Magyar Szó, 1973. december (30. évfolyam, 344-359. szám)
1973-12-22 / 350. szám
2. oldal Aki igazán szereti hivatását , falun kielégítheti munka iránti vágyát Beszélgetés dr. Köszó Istvánnal, a tömb Egészségház vezető orvosával Hetilapunk olvasói bizonyára emlékeznek még azokra a hírekre, amelyekben tordai tudósítónk jelentette, hogy dr. Kószó István, a falu orvosa, előadást tart valamilyen betegségről, járványról, vagy a már megtartott előadásról számolt be. Mert Tordán minden évben több ilyen előadásra is sor kerül. Mi ennek az eredménye, mit jelent a szorgalmas orvos és a jól működő egészségház falán, melyek manapság a leggyakoribb megbetegedések. Egyebek között ez iránt érdeklődtünk dr. Kószó Istvántól. Elöljáróban még el kell mondani, hogy Tordának 1941-től — amikor a német megszállók elhurcolták és Törökbecsén kivégezték dr. Netter Angen Jenőt, a falu népszerű zsidó orvosát —, 1958-ig, tehát 17 esztendeig, nem volt állandó orvosa. — Előttem rendszeres megelőző egészségvédelem nem volt. Csupán a törvény szabta időszakos, általános vizsgálatokra került sor, vagy ha a betegek időnként szükségét érezték, orvoshoz fordultak. 1965-ben kerültem Tordára — ismertette dr. Kószó , s amennyire időm engedte, fokozatosan áttértem a rendszeres vizsgálatra, egészségügyi felvilágosító előadásokra. Ez jó módszernek bizonyult, s különösen hatásosak voltak a filmvetítéssel egybekötött előadások. A betegségmegelőzés, a modern orvostudomány elsődleges feladata. Ezért mindjárt válaszolnék arra is, mit jelent falun dolgozni. Mély meggyőződésem szerint az az orvos, aki szereti hivatását, a fajtai valóban kielégítheti munka iránti vágyát, mert megtalálja a vidék betegségének minden fajtáját. Arról is beszélt, hogy már kezdetben megállapított néhány heveny betegséget: vérkeringési szervek megbetegedését, szívbajt, tüdőasztmát, cukorbajt és néhány esetben tüdővészt is. Megállapította úgyszintén, hogy ■korunk újabb keletű betegségei az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a ................ A túl kimerítő munka is sok embert vesz le lábáról. — Hasznos módszernek tartom, hogy az orvos minden vizsgálatkor egy kis előadást is tart a betegnek. Rendszerint megmagyarázom, mit kell tennie azon felül, hogy rendszeresen fogyasztja a gyógyszert és eljár a vizsgálatra. Azt mondják, hogy valamikor, naponta csupán 5—6 beteg jelentkezett az orvosnál, az akkori 4000—4500 lakosú faluban. Ez semmi. Ez azt jelenti, hogy nem volt meg a kellő kapcsolat az orvos és a betegek között. A beszélgetésből megtudtuk, hogy Tordán igen jó eredményei vannak a betegségmegelőző védelemnek, a felvilágosításnak. Ehhez nagymértékben járult hozzá az egészségház személyzetének átlagosnál nagyobb szorgalma és összefogása. dr. Kőszón kívül még egy általános orvos, továbbá egy fogász, két szakképzett ápolónő és egy szülésznő dolgozik. Adatokkal bizonyítják, hogy Tordán, de az egész községben is, a minimálisra csökkent a csecsemőelhalálozás, és a gyermekvédelem európai szintre növekedett. Pár évvel ezelőtt különösen szembetűnő volt, hogy az elhunytak 50 százalékát előzőleg szél érte. Ez is szoros összefüggésben van a táplálkozással és általában a rendszertelen életmóddal. Azonnal hozzáláttam a baj mielőbbi megelőzéséhez, a magas vérnyomás leküzdéséhez. K kemény munkát követelt ez. Törekvéseimet átvették munkatársaim is, és közösen folytattuk a megelőző küzdelmet. Attól kezdve minden betegnek mérjük a vérnyomását, ha először jön vizsgálatra. A magas vérnyomású betegeket átlag kéthetenként ellenőrizzük, és külön kezeljük kartonjukat. Ma körülbelül 300-an vannak, és 90 százalékuk rendszeresen jár ellenőrzésre. Könnyű lenne kiszámítani, hogy milyen gazdasági jelentősége van e rendszeres vizsgálatnak, de mindenki számára érthető, ha elmondom, hogy korábban évente 20-25 szélütött beteg volt a faluban, ma pedig csak kettő-három! Ezek is