Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 104-118. szám)

1974-04-24 / 112. szám

\J / 7/J / ? I \ l—-■ 1ЛЈ * N Keresztmetszet és marxista bírálat Egy kiváltképpen nehéz, ellentmondásokkal teli, osz­tályidegen eszmei-politikai tévelygésekkel fertőzött idő­szak szintézisét rajzolta meg a kongresszusi beszámoló. Lényegét tekintve ez a szintézis nem más, mint a közelmúlt társadalmi életének avatott boncolása és a rosszindulatú daganatok éles sebészszikével való eltávo­lítása. Más szóval: dr. Tihomir Vlaskalic, a Központi Bi­zottság elnöke mélyreható és megalkuvást nem tűrő marxista bírálat tükrében vetítette elénk a Szerb Szo­cialista Köztársaság társadalmi felépítménye egészének keresztmetszetét. Természetesen nem érte be a puszta megállapításokkal. A megállapítások öncélú halmozását már eleve kizárta helyzetelemzésének célja, az, hogy az önigazgatás folyamatait gátló és hátrahúzó erők megjelenésének okait tárgyilagosan feltárja. Mint tudjuk, a burzsoá ideológia mindenre elszánt lovagjai az egész országban hatalmi pozíciókra töre­kedtek és mételyezték a közgondolkodást, főképpen azonban Szerbiában (és Vajdaságban) uralták a helyze­tet. Azt hirdették , a polgári csökevényektől szaba­dulni képtelen bölcselőktől vett jelszavakkal —, hogy a társadalom fejlődése, esetünkben az önigazgatású tár­sadalom építése önmagától megy végbe, azazhogy füg­getlen a történelmi folyamatban részt vevő emberek harcától, tudatától, magatartásuktól és akaratuktól. Vagyis: a munkásosztály mint forradalmi erő számukra ténylegesen nem létezett, jóllehet számon tartották, de csak a felszínes és a valóságunkat mindig lakkozottan bemutató testületi referátumokban és határozatokban. Ezért az SZDSZ VII. kongresszusának igazi értelmét akkor világítja meg dr. Vlaskalié, amikor marxista fegyverekkel lemezteleníti a proletárdiktatúrát veszé­lyeztető ellenforradalmi erők önző céljait, mert ne­m kom­munisták a jövőért dolgoznak. A jövőért harcolni, élni és dolgozni pedig csak az tud, csak annak lehet, aki mindazt, ami a múltban történt, meg tudja érteni BKIK A­­Ferenc /$No '%* i .. V.-A M agyar Szó ■■■■■■■■■вввиапввввввввввввавввввкзапесввввававввваапававввавввввааввввввввввввввввв ■ аввввавввпв0вврвваа*вз9»вв!2ав11внБВ1;«1ивввввввиввавпвнваввввваа11ВВВВВВВввввввавввввввв ■ ■■Bus каааши вашвв ::::::: xxxi. évf., 112. (овез.) sz. ssssss Szerda, 1974. április 24. ke::;:; ■■bhbbb внвваа ввввввв ■вввввввнвмвавхаввкавовапиББвававвсвмпввакввввввввивввпснввВЕавгзк^ВпКОЕВКпаввввввввв ввввв111ввв1вввввавввваввввввввввввв1ввв1вшвшв1вввввввввввввв1вввавввс*паприавввввв ARA 1,50 DINAR Jugoszlávia határai tartósak és sérthetetlenek ,s dr. Tihomir Vlaškalić, a Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizottságának elnöke beszélt a legújabb nemzetközi helyzetről és kiváltképpen Olaszországnak a Jugoszlávia egyes részei iránti irredenta követeléseiről.­­• A legerélyesebben el­ítéljük az olasz kormány eljárását, azt, hogy meghátrált a belföldi és nemzetközi reakciós erők előtt, aggodalommal tekintünk viszonyaink további fejlődésére, tel­jesen tudatában vagyunk annak, hogy az olasz kormány felelősséggel tartozik sa­ját nemzetének és a világközvéleménynek. A jugoszláv—olasz határ, akárcsak többi határunk, tartós és sérthetetlen. Mi kommunisták, Szerbia nemzetei és nemzetiségei, akárcsak Jugoszlávia összes kom­munistái és népei, egységesen és határozottan kijelentjük, hogy sohasem mondunk le függetlenségünkről, hazánknak egy talpalatnyi földjéről sem. Megkezdődött a Szerb KSZ VII. kongresszusa Az önigazgatási szocializmus új szakaszába léptünk - állapította meg beszámolójában dr. Tihomir Vlaškalić elnök A belgrádi Szakszervezeti Otthon nagytermé­ben tegnap délelőtt megkezdődött a Szerb Kom­munista Szövetség VII. kongresszusa. Összesen 767 küldött és a köztársaság, valamint a föderáció szervezeteinek és fórumainak 154 képviselője és körülbelül 300 vendég vesz rajta részt. A kongreszust dr. Tihomir Vlaškalić, a Szerb KSZ Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg. Miután a belgrádi opera kórusa elénekelte az