Magyar Szó, 1974. január (31. évfolyam, 14-29. szám)

1974-01-16 / 14. szám

2. oldal Az Amaan stadionban nagy parádéval megünnepelték a zanzibára forradalom tizedik évfordulóját. A menet élén katonák haladtak. A felvonulást Abboud Jumbe Mwinyi elnök is végignézte Leálltak az angol vonatok Huszonnégy órás sztrájkba léptek a mozdonyvezetők • Naponta egymillión font veszteség éri az ország gazdaságát Londonból jelenti a Tanjug. Tegnap reggelre elnéptelenedtek az angliai vasútállomások: több tízezer szerelvény vesztegelt a peronokon. A mozdonyvezetők ugyanis 24 órás általános sztrájkba léptek, mert az igazgatóság nem hajlandó tárgyalni béremelési követelésükről. A sztrájk miatt tovább romlott az ország egyébként is súlyos gazdasági helyzete. Hétfőn félbeszakadtak Heath miniszterelnök és a szakszervezeti vezetők tárgyalásai. A szénbányászok 33 százalékos béremelést követelnek, a kormány viszont — infláció elleni politikájára hivatkozva — csak 10 százalékot hajlandó megadni. Nagy-Britannia válságos helyzetben van: a gazdasági vállalatok csak három napot dolgoznak hetente és naponta körülbelül egymilliárd font veszteséget szenvednek. Az ideiglenes munkanélküliek száma egyre nő, s februárra valószínűleg eléri a 3,5 milliót. A munkaközvetítő hivatalok előtt hosszú sorok állnak, akik ideiglenesen munka nélkül maradtak, munkanélküli pótlékra várnak. A válságnak politikai következményei is vannak. A legfontosabb valószínűleg az lesz, hogy két-három héten belül kiírják a rendkívüli választásokat. A pártgépezetek nagyban készülődnek a választásokra. Brazília terjeszkedik az Amazonas mentén? A brazil lapok cáfolják az ezzel kapcsolatos venezuelai, bolíviai és argentínai híreket A brazil sajtó erélyesen elutasítja a vádat, amely szerint az Amazonas mentén húzódó határon a brazil hadsereg hódító hadműveleteket indított. A Jornal do Brasil című lap hírmagyarázata szerint minden alapot nélkülöznek a Venezuelából, Bolíviából és Argentínából érkező hírek. A lap elismeri, hogy a brazil hadsereg nagy hadgyakorlatot, tart a 3,5 négyzetkilométernyi területű Amazóniában, amely Bolíviával, Peruval, Kolumbiával, Venezuelával és Guayanával határos. Leszögezi azonban, a nagygyakorlatnak pusztán az a célja, hogy feltárja az őserdők stratégiai lehetőségeit. A Pravda cikke a Ciprus ellen folyó imperialista tevékenységről Sok nyugati lap kampányszerűen cikkezik a ciprusi külföldi katonai támaszpontok megtartása érdekében — írja a Pravda című moszkvai lap athéni tudósítója. A kampány egybeesik Grivasz tábornok fegyveres alakulatainak terrortevékenységével. A Pravda szerint Grivaszt évekig támogatták a külföldi imperialista körök azzal a megfontolással, hogy közreműködésével megtarthatják a külföldi katonai támaszpontokat Cipruson. „Ciprus tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, és joga van rá, hogy felszámolja a területén levő katonai támaszpontokat. A ciprusi kormány és a demokratikus közvélemény szerint a szigetország demilitarizálása fontos feltétele Ciprus szabadságának, függetlenségének és fejlődésének” — írja a Pravda. MAGYAR SZ.6 Szerda, 1974. január 16. Finnország lemondta a Chilének ígért hitelt A finn kormány felbontotta azt a 15 millió dollár értékű hitelegyezményt, amelyet tavaly kötött meg Allende chilei elnök kormányával. Döntését azzal indokolta meg, hogy Chilében megváltoztak a feltételek, amelyeknek alapján a hitelt folyósítani kellett volna. Kísérletek az energiaválság enyhítésére , nagy remény: tarás stérül Ma már senki sem hisz abban, hogy a közel-keleti