rendszerint azok közül kerülnek ki, akik sohasem jelentkeztek vizsgálatra, vagy nem tudták, hogy magas vérnyomásuk van. Esetleg hosszabb ideig nem jelentek meg a rendelőben. Amint mondta, Tordán évente legalább egyszer tart előadást a vérnyomásról. Az első találkozón minden betegnek megmagyarázza a magas vérnyomás veszélyét, s azt is, hogy mit követel a megelőzés. Nagy fegyelmet, az orvos utasításainak maradéktalan betartását. Nemcsak szélütés a magas vérnyomás következménye, csupán ez a legdrámaibb megnyilvánulása. A magas vérnyomás előbb-utóbbi tönkreteszi a szívet, s az ember hosszú éveken át tehetetlenné, nagy beteggé válik. — Sikerként könyvelhetjük el azt is, hogy minden terhes nő időben jelentkezik a rendelőben. Szülésznőnk mindenkit ismer, s főként neki köszönhető, hogy a terhes anyák idejében kapnak tanácsot, s állandó ellenőrzés alatt vannak. Alig kisebb rendellenesség esetén a zrenjanini kórház nőgyógyászati osztályára utaljuk őket. Ennek az az eredménye, hogy évek óta semmilyen komplikáció nem történt szüléskor. Sokoldalú munkánkra vall, hogy a nem kívánatos terhesség a mi közbenjárásunkkal megszakítható, azután a fiataloknak általános nemi felvilágosító előadásokat tartunk , s mindennek igen jó eredményei vannak. Azután itt kell megemlíteni, az iskolásgyermekek rendszeres vizsgálatával sok deformációt fedtünk fel olyan, időszakban, amikor még könnyebben kiküszöbölhetők. Véleménye szerint a falusi orvos munkája annyiban nehezebb a városiétól, hogy szembe találja magát úgyszólván minden betegséggel. Itt azután fel kell találnia magát, s ha gyakorló orvos a „tűzvonalban” nem állja meg a helyét, akkor ez nagy vesztesége a falunak. Mert neki kell nyújtania az első szükséges orvosi segélyt, s ha ez késik, vagy nem megfelelő, akkor később már a szakorvos sem segíthet a betegen. Végül elmondta még, hogy nagyon jó az együttműködés a helyi társadalmipolitikai szervezetekkel. Újegészségházat kapott a falu, csak még az új berendezés hiányzik, hogy még tökéletesebb legyen a munka. Szerinte ismét ebben a helyi közösség támogatására van szükség, s közköltségből kellene beszerezni a kívánatos, s annyira fontos új felszereléseket. TÖRKÖLY István Dr. Kószó István Ötven évvel ezelőtt alakult meg a Vöröskereszt pionír- és fiúsági alosztálya Alkalmi ünnepség Kikindán Jelentős évfordulót ünnepel a napokban a Vöröskereszt kikindai pionír- és ifjúsági alosztálya. Alkalmi ünnepség keretében emlékeztek meg az öt évtizeddel ezelőtt megalakult alosztályokról. Rövid beszámolót olvastak fel a szervezet történetéről, jelentőségéről, és méltatták a kikindai pionírok és fiatalok eredményeit. Kikindán kilencezer tagja van a Vöröskereszt pionír- és ifjúsági alosztályának. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ők alkotják a szervezet fő erősségét, csaknem minden munkavállalásból kiveszik részüket. Bizonyos nehézségek csupán a községhez tartozó falvakban jelentkeznek, mert egyes helyeken igen rosszul halad a szervezet tömegesítése. A legjobb falusi szervezet a kisoroszi és a szajáni. Ezekben a helységekben a pionírok és az ifjúsági tagok odaadó munkája minden elismerést megérdemel. Ma már szinte elképzelhetetlen e humánus tömegszervezet munkája a pionír- és ifjúsági alosztály tevékenysége nélkül. Ezért a jövőben még több fiatalt kell bevonni a munkába. Az alkalmi ünnepség szórakoztató része is igen jól sikerült. A helybeli általános iskolák tanulói vettek részt benne szerbhorvát és magyar nyelvű énekszámokkal, szavalatokkal. A Humanizmussal a békéért című pályázat díjnyertesei felolvasták írásaikat. A legszebb írás szerzője Bora Gavric, a Žarko Zrenjanin Általános Iskola tanulója. Rajta kívül még értékes könyvjutalomban részesültek a következő tanulók: Drágán Krstonošić, Sári Kornélia, Lapa József, Slobodanka Matic, Zora Injac és Ivánka Cubric. A pionírok és az ifjúság tevékenységének szervezésével