Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 255-269. szám)
1973-09-21 / 260. szám
SZOMBAT A nyár végén a címe annak a szórakoztató zenei műsorszámnak, amely 20 óra 30 perckor pereg a Belgrádi stúdió I. számú műsorán. Valójában ez a Portorožban megrendezett Győztes fesztiváli dalok szemléje, amelyen többek között fellép Toni Kljakovic, Senka Veletanjjé, Bisera Veletanké, Mišo Kovác, Boba Stefanovic, Zdravko Colié, Drágán Antté és mások. Ezt követően egy angol bűnügyi filmet láthatunk 23 lépés a Baker streetig címmel. Egy vak ember történetét mondja el, aki véletlenül tanúja az alvilág néhány bűnös ézelmének: emberrablásnak, gyilkosságnak és zsarolásnak. De hiába próbálja mindezt igazolni, a Scotland Yard nem hisz neki... (21.30) A II. számú programon Artisták és modellek címmel fut egy érdekes adás. Persze, a cím egy kissé megtévesztő, mert Sovljanskit, Tomo Hradint, Benedeket és a ring más nagymestereit láthatjuk, akik úgy maradtak meg az ökölvívás kedvelőinek emlékezetében, mint az erő nagymesterei. VASÁRNAP Az Újvidéki TV forgatócsoportja több mint 3000 kilométer távolságból, Iránból jelentkezik, a héten záruló teheráni nemzetközi vásárról. A jugoszláv—iráni kapcsolatokról nyilatkozik Szafi Aszhia, az iráni kormány alelnöke és Bálla László mérnök, a JSZSZK távozó teheráni nagykövete. Az Iránban dolgozó jugoszláv szakemberek nyilatkozatait, megkapó teheráni képek, perszepoliszi, sirázi, abadáni filmek tarkítják. Irán iparát, mezőgazdaságát, művészetét, múltját, jelenét hozza otthonunkba negyven percre Horváth László operatőr és a Magazin szerkesztője, Bencze Lajos. A délután folyamán néhány érdekes sporteseményt tűzött műsorára a televízió. Tizenöt órai kezdettel riportösszeállítást láthatunk a Jugoszláviai Német Szövetségi Köztársaság tornászainak találkozójáról, majd helyszíni közvetítést a zaboki moto crosról. A sort egy I. ligás férfi kézilabda-mérkőzés zárja. Este 20 óra 30 perckor a II. programon a Pármai kolostor című francia film második részét láthatjuk, Gerald Filippe-pel a főszerepben. Stúdió 071. Az utóbbi időben egyre többet hallunk a nyilvános tájékoztatási eszközök, de különösen a rádió és televízió nyelvezetének problémájáról. Egyes kutatások végén arra a megállapításra jutottak a szakemberek, hogy — legalábbis ami az informatív-politikai műsorokat illeti —, a rádió és televízió nyelvét nem értik meg a hallgatók és nézők. Vajon bizonyos fajta nyelvi deformációról van-e szó? Vagy csupán arról, hogy a riporterek és újságírók szókincse silányabb, szürkébb lett azáltal, hogy túl sok akadémikus, idegen kifejezést használnak? Erre próbál választ adni a félórás adás. (18.30) SZERDA—CSÜTÖRTÖK A két adásnapból a sportkedvelők figyelmébe ajánlunk két műsort. Az egyik a szerdán 22.20-kor képfelvételről közvetített Jugoszlávia—Magyarország _ nemzetek közötti barátságos labdarúgó-mérkőzés, amely azért is érdekes számunkra, mert a Spanyolország elleni VB selejtező-mérkőzés előtt ez lesz az utolsó erőpróbája válogatott labdarúgóinknak. Csütörtökön pedig 19 óra 55 perces kezdettel a barcelonai kosárlabda Európa-bajnokság küzdelmeinek keretében kerül sor a Jugoszlávia—Spanyolország összecsapásra, melyet egyenesben közvetít a televízió. PÉNTEK A Belgrádi Televízió gyermekműsor-szerkesztősége újabb nyolcrészes vonzó sorozattal jelentkezik. A sorozat hősei két kisfiú és a pici húgocskájuk. A kisfiúk mindenáron meg akarják találni a papájukat. Az anya (Svetlana Bojkovic) dolgozik, és nagyon szigorú, főként akkor haragszik, ha a kicsik apjuk után kérdezősködnek. A gyerekek a papáról csak azt tudjáka