Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 89-103. szám)
1974-04-01 / 89. szám
2. oldal MAGYAR Ú SZÓ Hétfő, 1974. április 1. A béke és a MMa csilhotom Dimcse Belovszki felszólalása a stockholmi Vietnam-értekezleten Nem lehet béke és biztonság Európában, ha nincs békeVietnamban és Indokínában, Közel-Keleten, Dél-Afrikában és Latin-Amerikában — jelentette ki többek között szombat este a stockholmi Vietnam-értekezlet plenáris ülésén Dimcse Belovszki, a jugoszláv delegáció vezetője. Valamennyiünknek kötelessége, hogy támogassuk a vietnami nép harcát, és azt, hogy maradéktalan alkalmazást nyerjen a párizsi békeszerződés. Jugoszlávia támogatja a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány március 22-i nyilatkozatát és a benne foglalt programot. Belovszki kijelentette: az egész világ sokat remélt a párizsi békeszerződéstől, a saigoni rezsim és az Egyesült Államok azonban szabotálják az egyezményt, s emiatt Vietnamban, Kambodzsában és Káoszban a mai nap sincs béke. A fő kérdés az, hogy az amerikai és a saigoni kormány hajlandó-e betartani az általuk is aláírt nemzetközi egyezményből eredő kötelezettségeit. A továbbiakban ismertette az el nem kötelezett országok koordinációs bizottságának záródokumentumát. Ebben a bizottság elítélte az imperialista erőket, elsősorban az Egyesült Államokat, amely újra és újra agreszióhoz és fenyegetőzésekhez folyamodik, hathatósan támogatja Portugáliát, Rhodesiát és a Dél-afrikai Köztársaságot, újra és újra megszegi a vietnami békeszerződést, folytatja a kambodzsai agreszsziót, Latin-Amerikában pedig a nyomás és a gazdasági blokád módszereit. A koordinációs bizottság felszólította az el nem kötelezett országokat, hogy ismerjék el a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormányt, és harcoljanak azért, hogy a kambodzsai népi egység kormánya megkapja törvényes jogait a világszervezetben. A stockholmi Vietnam-értekezlet tegnap zárult Határozatában értékelést adott a vietnami helyzetről és eseményekről, s hathatós támogatásban részesítette a békéért harcoló dél-vietnami népet Tárgyalás a rendkívüli ENSZ-közgyűlésről Torrijos tábornok fogadta Lalovicot Omar Torrijos tábornok, panamai elnök szombat este fogadta Miloš Lalovicot a szövetségi külügyi titkár helyettesét, és hosszas baráti megbeszélést folytatott vele. Eszmecserét folytattak sok időszerű nemzetközi kérdésről, és külön a küszöbönálló rendkívüli ENSZ-közgyűlésről. Megállapították, hogy Jugoszlávia és Panama politikai és gazdasági kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Torrijos tábornok üdvözletét küldte Tito elnöknek, és nagyra értékelte elnökünknek az el nem kötelezettek politikájának formálásában kifejtett tevékenységét. Miloš Lalović latin-amerikai körúton jár azzal a megbízatással, hogy konzultációkat folytasson az április 9- én kezdődő rendkívüli ENSZ -közgyűléssel kapcsolatban. Panamai látogatásának utolsó napján Laovic megtekintette a panamai új nemzetközi repülőtér, valamint a Bayano vízerőmű építőhelyét, amelyeket a belgrádi Energoprojekt épít. Elbeszélgetett az ott dolgozó jugazdázakkal, és tájékoztatta őket a hazai politikai helyzetről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Újabb tüzérségi párbaj a Golán-fennsíkon Titkos izraeli—jordániai csapatszétválasztási megállapodás? A damaszkuszi rádió jelentette, hogy tegnap a délutáni órákban is folyt még a szíriai és izraeli alakulatok csatája. A hadi jelentés szerint a szíriai tüzérség hevesen lőtte az izraeli