Magyar Szó, 1973. november (30. évfolyam, 316-328. szám)

1973-11-21 / 321. szám

­ Félvállról .• Többet kell törődni a dolgozók művelődési életével, a munkaszervezeteknek gon­doskodniuk kell a szabad idő ésszerű kihasználásáról, s olyan feltételeket kell te­remteni, hogy a falvakban és városokban egyaránt ismét feléledjen a műkedvelés. Ezt szorgalmazzuk a pártlevél óta, mert végre beláttuk, hogy eddig félvállról kezel­tük a munkások művelődési életét. Az a felfogás terjedt el,­­hogy a kultúra csak a társa­dalom „felsőbb rétegei” él­vezetére szolgál, értük van, hiszen sok esetben csak ők tudták megfizetni. Ezenkívül Zomborban is olyan keveset fordítottak a művelődési in­tézmények és amatőr egye­sületek pénzelésére, hogy csupán egyesek erőfeszítésé­nek köszönhető a város aránylag változatos kulturá­lis élete. A zombori kultúra siralmas anyagi helyzetének illusztrálására elég, ha kí­vülről megszemléljük az in­tézmények épületeit. A váro­si könyvtár mindkét házá­nak homlokzatáról hullik a vakolat, a Népszínház tető­­szerkezete pedig annyira rossz állapotban van, hogy hamarosan a beázás veszé­lye fenyeget. A telecskain kívül a falusi művelődési otthonok sincsenek előnyö­sebb helyzetben. Bezdánban már lassan nyolc éve építik az új otthont, de a befejezés­re, a pénzhiány miatt, úgy látszik, évekig kell még vár­ni. Most, amikor a művelő­dési élet átszervezéséről van szó, ismét a pénzhiány veszé­lye fenyeget. Ahhoz, hogy a munkások kedvet kapjanak beülni egy olvasóterembe, elsősorban tiszta, ízlésesen berendezett olvasóteremre van szükség. Terem és más segédeszközök kellenek a műkedvelő színjátszók vagy népitánc-csoportok működé­séhez is. Nem vitás tehát, hogy több pénzt kell fordí­tani a kultúrára. A községi költségvetésből nemigen szá­míthatunk segítségre, ezért csakis a munkaszervezetek­re hárul a szükséges anyagi eszközök előteremtése. Továbbra is egy helyben topogunk, ha a munkaszer­vezetek nem teremtik meg a kellő feltételeket a művelő­dési élet átszervezésére. Fé­lő, hogy sokan a vállalati gazdálkodás megszilárdításá­ra hivatkozva ezután is fél­vállról törődnek a munkások művelődési életének meg­szervezésével, s mellékes do­log marad, voltak-e színház­ban a dolgozók, elolvastak-e legalább egy könyvet havon­ta, készülnek-e valamilyen ünnepi műsorral a köztársa­ság napja vagy az újév meg­ünneplésére. Pedig nem lenne szabad félvállról kezelni a kultúrát. A múlt héten Zenicán meg­tartott kétnapos tanácskozá­son is bebizonyosodott, hogy sürgős és tartós intézkedé­sekre van szükség ahhoz, hogy megváltozzon a kultúra helyzete. A munkásosztály­nak kell átengedni a döntő szerepet a művelődési élet­ben, az ő érdekeit szem előtt tartva kell meghatározni a művelődési politikát. Ilyen felszólalások hangzottak el a múlt héten Zomborban is, a községi képviselő-testület oktatás- és művelődésügyi tanácsának ülésén. Ezen az ülésen, valamint a KSZ zom­bori községi bizottságának október 15-én megtartott ülésén hozott határozatok arra engednek következtetni, hogy a jövőben több gondot­­ fordítanak a kulturális kör­nyezet megteremtésére, és a­­ művelődési élet megszerve­zésére. FRIEDRICH Amina IV. évf., 46. (196.) szám , Szerda, 1973. november ВннмшшшввнННннншшшшннНИИВ RP^ јшШШШВЗШ Platformvita A pártlevélből és a platformból eredő feladatok megvalósítása párhuzamosan halad Zomborban Beszélgetés Milivoj Nenadovval A JKSZ X. kongresszusa platformjának közzété­tele óta Zomborban igen széles körű és átfogó akció indult a platform anyagának megvitatása, feldolgozá­sa érdekében. Felkértük Milivoj NENADOVOT, a plat­formvitát összegező községi bizottság elnökét, ismer­tesse az eddigi eredményeket. — A platformvita megkez­déseikor kétféle­­teendőt tűz­tünk a párttagok elé: 1. A platform szövegének megis­merése, és az esetleges ért­hetetlen kérdések megmagya­rázása, 2. a platform tételei­nek azonnali alkalmazása a mindennapi életben, munká­ban, felmérve a pártalapszer­vezetekben a kommunisták eddigi tevékenységét.