szomszédoktól, hogy szemüveget visel, bajusza volt, meg színészettel foglalkozott. Egy napon a véletlen játékaként házukba érkezik a Nagy Feltaláló, aki elszórakoztatja sőt, arról is meggyőzi őket, hogy minden gyereknek vannak szülei. A kis apátlanoknak megígéri, hogy megkeresi apukájukat... rHuGOSZU^H^LEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL HÉTFŐN 2 A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORÁBÓL Budapesti tévélevél Kedves Olvasónk! Szeptember utolsó műsorhete több új sorozat indulásával — Egy hölgy arcképe, Salto mortale — és egy háromrészes, nagy lélekzetű Zrínyi-drámával valószínűleg emlékezetes marad. Biztos, hogy láthatjuk a Csepel—Tatabánya bajnoki labdarúgó-mérkőzést, és tárgyalások folynak a Jugoszlávia—Magyarország válogatott mérkőzés közvetítéséről is. ■ Kedden a főműsorban az 1000 éves Esztergomot, a második legrégibb magyar várost mutatja be a képernyő. (Székesfehérvár tavaly ünnepelte milleniumát.) A Nyitott könyv adása most Sándor Iván: M. L. esetei című művét mutatja be. A riporter maga is fiatal író, Szakonyi Károly és a részletek megjelenítésében olyan művészek vesznek részt, mint Tordy Géza, Mensáros László, Györgyössy Katalin. ■ Különleges élményhez jutnak az Iskolatévé filmesztétikai adásainak jóvoltából, akik szerdán kora délután időt tudnak szakítani a tévénézésre. A lengyel Andrej Wajda eddigi legnagyobb filmalkotását, a Hamu és gyémántot vetítik a diákoknak. Újra láthatjuk a fiatalon tragikusan elhunyt Cybulskit, akit sokan nemcsak Lengyelország, hanem az egész világ egyik legnagyobb filmszínészének tartanak. Este az olasz Amazonas-sorozat harmadik része következik. Az ember és a folyó, majd a zene egyik legnagyobb művész-propagátora, Leonard Bernstein műsora. Ez a nap, ahol változhat a műsor, még folynak a tárgyalások a Jugoszlávia—Magyarország válogatott labdarúgómérkőzés belgrádi közvetítéséről, a pontos műsorbeosztást, a napi sajtó közli majd. ■ Csütörtök délután az Autómotor sport, a Telesport technikai magazinja vezeti be az adást, Majd Miskolcra látogat a kamera. A Síppal, dobbal, énekszóval napi adása a miskolci Egressy Béni zeneiskola tanulóinak és tanárainak közreműködésével Kodály, Britten, Schubert és mások műveit szólaltatja meg. A Nők három szerepben most Több mint játék címmel jelentkezik. A főidőben kezdődik az új angol filmsorozat, az Egy hölgy arcképe. Az első rész: Ajánlatok: Az ötszemközt napi vendége, a baloldali szociáldemokratamozgalom legendás Gyurkája, az egységes kommunista pártért vívott küzdelem egyik élharcosa, a törvénysértések éveinek börtönlakója és az 1956-os események utánra stabilizációs időszak nagy szónoka, a párt főtitkárhelyettese, a Politikai Bizottság tagja volt. Évek óta visszavonult az aktív politikai életből, könyveit, emlékiratait, időszerű cikkeit írja. Kíváncsian várjuk Marosán György és Vitrai Tamás beszélgetését. A műsort dzsesszfesztivál egészíti ki. ■ A KI mit tud? 1972. évi győztesei közül láthatunk néhányat pénteken délután, s meghirdetik a KI mit tud klub című műsort is. Ezután a fegyveres erők napja alkalmából Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mond köszöntőt, s helyszíni közvetítést ad a tévé a tisztképző Kossuth Akadémiáról. Este pedig megkezdik Orsi Ferenc: Zrínyi című háromrészes tévédrámájának vetítését. A hősi magyar múlt nagy eseményeinek feldolgozásában már jártas, és több emlékezetes film, dráma, könyv szerzőjeként ismert Orsi most a költő-hadvezér sikereit, s tragédiáját idézi. A három este során tanúi lehetünk annak, hogy a pályája csúcsán álló Zrínyi miként veszi át a török ellen az