Magyar Szó, 1974. március (31. évfolyam, 73-88. szám)

1974-03-16 / 73. szám

14. oldal I Vđe gyermekdal vezette be az újvidéki Duna-park­ban tegnap tartott ünnepsé­get, amelynek keretében le­leplezték a Lenin térről ide áthelyezett Branko Radiče­­vic-mellszobrot. A nagy poé­ta éppen e napon született, 150 évvel ezelőtt, s alig 29 éves korában halt meg, de már akkora hagyatékkal gya­rapította a szerb költészetet, hogy művét a­ jugoszláv iro­dalom közkincsként tartja nyilván. A jubileumi eseményt Mi­roslav Antic méltatta, kife­jezve reményét, hogy a park­ban nem marad árván ez az emlékmű. Ezután a Diákbú­csú s más közismert Radi­­čević-versek hangzottak fel eredetiben, majd szlovák, magyar, ruszin átköltésben, jelezve, hogy soknemzetisé­gű tartományunk közös fiá­nak tekinti a tehetségének teljében, fiatalon elhunyt írót. Az évfordulót fémjelzi­ megemlékezés, művészek, közéleti személyiségek, fia­talok részvételével, Stražilo­­vón, Branko Rađičević sírjá­nál folytatódott. A hagyomá­nyos koszorú-elhelyezést az újvidéki költők fellépése kö­vette. A délelőtt folyamán meg­nyílt a költőről elnevezett karlócai gimnázium növen­dékeinek kiállítása, majd díszülésen hangzottak el méltató szavak a poézisról, „amelyet az idő nem nyűjt el, ma is olyan fényben ra­gyog, mint egykor és tovább él a nép ajkán is”. Tegnap délután Karlócán megkezdődött a középisko­lások ma záruló színjátszó szemléje is, amely szintén a jubileumi rendezvénysorozat része. Képünk az újvidéki Du­­na-parkban készült, Branko Rađičević mellszobrának fel­avatásakor. V. G. Radicevic-ünnepségek A költő születésének 159. évfordulója MAGYAR SZÓ Szombat, 1974. márc. Ifj. Filmvihar a szarajevói merénylet körül A Fest ’74 idején közölték, hogy Veljko Bulajic, a sza­rajevói merényletről fog az idén filmet forgatni a zág­rábi Jadran-film, a szaraje­vói Kinema és a prágai Bar­­randov Studio koprodukció­jában. A film nem az első világháborút kirobbantó tör­ténelmi eseményről szóló lát­ványosság lesz, hanem a Mlada Bosna forradalmi te­vékenységét világítja meg. Nemrégiben egy újabb hír érkezett: Brad Dexter (Velj­ko Soša) jugoszláv származá­sú amerikai producer Prin­­cip címmel készít filmet a szarajevói merényletről, s a műszaki szolgáltatásokat és a forgatás megszervezését a Bosna-film és a Sutjeska munkaközössége végzi. Az egykori filmszínészből (Asz­faltdzsungel, A hét felséges stb.) lett producer azt is kö­zölte, hogy egy forgató­­könyvíró-csoport két évig dolgozott a szcenáriumon, s Ferdinándot valószínűleg Laurence Olivier vagy Peter Ustinov fogja alakítani. Az a tény, hogy ugyanar­ról a témáról egyidejűleg két produkciót terveznek, nem kis vihart keltett filmköre­­inkben. A zágrábi Jadran­­film és a szarajevói Kinema azt állítja, hogy a szarajevói merényletről szóló film ter­vét „két évvel ezelőtt beje­gyeztették, s a konkurrens vállalat a Bosna-film maga­tartása példátlan és kompro­mittálja a jugoszláv filmmű­vészetet a világon”. A Jadran és a Kinema képviselője a Politika ekspresnek­ adott nyilatkozatában azt mondta hogy „a Bosna-film nagyon alacsonyrendű feltételekkel, csak műszaki szolgáltatáso­­kat kínált az amerikai produ­cernek, s nem vette figyelem­be a film eszmei és művészi komponenseit”. A két vállalat tiltakozásá­­val a jugoszláv filmproduce­rek egyesületéhez fordult, hogy mondjon véleményt az ügyben. A Jugoslavia f­ém­­ügynökség keretében műkö­dő filmgyártók egyesülete és a