Magyar Szó, 1974. január (31. évfolyam, 14-29. szám)

1974-01-16 / 14. szám

2. oldal Az Amaan stadionban nagy parádéval megünnepelték a zanzibára forradalom tize­dik évfordulóját. A menet élén katonák haladtak. A felvonulást Abboud Jumbe Mwinyi elnök is végignézte Leálltak az angol vonatok Huszonnégy órás sztrájkba léptek a mozdonyvezetők • Naponta egymillión­ font veszteség éri az ország gazdaságát Londonból jelenti a Tan­­jug. Tegnap reggelre elnéptele­nedtek az angliai vasútállo­mások: több tízezer szerel­vény vesztegelt a peronokon. A mozdonyvezetők ugyanis 24 órás általános sztrájkba léptek, mert az igazgatóság nem hajlandó tárgyalni bér­emelési követelésükről. A sztrájk miatt tovább romlott az ország egyébként is súlyos gazdasági helyzete. Hétfőn félbeszakadtak Heath miniszterelnök és a szakszervezeti vezetők tárgya­lásai. A szénbányászok 33 százalékos béremelést köve­telnek, a kormány viszont — infláció elleni politikájára hivatkozva — csak 10 szá­zalékot hajlandó megadni. Nagy-Britannia válságos helyzetben van: a gazdasági vállalatok csak három napot dolgoznak hetente és napon­ta körülbelül egymilliárd font veszteséget szenvednek. Az ideiglenes munkanélkü­liek száma egyre nő, s feb­ruárra valószínűleg eléri a 3,5 milliót. A munkaközve­títő hivatalok előtt hosszú so­rok állnak, akik ideiglenesen munka nélkül maradtak, munkanélküli pótlékra vár­nak. A válságnak politikai kö­vetkezményei is vannak. A legfontosabb valószínűleg az lesz, hogy két-három héten belül kiírják a rendkívüli választásokat. A pártgépeze­tek nagyban készülődnek a választásokra. Brazília terjeszkedik az Amazonas mentén? A brazil lapok cáfolják az ezzel kapcsolatos venezuelai, bolíviai és argentínai híreket A brazil sajtó erélyesen el­utasítja a vádat, amely sze­rint az Amazonas mentén hú­zódó határon a brazil had­sereg hódító hadműveleteket indított. A Jornal do Brasil című lap hírmagyarázata sze­rint minden alapot nélkülöz­nek a Venezuelából, Bolíviá­ból és Argentínából érkező hírek. A lap elismeri, hogy a bra­zil hadsereg nagy hadgyakor­latot, tart a 3,5 négyzetkilo­méternyi területű Amazóniá­­ban, amely Bolíviával, Peru­val, Kolumbiával, Venezuelá­val és Guayanával határos. Leszögezi azonban, a nagy­­gyakorlatnak pusztán az­ a célja, hogy feltárja az őser­dők stratégiai lehetőségeit. A Pravda cikke a Ciprus ellen folyó imperialista tevékenységről Sok nyugati lap kampány­szerűen cikkezik a ciprusi külföldi katonai támaszpon­tok megtartása érdekében — írja a Pravda című moszkvai lap athéni tudósítója. A kam­pány egybeesik Grivasz tá­bornok fegyveres alakulatai­nak terrortevékenységével. A Pravda szerint Grivaszt évekig támogatták a külföl­di imperialista körök azzal a megfontolással, hogy közre­működésével megtarthatják a külföldi katonai támaszpon­tokat Cipruson. „Ciprus tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, és joga van rá, hogy felszámol­ja a területén levő katonai támaszpontokat. A ciprusi kormány és a demokratikus közvélemény szerint a sziget­­ország demilitarizálása fontos feltétele Ciprus szabadságá­nak, függetlenségének és fej­lődésének” — írja a Pravda. MAGYAR SZ.6 Szerda, 1974. január 16. Finnország lemondta a Chilének ígért hitelt A finn kormány felbontot­ta azt a 15 millió dollár ér­tékű hitelegyezményt, ame­lyet tavaly kötött meg Al­­lende chilei elnök kormányá­val. Döntését azzal indokolta meg, hogy Chilében megvál­toztak a feltételek, amelyek­nek alapján a hitelt folyósí­tani kellett volna. Kísérletek az energiaválság enyhítésére , nagy remény: tarás stérül Ma már senki sem hisz abban, hogy a közel-keleti