Magyar Szó, 1974. március (31. évfolyam, 73-88. szám)

1974-03-27 / 84. szám

Szerda, 1974. március 27. Mélyen tisztelt Szerkesztőm! örömhírrel köszöntöm a kedves olvasókat: a zom­­boriak mától kezdve a városháza előtti felújított téren is parkírozhatnak! Ugyanis a községi képviselő-testület határozata értelmében füstös levegőjű, papír- és egyéb hulladékkal teli gyönyörű városunk minden szabad te­rületét ésszerűen ki kell használni. Hiszem, hogy az 5000 zombori gépkocsivezető (a vidékieket nem említi a határozat) örömmel üdvözli a képviselők döntését. S hogy a tér ne szomorkodjon üresen és magányosan, itt az alkalom, kedves barátaim, rajta, foglaljuk el! Hogy a B kategóriás autóvezetők nyugodt lélekkel birtokukba vehessék városunk díszét, tekintsék meg a március 28-án, csütörtökön a téren tartandó előadást. Fellép a városi rendőrség, és a várva várt határozat attól kezdve érvényessé válik. Ezért felkérem a polgá­rokat, legyenek ott, a téren, és üdvözöljék a műszaki haladás tántoríthatatlan híveinek győzelmét. Az ün­nepi műsor fénypontja térzene lesz. A városi fúvósze­nekart, mint azelőtt is, én vezénylem. A zenészeknek­­ üzenem, ne­hogy otthon felejtsék hangszerüket, de kot­tára nem lesz szükség, hiszen valóságos varázsbot az én vezénylőpálcám, s a fegyelmezetlen autóvezetők megfenyítésére is kitűnően megfelel. Azt is hallottam, hogy a jövőben megszüntetik a kommunális munkát, a szemétkihordást. Ugyanis ille­tékes vállalatunk 20 hatalmas, szemétkihordó és -elta­karító kamiont vásárolt, és polgáraink oda szórhatják a szemetet, ahova akarják, és nem úgy mint eddig, suty­­tyomban. Kedves zombori polgártársaim! Ne tartsatok ti senki haragjától! Most aztán tettel is bizonyíthatjátok a bennetek lappangó forradalmi hazaszeretetet, ezért térden állva kérlek benneteket, szórjátok az utcára a szemetet, ne törődjetek azzal, ki mit mond, hiszen azért van kommunális szolgálat, hogy helyettetek is ügyeljen városunk tisztaságára. És hogy meggyőződjetek arról, milyen hatalmas a teljesítőképessége az új szemétel­takarító tehergépkocsinak, gyertek el március 29-én a Pangara városrészbe: a csodagép 30 másodperc alatt eltünteti a 30 év alatt felgyülemlett szemetet! És elmúlt az az idő, amikor a nyomor jele volt a szenny és a pi­szok. Ezután az kap szegénységi bizonyítványt, aki nem méri fel a történelmi jelentőségű új kommunális tevé­kenység hatalmas szerepét és előnyeit! És még valami eszembe jutott írás közben. Polgár­társaim, tisztelt gyalogosok! Megszűnt az előírás, hogy átkelőhelyen a járókelőé az előny. A zebrán történt közlekedési balesetért a gépkocsivezető nem vonható felelősségre! Más mondanivalóm egyelőre nincs. Ja, majd elfe­lejtettem: a telecskai út aszfaltburkolatot kapott, s ez­által elveszítette múlt századbeli jellegét. A gákoval­i­t­­tal kapcsolatban viszont az ellenkezőt mondhatom. Az­tán irtják a Bezdáni-erdőt, mert engedély nélkül maj­mok telepedtek a fák dús koronájára. A községben időtlen időkre betiltották a nyúl-, fácán-, őz-, vaddisz­nóvadászatot, sőt vadmadarakra se szabad lőni, csak nagyobb vadra, elefántra, orrszarvúra. örüljetek, emberek, hogy több hasonló hírt nem közölhetek veletek. A temetkezési vállalat újításáról szóltam-e? Nos, a temetés ezután tízezer dinárba ke­rül! Legjobb hát halhatatlannak lenni, bölcsen és lel­kiismeretesen munkálkodni! Pipac juipj. цзиг1\зг -гзцаи du sg /upidmi izgyjdzuiau sajuajjn/ v 'up -I sijudp uLQtugzsgn јзјјзјзjlszs jtimjpsDajo