Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 89-103. szám)
1974-04-11 / 99. szám
12. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1974. ápr. 11. Hetvenhét pályamű Az Újvidéki Rádió jubileumi hangjátékpályázatának eredménye A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Újvidéki Rádió március elsején zárult hangjáték-, gyermekhangjáték- és mesejáték-pályázatára 77 pályamű futott be. A hangjátékpályázatra 40, a gyermekhangjáték- és mesejáték-pályázatra pedig 37. A bíráló bizottság — Aleksamdar Tišma (elnök), Gerold László és Deák Ferenc, illetve Bodrits István (elnök), Varga István, Szimin Magda, Argyelán István és Fischer György összetételben — meghozta döntését Eszerint mindkét pályázat sikeresnek mondható. A hangjátékpályázat I. díját nem ítélték oda. A pályamunkák szerzőit két II. díjjal és egy III. díjjal jutalmazták. II. díjas: a Život i dela Milana Bauma és a Vedd el a férjem feleségül című pályamű. Az előbbi jeligéje: Kaktuslevő, kaktusi desno, a másik pedig jelige nélküli. III. díjas: a Gondozott hétköznapok című mű (jeligéje H. S. Katalán). Az elsőnek említett hangjátékot jó környezetismeret és a téma radiofonikus megjelenítése jellemzi, a második mű szellemi frissességével és eleven párbeszédeivel tűnik ki, a harmadik hangjáték pedig a dokumentaritást használta fel szépen. Megvásárlásra az alábbi műveket javasolták: 1. VELKI LUDIA (Gopin) 2.CEVA S- A INTIMPLAT (O pasare si i-a laut sborul) 3. TRENER ZA PRVAKA (Treca runda) 4. TEHNICKE SMETNJE U SELU GORNJA POLJANA (45) 5. KRAVATA ZA GOSPODINA IKANOVICA (Fonovo begunac) A gyermekhangjáték- és mesejáték-pályázatra 21 mű szerbhorvát-, 15 pedig magyar nyelven érkezett be. Egy pályamű nem tett eleget a feltételeknek. I. díjban a Srce című pályamű részesült (jeligéje: Do re mi). A II. díjat Az új fiú című mű érdemelteki (jelige nélkül). A III. díjat a Bajka o decaku i prasetu c. munkának ítélték oda (jeligéje: Era). Megvásárlásra az alábbi alkotásokat javasolták: 1. Igor sa Limana (jelige nélkül) 2. Kis Takács igazsága (jelige: A tanár) 3. Hm (jelige: Kabóca ’74) 4. Kad zvezde pričaju (jelige: Leonida) 5. Éva megleli az igazságot (jelige: 1999) 6. Nestali osmesi (jelige: 1942) A gyermekhangjáték- és mesejáték öttagú bíráló bizottsága úgy tartja, hogy dramaturgiai megmunkálás után még az alábbi műveket is elő lehetne adni: — Tajna plavih bregova (jelige: VP) — Prijateljstvo (jelige: Bőin a lezi) — Jancsi és robot Karcsi (jelige: Játsszunk) Az Újvidéki Rádió szerkesztősége kéri a művek szerzőit, hogy jelentkezzenek. (szi) A közeljövőben Törvény jelenik meg az oktatói-nevelői szakmunkáról A gyakorló pedagógusok megkaphatják a tanácsosi, illetve főtanácsosi címet Az iskoláikban és óvodákban folyó nevelői munka ellenőrzését eddig törvényileg — szakmai szempontból — a pedagógiai intézetek végezték. Az elmúlt időszak azonban ezt a szakszolgálatot annyira lefokozta, hogy az intézeteknek inkább fakultatív tanácsadói szerepe volt. A Tartományi Végrehajtó Tanács az elmúlt év végén egy új törvénytervezetet fogadottel az oktatói-nevelői szakmunkáról, és azóta már más illetékes szervek is tárgyaltak róla — tájékoztatott bennünket Berkes László, a szabadkai Pedagógiai Intézet igazgatója. A tervezet szerint pedagógiai szakmunkát végeznek az iskoláskor előtti intézmények, az általános a közép-, a fő- és felsőfokú, valamint a káderképző iskolák, azok a TMASZ-ok, amelyeknek alaptevékenysége az oktató-nevelői munka továbbfejlesztése, pedagógiai intézetek és kutatóintézetek, ezenkívül a polgárok szakmai és tudományos egyesületei. Ez azt