állásokat a golani front mentén. A tüzérségi párharc a hajnali órákban kezdődött Damaszkuszi közlemény szerint az izraeli egységek súlyos veszteségeket szenvedtek. A délelőtti órákban másodszor is fellángoltak a harcok. Ezúttal az izraeliek nyitottak először tüzet Tegnap volt egyébként a huszadik napja, hogy az izraeli és a szíriai csapatok naponta összecsapnak. Az egyik kairói hetilap arról értesült, hogy Izrael és Jordánia között titkos csapatszétválasztási egyezmény jött létre. Az izraeli csapatok a Jordán folyótól nyugatra, a jordániaiak pedig keletre vonultak vissza. A két hadsereg csak korlátozott létszámú alakulatokat tart a kiürített területeken. Nem tudni, hogy a megállapodást mikor alkalmazták a gyakorlatban. A napokban Husszein jordániai király Kairóba látogat, és — mint az egyiptomi sajtó írja — rendkívül fontos megbeszéléseket folytat Szadat elnökkel. I Hegfcsk Masítjai és Elefántcsontpart egpiái között rendezik viszályukat Gowon tábornok, nigériai államfő vállalta a közvetítő szerepét a Guinea és szomszéd országai, Szenegál és Frehdcson ipari viszályában. Megbeszéléseik, úgy tűnik eredményesek voltak, remélhető, hogy a viszályt az afrikai országok szolidaritásának és egyetértésének jegyében lezárják. Sekou Totué guineai elnök kormánya Gowon közbenjárásába beleegyezett, hogy visszavonja a panaszt, amelyet tavaly az év végéin nyújtott be a Biztonsági Tanácsnak, s amelyben a dakari és az abidjani kormányt azzal vádolta, hogy támogatják a guineai emigránsok és a külföldi zsoldosok Guinea ellen irányuló szubverzív tevékenységét. Gowon a napokban az Afrikai Egységszervezet elnökeként Guineában járt, és tárgyalt Sekou Tóméval. A guineai döntést egész Nyugat- Afrikában megkönnyebbüléssel vették. Ugyanis Guinea, Szenegál és Elefántcsontpart viszonyainak kiéleződése roppant kellemetlenül érintette a térség államait. Akkor került rá sor, amikor Nigéria és Togo kezdeményezésére életre akarták hívni a nyugat-afrikai országok gazdasági közösségét, s végre több sikertelen próbálkozás után megvetni az egymás közti együttműködés és integrálódás alapjait. A kapcsolatok romlását szívesen vették a neokolonialiista körök, sőt azon munkálkodtak, hogy a széthúzást minél nagyobb mértékben a maguk javára fordítsák. A neotkolonialistáknak természetesen nem csupán Guinea politikai tekintélye van útjukban. Az országban, találhatók a világ legnagyobb bauxitlelőhelyei. Jelenleg évente mintegy 15 millió tonnát bányásznak ki belőle; a kitermelés 7—8 év múlva, amikor a bauxitbányák és a connakryi kikötő közötti vasútvonal megépül, eléri majd a 40 millió tonnát. A főváros környékén és a Nimba hegység mélyén hatalmas, több mint 400 millió tonnára rúgó vasérclellőhelyeket is találtak. Az érc rendkívül jó minőségű, 60 százaléknyi tiszta fémet tartalmaz. A guineai kormány nem akarja e nagy természeti kincsek kiaknázását a nyugati tőkének átengedni. A partnereket elsősorban az afrikai országok, között keresi. A közelmutpantuá is irtaik, a közös vállalkozásról szóló egyezményt, ennek értelmében a vasérc ki- ,aknázásában többek között Nigéria, Zaire, Algéria és Jugo- Iszlávia fog közreműködni. ( Ez az tehát elsősorban, ami a nyugati konszernek- nek nincs ínyükre. Okkal tartanak attól, hogy Guinea példáját a többi afrikai ország is követi, amelyeknek természeti kincseit egyelőre ők ellenőrzik. A guineai kormány elleni gyakori összeesküvések arról tanúskodnak, hogy a neokolonianistákat idegesség kéri tette hatalmába, s hogy