­­ A zombori pártalapszer­vezetekben összesen 6600 pél­dányban osztottuk ki a plat­form szövegét. Az alapszer­vezetek szakaszonként fel­dolgozták az anyagot. A zom­bori párttagság a JKSZ X. kongresszusát ebből a szem­szögből már teljesen felké­szülten várja.­­ A platform tételeinek megvitatása lényegében még a pártlevélből eredő felada­tok végrehajtásával együtt megkezdődött. A választási előkészületekkel párhuzamo­san ez a munka még na­gyobb lendületet kap. A párt­alapszervezetek már előkészí­tették a platform szellemé­ben az akcióterveiket. Ezek­ben a tervekben — megva­lósításuk már teljes ütemben folyik —, pontosan megha­tározták a pártalapszerveze­­tek teendőit. A társult mun­ka alapszervezeteiben e prog­ram szerint folyik a harc az önigazgatás további erősí­téséért, a szociális különb­ségek enyhítéséért, felszá­molásáért, a dolgozók lakás­körülményeinek rendezésé­ért, a munkafegyelem továb­bi erősítéséért, a káros jelen­ségek felszámolásáért stb. Az alapszervezetek pontosan meghatározták, mit kell el­végezniük a X. kongresz­­szusig. — Melyek ezek a felada­tok? — A X. kongresszusig pél­dául minden társult munka alapszervezetében teljes egé­szében be kell építeni az al­kotmányfüggelékek tételeit, erősíteni a fizetőképességet, az építőiparban megrövidí­teni a különféle objektumok befejezésének határidejét, az iparágakban új technoló­giai eljárások meghonosítá­sát, hogy csak néhányat em­lítsek a sok fontos kérdés közül.­­ Milyen konkrét javasla­tok hangzottak el a platform vita során? — A számtalan­­ javaslat közül csak­ néhányat emel­nék ki: a pilatformban a fal­vak kérdésének és a falvak szociális-társadalmi kérdései­nek konkrétabb formában kell helyet kapnni, a mezőgaz­daságnak még nagyobb te­ret kell szentelni a platform­ban; a különféle törvényho­zó testületeket kötelezzék, hogy az előírások meghoza­talakor elsősorban az osz­z­tályérdeket, a munkások osz­tályérdekeit tartsák szem előtt. A platformvitában kü­lönben a párttagok rámutat­tak arra, hogy az eddigi hi­bák okai a megszabott fel­adatok, határozatok végrehaj­tásának elmulasztása volt. A tagság követeli, hogy a jö­vőben elsősorban a pártveze­tők következetesebben, fele­lősségteljesebben hajtsák végre a feladatokat. Általá­nos a vélemény, hogy a párt­levélből eredő feladatok vég­rehajtása még mindig lassan halad Zomborban, ezért to­vábbi fokozott aktivitásra van szükség a községben. Ez a tevékenység a napokban különben még jobban fokozó­dik, mert már folynak a vá­lasztási előkészületek a köz­ségben — mondotta Milivoj Nenadov. TÓTH László Ünnepségek a köztársaság napja alkalmából Harmincéves a köztársa­ság, ebből az alkalomból Zomborban nagyszabású ün­nepségsorozatot szerveznek. 21-én este hét órakor az Ifjúsági Otthonban közös mű­sorral mutatkozik be a Pető­fi Sándor és Vladimir Nazor művelődési egyesület és a Városi Szimfonikus Zenekar. 24-én és 25-én a Népszín­házban sor kerül 10 Zombor községi munkaszervezet dol­gozóinak a néphatóság meg­alakulása és működése, va­lamint az új alkotmány té­májú vetélkedőjére. A vetél­kedőt szórakoztató verseny­számok követik. 26-án a győztesek mutatkoznak be este hét órakor. A zombori Hadseregotthon­ban 23-án az AVNOJ 30 év­vel ezelőtti ülésére, azaz a köztársaság megalakulásáról emlékeznek meg. Délután négy órakor az ifjúság és a katonaság képviselői vetél­kednek egymással. 