jelenti, hogy a szakmunka az eddiginél sokkal szélesebb alapokra kerül. A pedagógiai szakmunkának két lényeges feladatot kell vállalnia: 1. az oktatói-nevelői munka továbbfejlesztését, instrukciós módszerrel, 2. a pedagógiai ellenőrző munka végzését. Elsődlegesen kell hogy legyen a továbbfejlesztés, az ellenőrzést pedig az iskolák kollektívája kell hogy fokozatosan átvegye. A törvénytervezet kimondja, hogy az eddigi Tartományi Oktatásfejlesztő Intézet helyett a jövőben pedagógiai kutatóintézet létesül. Ezzel nálunk is megindul a pedagógiai kutatómunka, a sajátságos vajdasági pedagógiai gyakorlat kialakítására. A törvény leszögezi továbbá, hogy a pedagógusok joga és kötelessége a szakmai továbbképzés, amely magában foglalja a szűkebb értelemben vett szaktantárgyi, valamint pedagógiai, pszichológiai, módszertani, eszmei-politikai képzést is. A továbbképzésnek azon a nyelven kell folynia, amelyen a pedagógus tanít Az egyének szakmai továbbképzése két szakaszból áll. Az egyik a szakvizsgára való felkészülés időszaka, amely azokra is vonatkozik, akik szakmai képzésük folyamán nem tanultak pedagógiai tantárgyakat (mérnökök, közgazdászok stb.). A másik szakasz az állandó szakmai, társadalmi és politikai képzés. Az ezzel kapcsolatos programot a Tartományi Oktatásügyi Tanács fogja előírni. A következő újítás, amelyet a törvénytervezet előirányoz a pedagógiai tanácsosi és főtanácsosi cím beiktatása, amelyet minden óvónő, tanító és tanár megszerezhet. A tanácsosi címet az szerezheti meg, aki kiváló eredményeket ér el az oktatói-nevelői munka feladatainak teljesítésében és jelentősen hozzájárul annak fejlesztéséhez. Ezt a címet a Tartományi Oktatásügyi Tanács adja. A pedagógiai főtanácsos címet az nyerheti el, aki legalább 5 évig tanácsosi rangban volt, ezenkívül kimagasló sikereket ért el az oktatói-nevelői munka teljesítésében és szembetűnően hozzájárult annak továbbfejlesztéséhez, továbbá megjelentetett szakmunkái vannak. A további feltételeket a Tartományi Oktatásügyi Tanács írja elő, és minden jelölt esetében háromtagú bizottságot választ munkájának értékelésére. A törvénytervezet még egy hézagpótló funkció betöltését irányozza elő: szabályozza a kísérleti oktatói-nevelői munkát, annak feltételeit és körülményeit. A törvény meghozatala a közeljövőben várható, és feltételezhető, hogy az új tanévben már alkalmazzák is. BÜCSÜ Ottó Vukotić kapta a nagydíjat A díjaik átadásával és az elismerésben részesített filmek előadásával tegnap, este befejeződött a 21. belgrádi rövidfilmfesztivál. A szemle nagydíjával (Granii Prix) Dusán Vukotic Guercziana című művét tüntette fel e bíráló bizottság. A dokumentumfilmek kategóriájában a Belgrád aranyérmet Stole Popov A tűz, valamint Miou Milosevic A fejünk feletti tető című alkotása kapta meg a Belgrád ezüstérmet pedig Zivko Nikoljc Angyalcsinálás, Zoran Tadic Hajfonatok, Jože Bevc Falun szép az élet és Suad Mrkonjic Mrakovica című filmje. Az animációs filmek csoportjában a Belgrád aranyéremmel Zoran Jovanović Irány (Neoplanta) a Belgrádi ezüstéremmel pedig Martin Pinterné A harkály és Borivoj Dovnakovic A másodosztályú utas című filmjét tüntették ki. A kisjátékfilmek csoportjában a Belgrád aranyérmes Goran Paskaljevic Az utód, a Belgrád ezüstérmet pedig Stjepan Zimnovic Senkinek semmi című műve kapta. A rendelt filmek között a Belgrád aranyérmet Aleksandar Ilic A kelepce, a Belgrád ezüstérmet pedig Vladan Snjepčević A nemzeti könyvtár című produkciójának ítélte oda a zsűri. A reklámfilmek kategóriájában a Belgrád aranyérmet Jože Pogravnik A 46. délkör, a Belgrád