mindenáron likvidálni akarják az ottani rendszert. Nyilvánvaló, hogy ők is komolyan vették Sekou Toubé elnök tavaly decemberi bejelentését melyben többek között az áll, hogy az új ötéves tervidőszak végén a termelés olyan magas szintre lép az országban, hogy a guineai forradalom megvalósíthatja a teljes gazdasági függetlenséget, öt esztendő múlva Guinea végleg leküzdi a fejletlenséget, s anyagilag és műszakilag fejlett szocialista ország lesz. E. M. Fehér könyv az etiópiai reformokról Addis Abebából jelenti az AP: Etiópia új kormánya, amely harminc nappal ezelőtt került hatalomra, rövidesen Fehér könyvet hoz nyilvánosságra a tervbe vett politikai, társadalmi és gazdasági reformokról. Makonen miniszterelnök szombat esti rádió- és tévébeszédében azt fejtegette, hogy a kormány ebben a rö,vid, de zűrzavaros időszak-ban sok mindent elért. Sikerült véget vetnie az általános sztrájknak, amelyben mintegy 100 600 munkás vett részt, a négyhetes tanítósztrájk után ismét megnyitotta az iskolákat, és összehívta az alkotmányozó értekezletet, amely majd előkészíti az alkotmánymódosításokat. Más hír szerint az etióp kormány az állami rádió útján felszólította az ismeretlen emberrablókat, hogy értesítsék a legközelebbi rendőrállomást, milyen feltételek mellett hajlandók szabadon bocsátani a három amerikai és két kanadai olajszakértőt. Az öt szakember múlt kedden tűnt el az ország északi részén, a Vörös-tenger közelében. Helikopterük zivatar miatt kényszerleszállást hajtott végre, nyomban ezután harminc fegyveres ember közrefogta, majd elhurcolta őket. HARCPIT A CSATORNA KAPJON 1 11111111111В1ВВ1В1В111В1Ш1В1Ш111ШВ111ШВ1Ш11Ш1ШШШ1ШШШ (12) Az 55 éves Iszmail tábornok, mint egy brit tiszt mondta, kitűnő katona, aki az iskolapadból dicsérettel került ki, és aki minden vezérkari tanfolyamot kiváló eredménnyel végzett el. Négy háborúban harcolt. Az októberi háborúban tanúsított magatartását 1967-es tapasztalatai, valamint a tervezésbe vetett erős hite határozták meg. — Még mindig előttem van az akkori helyzet képe — beszélte el Hejkalnak, az 1967. évi eseményekre emlékezve. — Nem volt front... Nem volt hadsereg sem... Minden darabokra zúzódott, csak por és hamu maradt... Ez a kép lidércnyomásként nehezedett Iszmail tábornokra. — Az új háborúban egész idő alatt elsősorban erőink biztonságával törődtem — mondta. — Bizonyára vannak, akik azt gondolják, hogy többet kellett volna kockáztatnunk. Készen álltam minden kockázatra és minden áldozatra, de állandóan ott lebegett előttem a követelmény, amely egyébként lelkiismereti kérdés is volt számomra: gondolnom kell erőim biztonságára ... Tisztában voltam vele, mekkorai erőfeszítéseibe került hazámnak, hogy ismét kiépítse hadseregét... Jól tudtam, mit fog jelenteni, ha ezt a hadsereget is elveszítjük. Az már Egyiptom kapitulációja lett volna. Ha pedig kapitulál, az teljes vereség a mi nemzedékünk és az eljövendő nemzedékek számára egyaránt Sazli vezérkari főnök is azoknak a sorába tartozott akik úgy vélekedtek, hogy Iszmailnak mégis többet kellett volna kockáztatnia. Sazli, legalábbis addig, amíg Szadat köztársasági elnök váratlanul le nem váltotta, az „új típusú egyiptomi tiszt” példaképe volt. Aligha állítható róla, hogy dicsőségét egyik napról a másikra szerezte. A most 51 éves Sazlit a második világháború óta a legtehetségesebb egyiptomi parancsnokok egyikeként ismerik. Egy barátja ezt mondta róla: — Sok kollégájától eltérően Sazli mindenkor azt a nézetet vallotta, hogy Egyiptom győzelmet