Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 89-103. szám)

1974-04-01 / 89. szám

Hétfő, 1974. április 1. 75. KISKE­RESZTREJTVÉNY Vízszintes sorok: 1. Köny­­nyezve sajnáló, 6. Női név, 7. És, Katimul, 8. Kemény anyag, 9. ... Gardiner, szí­nésznő, 10. Szófaj, 11. Hazai folyó, 13. Skálahang, 14. Var­ga Anna, 15. Azonos betűk, 16. Kicsinyítő képző, 17. Ga­bonafajta, 19. Mátkák, 20. Összevissza ráz, 21. Véd, 22. Orom­i íl­lés, 23. Fordított ér­téke, 24. Egészségügyi intéz­mény. Függőleges sorok: 1. Jó eredmény, 2. Óra jelzi a mú­lását, 3. A rádlium vegyjele, 4. Sivatagi állat, 5. Becézett nagyszülő, 9. Török tiszti rendfokozat, 10. Fohász, 12. Ellenszenv, 13. Mocsár, 15. Rák betűt keverve, 16. vég­tagok, 17. Azonos betűk, 18. A gépkocsi része, 21. Időmé­rő (ékezetfölösleg), 23. Indu­­latszó. ! GYERMEK­KÖTÖTTÁRU ?? »•.­­ •=A»'S •*. ч* Vj Ч­* A Ш , yjmjjB _______Нн^В в ! Őszinte jó tanácsok Hejszétvékolay túzdrótból ki­csiny karikákat készítünk. Leg­egyszerűbb, ha gombostűt fo­gunk körül dróttal, és megsodor­juk. (2. kép). Egy-egy úszóba két Tcarika szükséges. Ezek ve­zetik a zsinórt. Az egyik ka­rikát a toll végébe, a másikat­pedig e bedugott végtől mintegy­­1,5 cm-re a parafába erősítjük. Előzőleg gombostűvel golkat fúrunk a megfelelő helyekre, és a karika helyét beragasztózva az elkészített nyílásba dugjuk. Vízben nem oldódó ragasztót használjunk. Ezzel tulajdonképpen az úszó el is készült. Száradás után (egy két nap) színes nitrólakkal vagy festékkel vékonyan befestjük. Az úszónak alsó, tehát a vízbe me­rülő részét fessük feketére és csak a hegyénél húzzunk egy fehér, illetve piros csíkot (3. kép). A horgászzsinórt a karikákon átf űzzük és egy vékony mű­anyag vagy gumigyűrűvel má­rít­juk­ az úszóhoz (3. kép). Az úszót megfelelő nagyságú, be­vágott sörétszemmel, vagy ólom lemezzel egyensúlyozzuk ki. A m­agam részéről nem tartom elő­­nyösnek a több nehezékkel va­ló kiegyensúlyozást, lévén úszó­készségről szó. Érméi fontosabb, hogy az úszónak csak a hegye (kb. 1/2 cm) legyen a víz felett, így az egész szerelés rendkívül érzékeny lesz, és a legkisebb ka­pás is az úszó merülését ered­ményezi. A csali igen sokféle lehet. Mégis legjobbnak a légylárva, a földigiliszta, a lisztkukac és a cserebogárlárva bizonyult. (A versenyzők szinte kizárólag légy lárvát használnak.) A csali feltűzését illetően is van némi változás. A legtöbb horgász igyekszik a horog he­gyét minél­­jobban elrejteni. A kishal fogásánál erre nincs szük­ség, tekintettel, hogy a horog miniatűr. A keszeg pedig meg­lehetősen mohó hal. Tehát a­ csalit húzzuk a horog nyelére és a hegyét hagyjuk szabadon. A hal kapáskor könnyedén be­szippantja a kicsi csalit anél­kül, hogy észrevenné a horgot. Bevágáskor viszont a szabad ho­roghegy biztosan akad. Néhány szót még a horgász­­botról. Követelmény, hogy könnyű, vékony és rugalmas le­gyen. A forgalomban levő kari­ka nélküli teleszkóp rendszerű botok tökéletesen megfelelnek, de semmivel sem rosszabbak a vékony, rugalmas bambuszbotok sem. A bot hosszát a horgász­hely szabja meg. Fontos, hogy a bot és a zsinór kb. azonos hosszúságú legyen. Az ilyen sze­relés könnyedén, jól kezelhető. Hogy a halat állandóan a hor­gunk közelében tarthassuk, aján­latos időnként etetni. Az etető anyagnak legyen íze, színe, hogy vonzza a halat, de ne tud­jon jóllakni tőle. Mivel minden horgásznak megvan a maga spe­cialitása, nincs szándékomban elemezni ezeket, egy