Magyar Szó, 1973. október (30. évfolyam, 285-300. szám)

1973-10-26 / 295. szám

Péntek, 1973. október 26. M­indent tanudni kell.. Az egyik zentai nimródot arról faggatja szesztestvé­re a Fehér Hajóban, hogyan tud kapátos fejjel nyálra vadászni. — Mert, ugye, még józan fejjel is nehéz eltrefelni az álló nyulat, nemhogy még a szaladósat, olyankor pláne, amikor bent van egy-két fél deci, és dungós az ember. — Ne félts te engem, öreg vadászt, komám, kita­pasztaltam én már a nyúllövés módját! — henceg a kérdezett. — Nekem még sose ártott meg, ha hajtás előtt egy kicsit beszívtam. Így, ha fölugrik a nyúl a bo­­rozdában, hát egy helyett legföljebb kettőt lát az em­ber. Baj is az? Ilyenkor én csak odadurrantok közi­bük, és sokkal biztosabb, hogy eltalálom, mintha csak egyre lűnék. No látod?! Fortélya van ám ennek is, akár a lipefogásnak meg a csumaverésnek! Bizony! Filmhíradó Zenta Októbere­: ma, szombaton és vasárnap: Ó, az a gyönyö­rű autó, amerikai színes filmvígjáték. Hétfőn, ked­den és szerdán: Fehér ró­zsák a fekete nővérnek, mexikói színes filmdráma. Tisza: ma, szombaton és va­sárnap: Chisum, a ranche­­rok királya, amerikai szí­nes, vadnyugati film. Hét­főn, kedden és szerdán: Gyilkosság a teniszklub­ban, amerikai színes film­dráma. Csütörtökön: Az én jogom a pisztolyom, olasz színes, vadnyugati film. Bábszínház: vasárnap dél­előtt 10 órakor Lusta Bum­­bó Dongó, szerb nyelvű bábjáték. Gyermekmozi: vasárnap dél­után 2 órakor: Diabolika , kalandfilm. Tornyos Szombaton: Buritán vitéz, francia színes kalandfilm. Orom Szombaton és vasárnap: Át­kozottak légiója, olasz­­nyugatnémet—spanyol szí­nes film. A munkaközvetítő intézet hírei: Ada A Potisie Szerszámgép­­gyár felvesz: műszaki és egészségvédelmi előadót. Fel­tételek: Műszaki és egész­ségvédelmi főiskola, legalább két év gyakorlat. — önálló előadót a belső szállítás irányítására. Felté­telek: főiskolai végzettség (műszaki főiskola), legalább négy év gyakorlat. Mindkét munkahely állan­dó. Fizetés a személyi jövede­lemről szóló szabályzat sze­rint, a jelentkezési határidő 8 nap. A kérvényeket a vál­lalat címére kell eljuttatni. köszönetnyilvánítás Fájdalomtól megtört szív­vel ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, jó barátok­nak, szomszédoknak és is­merősöknek, akik hosszú, súlyos betegségben elhúnyt drága, jó édesanyánk, anyó­sunk és nagyanyánk özv. Kecskés Terézia (Kecskés néni) temetésén megjelentek, ko­szorú- és virágadományaik­kal soha el nem múló, mély fájdalmunkon enyhí­teni igyekeztek. Külön mondunk köszöne­tet dr. Radonlé kezelőor­vosnak, valamint a dolgo­zói közösségeknek és mun­katársainknak koszorúi­kért, megjelenésükért és részvétnyilvánításukért. Zenta, 1973. X. 18. Gyászoló család Balesetkrónik­a Predrag VILOVSKI 2 éves kisfiút anyja kerékpáron vit­te. A gyerek lábát a kerék elkapta és eltörte.­­ •­­KOVÁCS Gyula 39 éves oromhegyesi földműves ke­zét a kukoricamorzsoló ron­csolta össze. PALATINUSZ Pál 59 éves pádéi földművest léccsel fej­bevágták. Súlyos agyrázkó­dást szenvedett.­­ JANACSEK István 30 éves adai földműves leesett a mo­torkerékpárról, és kezét tör­te. VÖRÖS Péter 62 éves ke­­vi földműves leesett a sze­kérről, agyrázkódást szen­vedett. NAGY ABONYI Tibor 3 éves zentai gyermek egér­­mérget evett. Gyomormo­­sással megmentették. KOLLÁR Andor 22 éves csókai munkás szemébe egy csavar fúródott. SÍPOS Imre 35 éves zentai földművesnek szintén a sze­me sérült meg, mivel a bika beledöfött. Az idei év nagy álom be­teljesülését jelentette dr. BÁLINT Zoltán életében: lediplomált az újvidéki Or­vostudományi Karon. Utána azonnal munkába állt a zen­tai kórházban, emellett tisz­teletdíjas előadó az egészség­­ügyi középiskolában. — Milyen elképzelések