24-én tar­tományi szintű vetélkedőre kerül sor Vajdaság helyőrsé­geinek képviselői között. A téma: Hogyan alakult és fejlődött a köztársaság? A vetélkedő után neves esztrád művészek is fellépnek. A ter­vek szerint a műsort a Belg­rádi és a Újvidéki Rádió is közvetíteni fogja. 25-én meg­ismétlik a vetélkedőt és a szórakoztató műsort a pol­gárok számára. A köztársaság-napi közpon­ti ünnepséget 27-én tartják a Hadseregotthonban. Az ün­nepi beszéd után fellép az ifjúsági szavalócsoport, majd a munkaszervezetek vetélke­dőjének képviselői, és az ál­talános és középiskolások mutatkoznak be rövid alkal­mi műsorral. Szerepel a Vla­dimir Nazor Művelődési Egyesület népitánc-csoportja és a doroszlói Gyöngyösbok­réta népitánc-csoport is. Harmincéves a köztársaság A köztársaság napja alkalmából átadják az új vörösmarti iskolát A Pélmonostori Községi Képviselő-testület elnökhe­lyettese, Novak Vukčević el­mondta, hogy milyen rendez­vényeket szerveznek a köz­társaság napja alkalmából.­­ Az ünnepségsorozat 25- én kezdődik Főherceglakon. Leleplezik az elesett hősök emlékművét, és bekapcsol­ják az új telefonközpontot. November 26-án átadjuk Lőcsön a pélmonostori lőcsi kövesutat. Ugyanaznap este Kopácson megnyitjuk a ma­dármúzeumot. Huszonhetedi­kén Torjáncon és Pélmonos­­toron tartunk ünnepséget. Tarjáncon ezen a napon kap­csoljuk be a villanyhálóza­tot, Pélmonostoron pedig a Jovan Lázió Általános Isko­lában megkezdődik a köz­ponti fűtés. A záróünnepség 28-án Vörösmarton lesz, át­adjuk az új iskolaépületet. Ez alkalommal Vörösmarton tartja ünnepi ülését a köz­ségi képviselő-testület. Cs-ts A Dunatáj szerkesztő tanácsának üléséről MÉSZÁROS András elnökletével a múlt szerdán ülést tartott a Dunatáj szerkesztő tanácsa. Jelen volt NAGY GY. József, a Magyar Szó főszerkesztő-helyette­se és Ládi Sándor pénzügyi igazgató. A tanács ülésén a Dunatáj pénzelésében felmerült nehézségekről tár­gyaltak, elemezték a Dunatáj háromhavi tevékenységét, és szó volt a káderkérdésről is. A Dunatáj pénzeléséről Ládi Sándor mondott ismer­tetőt. Emlékeztetett arra, hogy a nyolcoldalas Duna­­tájat a zombori község (3 oldal), az apatini község (1 oldal), a hódsági község (fél oldal), valamint a Horvát­országi Magyarok Szövetsége, a pélmonostori község, az eszéki község, a vukovári és a vinkovói község (3,5 ol­dal) pénzeli. Az 1973-ra meghozott pénzügyi terv szerint a Duna­táj egy oldala évente 92 350 dinárba kerül. Ebből 33 százalékot, azaz 30 650 dinárt a Magyar Szó anyaszer­kesztősége fedez, így egy oldal a községeknek 62 000 dinárba kerül. Az 1974-re összeállított pénzügyi tervből kitűnik, hogy a Dunatáj egy oldalának kiadása 103 025 dinárba kerül, azaz 12,9 százalékkal többe, mint 1973-ban. Az összeg 33 százalékát a Magyar Szó, 70 000 dinárt pedig a községek fizetnek. A drágulásra a fotopapír, a grafi­kai szolgálatok, továbbá a személyi jövedelmek, a na­pidíjak, útiköltségek növekedése miatt került sor. A tanács ülésén sajnálattal állapították meg, hogy a községek nem tettek teljes egészében eleget pénzelési kötelezettségüknek, összesen 496 000 dinárt kellett vol­na befizetniük az idén. A táblázatból tehát látszik, hogy a községek számá­ra javasolt 496 000 dinárból a községek 426 820 dinárt, azaz 69 180 dinárral kevesebbet fogadtak el. A községek adóssága 172 415 dinár. A tanács ülésén leszögezték, hogy mielőbb rendezni kell a Dunatáj további pénzelését, mert a Magyar Szó szerkesztősége a végső esetben javasolja a lap megszün­tetését, vagy oldalszámainak csökkentését. A tanács tagjait ezért megbízták azzal, hogy községenként is járjanak el az ügyben. V M M t­« 0f) m (11 Zombor Apatin Hódság Eszék Vukovar Vinkovei Pélmonostor Horvátországi