többszörö­sen kipróbált jó receptet azért leírok. Egy kilogramm kukoricalisz­tet leforrázunk, majd hozzáke­verünk két főtt, meghámozott, apróra tört burgonyát, és be­lereszelünk két keményre főtt tojást. Az egészhez 1—2 marék csirke töménytakarmányt adunk (szárazon) és néhány csepp táv­csalit. Ez a keverék jó festhető 1—2 tasak teszt­asárgítóval. Kis adagokban vízbe dobva állandó­an ízesítjük a vizet, ingereljük a halat, oda vonzzuk a horog közelébe, illetve annak közelé­ben tartjuk. Remélem, hogy a fenti taná­csoknak horgásztársaim jó hasz­nát veszik majd a küszöbönálló horgászidényben. FUTÓ Árpád Arait a keszegfogásnál tudni kell (2.) SPORTVILÁG Társult a tamásf­alvi és az ittabéi vadászegyesület Nemrégen tartotta a szerb-­­ ittaibéi és a magyarittabéi­­ egyesített vadászegyesület évi közgyűlését, amelyen a tamásfa­lvi küldöttek is je­len volta­k. Radivoj Popov elnök megnyitója után be­számoltak a tavalyi munká­ról. A télévi a vadállományt gondozták, önkéntes akció­val fácánfarmot létesítettek. A kisfácánokat egyedül kel­tették és nevelték fel. A be­számolóban s­zó esett az orv­­vadász­attról is, valamint a turisták (olaszok, angolok) fogadásáról. A tamásfalvi vadászterületen a vendégek elejtettek 36 nyulat, 11 fá­­cánt, 71 foglyot, 6 fürjet, 2632 gerlét. Az összbevétel 37 050 diiált. Az ittabbi vadászterületein a turisták három őzet, 6911 gerlét, 89 fürjet, 48 nyulat, 223 fácánt és 101 foglyot lőt­tek. A jövedelem 107 370 di­nár. A szervezetnek jelenleg 73 661 dinárja van. A vadászok tavaly a pon­tok gyűjtése során megsem­misítettek szép számú káros vadat: 112 rókát, 387 szarkát, 10 görényt és 13 vad kutyát. A beszámoló után a hozzá­szólásokban a tagok köve­telték, hogy a jövőben szigo­rúbban kell fellépni az orv­vadászokkal szemben, ugyan­akkor nagyobb gondot kell fordítani a vadállományra a holt idényben, s a tél fo­lyamán. Jobban meg kell­­ szervezni a vad etetését, va­­l­­amint a fácánfarmot tovább kell bővíteni. Szó esett a turistákról is, szervezetten kell fogadni őket, előre vadászterületet nem adhat el nekik. Ezen­túl a turisták fogadását a községi vadászszövetség szer­vezi meg. Végül a tagság elfogadta az ittabéi és tamásfalvi va­dásziegyesületek egyesülését, 23 új tagot vettek fel és új tagoka­t választottak a veze­tőségbe, s bizottságokba. Ve­zetőségi tagok: Popov Radi­voj, Matta Mihály, Mirko Miroljub, Vasa Predojević, Ilijim­ István, B. Varga Jó­zsef, Zima János, Kocsis Jó­zsef, Slaviko Savic, Csiszár Dezső, Túri Mihály, Marjko Vitomirovic, Ljubo Filipas. Az ellenőrző bizottság tag­jai: Baranyai János, Bugyi Imre, Simon Ferenc, Zdrav­­ko Miličev, Joca Brabić. A fegyelmi bizottság tagjai: Tanka Mihály, Veljko Mo­­šorimszki, Todor Milinkov, Maggyesi Mátyás, Tomislav Jakic. A pontozási bizottság tagjai: Kovács András, Ve­la Omaljev, Svetozar Popov, Mellár Mihály, Miroslav To­min.­­ A belső ellenőrző bizott­ság: Pera Dragic, Lódó Gá­bor, Rada Ignjatov, Bajusz István, Joca Zeijski, J. S. Rovatvezető Verner Imre A világ legritkább postabélyegei Bélyeggyűjtő körökben ál­landó érdeklődést keltenek a nagy árveréseken megjelenő ritkaságokért elért árak vál­tozásai. Legutóbb egy kül­földi szaklap foglalkozott az utóbbi években gazdát cse­rélt világritkaságok áraival, és felállította a tíz legritkább bélyeg értéklajstromát. Kitű­nik, hogy a legmagasabb árat az 1847-ben kibocsátott MA­URITIUS szigetállam postájá­nak 1 pennys piros színű bé­lyegéért