ve­zérelték, amikor ezt a ne­­­mes hivatást választotta? — A döntés nehéz volt, mi­vel két hivatás között inga­doztam: vegyész vagy orvos akartam lenni. Hogy miért döntöttem az utóbbi mellett? Az emberekkel való munka, a humanitás, a segítés lehe­tősége vonzott leginkább. Radoslav ZDRAVKOVIC 41 éves csókai munkást mo­torozás közben gépkocsi ütöt­te el. Agyrázkódást szenve­dett. KISKÁROLY Sándor 22 éves tornyosi fiatalembert egy lánccal ütötték le. - • - DUKAI Imre 26 éves zen­tai kendergyári munkás fe­jére gerenda esett. Köny­­nyebb fejsérülést szenve­dett. - • -SÖREGI Imre 22 éves zen­tai munkást megkéselték. Nagy vérveszteséggel szállí­tották kórházba, de állapota nem életveszélyes. - • -DIMOVITY József 16 éves moholi munkanélkülit szin­tén megkéselték. Állapota súlyos. — Manapság „divatos” az orvosi­ hivatás. Mi erről a vé­leménye? — Az igazság az, hogy az orvosi szakma valójában „menő foglalkozás”, s habár nehéz, hosszú és göröngyös út vezet a diplomáig, de a jó fizetés, a fehér köpeny, az elhelyezkedési lehetőség, a magas életszínvonal reménye csábítóan hat. Akik könnyű munkára számítanak, csalód­­­ni fognak, mert az orvosi hi­vatás rengeteg szorgalmat, odaadást követel. Figyelem­mel kell kísérni a szakiro­dalmat, ha lépést akarunk tartani az orvostudomány ro­hamos fejlődésével. — További tervei az orvo­si pályán? — Egy ideig általános or­vosként fogok dolgozni, majd szeretném magam vagy a belgyógyászatra vagy a sebészetre szakosítani. Úgy vélem, képességeim itt jut­nának leginkább kifejezés­— Hát a pedagógusi pá­lyán hogy állja meg a he­lyét? — Ismerni kell a diákok lelkivilágát, alkalmazkodni életkorukhoz. A tantárgy megszerettetése a fő célom. A tanulók munkájának ér­tékelésekor kifejezésre jutta­tom a diákönigazgatást, meg­hallgatom a tanulók vélemé­nyét, így ők is értékelik a sa­ját és mások munkáját is. A tanuló egy személyben le­gyen önmaga nevelője és bí­rálója is. Dr. Bálint Zoltán kiváló te­hetségét bizonyítja, hogy az orvostudományi egyetem fel­­vételijén 313 pályázó közül a 13. legjobb eredményt érte el, s az orvosi oklevelet 5 és fél­­ év alatt szerezte meg. Sok­­ sikert, kívánunk neki humá­nus életpályáján! BARNA Jenő Az orvosi hivatás szerelmese KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszöne­tet mindazoknak a roko­noknak, ismerősöknek és szomszédoknak, akik a 64 éves korában, rövid, de sú­lyos betegségben elhunyt, szeretett férjem, apánk, apósom, nagyapánk és test­vérem Bucsánszki Imre temetésén megjelentek, ko­szorú- és virágadomá­nyaikkal soha el nem múló fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön mon­dunk köszönetet a Molnár Péter Malom, a cukorgyár, a zentai községi képviselő­­testület kollektívájának, és mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család Hirdetések Kiadó vagy eladó 2 lánc föld a Harcsa-tanyánál és 1 hold a futballpálya mögött. Puskás Já­nos, Zenta, Kisrét 6. Daraban Ibolya, Tornyos, el­vesztette az általános iskola bi­zonyítványát, érvényteleníti. Rácz Szabó Piroska, Zenta, el­vesztette a szakmunkásképző is­kola záróvizsgájáról szóló bizo­nyítványát, érvényteleníti. Molnár G. Aranka, Zenta, el­vesztette a kis motorkerékpárra szóló hajtási engedélyét, reg. 1056 018 559, érvényteleníti. Kozma János, Tornyos, elvesz­tette az általános iskola I.