konfliktus elmúltával megszűnik majd a mostani kő­olajkrízis is. Ehhez túl kevés kőolaj van a világon és nem is oszlik meg egyenletesen a földön. A szak­értők általában úgy vélik, hogy századunk végéig — ha a kőolajigény évről évre az eddigi ütemben nö­vekszik — kimerülnek a világ kőolajtartalékai, a ben­zint pedig addig nem lehet teljesen más hajtóanyag­gal helyettesíteni. A benzint, ezt az annyira nélkülözhetetlen víztiszta fo­lyadékot ma kőolajból nye­rik, szakaszos lepárlással és krakkolással, a nagy szén­hidrogén-molekuláknak nagy nyomása és magas hőmér­séklet segítségével végzett kisebb molekulákra való fel­bontásával. Érthető tehát, hogy a kőolajkrízissel kap­csolatban ma egyre gyakrab­ban hallunk a mesterséges benzin előállításáról, az egye­lőre még elegendő mennyi­ségben rendelkezésre álló szénből. A szén cseppfolyósítása, illetve átalakítása benzinné nem új elgondolás. F. Ber­­gius már 1913-ban szabadal­maztatott egy eljárást, amely­lyel a nagy mennyiségben előforduló barnaszénből aránylag egyszerű módon le­het benzint nyerni. 1927 és 1944 között a világhírű né­metországi Leuna-művekben ezzel az eljárással már nagy­ban gyártottak barnaszénből benzint. A barnaszén, a fia­talabb kőszén, sőt a tőzeg is sok olyan nagy molekulájú szénvegyületet tartalmaz, amelyekben kevés a hidro­gén. Bergius eljárása sze­rint az ilyen szenet először megőrlik, nehézolajjal péppé keverik, ehhez katalizátoro­kat adnak, azután a keve­réket csaknem 12 méter ma­gas kemencékben 200—700 atmoszféra nyomás alatt 410 Celsius-fokra hevítik, mi­közben hidrogént adagolnak bele, így az ásványi szénből a benne levő elemi szénnek csaknem 97 százalékát lehet benzinszerű anyaggá átaló­tonna szén­ből tonna benzin­kítani, azaz 4 tonna szénből körülbelül 1 tonna benzin nyerhető. 1925-ben két másik német vegyész, Fischer és Tropsch más eljárást dolgoztak ki szintetikus benzin előállítá­sára. Találmányukat „Koga­­zin-eljárás” néven szabadal­mazták, ma világszerte Fi­scher—Tropsch eljárásnak nevezik. Ők kokszból vagy szénből először vízgázt állí­tanak elő. Ez a színtelen, igen mérgező, főleg szérnmo­­noxidból és hidrogénből ál­ló gáz gázgenerátorokban igen egyszerűen állítható elő, ha izzó szénen vízgőzt ára­moltatnak át. A szén ekkor a víz oxigénjével szénmo­­noxiddá egyesül, a hidrogén pedig felszabadul. A meg­tisztított vízgázt kontaktke­mencébe vezetik, amelyben 7—12 atmoszféra nyomás és 200 Celsius-fokos hőmérsék­let hatására, ugyancsak ka­talizátor közvetítésével, kü­lönféle szénhidrogének ke­veréke képződik, ebből pe­dig krakkolással és szaka­szos lepárlással benzint nyer­nek. A szén cseppfolyósításá­­nak, a szintetikus benzin gyártásának egyik legmoder­nebb módját 1951-ben Köl­bel és Engelhardt dolgozta ki. Eljárásuk szerint vala­milyen szénmonoxidot tar­talmazó gázt — például a kohókból kikerülő torokgázt — vízgőzzel keverik és ezt a gázkeveréket dolgozzák fel tovább: közönséges, vagy a közönségesnél alig valami­vel nagyobb nyomás alatt 180—200 Celsius-fok közti hő­mérsékleten katalizátor fö­lött vezetik el. Ekkor ben­zin, paraffin és más szén­­hidrogének képződnek belő­le, így 1 köbméter szénmo­­noxidból 215 pontnyi szén­hidrogén-keverék nyerhető, amely azután a szokott mó­don, krakkolással és szag­gatott lepárlással benzint ad. Az eljárás tehát némileg a Fischer—Tropsch-féléhez ha­sonló, csak a drága hidro­gén helyett olcsó vízgőzt használnak. Ezeknek az eljárásoknak persze világszerte különféle — csak apróbb részletekben különböző­­ változatai van­nak. A vegyészek azonban, ma inkább mint valaha, to­vább dolgoznak az emberi­ség nagy