saapajf DUNATÁJ ff­„Bátorságát tegye fejealjának“ Az öngyilkosságot, véres leszámolást megéneklő leg­újabb balladáink nem tartoz­nak népköltészetünk leg­szebb darabjai közé. Leg­többjük már századunkban született, és a hírközlés sze­repét is betöltötte. Városon főként iparosok, kiskereske­dők, cselédek, inasok, egy­szóval a legszegényebb lako­sok kedvelték, akik még nem felejtették el a falusi élet­módot és énekhagyományt, falun főként a polgárosodás útjára tért parasztság éne­kelte ezeket a „szomorú tör­téneteket”. A vérfagyasztó gyilkossá­gok híre gyorsan terjedt: a legközelebbi vásáron már nyomtatott „históriát" kínál­tak az árusok az éppen leg­divatosabb, esetleg egykor hallott, de a szöveghez illő dallamot énekelve. Hatalmas sikere volt ezeknek a nem­csak ponyvaízű, hanem sok­szor ízléstelen énekeknek, s akár a mai slágerek az or­szág minden táján, ismertté váltak, esztendőkig, évtize­dekig hirdetvén a tisztessé­ges életre intő tanulságot, vagy együttérzéssel szólván a boldogtalan szerelmesek­ről. A városi életmód terjedé­sével gyökeresen megválto­zik a falusi életszemlélet, íz­lés, s az új ballada dallama, témája ugyancsak messze esik a műfaj középkori és XVIII. századi termékeinek jellegzetességeitől. Az egyén, a család problémáival fog­lalkozó hírközlő éneklés mégis a hajdani képmutoga­­tók, ponyvaárusok műfajából nőtt ki. Majdnem minden idősebb énekes ismer balladába fog­lalt vérfagyasztó történetet, mert az ilyen ének a két há­ború közt még éppen olyan népszerű volt, mint a betyár­ballada A kiskőszegi Juhász András 59 éves kőműves 1970-ben több ilyen „paraszti éneket” tudott. A század ele­jén megtörtént esetről szóló alábbi ballada témában igen hasonló a közismert Barna Jancsi címűhöz, de bizonyára töredékes változat, s ezért nem említi a testvér­gyilkos­ság okát, éneklője azonban elmondta, hogy Dánéi Gyuri egy lány miatt ölte meg fi­vérét. De nem is az ok, ha­nem a bűn és a bűnhődés a ballada főtémája. A nép íté­letét végül drámai egyszerű­séggel kifejező szöveghez be­szédritmusú, archaikus hang­sorú, ABBvA felépítésű dal­lam párosul. ÖNBÍRÁLUNK A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület színjátszó csoportja szorgalmasan készül a versenyre A zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szín­­­játszó csoportja szorgalma­­­san készül a színjátszók köz­ségi szemléjére. Mivel a zom­bori községben idén csak ők és a telecskaiak neveztek be, tulajdonképpen nem is lesz szemle, e két színjátszó cso­port csupán versenyjellegű bemutatót tart, amelyre meg­hívja Faragó Árpádot, a vaj­dasági amatőr színjátszók szervezetének elnökét, hogy eldöntse, a két egyesület kö­zül melyik képviselje Zom­­bort a Bajmokon (április 20-a és 27-e között) megtartandó észak-bácskai szemlén. A zombori színjátszók 11 vajdasági és magyarországi író művét mutatják be Ön­­bírálunk címmel Pogány Mar­git összekötő szövegével. Po­gány Margit egyúttal a ren­dezői teendőket is vállalta. — Ha lehet, április 6-án Gomboson tartjuk a bemuta­tót, a versenyelőadást pedig április 8-áin a zombori nép­színházban — mondta Po­gány Margit. — Egyesüle­tünknek nincs megfelelő szín­pada, ezért kell vidéken tar­tanunk a bemutatót. A pró­bák is az egyesület irodájá­ban folynak, csak vasárna­ponként próbálhatunk a nép­színház színpadán, ha a tár­­­sulatnak nincs szüksége a te­remre. Hetente kétszer-há­­romszor gyakorolunk. Sze­retnénk Doroszlón, Telecs­­kán és Szam­árcon is vendég­szerepelni. Az