgazdaság és élelmiszeripar agrárpolitikánk alapelveiből kiinduló hosszú távú fejlesztési terveinek előkészítésére. Ettől nem térhetünk el. A földművesek is megtalálják helyüket: a társadalmi szektorral társítva munkájukat, termelőeszközeiket. A földműves jövője ugyanis a társadalmasításban van, ezúton szerezhet nagyobb jövedelmet és megfelelő helyet szocialista önigazgatású társadalmunkban. A szocialista szektorban erős támaszra talál, hiszen majd 600 000 hektár példásan megművelt földje, 3200 mérnöke, 16 000 magas szakképzettségű munkása van, és korszerű agrotechnikai gépei. A feldolgozóiparra szintén, számíthat a földműves. Akadnak azonban olyanok is, akik nem ebben látják boldogulásuk útját. Illúziókban ringatják magukat, hogy egymaguk is képesek egzisztenciájukat megteremteni, magasabb életszínvonalat elérni. Ebből a meggondolásból vették meg a nagy gépeket, és akkor rájöttek, hogy szűk keretek között, a törvény által engedélyezett 10 hektáron nem érnek célt, nem tudják ésszerűen kihasználni gépeiket. Nem is csoda, hogy egyesek a maximum növelését tartották megoldásnak, mert nagyobb parcellán kifizetődőbb a géptartás. Elfelejtették azonban, hogy a földterületet nem a meglevő munkaeszközökhöz szabják, tehát illuzórikus az a hiedelem, hogy a földműves egymaga is bezárhatja a termelési kört, hiszen sem ereje, sem elegendő anyagi eszköze nincs hozzá. Csak akkor teheti meg, ha társítja munkáját és munkaeszközeit. Egyesek tehát nem a társulásban, szövetkezésben látják gépük kihasználásának módját, hanem agrárpolitikánkkal ellentétben keresték és még most is keresik a megoldást. Az ábrándok kergetése ez, nem pedig a való élet felmérése. Egy másfajta illúziónak, inkább nevezhetném önteltségnek, bezárkózottságnak, szintén pellengérre kell kerülnie. Egyes mezőgazdasági szervezetek és feldolgozóipari vállalatok vezetői, amikor a nyersanyagtermelőkkel kell tárgyalniuk, tisztes távban maradnak, valószínűleg azt gondolják, minek bajlódjanak a társastermeléssel, eddig jól éltek, miért erőltessék magukat. Több feldolgozóvállalatban csak a kapuig engedik a nyersanyagtermelőket, nem tartják hozzájuk tartozóknak, pedig az egymásra utaltság nem kétséges — a kolbászhoz hús is kell. Az ilyen irányzatok leküzdésére hathatós támogatást a társadalmi-politikai szervezetek nyújthatnak, érvényt szerezve agrárpolitikánknak. PAP Endre / T ' • * |ТгЦДги£дИ г Mr inimiffi nfi * 'ЈиГЖ/bf \ Világszerte tüntetéseken, nagygyűléseken tiltakoznak a chilei puccs miatt. tés a 2. oldalon.) Képünk a caracasi tüntetésről készült (Jelen* Tito megtekintette az őszi nemzetközi árumintavásárt Josip Broz Tito köztársasági elnök és felesége Jovanka Broz, Horvátország és Zágráb vezetőinek kíséretében tegnap elátogatott az idei őszi zágrábi nemzetközi árumintavásárra, s több órás ott-tartózkodása során megtekintette a rengeteg kiállítási tárgyat, elbeszélgetett a hazai és külföldi vállalatok képviselőivel. Tito elnök 9 óra tájban érkezett meg a vásárra Jakov Blaževićnak, a Horvát Szábor elnökének és Milka Paninénak, a Horvát KSZ Központi Bizottsága elnökének kíséretében. A 6. számú pavilon bejáratánál Anton Borilo, a zágrábi árumintavásár vezérigazgatója, Mirka Turkálj, az árumintavásár munkástanácsának elnöke és Ivica Broz, a munkaszervezet KSZ-alapszervezetének titkára fogadta a magas rangú vendégeket, s Tito elvtársai ezután szívé lyesen üdvözölték dr. Vla; riimir Bakarié, Milan Mišj ković, dr. Ivo Perišin, dr. Ivo