Magyar Szó, 1973. december (30. évfolyam, 344-359. szám)

1973-12-22 / 350. szám

2. oldal Aki igazán szereti hivatását , falun kielégítheti munka iránti vágyát Beszélgetés dr. Köszó Istvánnal, a tömb Egészségház vezető orvosával Hetilapunk olvasói bizonyára emlékeznek még azok­ra a hírekre, amelyekben tordai tudósítónk jelentette, hogy dr. Kószó István, a falu orvosa, előadást tart va­lamilyen betegségről, járványról, vagy a már megtar­tott előadásról számolt be. Mert Tordán minden évben több ilyen előadásra is sor kerül. Mi ennek az eredmé­nye, mit jelent a szorgalmas orvos és a jól működő egészségház falán, melyek manapság a leggyakoribb megbetegedések. Egyebek között ez iránt érdeklődtünk dr. Kószó Istvántól. Elöljáróban még el kell mondani, hogy Tordának 1941-től — amikor a német megszállók elhurcolták és Törökbecsén kivégezték dr. Netter Angen Jenőt, a falu népszerű zsidó orvosát —, 1958-ig, tehát 17 esztendeig, nem volt állandó orvosa. — Előttem rendszeres meg­előző egészségvédelem nem volt. Csupán a törvény szab­ta időszakos, általános vizs­gálatokra került sor, vagy ha a betegek időnként szüksé­gét érezték, orvoshoz fordul­tak. 1965-ben kerültem Tor­­dára — ismertette dr. Kó­szó , s amennyire időm en­gedte, fokozatosan áttértem a rendszeres vizsgálatra, egészségügyi felvilágosító előadásokra. Ez jó módszer­nek bizonyult, s különösen hatásosak voltak a filmve­títéssel egybekötött előadá­sok. A betegségmegelőzés, a modern orvostudomány el­sődleges feladata. Ezért mind­járt válaszolnék arra is, mit jelent falun dolgozni. Mély meggyőződésem szerint az az orvos, aki szereti hivatását, a fajtai valóban kielégítheti munka iránti vágyát, mert megtalálja a vidék betegsé­gének minden fajtáját. Arról is beszélt, hogy már kezdetben megállapított né­hány heveny­ betegséget: vér­keringési szervek megbete­gedését, szívbajt, tüdőaszt­mát, cukorbajt és néhány esetben tüdővészt is. Meg­állapította úgyszintén, hogy ■korunk újabb keletű beteg­ségei az elhízás, a mértékte­len alkoholfogyasztás és a ................ A túl kimerítő munka is sok embert vesz le lábáról. — Hasznos módszernek ta­rtom, hogy az orvos min­den vizsgálatkor egy kis elő­adást is tart a betegnek. Rendszerint megmagyará­zom, mit kell tennie azon fe­lül, hogy rendszeresen fo­gyasztja a gyógyszert és el­jár a vizsgálatra. Azt mond­ják, hogy valamikor, napon­ta csupán 5—6 beteg jelent­kezett az orvosnál, az ak­kori 4000—4500 lakosú falu­ban. Ez semmi. Ez azt je­lenti, hogy nem volt meg a kellő kapcsolat az orvos és a betegek között. A beszélgetésből megtud­tuk, hogy Tordán igen jó eredményei vannak a be­tegségmegelőző védelemnek, a felvilágosításnak. Ehhez nagymértékben járult hozzá az egészségház személyzeté­nek átlagosnál nagyobb szor­galma és összefogása. dr. Kő­szón kívül még egy általá­nos orvos, továbbá egy fo­gász, két szakképzett ápoló­nő és egy szülésznő dolgozik. Adatokkal bizonyítják, hogy Tordán, de az egész község­ben is, a minimálisra csök­kent a csecsemőelhalálozás, és a gyermekvédelem euró­pai szintre növekedett.