Magyar Szó, 1973. október (30. évfolyam, 270-284. szám)

1973-10-01 / 270. szám

Ц C­­oll­o­s._o / / c ^ et^rv/. ■ ■■■■■в£в555"а5в!ва5"5»!ваа2&5шва”о5вв555кв«в51!аЕ*!|Гва55а5555"ввв!55!5!!555ш!!в5вва XXX. évf., 270. (9462.) sz. Hétfő. 1973. október 1. Ва1а1111а1авава»вввввва*аааааввваввввввввввваваааававвааавввваваапвпааввававвва|вв1 ва||||1ааааа11аав111а1ааавааааваааааааааавааваааваааааааааавааававв11авааапаааа1аааа ABA 1,5» DIN AB Tito elnök jókívánságai a Kínai Népköztársaság­­ nemzeti ünnepére Josip Broz Tito elnök a következő táviratot intézte Tung Pi-vuhoz, a Kínai Népköztársaság ügyintéző elnökéhez és Csou En-lajhoz, a Kínai NK államtanácsa elnökéhez: „A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság népe és a magam nevében nagy­­örömmel küldöm legszívé­­lyesebb üdvözletemet, az önök országa népének, és a Kínai Népköztársaságnak előrehaladást, önöknek sok boldogságot kívánok. Meggyőződésem, hogy or­szágaink baráti kapcsolatai tovább fejlődnek a két nép javára és a békés koegzisz­­tencia, a világbéke elveivel összhangban.” џ Elnökünk távirata P* Makarioszhoz ” Josip Broz Tito elnök a következő táviratot intézte Makariosz érsekhez, a Cip­rusi Köztársaság elnökéhez: „Nagy öröm számomra, hogy a Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság és a ma­gam nevében szívélyes üd­vözleteimet küldhetem és önnek sok boldogságot, a ba­ráti ciprusi népnek pedig fejlődést és jólétet kívánha­tok.” A szlovén küldöttség befejezte romániai látogatását Andrej Marine, a Szlovén Végrehajtó Tanács elnöke négynapos romániai látogatás után szombaton este haza­indult Bukarestből. A szlovén küldöttségtől a repülőtéren Paul Nicolescu Nizil miniszterelnök-helyet­tes és mások búcsúztak. Je­len volt Iso Njegovan, ha­zánk bukaresti nagykövete is. A szlovén küldöttség tagjai Jugoszlávia és Románia együttműködéséről, külön a szlovén és a román vállala­tok közötti kapcsolatokról tárgyaltak. Bukarestben és az ország belsejében meglá­togattak több vállalatot. And­rej Marincot Gheorghe Ma­urer miniszterelnök is fo­gadta. O­I.­­ INTÉZE­T , yi­­­v . Főnyeremény szelvény a 3. oldalon Dubrovnikből jelenti a Tanjug: Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök vasárnap reggel Mosztárban megkoszorúzta a partizánok emlék­művét. A szovjet vendég Džemal Bijedic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és több más jugoszláv vezető kíséretében 9 órakor érkezett az emlékműhöz. A Jugoszláv Szocialista Köztársaság elnöke, Josip Broz Tito a következő üzenetet küldte azoknak, akik részt vet­tek azon az ünnepségen, amelyet Isztria és egyes ten­gerparti vidékek visszacsatolásának 30. évfordulója tisz­teletére rendeztek. Tito elnök üdvözlete Isztria és a tengerparti részek népének Ma zárul Koszigin jugoszláviai látogatása A szovjet miniszterelnök Dubrovnikban töltötte a vasárnapot A koszorúzás után Koszigin nagy érdeklődéssel nézte vé­gig a város új és korszerű áruházát, később pedig a népi forradalom múzeumát. „örök dicsőség a jugoszláv partizánoknak” — írta be a múzeum emlékkönyvébe a szovjet miniszterelnök. Mosztár polgárainak ezrei rendkívül szívélyesen üdvö­zölték Koszigin miniszterel­nököt. Az utcákon mindenütt nagy tömeg várta. Különösen sokan gyűltek össze a város szívében. Az áruházban a vá­sárlók számára kellemes meg­lepetés volt, hogy Koszigin velük együtt meg-megállt egy-egy elárusítóhelynél, ér­deklődött a termékek ára, a csomagolás és a választék iránt. Örömmel látta, hogy sok szovjet árut is árulnak, és azok állják a versenyt a több más árucikkel. Mosztárból Bijedin és Ko­szigin valamivel 10 óra után indult el Dubrovnik felé. Út­közben rövid időt töltöttek Počiteljben és kávét ittak az ősi város kellemes hangulatú vendéglőjében. Innen a menetoszlop Dub­rovnik felé folytatta útját. Tizenhárom óra körül érkez­tek meg a Dubrovnik mel­letti Kupariba, ahol a nap hátramaradó részét pihenés­sel töltötték.