Magyar Szó, 1973. október (30. évfolyam, 270-284. szám)
1973-10-01 / 270. szám
Ц Collos._o / / c ^ et^rv/. ■ ■■■■■в£в555"а5в!ва5"5»!ваа2&5шва”о5вв555кв«в51!аЕ*!|Гва55а5555"ввв!55!5!!555ш!!в5вва XXX. évf., 270. (9462.) sz. Hétfő. 1973. október 1. Ва1а1111а1авава»вввввва*аааааввваввввввввввваваааававвааавввваваапвпааввававвва|вв1 ва||||1ааааа11аав111а1ааавааааваааааааааавааваааваааааааааавааававв11авааапаааа1аааа ABA 1,5» DIN AB Tito elnök jókívánságai a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepére Josip Broz Tito elnök a következő táviratot intézte Tung Pi-vuhoz, a Kínai Népköztársaság ügyintéző elnökéhez és Csou En-lajhoz, a Kínai NK államtanácsa elnökéhez: „A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népe és a magam nevében nagyörömmel küldöm legszívélyesebb üdvözletemet, az önök országa népének, és a Kínai Népköztársaságnak előrehaladást, önöknek sok boldogságot kívánok. Meggyőződésem, hogy országaink baráti kapcsolatai tovább fejlődnek a két nép javára és a békés koegzisztencia, a világbéke elveivel összhangban.” џ Elnökünk távirata P* Makarioszhoz ” Josip Broz Tito elnök a következő táviratot intézte Makariosz érsekhez, a Ciprusi Köztársaság elnökéhez: „Nagy öröm számomra, hogy a Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a magam nevében szívélyes üdvözleteimet küldhetem és önnek sok boldogságot, a baráti ciprusi népnek pedig fejlődést és jólétet kívánhatok.” A szlovén küldöttség befejezte romániai látogatását Andrej Marine, a Szlovén Végrehajtó Tanács elnöke négynapos romániai látogatás után szombaton este hazaindult Bukarestből. A szlovén küldöttségtől a repülőtéren Paul Nicolescu Nizil miniszterelnök-helyettes és mások búcsúztak. Jelen volt Iso Njegovan, hazánk bukaresti nagykövete is. A szlovén küldöttség tagjai Jugoszlávia és Románia együttműködéséről, külön a szlovén és a román vállalatok közötti kapcsolatokról tárgyaltak. Bukarestben és az ország belsejében meglátogattak több vállalatot. Andrej Marincot Gheorghe Maurer miniszterelnök is fogadta. OI. INTÉZET , yiv . Főnyeremény szelvény a 3. oldalon Dubrovnikből jelenti a Tanjug: Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök vasárnap reggel Mosztárban megkoszorúzta a partizánok emlékművét. A szovjet vendég Džemal Bijedic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és több más jugoszláv vezető kíséretében 9 órakor érkezett az emlékműhöz. A Jugoszláv Szocialista Köztársaság elnöke, Josip Broz Tito a következő üzenetet küldte azoknak, akik részt vettek azon az ünnepségen, amelyet Isztria és egyes tengerparti vidékek visszacsatolásának 30. évfordulója tiszteletére rendeztek. Tito elnök üdvözlete Isztria és a tengerparti részek népének Ma zárul Koszigin jugoszláviai látogatása A szovjet miniszterelnök Dubrovnikban töltötte a vasárnapot A koszorúzás után Koszigin nagy érdeklődéssel nézte végig a város új és korszerű áruházát, később pedig a népi forradalom múzeumát. „örök dicsőség a jugoszláv partizánoknak” — írta be a múzeum emlékkönyvébe a szovjet miniszterelnök. Mosztár polgárainak ezrei rendkívül szívélyesen üdvözölték Koszigin miniszterelnököt. Az utcákon mindenütt nagy tömeg várta. Különösen sokan gyűltek össze a város szívében. Az áruházban a vásárlók számára kellemes meglepetés volt, hogy Koszigin velük együtt meg-megállt egy-egy elárusítóhelynél, érdeklődött a termékek ára, a csomagolás és a választék iránt. Örömmel látta, hogy sok szovjet árut is árulnak, és azok állják a versenyt a több más árucikkel. Mosztárból Bijedin és Koszigin valamivel 10 óra után indult el Dubrovnik felé. Útközben rövid időt töltöttek Počiteljben és kávét ittak az ősi város kellemes hangulatú vendéglőjében. Innen a menetoszlop Dubrovnik felé folytatta útját. Tizenhárom óra körül érkeztek meg a Dubrovnik melletti Kupariba, ahol a nap hátramaradó részét pihenéssel töltötték. A szovjet miniszterelnök ma fejezi be jugoszláviai látogatását és Dubrovnikból Moszkvába utazik. „Drága Elvtársaim és Elvtársnőim! Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek jelen a Buje helységben megtartott ünnepségen, hogy önökkel együtt megosszam ennek a nagy jubileumnakz örömét, önökkel együtt ünnepeljem Isztria, a szlovén tengerpart, Rijeka, Zadar, továbbá Cres, Lošinj, Lastovo és más szigetek anyaországhoz való csatolásának 30. évfordulóját. Valamennyiötöknek, minden harcosnak és a népfelszabadító háború minden részvevőjének, továbbá ezen vidékek népének szívélyes üdvözletemet küldöm a nagy ünnep alkalmából, és új sikereket kívánok azokban az erőfeszítésekben, amelyeket a mi szocialista közösségünk kiépítéséért tesznek. Önökkel ünnepel az egész ország népe, mert ez közös ünnep, hiszen ezen vidékek felszabadulása valamennyi nemzetünk és nemzetiségünk népfelszabadító háborújának egyik legnagyobb történelmi vívmánya. Csak a közös harcnak, a világosan meghatározott szociális és nemzeti céloknak, amelyek népfelszabadító háborúnkat jellemezték, köszönhetjük, hogy győzelmet arattunk a többszörös túlerőben levő ellenség felett. Ennek a határozott céltudatosságnak és a megalkuvás nélküli harcnak eredményeként tudta Isztria, a szlovén tengerpart, Rijeka, Zadar és a szigetek népe véghez vinni azt az évszázados akaratát, hogy horvát és szlovén testvéreivel egyesüljön a jugoszláv népek közös hazájába, az új szocialista szövetségi Jugoszláviában. A szabadság, az egyenlőség és a szociális igazság eszméje egybefűzte a horvátokat, a szlovénokat és az olaszokat Isztriában és a szlovén tengerparton, és megerősítette őket a testvériség és az egység szükségességébe vetett hitükben, mert ez volt a feltétele a közös életnek, és az egyenjogú nemzetek közötti viszonyok tartós megerősítésének. örülök, hogy ez alkalommal gratulálhatok azokhoz a nagy sikerekhez, amelyeket ezen vidékek dolgozói a gazdasági és a kulturális élet fejlesztésében az új Jugoszláviában elértek, amelyekkel biztos alapot teremtettek a még gyorsabb fejlődéshez. A mi munkásosztályunk és minden dolgozó ember nagy erőfeszítéseket tesz a szocialista társadalom építéséért, és a szocialista közösségünk további megerősítéséért, a függetlenségért valamint a világ békéjéért és fejlődéséért folytatott harcért. Ma minden társadalmi tényezőnek bátrabb és egységesebb akciót kell folytatnia a szocialista önigazgatás és a társult munka megerősítése érdekében, az új alkotmányos berendezés és a JKSZ X. kongreszszusa platformjának szellemében. Éppen így alkotmányos alapon tovább kell fejleszteni az egyenjogúságot, nemzeteink és nemzetiségeink testvériségét és egységét. Közös erőfeszítéseket kell tenni a szomszédos Olaszországgal és minden más országgal együtt a jóviszony elmélyítése és az együttműködés fejlesztése érdekében, amelyben az önök részvétele a függetlenségi politikán, az egyenjogúság, a békés koegzisztencia és az el nem kötelezettség alapján eddig is igen értékes volt. Abban a reményben, hogy az önök erőfeszítései szocialista önigazgatású társadalmunk kiépítéséért a jövőben is igen nagy eredményekkel jár, mindnyájuknak kívánok sok sikert az alkotó munkában. Koszigin szovjet miniszterelnök a szarajevói Energoinvestben Miloš Minié több mint húsz külügyminiszterrel tárgyalt Külügyi titkárunk rendkívül intenzív diplomáciai tevékenységet folytat az ENSZ székhelyén . Szombaton másfél órás eszmecserét folytatott Gromiko szovjet külügyminiszterrel Miloš