összes magyar hadak fővezérségét, majd a győzelem után miként indul meg ellene az udvari Intrika. Végül mint öli meg „véletlen balesettel” az osztrák uralkodó osztály az Európa-szerte ünnepelt hadvezért, akinek fő bűne az volt, hogy magyar maradt, nem tudott meghajolni a császári udvar hatalmasai előtt. A népes, s csaknem az egész magyar színészi élmezőnyt felvonultató szereplőgárdából kiemelném Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bara Margit, Koncz Gábor, Nagy Attila, Bitskei Tibor és Bánffy György nevét. ■A hétvége újdonsága — a szokásos szombat, vasárnapi műsorok között — szombaton az NSZK-ban készített Salto mortale első része, London, valamint a Csepel—Tatabányai Bányász bajnoki labdarúgómérkőzés, a főműsorokban pedig mindkét nap a Zrínyi folytatásait követő adások. Szombaton este a Zenés TV Színház keretében Schubert vígoperája, a Haza háború, majd az NDK műsorából átvett zenés ajándékkosár. Vasárnap az 1972. évi müncheni verseny győztese, a holland Robert Holl énekel, azután Komlós János szatirikus saját csatornájával zárul a tartalmasnak ígérkező hét műsora. Jó szórakozást és vételt kíván Budapestről: FALUDI András Színészpiha Mitísa Másfél évvel ezelőtt, amikor a Színészmúzeum című sorozat előkészítéséhez hozzákezdtünk, azt hittük, könnyű munkára vállalkoztunk. A két világháború közötti időszak, még pontosabban a film megszületésétől a csaknem napjainkig tartó hét évtized jeles és jelentős magyar színészeinek arcképcsarnokát kívántuk a mai, méginkább azonban a holnapi, holnaputáni nézők számára hozzáférhetővé tenni. E feladatra készülődve, a műsor szerkesztő-rendezőjével, Csenterics Ágnessel átlapoztuk a korabeli sajtó színházi rovatait, a különböző képes hetilapok évfolyamait, megnéztünk vagy nyolcvan magyar néma- és hangosfilmet, felkerestük a közvetlen hozzátartozóikat, a családtagokat, az egykori pályatársakat. Közös célunk az volt, hogy megtudjuk, milyenek is voltak ők, hogyan éltek tovább egykori kortársaik emlékezetében. A most induló és ezután havonta jelentkező Színészmúzeum tehát nem afféle kegyeletes, kiváltképp nem nosztalgiákat ébresztő eseménykrónika kíván lenni, hanem más, lényegesen több, élő, mozgó, gondolatokat ébresztő színház- illetve színésztörténeti sorozat. Példái — mint majd látni fogjuk —, sajnos kimeríthetetlenül változatosak, hiszen ahány színészpálya, annyi megtorpanás, csőd, mélybezuhanás és csak itt-ott felderengő fény, derű. Ne feledjük, századunk legválságosabb évtizedeiben búvárkodtunk! Néhány példát ennek bizonyítására: három jeles színészünk is volt, akik — ilyen olaszoknál fogva — sikeres itthoni pályafutásukat Amerikában szerették volna folytatni. Ilyen volt Kabos Gyula, Mály Gerő, és Jávár Pál. Hármuk közül csak Jávor (a most kezdődő sorozat első epizódjának főszereplője!) tért vissza élve, de ő is — mint tudjuk — gyógyíthatatlan beteg volt már. Kabos Gyula, ez az őseredeti nagy művész (az ő alakját felidéző műsor körülbelül 1974 februárjában kerül képernyőre) Amerikában a be nem váltott ígéretek és a mindenáron való bizonyítás kettős malom köve alatt őrlődve, a szó fizikai értelmében felfordult a színpadon; Mály Gerő, ez a csendes, halk szavú, igen jelentős karakterszínész (vele a sorozat második felében találkozhatunk majd) pedig a honvágytól, az elhagyatottságtól, a magánytól gyötrődve, egy amerikai vendéglőben burgonya hámozással tengette utolsó éveit, aztán végső elkeseredettségében halálra ette magát... Nem jártak szerencsésebben az itthonmaradottak közül a legnagyobbak sem. Rátkai Mártont, Törzs Jenőt, Gombaszögi Ellát és sok színészünket a negyvenes