­­ Pár évvel ezelőtt külö­nösen szembetűnő volt, hogy az elhunytak 50 százalékát előzőleg szél érte. Ez is szoros összefüggésben van a táplálkozással és általában a rendszertelen életmóddal. Azonnal hozzáláttam a baj mielőbbi megelőzéséhez, a magas vérnyomás leküzdé­séhez. K kemény munkát kö­vetelt ez. Törekvéseimet át­vették munkatársaim is, és közösen folytattuk a meg­előző küzdelmet. Attól kezd­ve minden betegnek mérjük a vérnyomását, ha először jön vizsgálatra. A magas vér­nyomású betegeket átlag kéthetenként ellenőrizzük, és külön kezeljük karton­jukat. Ma körülbelül 300-a­n vannak, és 90 százalékuk rendszeresen jár ellenőrzés­re. Könnyű lenne kiszámíta­ni, hogy milyen gazdasági je­lentősége van e rendszeres vizsgálatnak, de mindenki számára érthető, ha elmon­dom, hogy korábban évente 20-25 szélütött beteg volt a faluban, ma pedig csak ket­tő-három! Ezek is rendsze­rint azok közül kerülnek ki, akik sohasem jelentkeztek vizsgálatra, vagy nem tud­ták, hogy magas vérnyomá­suk van. Esetleg hosszabb ideig nem jelentek meg a rendelőben. Amint mondta, Tordán évente legalább egyszer tart előadást a vérnyomásról. Az első találkozón minden be­tegnek megmagyarázza a ma­gas vérnyomás veszélyét, s azt is, hogy mit követel a megelőzés. Nagy fegyelmet, az orvos utasításainak ma­radéktalan betartását. Nem­csak szélütés a magas vér­nyomás következménye, csu­pán ez a legdrámaibb meg­nyi­lvánulása. A magas vér­nyomás előbb-utóbbi tönk­reteszi a szívet, s az em­ber hosszú éveken át tehe­tetlenné, nagy beteggé válik. — Sikerként könyvelhet­jük el azt is, hogy minden terhes nő időben jelentke­zik a rendelőben. Szülész­nőnk mindenkit ismer, s fő­ként neki köszönhető, hogy a terhes anyák idejében kap­nak tanácsot, s állandó el­lenőrzés alatt vannak. A­lig kisebb rendellenesség esetén a zrenjanini kórház nőgyó­gyászati osztályára utaljuk őket. Ennek az az eredmé­nye, hogy évek óta semmi­lyen komplikáció nem tör­tént szüléskor. Sokoldalú munkánkra vall, hogy a nem kívánatos terhesség a mi közbenjárásunkkal meg­szakítható, azután a fiata­loknak általános nemi fel­világosító előadásokat tar­tunk , s mindennek igen jó eredményei vannak. Az­után itt kell megemlíteni, az iskolásgyermekek rendsze­res vizsgálatával sok defor­mációt fedtünk fel olyan, időszakban, amikor még könnyebben kiküszöbölhetők. Véleménye szerint a falu­si orvos munkája annyiban nehezebb a városiétól, hogy szembe találja magát úgy­szólván minden betegséggel. Itt azután fel kell találnia magát, s ha gyakorló orvos a „tűzvonalba­n” nem állja meg a helyét, akkor ez nagy vesztesége a falunak. Mert neki kell nyújtania az első szükséges orvosi segélyt, s ha ez késik, vagy nem meg­felelő, akkor később már a szakorvos sem segíthet a be­tegen. Végül elmondta még, hogy nagyon jó az együtt­működés a helyi társadalmi­­politikai szervezetekkel. Új­­egészségházat kapott a falu, csak még az új berendezés hiányzik, hogy még tökéle­tesebb legyen a munka. Sze­rinte ismét ebben a helyi kö­zösség támogatására van szükség, s közköltségből kel­lene beszerezni a kívánatos, s annyira fontos új felsze­reléseket. TÖRKÖLY István Dr. Kószó István Ötven évvel ezelőtt alakult meg a Vöröskereszt pionír- és fiúsági alosztálya Alkalmi ünnepség Kikindán Jelentős