konfliktus elmúltával megszűnik majd a mostani kőolajkrízis is. Ehhez túl kevés kőolaj van a világon és nem is oszlik meg egyenletesen a földön. A szakértők általában úgy vélik, hogy századunk végéig — ha a kőolajigény évről évre az eddigi ütemben növekszik — kimerülnek a világ kőolajtartalékai, a benzint pedig addig nem lehet teljesen más hajtóanyaggal helyettesíteni. A benzint, ezt az annyira nélkülözhetetlen víztiszta folyadékot ma kőolajból nyerik, szakaszos lepárlással és krakkolással, a nagy szénhidrogén-molekuláknak nagy nyomása és magas hőmérséklet segítségével végzett kisebb molekulákra való felbontásával. Érthető tehát, hogy a kőolajkrízissel kapcsolatban ma egyre gyakrabban hallunk a mesterséges benzin előállításáról, az egyelőre még elegendő mennyiségben rendelkezésre álló szénből. A szén cseppfolyósítása, illetve átalakítása benzinné nem új elgondolás. F. Bergius már 1913-ban szabadalmaztatott egy eljárást, amelylyel a nagy mennyiségben előforduló barnaszénből aránylag egyszerű módon lehet benzint nyerni. 1927 és 1944 között a világhírű németországi Leuna-művekben ezzel az eljárással már nagyban gyártottak barnaszénből benzint. A barnaszén, a fiatalabb kőszén, sőt a tőzeg is sok olyan nagy molekulájú szénvegyületet tartalmaz, amelyekben kevés a hidrogén. Bergius eljárása szerint az ilyen szenet először megőrlik, nehézolajjal péppé keverik, ehhez katalizátorokat adnak, azután a keveréket csaknem 12 méter magas kemencékben 200—700 atmoszféra nyomás alatt 410 Celsius-fokra hevítik, miközben hidrogént adagolnak bele, így az ásványi szénből a benne levő elemi szénnek csaknem 97 százalékát lehet benzinszerű anyaggá átalótonna szénből tonna benzinkítani, azaz 4 tonna szénből körülbelül 1 tonna benzin nyerhető. 1925-ben két másik német vegyész, Fischer és Tropsch más eljárást dolgoztak ki szintetikus benzin előállítására. Találmányukat „Kogazin-eljárás” néven szabadalmazták, ma világszerte Fischer—Tropsch eljárásnak nevezik. Ők kokszból vagy szénből először vízgázt állítanak elő. Ez a színtelen, igen mérgező, főleg szérnmonoxidból és hidrogénből álló gáz gázgenerátorokban igen egyszerűen állítható elő, ha izzó szénen vízgőzt áramoltatnak át. A szén ekkor a víz oxigénjével szénmonoxiddá egyesül, a hidrogén pedig felszabadul. A megtisztított vízgázt kontaktkemencébe vezetik, amelyben 7—12 atmoszféra nyomás és 200 Celsius-fokos hőmérséklet hatására, ugyancsak katalizátor közvetítésével, különféle szénhidrogének keveréke képződik, ebből pedig krakkolással és szakaszos lepárlással benzint nyernek. A szén cseppfolyósításának, a szintetikus benzin gyártásának egyik legmodernebb módját 1951-ben Kölbel és Engelhardt dolgozta ki. Eljárásuk szerint valamilyen szénmonoxidot tartalmazó gázt — például a kohókból kikerülő torokgázt — vízgőzzel keverik és ezt a gázkeveréket dolgozzák fel tovább: közönséges, vagy a közönségesnél alig valamivel nagyobb nyomás alatt 180—200 Celsius-fok közti hőmérsékleten katalizátor fölött vezetik el. Ekkor benzin, paraffin és más szénhidrogének képződnek belőle, így 1 köbméter szénmonoxidból 215 pontnyi szénhidrogén-keverék nyerhető, amely azután a szokott módon, krakkolással és szaggatott lepárlással benzint ad. Az eljárás tehát némileg a Fischer—Tropsch-féléhez hasonló, csak a drága hidrogén helyett olcsó vízgőzt használnak. Ezeknek az eljárásoknak persze világszerte különféle — csak apróbb részletekben különböző változatai vannak. A vegyészek azonban, ma inkább mint valaha, tovább dolgoznak az emberiség nagy reményének, a