Magyar Szó, 1974. január (31. évfolyam, 1-13. szám)

1974-01-03 / 1. szám

4 Zomba Takarékoskodás — újévkor is A zombori községben a szilveszter kitűnő hangulat­ban telt el — így foglalhat­nánk össze mindazt, amit a község vendéglőiben láttunk, illetve az ünnep utáni napon összegezésül hallottunk. A leghangulatosabb és ta­lán a legdrágább szilveszteri mulatságot a zombori Slobo­­da-szálló kristálytermében rendezték: több mint 300 em­ber búcsúzott az óévtől, a vendégeket Necužat Savkovic és a Kalimero Együttes szó­rakoztatta. Vidám volt a han­gulat a zombori hadsereg­otthonban, a Víkend Étte­remben, a Backában és a Zombor környéki vendéglők­ben is, így többek között a bezdáni Csárdában, a bezdá­­ni Turist Vendéglátóipari Vállalat Gidran vendéglőjé­ben (250 vendég szórakozott, magyarországi énekesek lép­tek fel), továbbá a sztúpári Motelban és a többi szóra­kozóhelyen is. Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenesen külföldön dol­gozó munkások az idén ki­sebb számban ünnepeltek itthon, ugyanis a község mintegy 3000 külföldön dol­gozó munkása közül többen nem jöttek haza attól tartva, hogy esetleg elveszítik kül­­­­földi munkahelyüket. A vendéglőkben az idén a számítások szerint keveseb­ben voltak, takarékosságból többen otthon, családi kör­ben várták az új évet. Zomborból különben mint­egy 30-an Baján, a szomszé­dos testvérváros vendéglői­ben, éttermeiben köszöntöt­ték az 1974-es évet. Az idén kevesebben utaztak Buda­pestre, ami valószínűleg az üzemanyag megdrágulásával és a kilátásba helyezett szi­gorúbb vámszabályokkal ma­gyarázható. Az ünnepek alatt Zomborban nem történt ki­hágás, a mentőknek nem akadt dolguk. Az első zombori polgár az idén kedden délután fél 4- kor született. Slavica Džunić egészséges fiúgyermeknek adott életet. Zombor központja ez alka­lommal is ünnepi díszbe öl­tözött, a Testvériség-Egység térre fenyőfákat állítottak, a munkaszervezetekben, az is­kolákban, a vállalatokban pedig a Télapát köszöntötte a dolgozók legkisebb családi­­tagjait, az idén talán vala­mennyivel szerényebb aján­dékkal, mint az előző évben. T. L. Szabadkán már december 30-án megkezdődtek az újévi ünnepségek. A gyermekek örömteli kacajától voltak hangosak az óvodák, az is­kolák, a helyi közösségek: a télapó 15 500, sokféle fi­nom édességgel teli csoma­got osztott­­ ki puttonyából a 3—11 éves gyermekek kö­zött az alkalmi műsorok ke­retében. Az ajándékcsomago­kat a községi képviselő-tes­tület, a gyermekvédelmi alap, a társadalmi-politikai szervezetek, vállalatok és in­tézmények vásárolták több száz ezer dinár értékben. Emellett számos munkaszer­vezetben is rendeztek tél­apó-ünnepséget. Ugyanaznap este egyeme­­letnyi magasságú télapó vár­ta a gyermekeket az impo­záns Kultúra Székháza előt­ti parkban, amelynek óriási fenyői fényárban úsztak. A gyermekek nagy örömére a szép ünnepi környezetben három napon át esténként rajzfilmeket vetítettek, és színpompás tűzijátékot ren­deztek. A felnőttekre is gondoltak a munkaszervezetek. A ke­reskedelmi vállalatok min­dent megtettek, hogy az ün­nepi asztalról ne hiányozzék a jó étel és ital. A Novem­ber 29. Húsárugyár gondos­kodott róla, hogy ne legyen hiány sült malacban, sőt még 50 darab idény eleji bá­rányt is vágott. A vendéglőkben és intéz­ményekben már a hét elején lefoglalták a szabad helye­ket, és nagyon sokan külföl­di szórakozóhelyeket válasz­tottak szilveszterezésre. Jóllehet az eső elolvasztot­ta a havat, akárcsak a ko­rábbi években, kitűnő szil­veszteri hangulatban ünne­peltek a szabadkaiak. Akik családi kör helyett nagyobb társaságra vágytak, a műve­lődési egyesületekben vagy az ismertebb vendéglőkben mulattak legjobban. A több­ség azonban odahaza, családi körben és persze, a tévé mel­lett szilveszterezett. Bizakodó hangulat a sikeres gazdasági év végén A szilveszteri jó