ezüstérmet pedig Frano Vodopivec Perge Istra című filmje kapta. A legkiemelkedőbb operatőri munkáért Mihajlo Murka (Az élet köre, Mrakovica) és Misa Szamoilovszki (A tűz, Racin) a legjobb ötletért Predrag Golubović (Szabadság), a legsikeresebb hanghatásokért pedig Milan Trivković (Senkinek semmi) részesült elismerésben. Oklevelet kapott Lordan Zafranovic Zavnod, Peter Ljuboljev Safer vájár lakósága, Branko Kolačić Dupla szaltó, Gojko Kasmatovic Az elvetemültség evangéliuma és Slavco Almaján Az első naív világfalu című filmje. A produceri első díjat a Vida-Elim és a Dumar-Film, a második díjat pedig a Zagreb-film és a Vardar-film kapta. A hivatalos díjakon kívül a különféle intézmények és lapok külön díjjal tüntettek ki jó néhány filmet. Az utolsó versenyműsor színvonalát jelzi, hogy a bemutatott produkciók között szerepel a fesztivál nagydíjas filmje is. Ha azonban ezeket, valamint a szemle többi napján bemutatott filmeket összegezési szándékkal vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy az idei fesztivál... két nap alatt le lehetett volna bonyolítani. De a fesztiválszínvonalat megütő filmek között is Dusán Vukotic nagydíjas alkotásán kívül, alig volt néhány, amelyet nem érheti semmiféle kifogás. A filmtermésben mindenesetre észrevehető a pozitív törekvéseket ábrázoló szándék. A társadalmi mozgásokat a mindennapi életben felvetődő kérdéseket elkötelezetten vizsgáló filmek száma megnövekedett, de a rendezőknek a legtöbb esetben még nem sikerült megtalálniuk a mondanivalóval egyenrangú kifejezési formát. Tehát a művészi transzponálásban észlelhető egyfajta ingadozás és bizonytalanság. Ennek következtében azonban mondanivaló is nemegyszer csupán töredékes formában jutott kifejezésre. Ennél a csoportnál azonban sokkal nagyobb azoknak a filmeknek a csoportja, amelyeknek témája is jelentéktelen, legfeljebb csak érdekes, de sokszor még az sem. Ezeknek a félresikerült filmeknek a száma túl nagy volt, s e produkciók arra utalnak, hogy a rendezők egy része — még az ismertek között is jó néhány — művészi szempontból zsákutcába jutott. Számbelileg az idén sem volt — az évi termést egészében vizsgálva — a szokásosnál kevesebb jó film, csakhogy a mércék eltolódtak, a teljességre törekvés igényében rövidzárlatok mutatkoztak. Ez egyaránt észrevehető volt a dokumentumfilmekben és a kisjátékfilmekben is. A rajzfilmek esetében viszont az ilyesmi az idén is csak a kivételek közé tartozott. A fesztivál ismételten igazolta ami az utóbbi évek szemléin is tapasztalható volt: a zágrábi rajzfilmiskolán kívül is tevékenykednek alkotók akik sikerrel tudják művelni a rajzfilm műfaját. LÁDI István Befejeződött a belgrádi rövidfilmfesztivál Különtudósítónk telefonjelentése önálló lesz a Vajdasági Képzőművészek Egyesülete öröklött állapotok és a szakmai kvalitás Már hosszabb ideje megbeszélések keretében folynak az előkészületek a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének önállósulása érdekében. A vajdasági egyesület eddig mint az ULUS alosztálya működött. Bizonyos önállósága megvolt, de a legfontosabb ügyben — az egyesület tagfelvételében — ш ULUS-tól függött, és Vajdaság területéről minden jelentkező művésznek hozzá kellett folyamodnia Belgrádba. Az ULUS-ban határozták meg, ki lehet a vajdasági egyesület tagja. Ennek története bonyolult, monopolista jellegű volt, s „a minőség meghatározatlan homálya” burkolta. A vajdasági egyesület új statútuma szerint az április 21-én megtartandó évi alakuló közgyűlés után a Vajdasági Egyesületnek a Művészeti Tanácsa fogja az új tagokat felvenni. Az egyesületet