Minié, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár, aki a jugoszláv küldöttség élén részt vesz az ENSZ-közgyűlésén, szombaton New Yorkban megbeszélést folytatott Gromiko szovjet külügyiminiszterrel, aki szintén New Yorkiban tartózkodik országa küldöttségének élén. A két külügyminiszter hosszabb megbeszélésen jelen volt Lazar Mojiszov és Jakov Malik, Jugoszlávia, illetve a Szovjetunió ENSZ- képviselője. Véleményt cseréltek az ENSZ-közgyűlésének napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a két ország számára közös érdekű problémákról. Ezenkívül Miloš Minicr találkozott Reabaat van Eklande belga, K. B. Anderssen dán, Otto Winter keletnémet és Abasz Ali Khalatbari iráni külügyminiszterrel. Külügyi titkárunk szeptember 24-én érkezett New Yorkba. Azóta rendkívül intenzív diplomáciai tevékenységet folytat. Több mint 20 külügyminiszterrel tárgyalt, valamennyi megbeszélés központi témája az ENSZ- közgyűlés idei ülésszaka volt, de sorra vettek több más közös érdekű kérdést is. A fenti intenzív tevékenység elején Miloš Minic felkereste Leopold Benitest, az ülésszak idei elnökét és Waldheim ENSZ-főtitkárt.Mindezen felül sok külföldi diplomatával találkozott azon a fogadáson, amelyet Betines és Waldheim rendezett, valamint azon az ebéden, amelyet Swaran Singh indiai külügyminiszter és Don Walesee ausztráliai fődelegáltjus adott. Ez az intezív tevékenység a következő napokban folytatódik. A találkozóikról keveset közölnek, de a kiszivárgó, hírek szerint ezek a megbeszélések fontos részét képezik az ENSZ székhelyén folyó politikai tevékenységnek, mivel hozzájárulnak az általános vitában kifejtett nézetek részletesebbkifejtéséhez. , w ——— st -4... OLVASÓINKNAK! Elnézést kérünk olvasóinktól, hogy lapunk mai száma 20 oldal helyett 16 oldalon jelent meg. Vasárnap súlyos műszaki hiba keletkezett a Fórum vállalat villamossági berendezéseiben, nyolcórás áramszünet állt be, a nyomda gépei, a távíró és más berendezések emiatt nem működhettek. A hibát csak a kora esti órákban sikerült kijavítani, s így a munka nagy késéssel kezdődött a szerkesztőségben és a nyomdában. Hogy a Magyar Szó hétfőn mégis megjelenjen, a szerkesztőség kénytelen volt csökkenteni a hétfői lap oldalszámát, így is csak négyórás késéssel tudta befejezni a munkát. Ezért a lap egyes helységekbe késve érkezik meg. Az oldalszám csökkenése miatt a lapból kimaradt több fontos, időszerű érdekes hír és jelentés, továbbá néhány állandó rovat (a tárca folytatása, a világgazdasági figyelő stb.), amelyeket igyekszünk a keddi számban közölni. Még egyszer elnézést kérünk olvasóinktól. A szerkesztőség A testvériség és egység a biztosítéka szocialista társadalmunk fejlődésének Isztria, a szlovén tengerpart, Rijeka, Zadar, továbbá Cres, Lošinj és Lastovo szigetek az új Jugoszláviához való csatolásának 30. évfordulóját Buje helységben ünnepelték meg. A nagygyűlésen több mint negyvenezer ember vett részt, Dr. Vladimir Bakarić, Josip Broz Titónak, az ünnepség védnökének küldötte mondott beszédet. Ott volt még Mitja Ribičič, a JSZSZK Elnökségének alelnöke, Mijalko Todorovic, a Szövetségi Képviselőház elnöke, és sokan mások a társadalmipolitikai szervezetek köztársasági vezetőségeiből, továbbá a Jugoszláv Néphadsereg küldötte. Jelen volt több külföldi vendég is, egyebek között az olasz harcosok szervezetének küldöttsége, az Olasz Kommunista Párt trieszti föderációjának küldöttsége és a szudáni Szocialista Unió hazánkban tartózkodó küldöttei. Az ünnepség részvevői nagy lelkesedéssel fogadták Tito elnök üdvözlő levelét, amelyet a gyűlés előtt szerbhorvát, szlovén és olasz nyelven olvastak fel. Az ünnepségről táviratot intéztek elnökünkhöz. A felszabaduló* (Folytatása a 3. oldalon)