érték el. Egy tévnyo­matos bélyegről van szó,­­amelynek feliratán a POST PAID szócska helyett „POST OFFICE” felirat szerepel. Egy borítékra 2 ilyen piros színű bélyeget ragasztottak és Bombayba küldték. Ezért a borítékért 380 000 dollárt fizetett jelenlegi tulajdono­sa. A második helyet az an­gol gyarmati BRITISH GUY­ANA 1 pennyes bélyege fog­lalta el. 1856-ban készítet­ték egy ottani helybeli nyom­dában, mivel a korábbi bé­lyegek kifogytak. Amint azon­ban a bélyegek elkészültek, és egynéhány levelet felad­tak a helyi bélyegekkel , megérkezett Angliából a kül­demény a megrendelt bélye­gekkel, s így a helyi kiadást megsemmisítették, s abból a mai napig csak egy sérült példányt találtak meg , amelyért jelenlegi tulajdono­sa 280 000 dollárt fizetett! Harmadik helyen BERMUDA sziget 1847-ben kiadott PE­­ROT bélyege szerepel, amely­ből szintén csak egy levél ismert, és legutóbb 110 000 dolláros áron cserélt gazdát. Negyedik helyen MAURITI­US sziget postájának 1847- ben kiadott tévnyomásos 2 pennys bélyege áll — nem használt állapotban a POST OFFICE felirattal. Az ötödik helyen Sachsen Hercegség postája által 1850-ben forga­lomba hozott 3 Pfenniges bé­lyegének eredeti kisíve fog­lalta el. Ezt a kisívet pár év­vel ezelőtt 100 000 dolláros áron vette meg jelenlegi tu­lajdonosa az ismert Mohr­­mann cég árverésén Ham­burgban. A hatodik helyen ismét Mauritius szigetének 1847-ben kiadott 1 pennys pi­ros tévnyomatos bélyege áll — amiért (nem használt ál­lapotban) jelenlegi tulajdono­sa 90 000 dollárt fizetett. A hetedik helyen BADEN her­cegségnek postája által 1851- ben forgalomba hozott soro­zat 90 krajcáros bélyege tart­ja. Ezt a bélyeget lilaspíros szín helyett tévedésből a zöld színű 6 krajcáros bélyegei­nek nyomódúcaiba keverték és zöld színben nyomtatták ki. A hibát rövidesen észre vették és kicserélték a téves dúcot, s így, mai napig alig egynéhány darab került nap­világra ebből a téves nyo­matból. Ezért 90 000 dolláros árat értek el. Nyolcadik he­lyen­ az első japán bélyegso­rozat 500 mom­os értéke áll (1871-ből) fordított középrész­szel, amelyből eddig csak egy példányt találtak. Ezért a különlegességért nemrég egy ismert japán gyűjtő 75 000 dolláros árat fizetett egy pennsylvániai egyetemis­tának. A svédországi 1855. évi kiadású 3 killing banco névértékű bélyeget zöld he­lyett sárga színűre nyomták (a 8 sk. bco bélyeg színében), ezért a ritkaságért legutóbb 50 000 dollárt fizettek! Fel­sorolhatnánk azonban még több száz olyan világritkasá­got, amelyekért több ezer dolláros árat fizettek. Min­den attól függ, melyik állam ritkaságairól van szó és há­nyan gyűjtik a vagyonos gyűjtők táborából ezeket a témákat. Tengerentúli újdonságok Az elmúlt hetekben világ­szerte rengeteg bélyeget hoz­tak forgalomba. Leginkább olyan sorozatokat, amelyek­nek névértéke magas, tema­tikája nagyon jól kiválasz­tott, s így a kiadó postának nagy jövedelmet biztosíta­nak. Három ilyen sort ismerte­tünk; az első: SEYCHELLES szigetcsoport új 4 bélyegből álló halsorozata (20, 50, 90 cent és 1,50 Rs) , amely ere­deti színezésben több színű ofszetnyomásos eljárással készült; FIDZSI ausztráliai szi­getállam postája az UPU 100. jubileuma alkalmából 3 bé­lyegből álló sorozatot hozott forgalomba (8,30 és 50 auszt­ráliai cent). FALKLAND SZIGETEK postája ÁLLAT­VILÁG FIDZSI SZIGETÉN címen több bélyegből álló sort hozott forgalomba, fő­ként turisztikai propaganda jelleggel. 11. oldal

Next