évek elején elparancsolták a színpadról. De a példákat — sajnos — folytathatnánk. Mi az értelme, jelentősége egy ilyen, a színészpályákat elfelejtett, sorsokat vallató sorozatnak Elsősorban a ma színházművészetére szeretné irányítani a figyelmet, színházművészetünk folyamatosságát kívánja hangsúlyozni. Ezt a folyamatosságot érezhetjük majd tapintható közelségben, amikor a kamerák előtt Bánki Zsuzsa, Darvas Iván, Sinkovics Imre és atöbbiek elődeikről, a velük való találkozásaikról,, tőlük kapott gazdag tapasztalataikról vallanak. A BBC hamarosan sorozatfilmet készít Casanova ’73. címmel. A fő- és címszerepet Leslie Phillips népszerű angol komikus alakítja. Partnerei szebbnél szebb lányok lesznek. A komikus kijelentette, hogy eddig még egyetlen szerepét sem szerette ennyire. Érthető! PÁRIZSI TÉVÉLEVÉL Augusztusban kétféle francia van: aki már nyaralt, és aki most nyaral. De egyben azonosak: bárhol legyenek, szívesen nézik a tévét. Nos, mit nyújt a francia televízió közönségének ebben a 32 fokos hőségben, három csatornán? Napokon át figyelmezteti a nyaralókat, hogy Fréjus környékén ne fürödjenek a tengerben, mert az olajjal szennyeződött. A vízirendőrség helikopterről készített felvételeit is bemutatja, amint éppen követik meg figyelmeztetik a vétkes tartályhajókat. Ezzel kapcsolatos párizsi karikatúra. Elképesztő erdőtüzekről láthat képeket a néző, amelyek Korzika szigetén zavarják a turisták nyugalmát (sejtve, hogy ebbe a tűztengerbe a Franciaországtól elszakadni vágyó erők is „belesegítenek”). Még egy nem mindennapi hír Korzikáról: Ajaccio híres szülötte (nem Napóleon császár, hanem a másik, Tino Rossi, a dalkirály), olyan kitüntetésben részesült, amely csak De Gaulle elnököt illette meg idáig: még életében utcát neveztek el róla. Képek a moszkvai Universiadéról. A sportkommentátor beszámol a szovjet versenyzők fölényes aranyérem-betakarításáról, majd a francia győzelemről megjegyezve: 50 évvel ezelőtt Franciaország rendezte az első Universiadét. Képsor a fél évszázaddal ezelőtti eseményről. Hiába, a francia „Glorie” elévülhetetlen. Újabb hírek, a legfrissebb közúti sebességkorlátozásról, amely szerint 120 kilométernél nem szabad gyorsabban hajtaniuk a gépkocsivezetőknek. Szemléltető képsor arról, hogy a biztonsági öveket túl lazán sem szabad bekapcsolni. Izgulhatunk az öt lengyel barlangkutatóért, akik St. Martin vidékén „eltájolták” magukat. Szerencsére francia kollégáik rájuk találtak — semmi bajuk. De nem úgy a nézőknek: napokon át nézhette a barlangászokról szóló oktatófilmeket, hogy milyen öltözékben, milyen engedélyek birtokában „szabályos” csak a barlangok felkeresése. A nyári hőség kitűnő alkalom a régi filmek felújítására. A francia televízió napjában többször is él ezzel a lehetőséggel. Így találkoztunk ismét Chaplin, Stroheim, Michel Simon alakjával, majd Edit Piaf jelent meg előttünk. (Egy Jancsó-film is vetítésre kerül, az így jöttem, és Jancsót egy filmrendező-sorozatban is bemutatták.) A Párizsban maradt öregek és háziasszonyok is helyet kapnak pillanatokra a képernyőn. Legtöbbjük azt panaszolja, hogy drága az élelmiszer és gyümölcs. De mondom, hogy egy pillanatig él a téma, máris átkapcsol a tévé a számos nyári fesztivál közül a legfelkapottabbra: Avignonba. Reménykedem, hogy egy jó szót csak elejtenek a mi Bábszínházunkról, amelyről néhány újság oly elismerően írt. Ehelyett egy vidám vetélkedő részesei lehetünk, amelynek fő attrakciója — helyi szokás szerint — egy fekete bika, amint közderültségre öklelgeti a versenyzőket. Hogy mi ebben a vetélkedő? Egy „telitalálatos” öklelés — egy pont... 11