Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 104-118. szám)
1974-04-16 / 104. szám
2. oldal Latin-amerikai helyzetkép Borúlátás a szerdai washingtoni értekezlet előtt Az USA elodázza az időszerű kérdések rendezését Latin-amerikai diplomáciai körökben általános a meggyőződés, hogy a két Amerika tárgyalássorozatának második szakasza, amely szerdán kezdődik Washingtonban, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Henry Kissinger és latin-amerikai kollégái megbeszéléseinek napirendjét titokban tartják. Szemben a tárgyalások első szakaszával, amelyet februárban tartottak Méxicóban, az új találkozó mindössze néhány órát tart, hogy azután a latin-amerikai miniszterek Atlantába utazzanak az Amerikai Államok Szervezetének értekezletére. A megfigyelők azonban azt állítják, hogy az AASZ konferenciájától sem kell különösebb eredményeket várni, jóllehet mind hangosabbak a követelések, hogy ezen a találkozón végre szüntessék meg a Kuba elleni gazdasági zárlatot. A megfigyelők két tényre mutatnak, rá, amely megnehezíti, hogy a két Amerika szót értsen egymással. Az USA továbbra sem hajlandó érdemben megvitatni a két Amerika közötti gazdasági és politikai kapcsolatok helyzetét. Másrészt Latin-Amerika mindinkább arra kényszerül, hogy elfogadja az USA halogató taktikáját, amelynek az a lényege, hogy „meg kell várni a problémák megélését”. A latin-amerikai országok szinte mindegyike számos belső és külső problémával küszködik. Argentínában a jelekből ítélve még mindig nem nyugodtak meg a kedélyek, Bolívia törekvése pedig, hogy — Brazília és Paraguay támogatásával — „kijusson a tengerre”, veszélyezteti Peru területi integritását. Kolumbiában és Ecuadorban heves választási harc folyik. Venezuelában nemrég személyi változás történt az elnöki hivatalban, bár egyes vélemények szerint ez nem lesz hatással az ország politikájára. Mexikóban is növekedtek a belső ellentmondások. Különösen az úgynevezett Népi Szövetség létrehozásával megerősödtek azok az erők, amelyek határozottabb politikát követelnek az USA-val szemben, mindenekelőtt a mexikói idénymunkások problémájával kapcsolatban. A legválságosabb a helyzet Közép-Amerikában. Panama törekvése, hogy visszaszerezze a csatorna feletti szuverenitását, az USA szenátusának döntése miatt kudarcba fulladt. Honduras és Costa Rica belső és külső nyomás alatt áll amiatt a kezdeményezés miatt, hogy hozzák létre a banántermelők szövetségét, hogy megvédhessék érdekeiket az észak-amerikai társaságokkal szemben. Különösen Nicaragua és Guatemala gyakorol nyomást az említett két országra. Okkal állíthatjuk, hogy az ENSZ-közgyűlésnek az el nem kötelezett országok kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülésszaka szinte az utolsó pillanatban nyújtott alkalmat arra, hogy a latin-amerikai országok megmentsék egységüket, és határozottabban lépjenek fel a két Amerika konferenciáján is. ‘ Az USA diplomáciája azon fáradozik, hogy ilyen vagy olyan módon elválassza Latin-Amerikát a fejlődő országoktól, különösen az el nem kötelezettektől. Gyengíti azúgynevezett zöld kontinens országainak pozícióját az USA-val folytatott tárgyalásokon, hogy még mindig nem tudták kellőképpen megszilárdítani egységüket. Az AASZ sürgősen vizsgálja felül a kubai kérdést Gonzalo Facio, Costa Rica külügyminisztere — a Prensa Latina jelentése szerint — az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszakán kijelentette, hogy kormánya véleménye szerint az Amerikai Államok Szervezetének sürgősen felül kell vizsgálnia az úgynevezett kubai kérdést. Meggyőződésem, hogy többé nincs semmilyen ok a Kuba elleni zárlat fenntartására — jelentette ki Facio. — Ha valaha voltak is ilyen okok, azóta már megszűntek. Az AÁSZ értekezletén az utóbbi években többször is napirendre került a kubai kérdés, az USA-nak azonban mindig sikerült kicsikarn a számára kedvező döntést. / /^|***|\ V \ min Akva MAGTÁRSZÓ Inflációellenes intézkedések Nigériában Laoszból jelenti a Tanjug. A nigériai kormány a naplókban több intézkedést foganatosított azzal a céllal, hogy mérsékelje az inflációt, amely az utóbbi hónapokban aggasztó méreteket öltött. Egyes közszükségleti cikkek ára megkétszereződött. A drágulás súlyosan veszélyezteti a lakosság egyébként is alacsony életszínvonalát. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a nigériai infláció részben az általános nemzetközi infláció és a világ monetáris rendszere krízisének, másrészt pedig a hazai termelés csökkenésének a következménye, a kormány úgy döntött, hogy jelentősen csökkenti a legfontosabb élelmicikkekre kivetett beviteli vámokat, a hazai gyárak sok termékét pedig mentesítette a kiviteli vámok alól. A vámcsökkentés 10—33 százalékos, és szinte az összes élelmicikkekre, valamint nagyszámú iparcikkre vonatkozik. Az intézkedés nyomán vámmentesen lehet bevinni az országba húst és hústerméket, búzát, rizst, gépkocsit és motorkerékpárt. Megfelelő intézkedésekkel jelentősen megkönnyítették a hazai ipar, valamint a mezőgazdasági termelők helyzetét. Az iparvállalatokat, megszüntetve számukra a kiviteli vámokat, mentesítették az úgynevezett újjáépítési adó alól is, ugyanakkor növelték számos mezőgazdasági termék felvásárlási árát, hogy ösztönözzék a termelést. A rendelkezések folytán, mint bejelentették, mintegy 200 millió dollárral csökken az álam bevétele ebben a költségvetési évben. Ezt a veszteséget azonban többszörösen fedezi az olajkivitelből eredő bevétel. Nigéria az idén mintegy 8 milliárd dollár értékben ad el kőolajat. Kedd, 1974. április 16. Növekvő termelés és kezdeményezőkészség Az ipari demokrácia tíz éve Norvégiában Tíz éve annak, hogy Norvégiában az illetékesek fokozatosan érvényesíteni kezdték az ipari demokrácia elvét az ország gazdasági életében. Erre mindenekelőtt a munkásmegmozdulásokat a sztrájkok, a fokozódó elégedetlenség és a termelékenység alacsony szintje miatt volt szükség. Az ENSZ egy tanulmányában gazdasági szakértők rámutattak, hogy bár Norvégia a lehető legnagyobb mértékben kihasználja az ország gazdasági potenciálját, az ország munkaképes lakosságának tudását nem aknázzák ki kellő mértékben. Ez a skandináv ország a havanas évek elején számos bonyolult társadalmi és gazdasági kérdéssel találta magát szemben. A világszervezet gazdasági szakértői ezzel kapcsolatban rámutattak: nagy az ellentét a norvégok hagyományos demokráciája és a munkaadók merev, technokrata politikája között. A kiéleződő társadalmi kérdésekkel 1964-ben a Norvég Szakszervezeti Szövetség és a Norvég Munkáspárt — az akkor hatalmon levő párt — mert csak szembenézni. A gazdasági felelősök nemsokára elhatározták, hogy fokozatosan bevezetik az üzemi demokráciát, hogy a dolgozóknak nagyobb beleszólási joguk legyen a termelés és gazdálkodás irányításába. Kísérletek és eredmények Az üzemi demokrácia megvalósításával kezdetben csak néhány vállalatban próbálkoztak. A dolgozók fokozott bevonását a gazdaságirányításba munkacsoportok létrehozásával igyekeztek megvalósítani. Szakítani akartak azzal a hagyománnyal, hogy egy-egy munkást csak egyfajta munka végzésére képeznek ki, ezért 4—5 munkásból álló munkacsoportokat alakítottak, amelyek tagjai több munkagép kezelésére is képessé váltak. A szakszervezetek széles körű tanfolyamokat szerveztek a munkások számára. A tegnap még csak egy gép kezelésére betanított munkások pár hónap alatt sokkal bonyolultabb feladatok végzésére, több gép kezelésére is alkalmassá lettek. .Norvég szakértők ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy a munkások egy-egy csoportjának tagjai gyakran mindaddig nem működtek együtt egymással, amíg közülük valaki meg nem betegedett, ilyenkor aztán a többieknek kellett átvenniük megbetegedett társuk feladatkörét, a munkahelyéről távol maradt dolgozóért is helyt kellett állniuk. Ez jeladás volt a szakszervezetek számára, hogy az ipari demokráciát fokozatosan az üzemekre és vállalatokra is kiterjesszék. Az üzemi demokrácia bevezetésének 10. évfordulójára megjelent nyomtatványban a norvég szakértők hangsúlyozzák, hogy