In­­ternacionálét, Vlaškalić üdvözölte a vendégeket, köztük a JKSZ Elnökségének küldöttségét, Stane Dolancot, a Végrehajtó Iroda titkárát, Hisen Ra­­madanit és Zvone Likert, az Elnökség tagjait. Az értekezleten részt vesznek a köztársasági pártszer­vezetek központi bizottságainak küldöttségei is. A Szerb KSZ-nek a szocialista önigazgatási vi­szonyok további fejlesztésével kapcsolatos felada­tairól szóló főbeszámolót dr. Tihomir Vlaškalić, az SZKSZ KB elnöke olvasta fel. A kongresszus három na­pon át plenáris ülésein és bi­zottságaiban elemezni fogja a VI. kongresszustól eltelt idő­szak tevékenységét, és meg­szabja a köztársaság kommu­nistái leendő tevékenységé­nek feladatait. Egy fő és tíz akciójellegű határozatot fo­gad el. A kongresszus végén a kül­döttek megválasztják a Szerb KSZ Központi Bizottságát és más szerveit. Tihomir Vlaškalić beszámolójából — Az SZKSZ VII. kong­resszusát társadalmunk fej­lődésének rendkívül fontos időszakában tartjuk — hang­súlyozta Vlaškalić. — Ebben az időszakban nagy forra­dalmi kezdeményezések és az önigazgatású szocialista viszo­nyok kiépítése, Jugoszláviá­nak mint az egyenjogú nem­zetek és nemzetiségek testvé­ri közösségének megszilárdí­­tása, integritásának, függet­lenségének és a világban él­vezett tekintélye további erő­södése szempontjából mesz­­szemenő jelentőségű folyama­tok és változások voltak ta­pasztalhatók. A VII. kong­resszusnak az a feladata, hogy megvitassa a felmuta­tott eredményeke­t és azokat a társadalmi ellentmondáso­kat, amelyek az elmúlt idő­szak kisérő jelenségei voltak, értékelnie kell az SZKSZ te­vékenységét, hozzá kell já­rulnia a JKSZ irányvonalá­nak és politikájának további érvényesítéséhez, meg kell szilárdítania az SZKSZ esz­mei-politikai egységét, és én-Hangsúlyozni kívánjuk — folytatta Vlaškalić —, hogy mindenképpen bíráló szellem­ben elemeznünk kell az el­múlt időszakot és a felmuta­tott eredményeket, hogy le­vonhassuk a szükséges tanul­ságokat és tapasztalatokat. Az elmúlt öt esztendőben jelentős előrehaladás volt ,E-nek megfelelően elő kell se­gítenie a JKSZ egységét is, az összes pártszervezetet moz­gósítania és irányítania kell a társadalmi törekvések meg­valósítása ta­­pasztalható, úgyhogy az SZKSZ, bármennyire is bí­­rálóan mérlegeli az eredmé­nyeket, nem fogadhatja el az elért sikerek lebecsülését, a részleges és egyoldalú érté­keléseket és kritikát. Három évtized alatt az elmaradott Szerbiá­ból közepesen fejlett köztársaság lett A bevezető megjegyzések után dr. Vlaskalic beszélt azokról az eredményekről, amelyeket a Szerb Köztársa­ság anyagi és társadalmi fej­lődésében mutattunk fel a háború óta és kiváltképpen a két kongresszus közötti idő­szakban. A háború utáni fej­lődés nem egész három év­tizede alatt az anyagi és tár­sadalmi fejlődésben felmuta­tott sikerek révén köztársa­ságunk a fejletlen agrárvi­dékből közepesen fejlett or­szágrésszé vált. Ebben az idő­szakban Szerbia egész gaz­dasági képessége ötszörösére, a gyáripari termelés tízsze­resére, a mezőgazdasági há­romszorosára növekedett, a­­lakosonkénti nemzeti jövede­lem pedig megnégyszerező­dött. Az SZDSZ VI.és VII. kong­resszusa közötti időszak, akár csak az előző, a termelőerők fejlődésének jegyében telt el, s azért is jelentős, mert a már fejlett anyagi alapnak megfelelően igyekeztünk meg­oldani a gazdaság előrehala­dásának új kérdéseit. Az egész gyáripari termelés 1968 tól 1973-ig 60 százalékkal nö­vekedett. A mezőgazdaság ter­melése 16 százalékkal gyara­podott. Ez azonban a rendel­kezésünkre álló kapacitások­hoz mérten nem elegendő. A szóban forgó időszakban­ Kosovo fejlődésére jellemző, hogy sokasodtak azok a tár­sadalmi-politikai­ és anyagi előfeltételek, amelyek nélkü­l. , -T ' .'aStr.