szén cseppfolyósításának még egyszerűbb és racionálisabb megvalósításán. kisdiák is tudja, hogy menynyire nehezek és aránylag mennyire kevés energiát szolgáltatnak a legjobb battériák is. Militky azonban továbbra is kitartóan kereste a céljainak megfelelő villanymotort, battériát és repülőgépet. Az utóbbira akadt rá legkönnyebben: Brditschka HB—3 jelzésű motoros vitorlázórepülőgépét találta megfelelőnek. Ehhez egy 10 kilowattos Bosch gyármányú villanymotort választott ki, az energiát szolgáltató különleges battériát nikkelkadmium akkumulátorokból állította össze. A battéria megszakítás nélkül 8 percen át tarthatja üzemben ezt a motort. Ezekből az alkotórészekből építette meg Militky és Brditschka a világ első elektromos repülőgépét, az MB—1-et, amely már az első próba alkalmával, 1973. október 21-én pilótájával együtt elegánsan 300 méter magasra emelkedett, és 9 perc után simán földet ért. Ez alkalommal Heino Brditschka irányította a gépet. Ezzel megszületett az elektromos repülőgép, amely embert is vihet a magasba. A jövő dönti majd el, hogy az MB—1 új korszak kezdetét jelenti-e a repülőgépgyártásban, vagy csak technikai érdekesség marad. Ma még megoszlanak erről a vélemények, és biztos, hogy még sokáig nem fognak elektromos Jumbo-jeteket építeni. A teljesen zajmentes, a környezetet egyáltalán nem szennyező, robbanás- és tűzbiztos, könnyen kezelhető és üzembiztos MB—1 elektromos repülőgép azonban valószínűleg mégsem marad csak érdekes technikai alkotás, hanem talán úttörő találmány lesz. üstökösök A tudomány, a vallás és a babona háromszögében (id Dr. Eberty, a cikk írója, azonban nemcsak az emberiségért aggódott, hanem azoknak a lényeknek a sorsáért is, amelyek az üstökösön élnek: „Ha az üstökösön létezik élet — s van-e, aki teljes meggyőződéssel tagadni meri létezését —, az ottani lények mindenképpen eltérnek a földi embertől testileg, szellemileg és életkörülményeikben is. Az 1680. évi üstökös lakosai olyan közel kerültek a Naphoz, hogy az üstökös felületén legalább kétszázszor magasabb volt a hőmérséklet, mint az izzó vas hőmérséklete, s miután az üstökös eltávolodott a Naptól, bizonyára olyan dermesztő hideg lett rajta, hogy azt a mi viszonyaink között el sem tudjuk képzelni. Az ilyen nagy hőmérsékleti ingadozásokat csak olyan lények képesek elviselni, amelyek egyben pingvinek és tevék.” 1910 után — mint minden alkalommal, amikor a Halley-üstökös „dolgavégezetlenül” folytatta útját, anélkül, hogy bármiféle hatást is gyakorolt volna a többi életre — csakhamar megnyugodtak a kedélyek. Minden csoda három napig tart — állítja a szólás-mondás. Az üstökös csakhamar feledésbe merült. 1939-ben azonban terven felül és minden várakozás ellenére ismét megjelent, hogy újból felzaklassa a világot. Ezúttal azonban nem az égbolton, hanem a filmvásznon. Franz Seitz 1939- ben a Bavária Filmstúdió megbízásából fantasztikus filmet forgatott Utolsó ítélet címmel. A forgatókönyv célkitűzése szerint, azt kellett a filmmel érzékeltetni, a nézőben tudatosítani, hogy egy esetleges világkatasztrófa milyen lelki törést idéz elő az emberekben. A filmben az üstökösnek csak az erkölcsjavító hatását mutatták be. Megrögzött hazudozók sorra bevallják az igazat, egy megátalkodott zsugori rádöbben, hogy az élet egy kicsit sem szebb, ha az ember minden garast a fogához ver; házassági tervek bomlanak fel, s boldog házasságok születnek, s abban a pillanatban, amikor az üstökös megsemmisüléssel fenyegeti a világot, az egész emberiség erkölcsileg megtisztulva békél meg sorsával. A