hangula­tot fokozta az afeletti öröm, hogy a munkaszervezetek­ben sikerrel megbirkóztak a gazdaságszilárdítási felada­tokkal. A megpróbáltatások évének ígérkezett a tavalyi, azonban a szervezett társa­dalmi erőknek, a Kommunis­ta Szövetségnek gazdaságpo­litikai és szociálpolitikai cél­kitűzéseit megvalósítva, a munkaszervezetek fenntartot­ták a termelés növekedésé­nek aránylag gyors ütemét. Tavaly is, akárcsak a koráb­bi években 7,5 százalékkal növekedett a termelékeny­ség, 4,1 százalékkal a foglal­koz­tatottság, több mint 24 százalékkal a munkaszerve­zetek összjövedelme, na­gyobb volt a felhalmozás, és növekedett a személyi jöve­delem. Tavaly már 1000 dinár volt a legkisebb személyi jö­vedelem. A társadalmi szer­vezetek kezdeményezésére a községi képviselő-testület úgy határozott, hogy ez év január 1-étől a legkisebb személyi jövedelem nem le­het alacsonyabb 1200 dinár­nál. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók életszínvonalának növelésére tett erőfeszítések nem voltak tiszavirág-éle­­tűek, és továbbra sem lany­hulnak. VALIHORA István Szabadka jó hangulat a tavalyi lavrikasikerek után Tizenötezer csomag a télapó puttonyából Boldog új évet 4. oldal Becse Bsay I év első Isiit Becse apraja-nagyja vi­dám hangulatban köszöntöt­te az új esztendőt. A kicsi­nyek számára a télapó hoz­ta a legtöbb örömet. Az óvo­dákban, napközikben, isko­lákban, munkaszervezetek­ben és intézményekben meg­jelentek ajándékkal a tél­apók. Voltak azonban isko­lák, melyek tanulói nem azért várták a télapót, hogy ajándékot vigyen nekik, ha­nem ellenkezőleg, ők adtak ajándékot. így a becsei Sa­mu Mihály iskola pionírszer­vezetének tagjai, lemondva egyheti zsebpénzükről, az éhező indokínai és afrikai gyermekek számára gyűjtöt­tek, s megkérték a télapót, hogy jókívánságaikon kívül szolidaritásuk jelét, a pénzt is továbbítsa távol élő paj­tásaiknak. A péterrévei álta­lános iskolások egy csoport­ja a becsei aggokházát láto­gatta meg, rövid kis műsor­ral és szerény ajándékaik­kal nagy örömet okoztak az idős embereknek. Az otthon lakóit egyébként a becsei Univerzal Kereskedelmi Vál­lalat is megajándékozta cso­magokkal. A vendéglők és egyéb szó­rakozóhelyek zsúfolásig meg­teltek, de a többség odahaza családi vagy baráti körben köszöntötte az új esztendőt. Továbbá többen külföldre utaztak. Így például a köz­ségi képviselő-testület kol­lektívájának egy része Be­cse testvérvárosában, a ma­gyarországi Szekszárdon töl­tötte az ünnepelt Mindenütt vidám volt a hangulat. Így például a Fadip alsóparki vendéglőjében még elsején reggel 8-kor is javában állt a bál. Jó hangulatról tudó­sítottak bennünket a város legnagyobb vendéglőjéből, a Zadrugalból, a Tisza Halász csárdából, a Pannónia Étte­remből, a II. kerületi műve­lődési otthonból, Péterrévé­­ről, Bácsföldvárról. Azok sem panaszkodtak, akik oda­haza, a televízió mellett szó­rakoztak. Az új év első napján ki­halt volt a város, a szemer­kélő eső és persze az átmu­latott éjszaka odahaza tar­totta az embereket. Csak es­tefelé élénkültek meg az ut­cák, ismerőseikhez és a szó­rakozóhelyekre siető páro­kat lehetett látni. A belügyi titkárság és a tűzoltóság ügyeletesei nyu­godtan ünnepelhettek. Nem volt tűz, verekedés, rend­bontás, és a csúszós utak ellenére komolyabb baleset­ről nem érkezett jelentés. A szülőotthon ügyeletes orvo­sának és szülésznőjének sem volt sok dolga. Az óév utolsó szülöttje egy kisfiú, 31-én reggel 5 órakor jött a világra, az idei év első szü­löttje, egy kislány, pontosan huszonnégy órával később, 1-én reggel 5 órakor jött a világra. A kislány és édes­anyja, Milica Dimitrijević becses háziasszony kitűnően érzi magát. -ber­­ mm- ■ Attlll V aEilEl IP: i/ ш __________________ A temeriniek igen jó hangulatban szilvesztereztek MÄ43YAB SZ. Csütörtök, 1974. jan. 3. Zrenjanin vidáman ünnepelt A