—II. —III. oszt. bizonyítványát, ér­vényteleníti. Szabó György, Csóka, elvesz­tette a felnőttképző iskola V— VI. oszt. bizonyítványát, érvény­teleníti. Eladó Zenta központjában 4 szobás, összkomfortos lakás. Ér­deklődni Rudics Imre ügyvéd­nél, tel: 80-280. Eladó vagy kiadó 3 lánc föld közel a városhoz. Zenta, Ma­dách Imre u. 23. Eladó fél hold föld Mákosban. Zenta, Dr. Gerő István u. 8. Feleségemtől, Hegyesi Jelené­től külön élek, tetteiért és adós­ságaiért felelősséget nem válla­lok. Hegyesi József, Monostor. Rác Sz. Ferenc: Zenta, elvesz­tette 280-as számú, 26 970 kg répa átadásáról szóló elismervényét, érvényteleníti. Hevér Károly, Zenta, elvesz­tette 015517 számú, 18 360 kg répa átadásáról szóló elismervé­nyét, érvényteleníti. Mireljub Popovic, Zenta, el­vesztette a szakmunkásképző is­kola záróvizsgájáról szóló bizo­nyítványát, érvényteleníti. Bakos Ferenc, Zenta, elvesztet­te az általános iskola VI. osztá­lyos bizonyítványát, érvénytele­níti. Ratko Sovilj, Zenta, elvesztet­te 21513. betegkönyvét, érvény­teleníti. Eladó egy hold föld Mákos­ban. Zenta, Jovan Sterija u. 48. Három hold szántóföld a Rét­ben több évre olcsón kiadó. Zen­ta, Népi forradalom u. 11-A. Sok Éva, Zenta, elvesztette 762015/7273-as számú munkaköny­vét, érvényteleníti. Sok Éva, Zenta, elvesztette ál­talános iskolai bizonyítványát, érvényteleníti. Sok Éva, Zenta, elvesztette a gimnázium első és második osz­tályos bizonyítványát, érvényte­leníti. Horvát Matild, Zenta, elvesz­tette az, általános iskola IV. oszt. bizonyítványát, érvénytele­níti. Sokt Éva, Zenta, elvesztette a gépíró tanfolyam oklevelét, ér­vényteleníti. Eladó azonnal beköltözhető ház, gazdálkodásra is alkalmas. Balog Imre, Zenta, Munkás u. 11. (Újfalu). Lazo Tátié, Zenta. elvesztette a szakmunkásképző iskola I. és III. osztályáról szóló bizonyítvá­nyát, érvényteleníti. TISZAVIDÉK Ma Zentán: A pillangók szabadok Ma (26-án) este Zentán vendégszerepel a Szabadkai Népszínház­­magyar együtte­se. Leonard Gershe A pil­langók szabadok című két­részes vígjátékát adják elő Vajda Miklós fordításában. A darab rendezője Virágh Mihály. Szereplők: Balázs Piri Zoltán, Kasza Éva, Fa­zekas Piri és Soltis Lajos. Az előadás 20 órakor kez­dődik a művelődési ház szín­háztermében. Jegyek elővé­telben a kiállítási teremben kaphatók. 11. oldal A NAGYFA HALÁLA Kevés község van Vajdaságban, amely olyan termé­szeti és történelmi ritkasággal dicsekedhetett, mint Ada. A községtől néhány kilométerre északra, a Felsőrét Szi­getnek nevezett határrészen állt egy, a maga nemében ritka természeti jelenség, a Nagyfa. Azt, hogy emberi kéz ültette-e, vagy maga a termé­szet hozta létre, nem tudjuk. Mintegy 250—300 éve állt, amikor még az a terület, a mai Felsőrét a Tisza árte­rülete volt, és valószínűleg az egész vidéket nyár- és fűzfaerdő borította. Később az erdőt kiirtották, vagy talán maga a megalkotója, a természet pusztította ki. Mindenesetre az erdőből megmaradt a már akkor is magas és terebélyes, az emberi figyelmet és tiszteletet magára vonó fa, amely az évszázadok folyamán Nagy­fa néven maradt meg a köztudatban. Az adaiak sokáig büszkék is voltak rá. Dicsekedtek vele, mutogatták az idegeneknek, és szinte legendákat regéltek nagyságáról, vastagságáról és bámulatos koráról. A Zenta felől jövő gyalogos, lovas vagy kocsis, később a vonaton utazó önkéntelenül is felfigyelt a fára, amely magasan ki­emelkedett a környezetből, de ugyanakkor azt is je­lezte, hogy a fáradt utas közel van már Adához,­ ahol megpihenhet. Később az előbb felsorolt tulajdonságai mi­att felfigyeltek rá a térképkészítők is, és így több tér­képen — főleg katonáin — mint irántymeghatározó pon­tot tüntették fel. Amennyiben elfogadjuk a szakemberek állítását, mi­szerint a Nagyfa 250—300 éves, akkor születése egybe­esik Ada község keletkezésével. Adat mintegy 280 év­vel, ezelőtt, 1694-ben alapította a szerbiai menekültek 50—100 főből álló csoportja. Lehet, hogy túlzás ezt ál­lítani, de mindenesetre az öreg fa gazdag történelmi anyagot zárhatott volna számtalan évgyűrűjébe. Lát­hatta a török uralom végét, a zentai csatához felso­rakozó török és osztrák hadsereget. Környékén