foglalkozó bizottságban végzett sokévi eredményes munkájukért a Vöröskereszt tartományi szervezete elismerő oklevelet adományozott a következő tagoknak: Marica Gligorin, Radmila Dražeć, Anka Krstonošič, Smiljana Krasic, Milenko Santovac, Andra Radibratovic, Nada Lakas, Tóth Kása Rozália, Bíró Ilona és Tóth Kszenia. P. P. új vezetőség a magyarittahéi ÁSZ-ben A magyarittahéi ifjúsági szervezetben a múlt héten megejtették a választásokat. A vezetőséget felmentették. A tagság egyetértett abban, hogy eddig nem voltak elég tevékenyek és a jövőben a szervezetre nagyobb feladatok várnak. Új vezetőséget választottak: elnök Kolozsvári Sándor, titkár Hertelendi Éva, pénztáros Zima János. A többi tagok: Rácz József, Kucora Tamás, Deák Mária, Varga Sándor, Szente József és Szabó Sándor. H. N. Ma este a törökbecsei amatőrszínházban Hideg szél fúj Ma este a törökbecsei amatőrszínházban HIDEG SZÉL FÚJ címmel magyar nóta és népdalest lesz. A népszerű törökbecsei amatőr énekesek közül fellép SMIDT István, GYÖRKI István, BITÓ Rózsa, VRESNYÁK Margit és mások. A műsorban vidám jelenetek is szerepelnek és fellép az amatőrszínház népi tánccsoportja, Csomör János vezetésével. Jegyek a színház pénztáránál kaphatók. Magyarcsernye Hol a rövidzárlat az integrációban A KSZ községi választmányának üléséről kedden ülést tartott a KSZ magyarcsernyei községi választmánya, s egyebek között a folyamatban levő választásokkal foglalkozott. A magyarcsernyei községben már néhány helységben megtartották az alapszervezeti választásokat, a többi helységben pedig folyamatban vannak. A községi statútumügyi bizottság meghatározta a választási kritériumokat. A községi szervekben is meghatározták a küldöttek számát, a KSZ községi választmányának továbbra is 75 tagja lesz, a községi pártbizottságnak pedig 15. A XV. tartományi értekezletre a község 2 küldöttet választ, a VII. szerbiai kongresszusra egy küldöttet, a JKSZ X. kongresszusára pedig szintén egy küldöttet. Az alapszervezetekben a választásokat december 20-áig kellett, a községi szervekben pedig január 25-éig kell megtartani. Ez idő alatt tagokat kell jelölni a felsőbb fórumokba. A napirend második pontjában szó volt a község területén tervezett gazdasági integrációról. A KSZ községi választmánya ugyanis már régóta szorgalmazza a kérdés megoldását. Ez év második felében megalakították az integrációt előkészítő gazdasági bizottságot. Ez elkészítette a tervezetet, a községi választmány megvitatta és a gazdasági szervezetekhez is eljuttatta véleményezésre. Az észrevételekkel együtt ismét visszakerült további értékelésre. A község minden munkaszervezete helyeselte az integrációt, de megjegyzéseket tettek egyes szakaszokra. Többek között a leendő gazdasági vállalat központjával kapcsolatban is volt sok megjegyzés. Felrótták a bizottságnak, hogy előre meghatározta, hol lesz az új szervezet központja, habár ezt a munkaszervezeteknek kellett volna megállapítaniuk. A bizottság szerint a központ Szerbcsernyén lesz, a vállalatok többsége azonban Magyarcsernyét javasolta. Továbbá, nem volt eléggé világos az új vállalat alapjaihoz való hozzájárulás, valamint azok felhasználási módja sem. A lényeg az, hogy az észrevételeket nem vették teljes egészében figyelembe, vagy pedig megindoklás nélkül elutasították. A legtöbb kifogást Velike Livaden, Vojvoda Stepán és Magyarcsernyén tették az érdekelt dolgozók. Ennek ellenére november 25-én minden munkaszervezetben ki kellett volna írni a referendumot. Ezt azonban csak Szerbcsernyén és Radojevón tették meg. Itt a dolgozók többsége az integrációra szavazott, és teljes egészében elfogadta a tervezetet is. Velike Livaden, Vojvoda Stepán, a Bánát olajgyárban és Magyarcsernyén azért nem írták ki a referendumot, mert nem kaptak kimerítő választ a tervezetre tett megjegyzéseikre. A magyarcsernyei földművesszövetkezetben a dolgozók nem határozhatnak olyan