forgalmazók szervezete e hónap 13-án megtartott ülé­sén arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy teljes egé­szében elfogadja a Jadran és a Kinema vállalat érveit, a Bosna-film vállalkozása anyagi kárt okoz az előbbi két producernek, a jugoszláv filmgyártás tekintélyét pe­dig csorbítja. A jugoszláv filmgyártók elítélték a Bos­na vállalat cselekedetét, s követelik, hogy szakítsa meg a további kapcsolatokat az amerikai producerrel. Ezen­kívül úgy döntöttek, hogy bi­zottságot kell alakítani, hogy részletesen kivizsgálja, ho­gyan jött létre a Bosna-film és az amerikai producer kö­zött a szerződés, amikor is­meretes volt, hogy a Jadran és a Kinema vállalatban már négy éve folynak a szaraje­vói merényletről készítendő film előkészületei. A Bosna-film igazgatója Nedjo Parežanin szerint mindazok, akik figyelemmel kísérik a sajtót, tudják, hogy ez a vállalat már régóta ter­vez egy filmet a szarajevói merényletről. „A többi kö­zött szerződésünk volt Veljko Bulajiétyal és forgatókönyv­­íróival, S. Bulajiétyal és R. Djurovictyal is, hogy készít­sék el ennek a filmnek a szcenáriumát”, közölte Nedjo Parežanin. ,,Jó sok idő el­telt azóta, hogy ennek a cso­portnak kifizettünk egy bi­zonyos összeget, s kaptunk is érte valami forgatókönyvfé­lét. Mivel a vállalat művé­szeti tanácsa nem volt meg­elégedve vele, visszaadtuk a szerzőknek átdolgozás vé­gett.” Szerinte a szarajevói merénylet filmtervét eloroz­ták. Bulajicnak és a Jadran­­filmnek ez az eljárása nem­csak erkölcsi szempontból érintette súlyosan a Bosna­­vállalatok, hanem anyagilag is, mert az előkészületekre körülbelül egymillió dinárt költöttek. Úgy véli, az amerikai pro­ducer olyan forgatókönyvet ajánlott fel, amely a legjobb módon megfelel az összes esz­mei, történelmi, művészi és egyéb mércéknek. A szcená­­riummal együtt felajánlotta azt is, hogy a korábbi terv összes eddigi kiadásait meg­téríti. „Úgy ítéltük meg, hogy elfogadjuk a munka­­szervezet és az ország szá­mára több szempontból is hasznos ajánlatot”, mondta Nedjo Parežanin. „Először: pénzt kapunk egy olyan film­hez, amelyen már gyártás közben keresünk; másodszor: meggyőződésünk szerint, a film méltó módon reprezen­tálja hazánkat és történel­münket szerte a világon; har­madszor: a filmet négy ame­rikai színészt és a rendezőt leszámítva bosznia-hercego­­vinai, azaz jugoszláv film­munkások készítik és mint­egy 50 jugoszláv színész lép fel benne.” Nedjo Parežanin szerint mivel a film hosszú évek során a vállalat gyártá­si tervében szerepelt, a Bos­­na-fémnek erkölcsi joga van hozzá. Nem lojális konkurren­ciáról szó sincs, s Bulajiénak egyáltalán nincs oka harag­ra. Kijelentette azt is, hogy a vádak ellenére a Bosna vállalatnak nincs szándéká­ban elállni a filmtől. A KALANDOR Rendező: Zoran Calić. Sze­replők Kirk Douglas, George Eastman, Neville Brand, Leslie Anne Down, Davor Antalic, Stole Arandjelović, Fabian Sovagovic és még sokan mások. A római Oceania és a bel­g­rádi Inex koprodukciója még gyermekfilmnek is túlságo­san naiv, ráadásul sem nem érdekes, sem nem izgalmas, pedig egyesíti magában mindazt, ami általában von­zó szokott lenni: a kalandot, a látványosságot, ízelítőként csipetnyi humort, szemer­nyi iróniát és egy rendkívül népszerű színészt. A forgató­könyvíró azonban számos kérdésre megfeledkezett a válasszal, a rendező pedig öncélú látványötletekkel igye­kezett gazdagítani a filmet. Nem válik javára, a végén