az új gazdasági rendszer nagyobb lehetőséget nyújtott arra, hogy a munkások tehetsége kibontakozzék, fokozódott a dolgozók kezdeményezése, és egészséges szellem lett úrrá a vállalat igazgató szerveiben. A könnyűipar termelése 20 százalékkal növekedett, a papíripar pedig hat év leforgása alatt megkétszerezte a termelést. A spigeverni acélmű dolgozóit csoportokra osztották, s egy-egy csoport nagyobb igazgatási szerepet kapott, mint addig, s ennek eredményeként egy év leforgása alatt az acélmű termelése 30 százalékkal emelkedett. Hatvanezer munkás választja képviselőit az igazgató tanácsokba Az üzemi demokrácia fejlődésével szinte valamennyi vállalatban fájdalommentesen megoldódott a tömeges munkabeszüntetések, a rengeteg elpazarolt munkaóra problémája. Megszűnt a korszerű gépeket kezelő dolgozókra korábban jellemző fásultság, a termelési folyamat iránti érdektelenség, a futószalagon történő termelés monotóniája. Az ipari demokráciát a nagyvállalatokon kívül a mezőgazdaságban és a halászszövetkezetekben is érvényre juttatják. Ma Norvégiában 600 vállalat körülbelül 60 ezer dolgozója a vállalatok igazgató tanácsa tagjainak háromnegyed részét maga jelöli ki, s egy-egy igazgató tanácsba a dolgozók két-két képviselőt delegálnak saját soraikból. A nagyobb vállalatokban a képviselők tanácsa tagjainak egyharmad részét az alkalmazottak közül választják meg, kétharmadát pedig a részvényesek közül. A képviselő tanács évente négyötször ül össze, megválasztja az igazgató tanácsot, amely a vállalatot érintő legfontosabb kérdésekben dönt. A képviselő tanács határoz a vállalatok fejlesztési tervéről, korszerűsítéséről, új technológiai eljárások bevezetéséről, de a munkaszervezésről is. A szakszervezetek képviselőinek véleménye szerint ez a testület új tartalommal gazdagította a norvég vállalatok igazgatási politikáját, ledöntötte a munkások és a vállalati igazgatóság közti válaszfalat. Minden olyan vállalatban, ahol az üzemi demokrácia érvényre jutott, a jövedelmet a teljesítmény alapján határozzák meg. A munkások keresetét a szorgalom, a képesség és a termelékenység foka határozza meg, s nem a szakképesítésről szóló oklevél. Ebben a skandináv országban ugyanis a dolgozók mindenekelőtt munkával és gyakorlattal tesznek szert szakképzettségre. A norvég parlament elé nemrég törvényjavaslatot terjesztettek be arról, hogy a nagy trösztökben és a bankokban is be kell vezetni a vállalati demokráciát. Valószínű, hogy hamarosan a kereskedelemben és az építőiparban is hasonló intézkedéseket foganatosítanak. Az ország szakszervezeti képviselői meg vannak győződve arról, hogy Norvégiában minden előfeltétel megvan az ipari demokrácia teljes mértékű kibontakozására. S. L. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii" HÁBORÚ A CSATORNAPARTON lllllllllllllllllllllltitlllllllillllllillllllllillllllllllllilllllllllllll (7) Szerdán reggel az egyiptomi ágyúk mindkét partot ostromolták. Amint az izraeli komp megindult az egyik partról a másik felé, azonnal pergőtűz alá vették. Az ágyúzás következtében sok izraeli katona elesett vagy megsebesült. Délelőtt a csatorna vizét már teljesen elborították a gránátrobbanások következtében elpusztult halak. Rés a rakétafüggönyön A lövedékek egymás után találták el a kompokat és a pontoncsónakokat. — Két olyan eset is történt, amely csodával határos módon jól végződött — emlékezik vissza az eseményekre egy izraeli hadnagy. — A rajparancsnok lába beszorult a süllyedő csónakon támadt résbe. Föltételezem, hogy ő volt az egyetlen, aki a csatorna fenekére került, s aztán törött lábbal, de egyéb súlyos sérülés nélkül ismét feltűnt a víz színén. Nyilvánvaló, hogy miközben egyre mélyebbre merült alá, páni félelem kerítette hatalmába, és ez adott neki akkora erőt, hogy kiszabadítsa a lábát... A másik különös eset az egyik navigátorunkkal történt meg, aki nem tud úszni. Abban a pillanatban, amikor csónakjával együtt süllyedni kezdett, a fülkéből kiúszott egy mentőöv és beleakadt a lábába, így tudta