reményének, a szén cseppfolyósításának még egyszerűbb és racionálisabb megvalósításán. kisdiák is tudja, hogy meny­nyire nehezek és aránylag mennyire kevés energiát szol­gáltatnak a legjobb battéri­ák is. Militky azonban továbbra is kitartóan kereste a cél­jainak megfelelő villanymo­tort, battériát és repülőgé­pet. Az utóbbira akadt rá legkönnyebben: Brditschka HB—3 jelzésű motoros vi­torlázórepülőgépét találta megfelelőnek. Ehhez egy 10 kilowattos Bosch gyármá­­nyú villanymotort választott ki, az energiát szolgáltató különleges battériát nikkel­­kadmium akkumulátorokból állította össze. A battéria megszakítás nélkül 8 percen át tarthatja üzemben ezt a motort. Ezekből az alkotó­részekből építette meg Mi­­litky és Brditschka a világ első elektromos repülőgépét, az MB—1-et, amely már az első próba alkalmával, 1973. október 21-én pilótájával együtt elegánsan 300 méter magasra emelkedett, és 9 perc után simán földet ért. Ez alkalommal Heino Brdit­schka irányította a gépet. Ezzel megszületett az elekt­romos repülőgép, amely em­bert is vihet a magasba. A jövő dönti majd el, hogy az MB—1 új korszak kezdetét jelenti-e a repülőgépgyár­tásban, vagy csak technikai érdekesség marad. Ma még megoszlanak erről a véle­mények, és biztos, hogy még sokáig nem fognak elektro­mos Jumbo-jeteket építeni. A teljesen zajmentes, a környezetet egyáltalán nem szennyező, robbanás- és tűz­biztos, könnyen kezelhető és üzembiztos MB—1 elektro­mos repülőgép azonban va­lószínűleg mégsem marad csak érdekes technikai al­kotás, hanem talán úttörő találmány lesz. ü­stö­kösök A tudomány, a vallás és a babona háromszögében (id Dr. Eberty, a cikk írója, azonban nem­csak az emberiségért aggódott, hanem azoknak a lényeknek a sorsáért is, ame­lyek az üstökösön élnek: „Ha az üstökösön létezik élet — s van-e, aki teljes meggyőződéssel tagadni meri lé­tezését —, az ottani lények mindenképpen eltérnek a földi embertől testileg, szelle­mileg és életkörülményeikben is. Az 1680. évi üstökös lakosai olyan közel kerültek a Naphoz, hogy az üstökös felületén legalább kétszázszor magasabb volt a hőmérséklet, mint az izzó vas hőmérséklete, s miután az üstökös eltávolodott a Naptól, bizonyá­ra olyan dermesztő hideg lett rajta, hogy azt a mi viszonyaink között el sem tud­juk képzelni. Az ilyen nagy hőmérsékleti ingadozásokat csak olyan lények képesek elviselni, amelyek egyben pingvinek és tevék.” 1910 után — mint minden alkalommal, amikor a Halley-üstökös „dolgavégezetle­­nül” folytatta útját, anélkül, hogy bármi­féle hatást is gyakorolt volna a többi élet­re — csakhamar megnyugodtak a kedé­lyek. Minden csoda három napig tart — állítja a szólás-mondás. Az üstökös csak­hamar feledésbe merült. 1939-ben azonban terven felül és minden várakozás ellenére ismét megjelent, hogy újból felzaklassa a világot. Ezúttal azonban nem az égbolton, hanem a filmvásznon. Franz Seitz 1939- ben a Bavária Filmstúdió megbízásából fantasztikus filmet forgatott Utolsó ítélet címmel. A forgatókönyv célkitűzése sze­rint, azt kellett a filmmel érzékeltetni, a nézőben tudatosítani, hogy egy esetleges világkatasztrófa milyen lelki törést idéz elő az emberekben. A filmben az üstökösnek csak az er­kölcsjavító hatását mutatták be. Megrög­zött hazudozók sorra bevallják az igazat, egy megátalkodott zsugori rádöbben, hogy az élet egy kicsit sem szebb, ha az ember minden garast a fogához ver; házassági tervek bomlanak fel, s boldog házasságok születnek, s abban a pillanatban, amikor az üstökös megsemmisüléssel fenyegeti a világot, az egész emberiség erkölcsileg megtisztulva békél meg sorsával. A film igazi