ügyben, amelyet előzőleg a pártalapszervezet nem vitatott meg. Végül úgy határoztak, hogy a politikai bizottság és az integrációt előkészítő bizottság a munkaszervezetek igazgatási szerveivel vitassa meg újra a helyzetet, és minél előbb, de legkésőbb január 25-éig hozzon határozatot. A „rövidzárlat” tehát az előbb felsorolt okok miatt következett be. Egy dolog bizonyos: a község területén minden érdekelt munkaszervezet támogatja a gazdasági integrációt, mert ebben látják a biztosabb jövőt. Minden remény megvan arra, hogy a kérdés hamarosan megoldódik. * H. J. J Közvitán Kikinda statútumtervezete Százhúsz tagja lesz az önigazgatási közösségek tanácsának A kikindai községi képviselő-testület legutóbbi ülésén elhatározták, hogy általános vitát kezdenek a község statútumtervezetéről. A tervezet alapelveiről már ez év augusztusában általános vitát szerveztek. A társadalmi-politikai közösségek, a munkaszervezetek és a választópolgárok ajánlatainak, észrevételeinek alapján dolgozták ki a mostani statútumtervezetet. Az általános vita a jövő év február 15-éig tart. A statútum végleges megszövegezésekor figyelembe kell majd venni azokat a változásokat, amelyeket még ezután foganatosítanak a szövetségi és köztársasági, valamint Vajdaság alkotmányában, illetve alkotmánytörvényében. Ezeket a változásokat a polgárok később vitatják meg. A képviselő-testület ülésén igen élénk vita alakult ki többek között e testület felépítéséről. A statútumtervezet szerint a községi képviselő-testületet az önigazgatási közösségek tanácsa alkotja. A tanács tagjai mindazok a küldöttek, akiket a társult munka alapszervezeteiben dolgozók választanak, valamint azok, akik saját munkaeszközeikkel dolgoznak a mezőgazdaságban, a kisiparban és más tevékenységekben, valamint azok, akikkel társítják munkájukat és munkaeszközeiket. Ezenkívül küldötteket választanak az állami, a társadalmi-politikai szervezetek dolgozói, és azok a polgárok is, akik nincsenek a társult ifiunka alapszervezeteiben, valamint a JSZSZK fegyveres erőinél a szolgálatot teljesítő polgári személyek, és a helyi közösségek dolgozói. Ezek szerint a képviselőtestület önigazgatási közössége tanácsának 120 tagja lesz. Ezeket a küldötteket a következő helyekről választják meg: a társult munka alapszervezetei (70 tag), a nem gazdasági jellegű munkaszervezetek (14), földművesek (8), kisiparosok (2) és a helyi közösségek (26). A képviselő-testület községi tanácsának és honvédelmi tanácsának 15—15 tagja lesz. E két tanács is aktívan részt vesz a képviselő-testület vitájában. Ezek természetesen csak javaslatok, várható, hogy a szövetségi alkotmányban is megváltoztatják a községiképviselő-testület felépítését. Egyesek szerint ugyanis több tanácsra lenne szükség. Kikindai vélemények szerint a helyi közösségek szerepét és hatáskörét is pontosabban meg kellene fogalmazni. Különösen azt, hogy ezek a közösségek honnan és milyen módon merítik a zökkenőmentes munkájukhoz szükséges anyagi eszközöket stb. Az általános vitát a Szocialista Szövetség községi választmánya szervezi a község politikai aktíva bevonásával. A polgárok észrevételeiket, javaslataikat juttassák el a Szocialista Szövetség községi választmányába. P. P. Muzslya: Karl Miklós a titkár A Szervó Mihály Általános Iskola KSZ-alapszervezete az elmúlt héten tartotta tisztújító értekezletét. Az alapszervezet új titkára KARL Miklós történelem szakos tanár, ismert közéleti munkás. I BÄNÄTI HlRÄDÖ SzomÜaf. 1973.dec.i22. Zrenjanínban ma délután A Csokonai Vitéz Mihály szavalóverseny döntője A JMNYE zrenjanini fiókegyesületének rendezésében ma délután 4 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nagytermében megtartják a Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére szervezett szavalóverseny községi döntőjét. A mai döntőn az iskolaversenyek győztes csapatai és szavalói vesznek részt. ______ Sz. B. J!