magát fenntartani a felszínen... Az izraeliek lassanként, súlyos veszteségek árán, megtörték az egyiptomiak ellenállását a „kínai farmon”. Közben a pergőtűz, amelyet az egyiptomiak az átkelőhelyre összpontosítottak, annyira meggyöngült, hogy az izraeli hidászok egymáshoz tudták illeszteni a pontoncsónakokat, igaz, sokkal később, mint eredetileg tervezték. Az izraeliek számára immár valamivel kedvezőbbek voltak a feltételek, bár az ágyútűz és a légitámadások nagy próbára tették idegeiket és kitartásukat. — Egész idő alatt lőttek bennünket — emlékezik egy izraeli tiszt, aki a pontonalakulatot vezényelte. — Katonáink célpontul szolgáltak minden ágyúnak és repülőgépnek, amelynek hatósugarában voltunk __ Később az izraeli gépek már hathatósabban védelmezhették a szárazföldi alakulatokat. Ez annak tudható be, hogy Sharon kommandóinak sikerült rést ütniük az egyiptomi rakétafüggönyön. Ez volt természetesen Sharon legnyomósabb érve a Gonennal való vitában. Kétségtelen, hogy a haditervet, amely kezdetben súlyos megpróbáltatásokon és kudarcokon esett át, végül is sikerült megmenteni. Szerdán déltájban, harminc órával később, mint ahogyan eredetileg tervezték, a híd végre készen állt, és Adan tábornok vezényletével az első három páncélosbrigád megkezdte az átkelést. Adan előretolt páncélosbrigádjainak nem az volt a fő feladatuk, hogy lekössék az egyiptomiak fő erőit, hanem hogy gyors előrenyomulással sorra megsemmisítsék a tüzérségi ütegeket és rakétaegységeket. Sok izraeli arabul is beszél. A hadműveletek közben rádió útján is arabul beszéltek, hogy megtévesszék az egyiptomiakat. Miközben a szárazföldi alakulatok felkutatták és sorra megsemmisítették az egyiptomi légvédelmi egységek állásait, s a légi kötelékek is visszanyerték teljes harci erejüket. Az Amerikától újonnan kapott Phantomok és Skyhawkok mind gyakrabban tűntek fel az egyiptomi állások fölött, s hol a földi célpontokat bombázták és rakétázták, hol az egyiptomi MIG-ekkel vették fel a harcot. Döbbenetes, hogy az egyiptomi hadsereg csaknem két napig nem volt tudatában annak, hogy mi történik. Amikor már több mint száz izraeli páncélos járt a Szuezi-csatorna nyugati partján, az egyiptomi parancsnokságok még mindig csak kisebb alakulatok beszivárgásáról adtak jelentést. Felvételek az űrből A hadi jelentések szigorú cenzúrája miatt Tel Avivban kezdetben úgyszólván senki sem tudott az új vállalkozásról. Később Golda Meir miniszterelnök, habár a hadsereg váltig ellenezte, szorgalmazni kezdte, hogy a kneszetben jelentsék be: izraeli alakulatok harcolnak a Szuezi-csatorna nyugati partján. A miniszterelnököt nyilván az a szándék vezérelte, hogy javítson a közhangulaton. Újabb arab magyarázat szerint Sharon és Adan erőivel elsőnek a Palesztinát felszabadító hadsereg kötelékébe tartozó brigád katonái ütköztek meg a nyugati parton. Nyomban jelentést is tettek a támadásról, de hadtestparancsnokságuk túlzásnak minősítette a jelentést, és nem is foglalkozott vele érdemben. (Folytatjuk) Cáfolták a schilling felértékelésének hírét A nyugatnémet márka állítólagos felértékeléséről és ezzel kapcsolatban az osztrák schiling „szükségszerű” revalvációjáról szóló hírek aggodalmat keltettek az osztrák gazdasági körökben. Az Osztrák Nemzeti Bank képviselője cáfolta a híreszteléseket, hangsúlyozva, hogy az osztrák pénzt egyelőre nem értékelik fel. AZ ÚJVIDÉKI VÁROSFEJLESZTÉSI INTÉZETHEZ TARTOZÓ VÁROSI KÖZMŰVESÍTŐ IGAZGATÓSÁG, Újvidék, AVNOJ sugárút 3. hirdetmény útján fölvesz • EGY HONVÉDELMI ELŐADÓT, meghatározott időre , 3 hónapos időszakra. A jelöltnek megfelelő erkölcsi-politikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie, gyakorlattal a honvédelemben, és tartalékos katonatiszt legyen. A kérvényhez csatolni kell az erkölcsi bizonyítványt, valamint a pályaképet. A kérvényt a hirdetmény megjelenésétől számított 8 napon belül kell átadni a következő címen: Zavodu za izgradnju grada, OOUR Direkciji az uredjivanje gradjevinskog zemljišta, Újvidék, Bulevar AVNOJa 3. 563-1.