világsikert aratott, s az emberek is­mét beszélni kezdtek az üstökösről. A váteszek azonban nem mulasztották el hozzáfűzni: ha valójában nem is jelent meg a baljós Halley-üstökös, már a vele folytatott filmbeli „szellemidézés” is elég volt ahhoz, hogy kitörjön a világháború. A filmbeli kométa tehát eleget tett törté­nelmi küldetésének — vallották baboná­san. A Kohoutek-üstökös éppen olyan észre­vétlenül oson el bolygónk mellett, mint elődei már annyiszor, de felfedezőjének mégis szerencsét hozott: neve üstökösként tűnt fel a tudományos világban. Dr. Lu­­boš Kohoutek, a prágai csillagvizsgáló in­tézet egykori gyakornoka, aki 1969-ben, mi­után feleségül vett egy hamburgi lányt, kivándorolt Nyugat-Németországba, egy­aránt dicsőséget hozott régi és új hazájá­ra. S az aránylag fiatal tudós neve talán nem tűnik el az üstökös gyorsaságával a tudományos világból. (VÉGE) Repül a villany­­repülőgép A technikusok számára megoldhatatlannak tűnő probléma, a villanymotoros repülőgép megalkotása töb­bé már nem utópia. Militky német konstruktőr és Brdit­­schka osztrák repülőgépépítő munkája sikerrel járt: most, az energiakrízis napjaiban és a környezetvédelem érde­kében folytatott harc idején, tehát éppen a legalkalma­sabb pillanatban, mutatták be a villamos repülőgépet, amely embert is szállíthat. Militky évtizedek óta foglal­kozik repülőgépmodellek ter­vezésével és számos repülő­képes kis elektromos repü­lőgépet szerkesztett meg, főleg olyanokat, amelyek vé­kony kábel útján a villany­­hálózatból kapták a szüksé­ges energiát és a kábelhez kötve repültek körbe. Pró­bálkozott battériából táplált kicsiny villanyrepülőgép-mo­dellekkel is, és tapasztalatai alapján nagy, embert is ma­gasba emelő elektromos re­pülőgépet szeretett volna al­kotni. Terveit azonban a technikusok nem vették ko­molyan, hiszen ma mindez A Volvóban készül a jövő autója A Volvo svéd gépkocsigyár az idén elkészíti a villamos meghajtású személygépkocsik első sorozatát. Balthasar von Platen 75 éves svájci mérnök és feltaláló a stockholmi Aftonbladet című lap újság­írójának kijelentette, hogy tökéletesítették a villamos meghajtású gépkocsi prototí­pusát és az a jövő autója. Mint mondta, a svéd ipar még az idén megkezdi a so­rozatgyártást. A svéd szak­értők azt állítják, hogy a Balthasar von Platen villa­mos motorja korszakalkotó találmány, és a svájci tudós neve bekerült a gépkocsi­­gyártás történelmébe. A ta­lálmányt hajók, repülőgépek és gyáripari berendezések üzemeltetésére is felhasznál­ják majd. A Volvo képviselői sajtóér­tekezletükön nem árulták el, hogy mikor készül el az első villamos meghajtású gépko­csi. A svéd konszern azonban nagy üzletkötéseket remél. A számítások szerint évente több mint 2,8 millió elektro­mos gépkocsit, 400 000 villa­mos hajómotort, 30 000 villa­mos meghajtású gyárberen­dezést és 500 villamos repü­lőgépmotort gyártanak. A becslés szerint eddig 2300 millió svájci frank értékű üzletet kötöttek. A találmány alkalmazásától óriási meny­­nyiségű egyéb üzemanyag megtakarítását várják. A vil­lamos meghajtású gépkocsi­motor első példányát a Volvo­­stadt üzemében készítették el. Von Platen mérnök szerző­dést kötött a Volvóval, amely­nek értelmében a svéd gép­kocsigyárnak kizárólagos jo­ga van a találmány felhasz­nálására, szabadalmának el­adására és az eladás feltéte­leinek meghatározására. A gépkocsigyár és Balthasar von Platen egyenlő részben osztja a jövedelmet. A svájci feltaláló évi jövedelméből Vaduzban, Liechtenstein fő­városában egy alapítványt lé­tesített, amelyből a motor­­gyártás fejlődését szolgáló ta­­­lálmányokat díjazzák.

Next