film igazi világsikert aratott, s az emberek ismét beszélni kezdtek az üstökösről. A váteszek azonban nem mulasztották el hozzáfűzni: ha valójában nem is jelent meg a baljós Halley-üstökös, már a vele folytatott filmbeli „szellemidézés” is elég volt ahhoz, hogy kitörjön a világháború. A filmbeli kométa tehát eleget tett történelmi küldetésének — vallották babonásan. A Kohoutek-üstökös éppen olyan észrevétlenül oson el bolygónk mellett, mint elődei már annyiszor, de felfedezőjének mégis szerencsét hozott: neve üstökösként tűnt fel a tudományos világban. Dr. Luboš Kohoutek, a prágai csillagvizsgáló intézet egykori gyakornoka, aki 1969-ben, miután feleségül vett egy hamburgi lányt, kivándorolt Nyugat-Németországba, egyaránt dicsőséget hozott régi és új hazájára. S az aránylag fiatal tudós neve talán nem tűnik el az üstökös gyorsaságával a tudományos világból. (VÉGE) Repül a villanyrepülőgép A technikusok számára megoldhatatlannak tűnő probléma, a villanymotoros repülőgép megalkotása többé már nem utópia. Militky német konstruktőr és Brditschka osztrák repülőgépépítő munkája sikerrel járt: most, az energiakrízis napjaiban és a környezetvédelem érdekében folytatott harc idején, tehát éppen a legalkalmasabb pillanatban, mutatták be a villamos repülőgépet, amely embert is szállíthat. Militky évtizedek óta foglalkozik repülőgépmodellek tervezésével és számos repülőképes kis elektromos repülőgépet szerkesztett meg, főleg olyanokat, amelyek vékony kábel útján a villanyhálózatból kapták a szükséges energiát és a kábelhez kötve repültek körbe. Próbálkozott battériából táplált kicsiny villanyrepülőgép-modellekkel is, és tapasztalatai alapján nagy, embert is magasba emelő elektromos repülőgépet szeretett volna alkotni. Terveit azonban a technikusok nem vették komolyan, hiszen ma mindez A Volvóban készül a jövő autója A Volvo svéd gépkocsigyár az idén elkészíti a villamos meghajtású személygépkocsik első sorozatát. Balthasar von Platen 75 éves svájci mérnök és feltaláló a stockholmi Aftonbladet című lap újságírójának kijelentette, hogy tökéletesítették a villamos meghajtású gépkocsi prototípusát és az a jövő autója. Mint mondta, a svéd ipar még az idén megkezdi a sorozatgyártást. A svéd szakértők azt állítják, hogy a Balthasar von Platen villamos motorja korszakalkotó találmány, és a svájci tudós neve bekerült a gépkocsigyártás történelmébe. A találmányt hajók, repülőgépek és gyáripari berendezések üzemeltetésére is felhasználják majd. A Volvo képviselői sajtóértekezletükön nem árulták el, hogy mikor készül el az első villamos meghajtású gépkocsi. A svéd konszern azonban nagy üzletkötéseket remél. A számítások szerint évente több mint 2,8 millió elektromos gépkocsit, 400 000 villamos hajómotort, 30 000 villamos meghajtású gyárberendezést és 500 villamos repülőgépmotort gyártanak. A becslés szerint eddig 2300 millió svájci frank értékű üzletet kötöttek. A találmány alkalmazásától óriási menynyiségű egyéb üzemanyag megtakarítását várják. A villamos meghajtású gépkocsimotor első példányát a Volvostadt üzemében készítették el. Von Platen mérnök szerződést kötött a Volvóval, amelynek értelmében a svéd gépkocsigyárnak kizárólagos joga van a találmány felhasználására, szabadalmának eladására és az eladás feltételeinek meghatározására. A gépkocsigyár és Balthasar von Platen egyenlő részben osztja a jövedelmet. A svájci feltaláló évi jövedelméből Vaduzban, Liechtenstein fővárosában egy alapítványt létesített, amelyből a motorgyártás fejlődését szolgáló találmányokat díjazzák.