évfordulót ünne­pel a napokban a Vöröske­reszt kikindai pionír- és if­júsági alosztálya. Alkalmi ünnepség keretében emlé­keztek meg az öt évtizeddel ezelőtt megalakult alosztá­lyokról. Rövid beszámolót olvastak fel a szervezet tör­ténetéről, jelentőségéről, és méltatták a kikindai pioní­rok és fiatalok eredményeit. Kikindán kilencezer tagja van a Vöröskereszt pionír- és ifjúsági alosztályának. Nem tévedünk, ha azt mond­juk, hogy ők alkotják a szer­vezet fő erősségét, csaknem minden munkavállalásból ki­veszik részüket. Bizonyos nehézségek csupán a község­hez tartozó falvakban je­lentkeznek, mert egyes helye­ken igen rosszul halad a szervezet tömegesítése. A leg­jobb falusi szervezet a kis­oroszi és a szajáni. Ezekben a helységekben a pionírok és az ifjúsági tagok odaadó munkája minden elismerést megérdemel. Ma már szinte elképzelhetetlen e humánus tömegszervezet munkája a pionír- és ifjúsági alosztály tevékenysége nélkül. Ezért a jövőben még több fiatalt kell bevonni a munkába. Az alkalmi ünnepség szó­rakoztató része is igen jól sikerült. A helybeli általá­nos iskolák tanulói vettek részt benne szerbhorvát és magyar nyelvű énekszámok­kal, szavalatokkal. A Huma­nizmussal a békéért című pályázat díjnyertesei felol­vasták írásaikat. A legszebb írás szerzője Bora Gavric, a Žarko Zren­janin Általános Iskola tanulója. Rajta kí­vül még értékes könyvjuta­lomban részesültek a követ­kező tanulók: Drágán Krsto­­nošić, Sári Kornélia, Lapa József, Slobodanka Matic, Zora Injac és Ivánka Cub­­ric. A pionírok és az ifjúság tevékenységének szervezésé­vel foglalkozó bizottsá­gban végzett sokévi eredményes munkájukért a Vöröskereszt tartományi szervezete elis­merő oklevelet adományo­zott a következő tagoknak: Marica Gligorin, Radmila Dražeć, Anka Krstonošič, Smiljana Krasic, Milenko Santovac, Andra Radibrato­­vic, Nada Lakas, Tóth Kása Rozália, Bíró Ilona és Tóth Kszenia. P. P. új vezetőség a magyarittahéi ÁSZ-ben A magyarittahéi ifjúsági szervezetben a múlt héten megejtették a választásokat. A vezetőséget felmentették. A tagság egyetértett abban, hogy eddig nem voltak elég tevékenyek és a jövőben a szervezetre nagyobb felada­tok várnak. Új vezetőséget választottak: elnök Kolozs­vári Sándor, titkár Hertelen­­di Éva, pénztáros Zima Já­nos. A többi tagok: Rácz Jó­zsef, Kucora Tamás, Deák Mária, Varga Sándor, Szen­te József és Szabó Sándor. H. N. Ma este a törökbecsei amatőrszínházban Hideg szél fúj Ma este a törökbecsei ama­tőrszínházban HIDEG SZÉL FÚJ címmel magyar nóta és népdalest lesz. A népsze­rű törökbecsei amatőr éneke­sek közül fellép SMIDT Ist­ván, GYÖRKI István, BITÓ Rózsa, VRESNYÁK Margit és mások. A műsorban vi­dám jelenetek is szerepel­nek és fellép az amatőrszín­ház népi tánc­csoportja, Cso­mör János vezetésével. Jegyek a színház pénztá­ránál kaphatók. Magyarcsernye Hol a rövidzárlat az integrációban A KSZ községi választmányának üléséről kedden­ ülést tartott a KSZ magyarcsernyei községi választmánya, s egyebek kö­zött a folyamatban levő vá­lasztásokkal foglalkozott. A magyarcsernyei községben már néhány helységben meg­tartották az­­ alapszervezeti választásokat, a többi hely­ségben pedig