szépen megfogalmazott tanul­ság sem, hogy a kalandor bácsi példáját azért nem sza­bad követni, mert az ilyen közvetlenséget valószínűleg még a legkisebb nézők sem fogadják szívesen.. Bár a sok halott alapján ítélve még az is megkérdőjelezhető, hogy a legkisebbekhez szól-e a film. Tulajdonképpen ka­landossága ellenére is hiány­zik belőle a kaland romanti­kája, amely magával tudja ragadni a nézőt. Helyette üres akciót nyújt, s ez szo­kás szerint ezúttal is az arany körül bonyolódik, de inkább bosszantó, mint szó­rakoztató módon. Viszonylag még a legvonzóbb ebben a produkcióban Kirk Douglas a kétszínű, hazudós, a ro­­konszenvességet és a go­noszságot magában egyesítő kalandor szerepében. Pedig őt is láttuk már jobban ját­szani. Amit ebben a film­ben nyújtott, az lényegében csupán a nagy tapasztalatú színész rutinja. (1) Képzőművészeti Levelező Iskola Rovatvezető: Ács József SZALMA IMRE, HOR­GOS, Kizár István 58. — Elnézését kérjük, hogy nagy késéssel válaszolunk a leve­lére, és közöljük egyik raj­zát. Én tévedtem akkor, ami­kor a képregény műfaj irán­ti érdeklődését csökken­tet­ten­, és kisebb művészi ér­tékűnek tüntettem fel, mint más műfajokat. Képregény­ben is lehet művészi igény­­­nyel fellépni. Rosszul értel­meztük a képregényt. Témá­ban „nem kötelező” a for­dulatos, események fegyve­res leszámolások, elkopott, idegenből átvett „izgalmas jelenetek” ki­választása, ille­tőleg ezeknek az ismétlése, tehát tévedés ezzel azonosí­tani a képregénynek az ér­tékelését. Tartalmas, a jelen­­létből vett jelenségeket vagy más problémákat is le­het képek sorozatán át — képregény formájában — közölni, még különféle stí­lusban is. A művész egy mo­tívumot végigkísérhet a szü­letésétől a befejezéséig, egy­más utáni következő képe­ken, 4, 6, 8, 10, 20 stb. raj­zon át. És ezt processzus­­art-folyamatművészetnek is nevezik. Tehát a téma válasz­tás, információ, gondolat, ér­zelem, igényessége emeli mű­vészi fokra, mint minden más rajzolást is. Matemati­kai témái is ilyen folyama­tos kifejezésmódba tartoz­nak, és ezek a témái erede­tiek, amihez egyébként ke­veset tudunk hozzászólni. Érdeklődik a freudizmus iránt. Sigmund Freud a pszi­choanalízis megalapítója. „Központi gondolata ez únm elfojtáselmélet, amely sze­rint az ember tudatos erköl­csi felfogásával ellenkezőt elfojtja, a tudat alá süllyesz­ti”. A freudizmus hatással volt a szürrealizmus, az expresszionizmus, a fasiz­mus, az automatizált mód­szerek kialakításához a mű­vészetben. Legközelebb bő­vebben írunk erről, ha még valami érdekli. Kérjük, küld­je el a folyószámlájának a 07 o m o­f MREKUT ZSUZSANNA, ADA. Leninova 86. — Kör­nyezetéből merített témáit realisztikusan (Falu végén) és díszítő módon átalakítva, stilizálva rajzolja: Bika, Gyertyafény, Virág, Halak. Néprajzias díszítés jellemzi a Madár és fiai című rajzát. Mesélő jellegű a Játék. Mér­tanias térszerkezet jellemzi a vonalzóval készült rajzát. Igényes, inventív, jó rajzoló, gyors fejlődés várható a to­vábbi rajzaiban. BÁLINT ISTVÁN, Ada, Moša Pijade 63. — Ceruza­rajzai tanulmányok, melyek­ben a karakterre és a való­ság gyors megjelenítésére ügyelt. DURNOVICS LÁSZLÓ, CSANTAVÉR, 8. Marta 11. — Rajza jó, realista tanul­mány, forma és modelláló,ér­zéke kitűnő. A táj, illetőleg a környezet egy kissé ide­genszerű az arcokhoz viszo­nyítva. A kék színt nehéz fényképezni, és nem készít­hető róla klisé. A katona­ságból küldjön rajzokat. Hármasfogatból