Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 104-118. szám)
1974-04-23 / 111. szám
4 * Szünet nélküli tüzérségi párbaj a goláni Hornon A libanoni csapatok visszavetettek egy izraeli egységet A szíriai katonai szóvivő közölte, hogy hétfőre virradó éjjel szünet nélkül tartott a tüzérségi párbaj az izraeli és a szíriai egységek között a Hermon-hegységben. A reggeli órákban a harcok átterjedtek a Golan-fennsík más területeire is. Damaszkuszban azt állítják, hogy az izraeliek az éj folyamán rakétakilövő sorompókat állítottak fel a golani fronton, és a szíriai haderő most kísérletet tesz megsemmisítésükre. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint, a libanoni hadsereg egységei viszszavertek egy izraeli egységet, amely a szíriai határ közelében behatolt Libanon területére. Készültségi állapot Izraelben Az UPI Tel Aviv-i jelentése szerint a kormányzó Izraeli Mukáspárt Központi Bizottsága tegnapi ülésén foglalkozott az új miniszterelnök kijelölésének kérdésével, mivel — mint ismeretes — a vasárnapi ülésen úgy döntöttek, hogy új koalíciós kormányt alakítanak a parlamenti választások kiírása nélkül. Értesülések szerint, a két legesélyesebb jelölt Yitzhak Rabin és Simon Peres, a Golda Meir-kormány volt miniszterei. Nem zárják ki azonban, hogy az utolsó pillanatban szóba kerülhet Abba Eban volt külügyminiszter kinevezése is. Az izraeli biztonsági szolgálat — az AFP jelentése szerint — széles körű intézkedéseket tesz, hogy az állam fennállása 26. évfordulójára rendezett ünnepségek idején megakadályozza az esetleges zavargásokat. Az újságok azt írják, hogy a rendőrséget és a fegyveres erőket teljes készültségi állapotba helyezték. Líbia elítéli a kairói incidenst A Líbiai Forradalmi Tanács elítélte a kairói műszaki katonai akadémia elleni támadást. Egy bejrúti újság tudósítása szerint Kadhafi elnök kijelentette, hogy az ilyen kalandor vállalkozások csak az arab népek ellenségei, elsősorban Izrael hasznára vannak. A Líbiai Forradalmi Tanács meglepetéssel vette tudomásul, hogy a homályos hátterű támadással kapcsolatban Líbiát is vádolják. xxxi. évf., in. (9662.) sz. Kedd, 1974. április 23. a Tartományi Tanács tárgysorozatában — A Tartományi Végrehajtó Jelenlegi összetételében IliAliill fvA Utolsó ülését tartotta M AlilAK &Иي$ a Tartományi Képviselőház Mind az öt tanács ülésezett — ötvenöt napirendi pont szerepelt ■ ■вамамш1каива1авивв«асЕк1&ан1а111В1мавв11Ш11111111111Н1а»;&^1.£(111ак»и)1В1ИВВШ1В1 ТПППГ^ llltP7lf PílPQPI П HflHIPVPl ||1ПП ■вввв11ввввввввввввввввв1вввввв1вввввввв1в1в1вв11в1в||11аи11в1111111ввввввав1вв1ввв1 I UicilUo IIIIGZllCUGoGI U fJUl ilGVCI UIUII ARA 1,50 DINAR Növekszik a Kommunista Szövetség felelőssége A kongresszusi jelentésjavaslatot vitatta a JKSZ elnöksége Belgrádban tegnap Stane DOLANCNAK, az Elnökség Végrehajtó Irodája titkárának vezetésével ülést tartott a Jugoszláv Kommunista Szövetség Elnöksége, és megvitatta a IX. és X. kongresszus között kifejtett tevékenységéről szóló jelentésjavaslatot. Az előterjesztett dokumentumról Badislav ŠOŠKIĆ, a kidolgozásával megbízott bizottság elnöke, a Végrehajtó Iroda tagja mondott bevezetőt, mint a köztársasági és tartományi alkotmányok elfogadásával, továbbá az Elnökség 21. ülésének határozatai és a pártlevél nyomán megindított akciók új minőséggel és lendülettel gazdagodtak. Ezek a kedvező folyamatok — mint ahogyan a jelentésben megállapítottuk — a JKSZ több gyes harcának eredményei, amelyek a szocialista önigazgatás koncepciójának és gyakorlatának fejlesztésére, az egyenjogúság, a nemzetek és nemzetiségek testvériségének és egységének elmélyítésére, hazánk el nem kötelezett politikájának sikeres érvényesítésére irányultak. Mindez egyúttal azon szocialista- és önigazgatásellenes erők elleni harcunk