Magyarok Szövetsége *2 “д “ ti « « m 'S w ‘С0 C ’S V N " 8 V M t“D ̋, 'С0 'Ö S ИП 186 000 186 000 21 550 62 000 62 000 39 250 31 000 20 000 10 500 21 000 14 820 4 365 9 000 9 000 — 11000 8 000 1500 47 000 47 000 95 250 129 000 80 000 — ÖSSZESEN: 496 000 426 820 172 415 A közvetlen önigazgatás eredménye Megszűnt a bérviszony Széder István, a DID vállalat zombori folyamszabályozási TMASZ-a titkárának nyilatkozata A DTD Vízgazdálkodási Vállalat zombori folyamsza­bályzási TMASZ-ában a dol­gozók kétharmad része fizi­ka munkás. Valamennyien idénymunkások voltak a múlt évben is. Sokan közü­lük több mint 10 éve téli munkamegszakítással dolgoz­tak a Duna és a Tisza sza­bályozásán. A terepi munka szünetelésekor a munkaszer­vezet megszüntette velük a munkaviszonyt, és nem fi­zette értük a betegségi biz­tosítási járulékot. Ezért az idénymunkások elvesztették a munkaviszonyból eredő jo­gokat, a családi pótlékot stb. A túlórákat nem számították be a szolgálati évekbe. Az idénymunkások lényegében bérviszonyban voltak, és nem volt önigazgatási joguk, nem volt képviselőjük a mun­kástanácsban. Az alkotmány­függelékek alkalmazása után azonban az idénymunkások is önigazgatási jogot nyertek. — Először is állandósítottuk az idénymunkásokat — mond­ta Széder István, a folyam­szabályozási TMRSZ alap­szervezet titkára. — Március 1-én 40 idénymunkást alkal­maztunk meghatározatlan időre. Néhány havi alkalmi munkára az idén 20—27 mun­kást vettünk fel, de már az előírásnak megfelelően a túl­óráik szerint fizettük a beteg­ségi biztosítást. Az alkalmi munkások terepi pótlékot kaptak, eddig ezt a jogot sem élvezték. Tervbe vettük, hogy a munkalehetőséghez mérten ésszerűbb munkaszer­vezéssel őket is állandó mun­kára alkalmazzuk. A kilátá­sok szerint jövőre többet fektetnek be a Duna és a Ti­sza szabályozásába, így több munkához jutunk.­lasztást pótoljuk. A munká­sok 60 százaléka magyar. Az egységek értekezletein magyarul is felszólaltak. A közvetlen önigazgatás beve­zetése után alaposabban tá­jékoztatjuk szerbhorvát és magyar nyelven a dolgozó­kat a TMRSZ munkájáról. A közleményt hetente adjuk ki. A munkások még nem ismerik kellően önigazgatási jogaikat. — A közvetlen önigazgatás eredménye a társadalmi ét­. Az idén hat értekezlet­i kezdő megnyitása, és a mű-i tét tartottunk. A dolgozók gyűlésén az idénymunkások is megjelentek, és részt vet­tek a vitában. A héttagú munkástanácsban egy helyet nekik tartottunk fenn, de nem töltötték be. Ezt a mű­szaki egészségvédelem javí­tása, valamint a lakáskölcsön igazságosabb odaítélése is. Napi 3 adag ételért a mun­kások 18 dinárt fizetnek. Az új műszaki egészségvédelmi szabályzat szerint a terepi munkások sisakot, esőkö­penyt és bundát is kaptak. Programot készítünk a la­kásprobléma megoldására. Lakásépítési és -adaptálási kölcsönt meghatározott mér­ce szerint osztunk. A szol­gálati éveket pontozzuk. Az idénymunkások nálunk töl­tött munkaéveit is számítás­ba vesszük, hogy a lak­ásköl­csönre való jogosultságban is kiegyenlítődjenek a többi munkással. — Az állandó munkavi­szonyban levő munkások a téli munkamegsza­kítás alatt 2—3 hónapig nem kaptak fi­zetést. Ekkor használták ki a szabadságot. Az idén elha­tározták, hogy az év folya­mán havonta 230 dinárt le­tétbe helyeznek, és a jövő év elején kiveszik. V. J. Széder István Hit­aigazítás A Dunatáj 1973. november 19-i megjelent számában az 1. oldalon a Megalakult a KSZ mun­kásaktívája Pél­monostoron című­­ cikkbe sajnálatos sajtóhiba csúszott. Az utolsó előtti bekezdés he­lyesen így hangzik: — A pártéletben jelentke­ző nehézségek nem hatot­tak-e negatívan a platform­­vitára? Olvasóink szíves elnézését kérjük. A Dunatáj szerkesztősége

Next