folyamatban vannak. A községi statútum­ügyi bizottság meghatározta a választási kritériumokat. A községi szervekben is meg­határozták a küldöttek szá­mát, a KSZ községi választ­mányának továbbra is 75 tagja lesz, a községi párt­­bizottságnak pedig 15. A XV. tartományi értekezletre a község 2 küldöttet választ, a VII. szerbiai kongresszusra egy küldöttet, a JKSZ X. kongresszusára pedig szintén egy küldöttet. Az alapszer­vezetekben a választásokat december 20-áig kellett, a községi szervekben pedig január 25-éig kell megtarta­ni. Ez idő alatt tagokat kell jelölni a felsőbb fórumokba. A napirend második pont­jában szó volt a község te­rületén tervezett gazdasági integrációról. A KSZ községi választmánya ugyanis már régóta szorgalmazza a kérdés megoldását. Ez év második felében megalakították az in­tegrációt előkészítő gazdasá­gi bizottságot. Ez elkészítette a tervezetet, a községi vá­lasztmány megvitatta és a gazdasági szervezetekhez is eljuttatta véleményezésre. Az­ észrevételekkel együtt is­mét visszakerült további ér­tékelésre.­ A község minden munkaszervezete helyeselte az integrációt, de megjegy­zéseket tettek egyes szaka­szokra. Többek között a leendő gazdasági vállalat központjá­val kapcsolatban is volt sok megjegyzés. Felrótták a bi­zottságnak, hogy előre meg­határozta, hol lesz az új szervezet központja, habár ezt a munkaszervezeteknek kellett volna megállapítani­uk. A bizottság szerint a központ Szerbcsernyén lesz, a vállalatok többsége azonban Magyarcsernyét javasolta. Továbbá, nem volt eléggé vi­lágos az új vállalat alapjai­hoz való hozzájárulás, vala­mint azok felhasználási módja sem. A lényeg az, hogy az ész­revételeket nem vették tel­jes egészében figyelembe, vagy pedig megindoklás nél­­kül elutasították. A legtöbb kifogást Velike Livaden, Voj­­voda Stepán és Magyar­­csernyén tették az érdekelt dolgozók. Ennek ellenére no­vember 25-én minden mun­kaszervezetben ki kellett vol­na írni a referendumot. Ezt azonban csak Szerbcsernyén és Radojevón tették meg. Itt a dolgozók többsége az integrációra szavazott, és tel­jes egészében elfogadta a tervezetet is. Velike Livaden, Vojvoda Stepán, a Bánát olajgyárban és Magyarcser­­nyén azért nem írták ki a referendumot, mert nem kap­tak kimerítő választ a terve­zetre tett megjegyzéseikre. A magyarcsernyei földmű­vesszövetkezetben a dolgo­zók nem határozhatnak olyan ügyben, amelyet elő­zőleg a pártalapszervezet nem vitatott meg. Végül úgy határoztak, hogy a politikai bizottság és az integrációt előkészítő bizottság a munkaszerveze­tek igazgatási szerveivel vi­tassa meg újra a helyzetet, és minél előbb, de legké­sőbb január 25-éig hozzon határozatot. A „rövidzárlat” tehát az előbb felsorolt okok miatt következett be. Egy dolog bizonyos: a község te­rületén minden érdekelt munkaszervezet támogatja a gazdasági integrációt, mert ebben látják a biztosabb jö­vőt. Minden remény megvan arra, hogy a kérdés hamaro­san megoldódik. * H. J. J Közvitán Kikinda statútumtervezete Százhúsz tagja lesz az önigazgatási közösségek tanácsának A kikindai községi képvi­selő-testület­ legutóbbi ülé­sén elhatározták, hogy álta­lános vitát kezdenek a köz­ség