volt, amelyekre az utóbbi két-három esztendőben erélyesen lesújtottunk. Bizottságunk és a Végrehajtó Iroda megállapodott abban, hogy ezt a dokumentumot a JKSZ Elnökségének jelentéseként dolgozzuk ki. A Jugoszláv Kommunista I Szövetségnek a IX. komgreszszuson meghatározott politikája érvényesítésére irányuló tevékenységéről számol be. Ennek megfelelően minden kérdés megvitatásakor, a jelentésminden fejezetében bemutatjuk a JKSZ Elnökségének munkáját, azt a szerepet, amelyet az időszerű problémák felvetésében, megvitatásában és rendezésében betöltött, továbbá azokat az értékeléseket és álláspontokat, amelyeket elfogadott, illetve kialakított, azokat az akciókat, amelyeket ‘kezdeményezett és irányít. Úgy véltük, hogy e dokumentum nem korlátozódhat csupán a tények közlésére, az események és ülések feljegyzésére, hanem kifejezetten politikai jelentésnek kell lennie, mivel annak a harcnak, amelyet a JKSZ az elmúlt időszakban folytatott, rendkívül nagy jelentősége van, s a X. kongresszuson alaposan, sokoldalúan és bírálóan kell elemezni és mérlegelni a sikereket, a tapasztalatokat és az említett harcból származó tanulságokat — mondta bevezetőjében Badislav Šoškić. Az elmondottak miatt arra törekedtünk, hogy a jelentésben minél élethűbben és adatokkal alátámasztva ismertessük az elmúlt időszak társadalmi és eszmei-politikai történéseiről, a forradalmi kezdeményezésekről és a JKSZ-nek az alkotmányreform elindítására és irányítására vonatkozó akcióiról szóló legfontosabb értékeléseket. Ezzel kapcsolatban mérlegelnünk kellett a társadalomban és a Kommunista Szövetségben tapasztalható konfrontációkat is, amelyek az önigazgatású szocialista társadalmi-gazdasági és politikai, valamint nemzetek közötti viszonyok fejlődésének alapvető tartalmával és előfeltételeivel kapcsolatban jelentkeztek, továbbá azokkal a törekvésekkel kapcsolatban, amelyek arra irányultak, hogy ezekben a viszonyokban és az egész társadalomban biztosítsuk a munkásosztály döntő befolyását és vezető szerepét. Természetesen, kellő gondot fordítottunk az eszmei-politikai és szervezeti helyzet bemutatására és mérlegelésére is, a Kommunista Szövetségben uralkodó viszonyokra és problémákra, mégpedig vezető szerepének érvényesítése tekintetében. A JKSZ munkájának társadalmi feltételei A jelentés első fejezetében igyekeztünk bemutatni a JKSZ tevékenységének társadalmi feltételeit és jellegzetességeit, s ennek alapján általános politikai értékelést akartunk nyújtani. Ez az értékelés a többi fejezetben konkrétabbá válik, ezek a fejezetek ugyanis a Kommunista Szövetségnek a társadalmi fejlődés alapvető kérdéseivel, az eszmei-politikai, szervezési, káderbeli stb. kérdésekkel kapcsolatos tevékenységének egyes területeit ismertetik. tett, azokat az intézkedéseket, amelyeket foganatosított. A jelentés utolsó, hatodik fejezete külön foglalkozik a (Folytatása a 4. oldalon) Stevan Doronjski, Mijalko Todorovié, Budislav Soškić, ‘-tané Dolanc és tirujo Novakovié a JKSZ Elnökségének .tegnapi ülésén Tito elnök Magyarországra látogat Belgrádból jelenti a Tanjug. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunista Szövetség elnöke a napokban baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. A jelentés minden részében nyíltan és közvetlenül, köntörfalazás nélkül bemutattuk azokat a problémákat és dilemmákat, amelyekkel a Kommunista Szövetség szembetalálta magát, továbbá azokat a hibákat, amelyeket soraiban, sőt a vezető szervekben is le kellett küzdenie. Ilyen értelemben a dokumentum kifejezi, hogy a Kommunista Szövetség sajátos bíráló és önbíráló magatartást tanúsít tevékenysége iránt, s mindez kiváltképpen a JKSZ Elnökségének 21. ülése és a pártlevél megjelenése után a cselekedetekben is erőteljesen kifejezésre jutott. Ezek a mozgások