utóbbi falunak egyesületünk már régen megígért egy vendégszerep­lést, hát most alkalmunk lesz ígéretünket betartani. Ha Gomboson valamilyen okból nem lehet bemutatót tartani, Doroszlón próbálko­zunk. A Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület színjátszó cso­portját azonban, úgy látszik, a mostoha munkakörülmé­nyek nem keserítették el. Abba is belenyugodtak, hogy az úgynevezett Kaszinó szín­padának alkalmatlansága mi­att nem saját berkeikben, hanem Gombos vagy Dorosz­­ló színpadán lépjenek fel. A lelkes csoportnak tagjai: Békássy Albert, Bezdán Edit,­ Jung Anna, Jung Sán­dor, Kanyó Mária, Hanák Er­zsébet, Szabó Árpád, Ifjabb Vl­gh János, Beszelovszky Er­nő, Kiss György, Pető Csilla, Pogány Károly, Fü­ Erika, Balázs Ede, Ling István és Kemmer Márta. A darabról előzetesen Po­gány Margit rendező ennyit árult el: — A mai társadalmi élet ferdeségeit bíráljuk. Előadá­sunkban többek között szó lesz a munkaerkölcsről, a fe­lelősségvállalásról, a nők foglalkoztatásáról... * F. A. Sikeres volt az elmúlt év A gombosi Arany János Művelődési Egyesület évi közgyűléséről A gombosi Arany János Műve­­­lődési Egyesület napokban meg­tartott évi közgyűlésén többek­­ között megjelent a hódsági közö­s­ségi művelődési közösség néhány tagja. HECSKÓ Endre, az egyesület tanácsának elnöke beszámolót olvasott fel a falu 1973. évi mű­velődési eseményeiről. Megálla­pította, hogy a színjátszó-cso­port tavaly nem működött sike­resen: mindössze egy színmű be­tanulását kezdte meg, de a mun­kát abbahagyta. Az ifjúsági szer­vezet színjátszói egy vidám egy­­felvonásost mutattak be nagy sikerrel. Petőfi Sándor születés­­ének 150. évfordulója alkalmá­ból a művelődési egyesület és az ifjúsági szervezet közös alkalmi előadást tartott. Az egyesület filmszínházában bemutatott 104 filmet 19 210-en nézték meg. Ez fellendülést je­lent, ugyanis az elmúlt években fokozatosan csökkent a filmszín­ház közönsége. Tavaly egyre töb­ben látogatták a könytárat. A Gyöngyösbokréta népi tánccso­port és a menyecskekórus gom­bosi lakodalmi szokásokat tanult be. A József Attila Általános Is­kola tánccsoportja nagy sikerrel mutatkozott be Temerinben. A népi együttes 1973-ban a magyar­­országi őcsényben, Gombos test­vérfalujában vendégszerepelt, és fellépett Decsen, a hagyományos Sárközi lakodalmas előadásain, a hódsági községi folklórszemlén és a szondi szüreti rendezvé­nyen. Az id­én ismét Gomboson tart­ják a vajdasági magyar tánc­csoportok szemléjét. A községi művelődési közösség 25 000 dinár­ral, a tartományi művelődési kö­zösség 10 000 dinárral járul hozzá e rendezvény kiadásaihoz.­­ A gombosiak áprilisban vendégül látják az őcsényi tánccsoportot. A tájmúzeum építését anyagiak híján nem tudták megkezdeni. Ehhez a községi művelődési kö­zösség segítségét várják. A menyecskekórus eredeti gom­bosi népdalokat tanul be. A népi tánccsoport az idén két hazai fellépést tervez, és szeretne el­­jutni néhány folklórfesztiválra, így a népi tánccsoportok leskova­ci nemzetközi szemléjére. Az egyesület tervbe vette egy szabadtéri színpad felépítését is. A művelődési egyesületet a hód­sági községi társadalmi-politikai szervezetek javaslatára tavaly októberi díjjal tüntették ki. A közgyűlésen új vezetőséget választottak. Az alosztályok veze­tői továbbra is tagjai maradtak a tanácsnak. Ezek a következők: HECSKO Endre, id. RUMI­ Ist­ván, PAPP Ferenc, TAMASKÓ Antal, HODÁN Ilona. Az újon­nan választott tagok: KÁLÓZI Károly, HAJNAL