­­ A szovjet miniszterelnök ma fejezi be jugoszláviai láto­gatását és Dubrovnikból Moszkvába utazik. „Drága Elvtársaim és Elv­társnőim! Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek jelen a Buje helységben megtartott ün­nepségen, hogy önökkel együtt megosszam ennek a nagy jubileumnak­­z örömét, önökkel együtt ünnepeljem Isztria, a szlovén tengerpart, Rijeka, Zadar, továbbá Cres, Lošinj, Lastovo és más szi­getek anyaországhoz való csa­tolásának 30. évfordulóját. Valamennyiötöknek, minden harcosnak és a népfelszaba­dító háború minden részve­vőjének, továbbá ezen vidé­kek népének szívélyes üdvöz­letemet küldöm a nagy ünnep alkalmából, és új sikereket kívánok azokban az erőfeszí­tésekben, amelyeket a mi szo­cialista közösségünk kiépí­téséért tesznek. Önökkel ün­nepel az egész ország népe, mert ez közös ünnep, hiszen ezen vidékek felszabadulása valamennyi nemzetünk és nemzetiségünk népfelszaba­dító háborújának egyik leg­nagyobb történelmi vívmá­nya. Csak a közös harcnak, a vi­lágosan meghatározott szociá­lis és nemzeti céloknak, ame­lyek népfelszabadító hábo­rúnkat jellemezték, köszön­hetjük, hogy győzelmet arat­tunk a többszörös túlerőben levő ellenség felett. Ennek a határozott céltudatosságnak és a megalkuvás nélküli harc­nak eredményeként tudta Isztria, a szlovén tengerpart, Rijeka, Zadar és a szigetek népe véghez vinni azt az év­százados akaratát, hogy hor­­vát és szlovén testvéreivel egyesüljön a jugoszláv né­pek közös hazájába, az új szocialista szövetségi Jugo­szláviában. A szabadság, az egyenlőség és a szociális igazság eszmé­je egybefűzte a horvátokat, a szlovénokat és az olaszokat Isztriában és a szlovén ten­gerparton, és megerősítette őket a testvériség és az egy­ség szükségességébe vetett hi­tükben, mert ez volt a felté­tele a közös életnek, és az egyenjogú nemzetek közötti viszonyok tartós megerősíté­sének. örülök, hogy ez alkalom­mal­ gratulálhatok azokhoz a nagy sikerekhez, amelyeket ezen vidékek dolgozói a gaz­dasági és a kulturális élet fejlesztésében az új Jugo­szláviában elértek, amelyek­kel biztos alapot teremtettek a még gyorsabb fejlődéshez. A mi munkásosztályunk és minden dolgozó ember nagy erőfeszítéseket tesz a szocia­lista társadalom építéséért, és a szocialista közösségünk további megerősítéséért, a függetlenségért valamint a vi­lág békéjéért és fejlődéséért folytatott harcért. Ma minden társadalmi tényezőnek bát­rabb és egységesebb akciót kell folytatnia a szocialista­­ önigazgatás és a társult mun­­­­ka megerősítése érdekében, az új alkotmányos berende­zés és a JKSZ X. kongresz­­szusa platformjának szelle­mében. Éppen így alkotmá­nyos alapon tovább kell fej­leszteni az egyenjogúságot, nemzeteink és nemzetiségeink testvériségét és egységét. Kö­zös erőfeszítéseket kell tenni a szomszédos Olaszországgal és minden más országgal együtt a jóviszony elmélyí­tése és az együttműködés fej­lesztése érdekében, amelyben az önök részvétele a függet­lenségi politikán, az egyen­jogúság, a békés koegzisz­­tencia és az el nem kötele­zettség alapján eddig is igen értékes volt. Abban a reményben, hogy az önök erőfeszítései szocia­lista önigazgatású társadal­munk kiépítéséért a jövőben is igen nagy eredményekkel jár, mindnyájuknak kívánok sok sikert az alkotó munká­ban. Koszigin szovjet miniszterelnök a szarajevói Energoinvestben Miloš Minié több mint húsz külügyminiszterrel tárgyalt Külügyi titkárunk rendkívül intenzív diplomáciai tevékenységet folytat az ENSZ székhelyén . Szombaton másfél órás eszmecserét folytatott Gromiko szovjet külügyminiszterrel Miloš Minié, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnö­ke, szövetségi