küldöttrendszer alapján átszervezik — Újvidéken 49 képzőművész, 4 delegátust ad, Szabadka (8 tag után) kettőt, Versec (6 képzőművész után) kettőt, és Zombor, Zrenjanin, Pancsova, Zenta, Ruma egyetegyet. Összesen 13 küldött képezi tehát majd az egyesület végrehajtó szervét. De miután a végrehajtó szerv jó része nincsen Újvidéken, ezért egy titkárság is lesz. Két újvidéki tagja, elnök és titkár, s két vidéki, az úgynevezett szakosztályok delegátusaiból áll. A végrehajtó szerv tehát átruházza feladatát a titkárságra, és nem annyira végrehajtó, mint inkább döntő vagy határozathozó szerepe lesz. A titkárság a közgyűlésinek tartozik felelősséggel. A Művészeti Tanács kilenc tagját az évi közgyűlés választja meg, s megbízatási ideje ugyanakkora, mint a közgyűlésé. Munkájáról, szabályzat alapján kizárólag a közgyűlésnek felelős azzal, hogy egyes szakosztályok ,községek, amelyekben képzőművészek élnek” véleményét meghallgatja a tagfelvételi jelölésekkel kapcsolatban. Az újvidéki képzőművészek és a tartományi képzőművészek kommunista aktíváján az egyesület szervezésének több változata is szóba került, és más vélemények is elhangzottak, például egyik változat az, hogy minden szakosztály, tehát község, amelyben képzőművészek élnek a számaránytól függetlenül egy-egy delegátust küldjön a végrehajtó szervbe, továbbá hogy a Művészeti Tanács tagjait ne a közgyűlés, hanem a szakosztályok tagjai választják meg, mert így az érdekeik, illetve igényeik közvetlenebbül kifejezésre jutnának. A művészeti tanácson múlik ugyanis a nagy különbségek, a fejlett (Újvidék 49 tag) és a fejletlen vidék közötti különbségek csökkentése, más szóval Vajdaság területén a képzőművészet fejlesztése. A községekben fölvételre jelentkező művészek elől a Művészeti Tanács szubjektív módon ne zárkózzon el, azzal a véleménnyel, hogy „a tagfölvétel mércéit meg kell szigorítani”, hisz ezt eléggé megtette az USUS. Az egyesület fejlesztésének ellentmondásai is vannak. A művészeti egyesület tagjának sokszor nem érdeke, hogy új tagokkal gyarapodjon a szakosztály, illetve az egyesület, mert ebben szakmai kvalitást is látnak. Az egyesületnek a meglevő tagság érdekeinek védelmén kívül művelődési feladatokkal, s a vidék művészetének fejlesztésével is foglalkoznia kell. Az új statútumterv inkább a meglévő helyzet, az öröklött állapotok megőrzését helyezi előtérbe, éppen azáltal, hogy a programjából hiányzik az egyesültet fejlesztésének konkrét terve. Egyébként hátra van az egyesület céljainak, tagok jogainak és feladatainak meghatározása, az új alkotmány tükrében. A. J. HORVÁT ÍRÓK VAJDASÁGBAN Tegnap délben az újvidéki Matica erpska képtárban Tomislav Ketig, a Vajdasági írószövetség elnöke és néhány tagja baráti beszélgetést folytatott a Horvát írószövetség küldöttségével, akik ezúttal viszonozták a vajdasági írók nemrégiben tett zágrábi látogatását. A rövid ideig tartó találkozón szó volt a Horvát Szocialista Köztársaság és a Vajdaság baráti és irodalmi kapcsolatainak, valamint együttműködésének továbbfejlesztéséről. A küldöttséget délután dr. Milan Čanak, a községi képviselő-testület elnöke fogadta, este 6 órakor pedig az újvidéki Radivoj Cirpanov Munkásegyetem szervezésében irodalmi estet tartottak. Az est vendégei — Branko Bošnjak, Marija Penkic-Zaja, Vladimír Reinhoffer, Zvonimir Majdak, és Tito Bilopavlovic — legújabb műveiből olvastak fel részleteket. A munka jellegű megbeszélés ma délelőtt 11 óraikor lesz az újvidéki Dnevnife Lapkiadó Vállalatban. Képünkön a küldöttség részvevőinek ,egy csoportja a JManoa srpska képtárban, rendezett fogadására