Mihály, SZA­KÁLL Tibor, BOGYÓ Laci, KLEMM István, ANDRASITS Antal, SZAKÁLL Ibolya, KÁLÓ­­ZI Károlyné, 15AJCSI Katalin. Az ellenőrző bizottság tagjai: SUHAJDA Pál, CSELENÁK Ti­bor, LUS5ODA Tibor, S. T. Élőújságról az olvasó szem­szögéből A tavasz beálltával a Du­­natáj szerkesztősége egyelő­re beszüntette az élőújságot. Ez érthető is, hiszen vidé­künk lakosságát lefoglalják a választások és a mezőgaz­dasági munkálatok. Időszerű lenne elmondani, hogy az olvasó hogyan is látta, milyen szempontból kísérte figyelemmel az ösz­­szejöveteleket, amelyeket a Dunatáj szerkesztősége ren­dezett. Klárika kolléganőm kije­lentette, hogy másmilyennek képzelte az élőújságot... Va­lamiféle irodalmi estet várt. János bácsinak viszont na­gyon tetszett az újságírók­kal való találkozás, jól ráol­vastak a szövetkezetre ... Egyben azonosak a vélemé­nyek: az emberek elismerik az élőújság jelentőségét, hi­szen községük, helységük problémáit őszintén elmond­hatják az újságíróknak, akik ismertetik az újságban a ja­vaslatokat, kritikákat. Mivel legtöbbször hivatásos politi­kusok is megjelentek, az ol­vasó legtöbbször választ is kapott kérdésére. Ismeretes, hogy ezeken a rendezvényeken Herceg Já­nos író is jelen volt. Ahol ő szólt, ott már az irodalom is helyet kapott. Kláriska kol­léganőm legszívesebben csak őt hallgatta volna. A szerkesztőség arra kér­te a hallgatóságot, mondjon véleményt a lapról. Így pél­dául a szilágyi olvasóik sze­rint többet kellene foglal­koznia az egyszerű emberek gondjaival, bajaival. Többet írhatna a lap az ifjúság és a nők helyzetéről. Hasonló javaslatok hangzottak el más helységekben is. A Dunatáj vidéke mezőgazdasági jelle­gű, így valamennyi élőújsá­­gon is a mezőgazdaság problé­máival, a társastermeléssel, a szövetkezettel foglalkoztak legtöbbet. Egy-egy település politikai helyzetét is felmér­ték. Talán a művelődésről esett a legkevesebb szó, de a Dunatáj életéről általában igen terjedelmesen beszámol vidékünk művelődési életé­ről. Lehetséges, hogy ezzel az összefoglalóval kissé meg­késtem, de a szerkesztőség nem késhet az élőújságon el­hangzott javaslatok megva­lósításával, erre most sor kerülhet, s ezt várja az ol­vasó minden szerdai napon. BALÁZS László Mind több könyv a bara­nyai könyvtárakban A baranyai könyvtárak je­lenleg 45 000 könyvvel ren­delkeznek, ebből 10 000 ma­gyar nyelvű. Tavaly 4200 új könyvet szereztek be, a hor­vátországi Magyarok Szö­vetsége 2000-ret vásárolt. A 45 000 könyvből 26 000 a pél­­monostori, a többi pedig Ba­ranya 11 könyvtárában ta­lálható. A közelmúltban a pélmo­­nostori cukorgyár 360 dol­gozója csoportosan iratkozott be a pélmonostori könyvtár­ba. A cukorgyár dolgozói mellett eddig két általános iskola, a dárdai és a pélmo­nostori, továbbá a pélmonos­tori gimnázium és a pélmo­nostori középiskolai központ diákjai is csoportosan irat­koztak be a könyvtárba. B­­S. • Ha felmegyek Pétervárra mulatni, Hazafelé szépen fogok dalolni. Dánéi Gyuri megzörgeti az asztalt: ■ Megállj Bátyám, még az éjjel kikapsz majd! Dánéi Gyuri nem vet­te ezt tréfára. Nagykést rántja, beleszúrja bátyjába. Úgy megszúrta, úgy megvágta, nem bánta. Piros ,vérből gyalogút­at csinálta. Dánéiéknál meggyulladt a mécsvilág. Talán bizony Dánéi Józsit virrasztjáke? Dánéi Józsi végig virá­gkoszorú. Mellette az édesanyja szomorú. Gyertek lányok, öltözzünk fel fehérbe! Menjünk el a Józsi temetésére! Dánéi Józsit viszik a temetőbe. Dánéi Gyurit az örökös börtönbe. Dánéi Gyuri levelet