vörös Zrenjanin ezúttal nem öl­tözött díszbe, az óévtől való búcsúzás takarékosság je­gyében zajlott le. Ennek el­lenére a hagyományokhoz híven vidáman ünnepelt Bá­nát legnagyobb városa­. A kereskedelem minden eddiginél jobban felkészült az ünnepekre, és a szokásos to­longás, a sorban állás ezút­tal elmaradt. E gazdasági ág integrációja tehát sikeresen kezdődött. Az óév utolsó nap­jaiban igen sok munkaszer­vezetben újévi ajándékokat — különféle háztartási esz­közöket — és jövedelemtöbb­letet osztottak a dolgozók­nak. Néhány gazdasági szer­vezet, így például a piac munkaközössége, a BEK Hús­feldolgozó Üzem és az écskai halgazdaság figyelemre mél­tó forgalmat bonyolított le. A piacról — amire senki sem számított — napok alatt el­tűnt a rengeteg fenyőfa, a BEK 1500 kismalacot szállí­tott húsboltjaiba, és ez is percek alatt elfogyott. Az écskai halgazdaság 10 száza­lékkal olcsóbban adta a hal kilóját, több mint 10 tonna vevőre talált. Külföldre — ez várható is volt — csupán néhány csa­lád utazott. A községi turisz­tikai szövetség szervezésében mindössze egy autóbusz in­dult Szegedre, a Putnik Uta­zási Iroda pedig csak néhány jelentkező részére szervezte meg a zlatibori, a trogiri, a spliti és a Vrnjačka Banja-i szilveszterezést. Leszögezhetjük tehát, hogy legtöbben családi körben bú­csúztak az óesztendőtől. Ennek ellenére a vendéglá­tóipar sem panaszkodhat, ha­bár konzumációs árai — 150 —250 dinárig terjedtek — elég borsosak voltak, bőven akadt vendégük. Legtöbben a Vojvodina Szállodában és a Lala Motelban ünnepeltek. Mindkét helyre a hazai ital- és ételkülönlegességek, vala­mint a jó zene vonzotta a vendégeket. Jó hangulat volt továbbá a Kristal éttermé­ben ,az écskai kastélyban, a melencei Motelban, a szoko­­láci nyaralóban stb. A Cent­­ral-szállóban pedig a Banat Kereskedelmi Vállalat dolgo­zói közössége búcsúzott az óévtől. Ugyancsak vidám hangulatban ünnepeltek a zrenjanini és a muzslyai Pe­tőfi Kör, az ifjúsági otthon és a helybeli iskola vendégei is. A zrenjanini kórházban rendes mederben folyt az élet. Legtöbb munkája a szü­lészeti osztálynak volt. Az új esztendő első nyolc órája alatt négy gyermek — két fiú- és két leánygyermek jött a világra. A boldog anyák: Radmila Sarmaz zre­njanini ápolónő, Milica Da­­vidov velencei kereskedő, Dušk­a Ninkov zrenjanini pe­dagógus és Stanlija Jankov perlezi háziasszony. Az elő­ző kettőnek fia, az utóbbi kettőnek pedig leánya­ szüle­tett. A tűzoltók és a belügyi titkárság dolgozói hangsú­lyozzák, hogy kimondottan nyugodt éjszakájuk volt. Közlekedési szerencsétlenség — négy kisebb összekoccaná­son kívül — nem történt. — (b­) Forgalmas volt a határ­­átjáró Horgosnál 1973-ban több mint két­millió utas lépte át a határt Rendkívül nagy volt a forgalom a Horgos—Rösz­­ke határátjárón az óév utolsó napjaiban. A határ­szervek nem vezettek pon­tos listát, annyi azonban bizonyos, hogy több mint 30 000-ren keltek át. Na­gyon sok észak-bácskai la­kos szilveszterezett a ma­gyarországi vendéglők egyi­kében. Meglepően sokan utaztak a Putnik és a Kompas utazási irodák szervezésében. Sokan te­hát most autóbuszon kel­tek át, máskor pedig a sze­mélygépkocsik utasai vol­tak többségben. Érdekes adatot tudtunk meg a horgosi átjárón: az óév utolsó napján kelt át a kétmilliomodik utas. A jugoszláv határszervek nem jegyzik pontosan, há­nyan lépik át a határt, így aztán ezt a kis ünnepséget a magyar oldalon tartot­ták. A kétmilliomodik utas nevét nem sikerült megtudnunk, csak annyit, hogy egy személygépkocsi két utasa kapta a 2000 fo­rintnyi ajándékot. Az egyik utas jugoszláv ál­lampolgárságú, férfi, a má­sik pedig USA-állampol­­gárságú nő volt. A közeljövőben a horgo­si határátjáró forgalma minden valószínűség sze­rint tovább fog növeked­ni, s így az idén feltehe­tően a kétmilliós rekordot is megdöntik.

Next