tud aratni. Akkoriban Sazli azon kevés számú egyiptomi tiszt közé tartozott, akik az 1967. évi katasztrófából is emelt fővel kerültek ki. Sazli hadosztályát a Sínai-félsziget keleti térségében bekerítették, sikerült, azonban katonáival együtt átkelnie a csatornán. Minthogy nagy tekintélynek örvendett, nem keltett meglepetést, amikor 1971-ben vezérkari főnökké nevezték ki, habár a vezérőrnagyok ranglistáján akkoriban a meglehetősen szerény 30. helyen állt. Október 10-éig, szerdáig — habár az egyiptomi hadsereg ragyogó haditetteit Kairóban általában az úgynevezett „Sarlitervnek” tulajdonították — a dolgok tulajdonképpen Iszmail tábornok, hadügyminiszter elképzelései szerint mentek. Sazli egészen szerdáig minden tőle telhetőt elkövetett, hogy Iszmailt lebeszélje alaposan kitervelt elképzeléseiről. Mindhiába: Iszmail makacsul kitartott álláspontja mellett. Iszmail és Sazli 1960-ban,a világszervezet kongói beavatkozása idején találkozott először egymással. Sazli egy egyiptomi alakulat parancsnoka volt, Iszmail pedig bizonyos értelemben a fölöttese. Nemigen értették meg egymást már akkor sem, s hasonló volt, a helyzet most, az októberi háboorú napjaiban is. Ha figyelembe veszszük a két tábornok származását, könynyen meg is érthetjük az örökös nézetkülönbségek okait. S azt sem nehéz elképzelnünk,hogy a háborúnak^ezen a* szóban forgó ötödik napján*miért tekintették anynyira eltérően a fejleményekre. (Folytatjuk) Európai kilencek Callaghan előadja a brit követeléseket Wilson a nép véleményét kéri Londonból jelenti a Tanjug. Ma kezdődnek Brüsszelben a megbeszélések Nagy-Britannia és az Európai Közös Piac között. Callaghan külügyminiszter követelni fogja, hogy vizsgálják felül Nagy-Britannia tagságának feltételeit. Ezzel kapcsolatban Wilson miniszterelnök tegnap Leedsben, a laburista mozgalom nőaktivistáinak gyűlésén többek között kijelentette: " Le fogjuk bonyolítani a nélkülözhetetlen tárgyalásokat a nyugat-európai közösség képviselőivel. Ezek után lehetőséget adunk a brit népnek, hogy véleményt nyilvánítson, végül pedig arra is, hogy szavazással döntse el: tagja marad-e Nagy- Britannia a Közös Piacnak vagy sem. Londonban úgy számítják, hogy a Közös Piaccal való tárgyalások egészen őszig elhúzódnak. A brit diplomácia elsősorban arra fog törekedni, hogy javítsa Nagy- Britannia helyzetét, főképp a mezőgazdasági politika és a regionális fejlesztési alap tekintetében. Gáncsoskodó ellenzék Kísért A hidegháború szelleme Vita a Bundestagban a nyugatnémet—csehszlovák egyezményről Bonnból jelenti a Tanjug. A független Frankfurter Rundschau tegnapi vezércikkében keményen bírálta az ellenzéki pártokat, mert mindenáron meg akarják hiúsítani a Német Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia kapcsolatainak helyreállításáról szóló egyezmény becikkelyezését. A vezércikk károsnak és értelmetlennek minősíti a kereszténydemokraták és a keresztényszocialisták gáncsoskodását, és leszögezi: az ellenzék immár harmadízben fordul szembe a kelet-európai szocialista országokkal való kapcsolatok helyreállításával. A múlt heti parlamenti vitábaan Walter Scheel külügyminiszter megvádolta az ellenzéki vezéreket, hogy hangvételük az ötvenes és a hatvanas évek hidegháborús napjait idézi. Walter Becher, a bajorországi Keresztényszocialista Párt képviselője kijelentette: a kormány meghamisítja a történelmet, ugyanis a Cseh -Szlovákiával kötött egyezményben elítéli a hitleri nyomást, de hallgat a másik fél erőszakos cselekedeteiről.