ír anyjának. Puha párnát küldjön Gyuri fiának. De az anyja visszairt a fiának: Bátorságát tegye fejealjának! Dánéi Gyuri levelet ír anyjának. Meleg paplant küldjön Gyuri fiának. De az anyja visszaírt­a a fiának: Bátyja vérit tegye takarójának! SZÉKELY Mária Szimfonikus dzs­esszzenekar alakult Zomborban Néhány hete rendszeresen működik a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesü­­­­­et új zenekara. Több mint­­ harminc tagja olyan zene­számokat játszik, amelyek minden korosztály ízlésének megfelelnek. Koberszky Jó­zsef, a zenekar vezetője er­ről a következőket mondta: — Zenekarunk a szimfoni­kus dzsesszzenét ápolja. Re­pertoárunkon főleg e zene­irányzat megteremtőjének, George Gershwinnek művei szerepelnek. A szimfonikus dzsessz úgynevezett komoly alkotásait népszerűsítjük. Minden szerdán főpróbát tar­tunk, a többi napokon azok­kal a tagokkal foglalkozom, akik külön gyakorolnak. — Kik a zenekar tagjai? — A városi szimfonikus, ifjúsági, fúvós- stb. zenekar tagjai képviseltetik magukat együttesünkben. Természe­tesen valamennyien az emlí­tett zenekarokban is működ­nek. Ez egyébként általános jelenség: a társadalmi és mű­­velődési tevékenységet majd-­­nem mindegyütt ugyanazok a személyek végzik. — Szüksége van-e a zene­karnak anyagi támogatás­ra? — A községi művelődési közösség titkára megígérte, hogy anyagi segítséget is ka­punk. Elsősorban a hang­szerfenntartási költségeket kell fedeznünk, majd kottá­kat és egyéb felszerelést be­szereznünk. — Mikor mutatkoznak be a nagyközönség előtt? — Először májusban, az if­júság napján rendezett ün­nepségeken lépünk fel. Mű­sorunkban többek között Gershwin Kék rapszódia és Egy amerikai Párizsban című művei szerepelnek. A szimfo­nikus dzsesszzene már rég­óta szerepel az egyesület ter­vében, de a zenekar csak nemrég alakulhatott meg. Hi­szem, hogy a közönség érté­kelni fogja munkánkat, hi­szen a szimfonikus dzsesszt a fiatalok és az idősebbek egy­aránt kedvelik. .. Baranyában: Eltávolították munkahelyéről Stipe Jemk­o tanárt A Baranyai Általános Iskolák Közösségének Vég­rehajtó Bizottsága az álta­lános iskolák igazgatóival és pedagógusaival 1974. III. 15-én megtartott együt­tes ülésén megvitatta Stipe Jemk­é, a kácsfalusi (Ja­­godnjak) Vuik Karađžić Ál­talános Iskola tanárának ügyét. A baranyai általános is­kolák továbbfejlesztésével megbízott tanácsnak és a kácsfalusi iskola igazgató­jának beszámolója, vala­mint a részvevők kimerítő vitája alapján a követke­ző határozatok születtek: 1. A legerélyesebben el­ítélik Stipe Jemm­é tanár eddigi magatartását, amellyel nyugtalanságot, ellentéteket idézett elő a munka­közösségben. A kol­lektíva tagjaival szemben tanúsított felelőtlen maga­tartásával, továbbá pedagó­gushoz nem méltó állás­foglalásával egészségtelen légkört váltott ki, s ezzel fékezte az iskola minden­napi munkáját. 2. Az illetékesek beszá­molója szerint Stipe Jem­m­é többször is megsértette a testvériség és egység esz­méjét, és ezért kérdésessé vált, végezhet-e oktatási és nevelői munkát. 3. A bizonyítási eljárás során az illetékesek java­solták a kácsfalusi iskola legmagasabb önigazgatási szervének, hogy Stipe Jem­ricet a munkaviszonyból eredő kötelezettségeinek megsértése miatt a legszi­gorúbb büntetésben része­sítse. 4. Határozatot hoztak, hogy az esetről értesítik a többi baranyai iskolát, va­lamint javasolják, hogy hasonló esetben azonnal te­gyék meg a kellő fegyelmi intézkedéseket. KUCSERA András 7. oldal

Next