külügyi titkár, a­ki a jugoszláv küldöttség élén részt vesz az ENSZ-közgyű­­lésén, szombaton New York­ban megbeszélést folytatott Gromiko szovjet külügyimi­niszterrel, aki szintén New Yorkiban tartózkodik országa küldöttségének élén. A két külügyminiszter hosszabb megbeszélésen je­len volt Lazar Mojiszov és Jakov Malik, Jugoszlávia, illetve a Szovjetunió ENSZ- képviselője. Véleményt cse­réltek az ENSZ-közgyűlésé­­nek napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a két ország számára közös érdekű problémákról. Ezenkívül Miloš Minicr ta­lálkozott Reabaat van Eklan­­de belga, K. B. Anderssen dán, Otto Winter keletnémet és Abasz Ali Khalatbari irá­ni külügyminiszterrel. Külügyi titkárunk szep­tember 24-én érkezett New Yorkba. Azóta rendkívül in­tenzív diplomáciai tevékeny­séget folytat. Több mint 20 külügyminiszterrel tárgyalt, valamennyi megbeszélés központi témája az ENSZ- közgyűlés idei ülésszaka volt, de sorra vettek több más­ közös érdekű kérdést is. A fenti intenzív tevékeny­ség elején Miloš Minic fel­kereste Leopold Benitest, az ülésszak idei elnökét és Waldheim ENSZ-főtitkárt.­­Mindezen­ felül sok külföldi diplomatával találkozott azon a fogadáson, amelyet Betines és Waldheim rende­zett, valamint azon az ebé­den, amelyet Swaran Singh indiai külügyminiszter és Don­­ Walesee ausztráliai fő­­delegáltjus adott. Ez az intezív tevékenység a következő napokban foly­tatódik. A találkozóikról ke­veset közölnek, de a kiszi­várgó, hírek szerint ezek a megbeszélések­ fontos részét képezik az ENSZ székhelyén folyó politikai tevékenység­nek, mivel hozzájárulnak az általános vitában kifejtett nézetek részletesebb­­kifejté­­séhez. , w ——— st -4... OLVASÓINKNAK! Elnézést kérünk olvasó­inktól, hogy lapunk mai száma 20 oldal helyett 16 oldalon jelent meg. Va­sárnap súlyos műszaki hiba keletkezett a Fórum vállalat villamossági be­rendezéseiben, nyolcórás áramszünet állt be, a nyomda gépei, a távíró és más berendezések emiatt nem működhettek. A hi­bát csak a kora esti órákban sikerült kijavíta­ni, s így a munka nagy késéssel kezdődött a szer­kesztőségben és a nyomdá­ban. Hogy a Magyar Szó hétfőn mégis megjelenjen, a szerkesztőség kénytelen volt csökkenteni a hétfői lap oldalszámát, így is csak négyórás késéssel tudta befejezni a munkát. Ezért a lap egyes helységekbe késve érkezik meg. Az ol­dalszám csökkenése miatt a lapból kimaradt több fontos, időszerű érdekes hír és jelentés, továbbá néhány állandó rovat (a tárca folytatása, a világ­gazdasági figyelő stb.), amelyeket igyekszünk a keddi számban közölni. Még egyszer elnézést ké­rünk olvasóinktól. A szerkesztőség A testvériség és egység a biztosítéka szocialista társadalmunk fejlődésének Isztria, a szlovén tenger­part, Rijeka, Zadar, továbbá Cres, Lošinj és Lastovo szi­getek az új Jugoszláviához való csatolásának 30. év­fordulóját Buje helységben ünnepelték meg. A nagy­­gyűlésen több mint negyven­ezer ember vett részt, Dr. Vladimir Bakarić, Josip Broz Titónak, az ünnepség védnökének küldötte mon­dott beszédet. Ott volt még Mit­ja Ribičič, a JSZSZK Elnökségének alelnöke, Mi­­jalko Todorovic, a Szövet­ségi Képviselőház elnöke, és sokan mások a társadalmi­politikai szervezetek köztár­sasági vezetőségeiből, továb­bá a Jugoszláv Néphadsereg küldötte. Jelen volt több külföldi vendég is, egyebek között az olasz harcosok szervezetének küldöttsége, az Olasz Kommunista Párt trieszti föderációjának kül­döttsége és a szudáni Szo­cialista Unió hazánkban tar­tózkodó küldöttei. Az ünnepség részvevői nagy lelkesedéssel fogadták Tito elnök üdvözlő levelét, amelyet a gyűlés előtt szerb­­horvát, szlovén és olasz nyel­ven olvastak fel. Az ünnep­ségről táviratot intéztek el­nökünkhöz. A felszabaduló* (Folytatása a 3. oldalon)

Next