szám-­­talán kisebb település állott, mint például a Sárga-part mentén levő Peszér, Asszonyfalva és Bánfalva. Az 1700-as években készült térképen feltüntetett települé­sek közül a Nagyfához legközelebb Bánfalvát, később Banovecet találjuk./ . .. A Nagyfa átélte Ada község minden kisebb-nagyobb eseményét. Ismerték a Tisza mentén őrködő határőrök, akik 1703-tól 1751-ig a folyó mentén portyáztak. Tanúja volt a község gyors terjeszkedésének, a sándori, a fel­­végi és pernyési községrész kialakulásának, amelyeknek házai mind közelebb hozták a községet a fához. Több, mint százéves lehetett, amikor a község 1836-ban el­­nyerte a mezővárosi rangot. A Nagyfa végignézte a községbe jövő és џ községből távozó iparosokat, keres­kedőket, akik a régi Zentai úton, majdnem a fa lábánál vonultak el. A Nagyfának 1848—49-ben hadászati jelentősége is volt. Kossuth Lajos Mészáros Lázárt küldte a Tisza menti harctérre, s ő a néphagyomány és egy térkép szerint a Nagyfáig jutott el, és annak árnyékában tar­tózkodott hosszabb ideig. A szabadságharc után még zajosabb lett a Tisza és a Nagyfa környéke. Az 1850- es években megkezdődtek a Tisza szabályozásának munkálatai. A kubikosok százai dolgoztak itt. Ekkor még a Felső-rét túlnyomórészt erdős terület, és a fűz­fa-nyárfa vegyes erdőből feltűnően kiemelkedő Nagyfa vonta magára, a hajnaltól estig dolgozók figyelmét. Ugyanez ismétlődött meg 1865-ben, amikor Adán meg­kezdődött a töltés építése. Ebben az időben Adán még két nagyobb erdőt tartottak számon. „Van a községnek két jelentékenyebb szigete, a Felső-sziget, a mellette álló nyár- és fűzfaerdővel és az Alsó-sziget, amely a Tisza átvágása következtében Ada—Mohol közt szár­mazott...” A Felső-sziget a Nagyfa környéke, amely akkor még sűrű erdővel borított vidék. Az 1880-as években megváltozott a helyzet. A község úgy határo­zott, hogy kiirtja a Nagyfa-környéki erdőt. Mi indítot­ta a község képviselőit erre a határozatra? A magyará­zat a következő: a község szőlőföldjei eddig a Macedón határrészben voltak. Idővel Macedóniában a szőlő las­san kipusztult. Új területet kerestek szőlőföldnek. Erre a célra a Felső-réti szigetet — a Nagyfa környéki ho­mokos területet — szemelték ki. A határozatot tett követte. Kiirtották a felső-réti fűzfa-nyárfaerdőt, de szigorúan meghagyták, hogy a nevezetes Nagyfa sér­tetlen maradjon, az erdőt kiirtották, területét felpar­cellázták szülőföldeknek. De a Nagyfa megmaradt, és most már egyedül állott a szőlővel, veteménnyel beül­tetett vidéken. A múlt század emberei igyekeztek meg­menteni a hírneves Nagyfát. Ezzel szemben a termé­szetnek mindig útjában állott. Pusztította a szélvihar, a villámcsapás, a gyakori árvíz. A fa azonban állta a természet minden csapását, és továbbra is büszkén, rendületlenül kitartott a történelem viharában. Kör­nyékén alakult ki a Bánomkert. A név a nép ajkán szü­letett, azokén, akik a Nagyfa környékét olcsó pénzért kibérelték. A Tisza azonban majdnem minden évben elárasztotta ezt a területet, elvitte a szegény emberek árendapénzét, akik bánatosan nézték újvíz pusztítását. Innen a Bánomkert elnevezés. A XX. század elején a fa még tartotta magát. Ké­sőbb, az 1940-es években mind a természet, mind az emberi ostobaság kikezdte. Több villámcsapás tett ben­ne komoly kárt, amit még fokozott az emberi tudat­lanság, ugyanis többször tüzet gyújtottak törzsében. Ezeket a csapásokat az évszázados fa nem tudta kihe­verni. Ágai lassan­ száradni kezdtek, törzsét is kikezdte a rothadás, ami végül is menthetetlenül pusztulásához vezetett. Napjainkban fűrész zaja hallatszik a Nagyfa környékén. Darabolják Ada egyik legértékesebb termé­szeti kincsét. Így adják meg neki az utolsó tiszteletet... TÓTH István | Г||1|^ mSSBÍ

Next