hatosfogat Hat zombori, hódsági és apatini művelődési egyesület összefogásának eredménye­ként nagyszabású műsorso­rozat kezdődött ez év feb­ruárjában Kupuszinán. Utá­na ugyanezt a rendezvényt a részt vevő egyesületek kö­zönsége előtt, azaz Szilágyin, Doroszlón, Telecskán, Gom­boson és Zomborban is be­mutatták. A kupuszinai Petőfi Sán­dor, a szilágyi Petőfi Sándor, a gombosi Arany János, a te­lecskai Petőfi Sándor és a doroszlói Móricz Zsigmond egyesület együttműködése nem új keletű. Az idén vi­dám egyfelvonásosokat mu­tattak be egész estét betöltő műsorban, amelynek kereté­ben a zombori Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület is fellépett. Nem tudni pontosan, öt­hat évvel ezelőtt Gomboson vagy Doroszlón született-e meg annak a gondolata, hogy a környék magyar lakta fal­vainak összefogásával szóra­koztató műsorokat rendezze­nek, s azt minden faluban bemutassák. Először a gom­bosi, doroszlói és szilágyi mű­velődési egyesületek és if­júsági szervezetek verseny­­jellegű ki mit tud rendez­vényt tartottak. Az együtt­működésbe hamarosan Ku­­puszina is csatlakozott hoz­zájuk. 1970 áprilisában pél­dául a négy falu népdal- és magyar nóta énekesei ad­tak közös műsort Négyesfo­­gat címmel. Ennek értelmi szerzője Szőlősi János, az Ifjúsági Szövetség szilágyi szervezetének akkori elnöke. Elmondta, hogy amikor az ötlet megszületett, a római versenykocsira, a quadrigára gondolt, amelyet négy ló hú­zott. A négy falu művelődési egyesülete azonban bővíte­ni kívánta az együttműkö­dést, s körlevelet intézett a környékbeli magyar egyesü­letek tagjaihoz: vegyenek részt ők is a közös rendez­vényeken. A felszólításnak 1972-ben Telecska tett ele­get, és bekapcsolódott az ab­ban az évben megrendezett népdalszemlében. Mivel a né­gyesfogat elnevezés már nem fedte a valóságot, a közös rendezvénysorozatot ötösfo­gatra keresztelték. Az idei műsor az ötös­fogat vidám színpada címet viselte. Vendégként a zom­bori amatőr színjátszók is felléptek, és valószínűleg ál­landósítani fogják részvéte­lüket, s a legközelebbi közös rendezvény már a hatosfo­gat nevet fogja viselni. En­nek az óhajnak adott kifeje­zést Kapitány György, a zom­bori Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület elnöke is,, ami­kor az ötösfogat nemrégi zombori fellépésén üdvözölte a részvevőket. Az említett egyesületek a zombori, apatini és hódsági művelődési közösséghez tar­toznak. Sajnálatos módon azonban eddig semmilyen tá­mogatást nem kaptak a kö­zös fellépések pénzelésében, pedig maga az utazás is anyagi áldozatokkal jár. Az egyesületeket a községi mű­velődési közösségek érdekte­lensége nem keserítette el, már azért sem, mert min­den műsorukat telt ház előtt mutatták be, bárhol is lép­tek fel. Az idén azonban a szilágyi és a kupuszinai egye­sület az apatini művelődési közösségtől hatezer dinárt ka­pott az ötösfogat pénzelésé­re. Ez volt az első lépés, amely hivatalosan is elisme­ri e rendezvények lét­jogosult­ságát, s remélhetőleg a mű­velődési közösség anyagi tá­mogatása sem marad el. Az ötösfogatban részt ve­vők óhaja, hogy a többi kör­nyékbeli magyar művelődési egyesület is bekapcsolódjon közös műsorukba. Elsősorban a bezdániakra, őrszállásiak­ra és csonoplyaiakra gondol­nak. Ha figyelembe vesszük, hogy öt év alatt már hat egyesület működik együtt, valószínűleg az említettek összefogása sem várat ma­gára sokáig.­ ­__ FRIEDRICH Аш» renX. Szalma Imre:­­Vizuális kutatás

Next