a JSZSZK Alkotmánya, vala- Non kezdődik a Szerb KSZ VII. kongresszusa Ma délelőtt megkezdődik Belgrádban a Szerb Kommunista Szövetség VII. kongresszusa. Három napig tart, április 25-én ér véget. Részvevői felváltva, teljes ülésen és bizottságokban vitatják meg a kongresszusra készülő dokumentumokat. A fő beszámolót — Az SZKSZ feladatai a szocialista önigazgatási viszonyok továbbfejlesztésében címmel — dr. Tihomir Vlaškalić, a Központi Bizottság elnöke tartja. A kongresszus munkájában 767 választott küldött és 154 vezetőségi tag vesz részt. Az ország és a világ közvéleményét 400 hazai és külföldi újságíró tájékoztatja róla. lol # 1* 7 | Nyereményszelvényünk a 17. oldalon Vajdaság parlamenti életében ismét lezárult egy időszak, véget ért az 1969-ben megválasztott képviselőház mandátuma. Tegnap utolsó ülésre jöttek össze azok a képviselők, akiknek öt évvel ezelőtt szavaztak bizalmat a választópolgárok. A Tartományi Tanács tegnapi ülése még egy szempontból elütött a többitől: ennek volt ugyanis az egész öt esztendő alatt a leggazdagabb tárgysorozata (56 napirendi pont), mégis a legkevesebb felszólalója. A megannyi törvényjavaslat és törvénytervezet elfogadása mellett (amelyekről a többi tanácsok munkájáról szóló tudósításokban számolunk be lapunk 4. oldalán)) jelentés hangzott elarról, milyen intézkedéseket tett a Tartományi Végrehajtó Tanács a pártlevél szellemében. A jelentést Mojsa MILJKOVIC, a tartományi kormány alelnöke olvasta fel. A pártlevél szellemében ... A pártlevélben kitűzött célok megvalósításáért folytatott harc egybeesett a tartomány azon funkcióinak gyakorlásáért folytatott küzdelemmel, amelyet az 1971-ben elfogadott alkotmányfüggelékek fogalmaztak meg; nevezetesen, hogy Vajdaság vállalja a felelősséget saját fejlődéséért — állapította meg beszédében Mojsa Miljkovic. Konkretizálva ezt a semmiképpen sem könnyű feladatot, a tartományi kor- Imány alelnöke elmondta, mindenekelőtt azokat azakadályokat kellett elháríta- I ni, amelyek hosszú évek során gátolták a gazdaság megszilárdítását. Közülük az állami tőkét jelölte meg az önigazgatással ellentétes gazdasági-társadalmi viszonyok tűzfészkeként. Ez most már végképp a múlté, a képviselőház nemrégen elfogadta az állami tőke leépítésének konkrét programját. A következő lényeges intézkedés, amelyhez a Tartományi Végrehajtó Tanács is nagyban hozzájárult, a köztársaságoknak és a tartományoknak az agrárpolitikáról szóló megállapodása volt. A társult munka alapszervezetének létrehozása is nagyon fontos láncszeme azoknak a társadalmi-gazdasági viszonyokban történt változásoknak, amelyek előkészítéséből a Tartományi Végrehajtó Tanács és a közigazgatási szervek szintén kivették részüket. Bár, állapította meg Miljkovic, a tartomány szerepe megközelítőleg sem volt akkorá, mint amilyenre szükség lett volna. De ez nem is véletlen. A tartományi közigazgatás fejlesztése évek óta égető kérdés, hisz — a politikai akadályokat leszámítva — jórészt káderhiány miatt nem tudta végrehajtani az alkotmány adta feladatokat. Újabbat azonban jórészt ez is megoldódott, jelentős mértékben sikerült fejleszteni a tartományi közigazgatást, valamint ezzel párhuzamosan megszületett az állami biztonsági szolgálat és a honvédelem fejlesztési programja is. Jóllehet az elért eredmények jelentősek, azt kell mondani, csupán előfeltételét teremtették meg a gazdasági-társadalmi élet teljes átformálásának. Csak ezután kerülhet sor például az önigazgatás, tervezés rendszerének megalkotására, ezt azonban most már nem lehet sokáig halogatni. A múlt figyelmeztet erre bennünket, mert alapos tervek híján a bizonytalan napi gyakorlat alapján folyt a gazdaság fejlesztésének tervezése. Ez a munka azonban már az új végrehajtó tanácsra és az új képviselőházra vár. (Cs a)