statútumtervezetéről. A tervezet alapelveiről már ez év augusztusában általános vitát szerveztek. A társadal­mi-politikai közösségek, a munkaszervezetek és a vá­lasztópolgárok ajánlatainak, észrevételeinek alapján dol­gozták ki a mostani statú­tumtervezetet. Az általános vita a jövő év február 15-éig tart. A sta­tútum végleges megszövege­zésekor figyelembe kell majd venni azokat a változá­sokat, amelyeket még ezután foganatosítanak a szövetsé­gi és köztársasági, valamint Vajdaság alkotmányában, il­letve alkotmánytörvényében. Ezeket a változásokat a pol­gárok később vitatják meg. A képviselő-testület ülésén igen élénk vita alakult ki többek között e testület fel­építéséről. A statútumterve­zet szerint a községi képvi­selő-testületet az önigazga­tási közösségek tanácsa al­kotja. A tanács tagjai mind­azok a küldöttek, akiket a társult munka alapszerveze­teiben dolgozók választanak, valamint azok, akik saját munkaeszközeikkel dolgoz­nak a mezőgazdaságban, a kisiparban és más tevékeny­ségekben, valamint azok, akikkel társítják munkáju­kat és munkaeszközeiket. Ezenkívül küldötteket válasz­tanak az állami, a társadal­mi-politikai szervezetek dol­gozói, és azok a polgárok is, akik nincsenek a társult ifiunka alapszervezeteiben, valamint a JSZSZK fegyve­res erőinél a szolgálatot telje­sítő polgári személyek, és a helyi közösségek dolgozói. Ezek szerint a képviselő­­testület önigazgatási közös­sége tanácsának 120 tagja lesz. Ezeket a küldötteket a következő helyekről választ­ják meg: a társult munka alapszervezetei (70 ta­g), a nem gazdasági jellegű mun­kaszervezetek (14), földmű­­vesek (8), kisiparosok (2) és a helyi közösségek (26). A képviselő-testület köz­ségi tanácsának és honvédel­mi tanácsának 15—15 tagja lesz. E két tanács is aktívan részt vesz a képviselő-testü­let vitájában. Ezek természetesen csak javaslatok, várható, hogy a szövetségi alkotmányban is megváltoztatják a községi­­képviselő-testület felépítését. Egyesek szerint ugyanis több tanácsra lenne szükség. Ki­kindai vélemények szerint a helyi közösségek szerepét és hatáskörét is pontosabban meg kellene fogalmazni. Kü­lönösen azt, hogy ezek a kö­zösségek honnan és milyen módon merítik a zökkenő­­mentes munkájukhoz szüksé­ges anyagi eszközöket stb. Az általános vitát a Szo­cialista Szövetség községi vá­lasztmánya szervezi a község politikai aktíva bevonásával. A polgárok észrevételeiket, javaslataikat juttassák el a Szocialista Szövetség közsé­gi választmányába.­­ P. P. Muzslya: Karl Miklós a titkár A Szervó Mihály Általá­nos Iskola KSZ-alapszerve­­zete az elmúlt héten tartot­ta tisztújító értekezletét. Az alapszervezet új titkára KARL Miklós történelem szakos tanár, ismert közéle­ti munkás. I BÄNÄTI HlRÄDÖ SzomÜaf. 1973.dec.i22. Zrenjanínban ma délután A Csokonai Vitéz Mihály szavalóverseny döntője A JMNYE zrenjanini fiók­egyesületének rendezésében ma délután 4 órakor a Pe­tőfi Sándor Művelődési Egye­sület nagytermében megtart­ják a Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére szervezett szava­lóverseny községi döntőjét. A mai döntőn az iskolaver­senyek győztes csapatai és szavalói vesznek részt. ______ Sz. B. J­­!

Next