Margen, Đoko Jova] nie vezérezredes, Ivo Vrho- I vec és mások. Miután a népviseletbe öltözött pionírok virágcsokrot nyújtottak át Tito elnök- nek, és Jovanka Broznak, Anton Boreilo, az árumintavásár vezérigazgatója és Ivo Vrhovec Zágráb városi képviselő-testületének elnöke felkérték köztársasági elnökünket, hogy tekintse meg a kiállítási csarnokokat, amelyekben mintegy 27 000 négyzetméternyi területen 155 ország képviselői több mint 300 000 kiállítási tárgyat mutatnak be. Tao elnök először a 5 számú pavilont járta végig, és nagy érdeklődést tanúsított a hazai gyáripar új gépei, kiváltképpen a Rade Koncar, a Gorenje, az Obod és más vállalatok termékei iránt. Meg is állapította, hogy a hazai munkaszervezetek termelésének fejlődése szembetűnő. A 6. számú csarnok megtekintése után elnökünk India pavilonja felé vette útját, amelynek bejáratánál Mohamad Junus gazdaság- ügyi miniszter és Menen, , India belgrádi nagykövete üdvözölte. Ez az ázsiai úr(Folytatása a 6. oldalon) Tito távirata a mexikói elnökhöz Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot küldte Echeverria Alvarezhez, a Mexikói Egyesült Államok elnökéhez:„A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm excellenciádnak a Mexikói EgyesültÁllamok nemzeti ünnepe alkalmából. Országának felvirágzást, önnek pedig sok boldogságot kívánok.” Utcáink, gyáraink kiöntött vértől pirosak Chile püspökei Raul Silva Herrnguez bíborossal az élükön felemelték szavukat az utcai kivégzések ellen. A Prensa Latina jelentése szerint a püspökök kötelező megbecsülést és tiszteletet követelnek az államcsíny áldozatai, mindenekelőtt a megölt dr. Salvador Allende elnök iránt. — Mélyen megrendített bennünket, hogy utcáink, falvaink és gyáraink kiontott vértől pirosak — áll a katolikus főpapok kiáltványában. A Buenos Airesbe érkezett hírek szerint Santiagoban és más chilei városban eddig mintegy 5000 embert öltek meg. Hu Tho hazánkba látogat A dél-vietnami küldöttség több napot tölt Jugoszláviában és tárgyal az időszerű kérdésekről Belgrádból jelenti a Tanjug. Josip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének a meghívására szeptember 17- én, hétfőn hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezik Nguyen Hu Tho, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága elnökségének és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány Bölcsek Tanácsának elnöke. A dél-vietnami párt- és állami küldöttség tagja lesz Nguyen Thi Bin asszony, külügyminiszter, Ho Ksuan Son külügyminisztériumi osztályvezető, Lám Van Lu, az ideiglenes forradalmi kormány belgrádi nagykövete, és Nguyen Van Dong és Hain Van Ngija minisztériumi osztályvezető helyettesek. A dél-vietnami küldöttség több napot tölt • Jugoszláviában és a legmagasabb rangú jugoszláv állami és politikai vezetőkkel fog tárgyalni. Valószínűleg véleményt cserélnek az időszeríri nemzetközi kérdésekről, elsősorban az el nem kötetezett országok állam- és kormányfői algíri értekezletének határozatairól. Természetesen megvitatják a kétoldali kapcsolatokat is. Jugoszlávia kezdettől fogva politikailag és anyagilag is támogatta Dél-Vietnam népének felszabadító harcát. Ezenkívül az elsők között ismerte el az ideiglenes forradalmi kormányt és előmozdította politikai érvényesülését, így például hazánk javasolta az el nem kötelez | zettek georgetowni értekezletén, hogy az ideiglenes forradalmi kormányt teljes jogú tagként vegyék fel az el nem kötelezettek sorába.