-i... rím" -Őr­lődés lemaradásának csökken­tésére. A tartomány egész fej­lődésének keretében új len­dületet kapott az iparosodás folyamata és az ipari ágaza­tok számának gyarapodása. Az elmúlt 20 esztendőben a gyáripari termelés és a társa­dalmi gazdaság állóeszközei­nek értéke több mint a hét­szeresére növekedett. Kosovo termelése húsz év alatt a hétszere­sére növekedett, mégsem lábalt ki az elmaradottságból Kosovo fejlődését azonban számos probléma terhelte, kezdve a még mindig kife­jezett általános fejletlenség­től egészen a gazdálkodás és a termelékenység növekedé­sének szférájában jelentkező nehézségekig. Vajdaság SZAT fejlődésére jellemző, hogy megkezdődött e vidék korábbi viszonylagos lemaradásának leküzdése. A tartomány fejlődésének tar­­tósabb felgyorsulásában nagy lendületet kapott a me­zőgazdaság fejlesztéséről szó­ló megállapodás valóra vál­tása, a Duna—Tisza—Duna­­csatornarendszer építésének befejezése, a gázvezeték épí­tése stb. — ■ Vlaákalic a továbbiakban ismertette az életszínvonal, az egészségügy és a szociális védelem, az oktatás és neve­lés, a művelődés területén felmutatott eredményeket, az állami tőke felszámolásának programját. A pártlevél és a Tito elv­­társnak a köztársasági poli­tikai aktíva előtt mondott beszéde után az SZDSZ in­tenzív tevékenységet fejtett ki az alkotmányfüggelékek életre hívására. Noha a tevé­kenység üteme nem volt min­denütt azonos, leküzdöttük az önigazgatás fejlesztésében tapasztalható stagnálást, és megteremtettük a technokra­­tikus, liberális és egyéb el­lenállás megsemmisítésének feltételeit. Az elmúlt időszak ellent­mondásairól és a Szerb Kommunista Szövetségnek a liberalizmus és frakciózás el­leni harcáról szólva Vlaška­­lic rámutatott, hogy az el­múlt évek társadalmi keretei és politikai viszonyai, s ki­váltképpen az SZKSZ politi­kai akciójának irányítása nem hatott kedvezően a tár­(Folytatása a 2. oldalon) Bíráló elemzés a következtetések és tanulságok levonása érdekében Dr. Tihomir Vlaškalić, az SZKSZ elnöke megnyitja a ko­n­gresszust A JKSZ küldöttsége elutazott Ciprusra Belgrádból jelenti a Tan­­jug. A JKSZ küldöttsége, amelynek tagjai között van Boško Siljegović, a JKSZ Elnökségének tagja, a nem­zetközi kapcsolatok bizottsá­gának elnöke és Igor Tiršid, a Szlovén Kommunista Szö­vetség Központi Bizottságai Végrehajtó Bizottságának­? tagja — kedden Ciprusra* utazott. A küldöttség részt­ vesz a ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja ХП1. kong­resszusán. A surčini repülőtéren » »küldöttségtől Cvijetin Mijal­­tović, a JKSZ Elnökséginek? tagjafebucsúzott­ el* Légi harcok és tüzérségi pak­jai a golini fronton Asszad munkatársaival megvitatta a hadi helyzet alakulását Damaszkuszból jelenti az AFP és a Reuter. Izraeli jelentések szerint a keddre virradó éjszaka vi­szonylag csendben, szír­iai je­lentések szerint pedig idő­közönkénti heves összecsapá­sok jegyében telt el a Go­­lan-fennsíkon. A damaszku­szi rádió arról számol be, hogy izraeli repülőgépek meg­kísérelték a szíriai állások tá­madását, de föld és levegő rakétákkal visszavetették őket. Ezután a páncélosok és a tüzérség folytatta a har­­cot. Az izraeli parancsnokság kedden reggel közölte, hogy a tüzérségi párbajban két iz­raeli katona életét vesztet­te, kettő pedig megsebesült. Az izraeli jelentés szerint az izraeli légierő teljes két órán át bombázta a szíriaiak ál­lásait a Hermon-hegységben. Kedden volt egyébként a 43. napja, hogy megszakítás nél­kül folynak a harcok a Go­­lán-fennsíkon. Más hír szerint Hafez el Asszad szíriai elnök összehív­ta az ország politikai veze­tőit, hogy megvizsgálják a hadi helyzet alakulását. A MENA jelenti, hogy egy izraeli Phantom kedden be­hatolt Libanon légiterébe és Bej­rút felett áttörte a hang­falat, majd a Golan-fennsík irányába távozott. Szadat befejezte és Brandt tárgyalásait Anvar el Szadat egyipto­mi elnök és Willy Brandt nyugatnémet kancellár ked­den befejezte tárgyalásait. Szadat elnök és Brandt kan­cellár megegyezett abban, hogy a két kormány közös újjáépítési és fejlesztési bi­zottságot alakít. Iszmail Fah­­mi egyiptomi külügyminisz­ter és Paul Frank nyugat­német államtitkár kedden megállapodott az egyiptomi és nyugatnémet bizottság ülésé­nek időpontjában. Szadat és Brandt hétfőn kétszer talál­kozott és a közel-keleti vál­ság megoldásáról, a két or­szág kapcsolatairól és az euró­pai, valamint arab országok közötti viszonyról tárgyalt. Brandt kancellár bonni lá­togatásra hívta meg Szadat­­elnököt.

Next