Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 104-118. szám)
1974-04-17 / 105. szám
Szerda, 1974. április 17. DUNATÁJ A szilágyi általános iskola nyolcadikos tanulói Bezdán: Művelődési otthon önkéntes munkavállalással A tervek szerint 1975 novemberében elkészül a korszerű otthon Az utóbbi öt évben Bezdán kulturális élete teljes mértékben megbénult. Az azelőtt szép sikerekkel, eredményekkel tevékenykedő bezdáni Petőfi Sándor Művelődési Egyesület amatőr színjjátszói nem léphetnek fel, hiszen az öt évvel ezelőtt leégett művelődési otthon helyébe épülő pénzhiány miatt még a mai napig sem készült el. Most mégistovább folyik az építés önkéntes munkavállalás formájában. Ennek fő szervezője a bezdáni kulturális élet legkiemelkedőbb egyénisége, dr. Pfaff Mihály orvos a következőket mondta: — A helyi közösség megbízásából hattagú, bizottságunk áprilisban nekilátott a munkának. A zombori községi képviselő-testület 1973- as költségvetési tervéből, a zombori művelődési közösségen keresztül 150 000 dinárt kaptunk a művelődési otthon építésére, az idén viszont egy párát sem. Pedig az otthon befejezésére még 1 millió dinárra lenne szükségünk. Kénytelenek voltunk újabb lehetőségek után kutatni. Segítségért, támogatásért fordultunk a bezdáni munkaszervezetekhez, a társadalmi-politikai szervekhez és a polgárokhoz. Felkértük a lakosságot, hogy önkéntesen vegyen részt az otthon építésében. Megértésre találtunk, és eddig mintegy 50 polgár támogatásával és az Aleksa Santié-i kombinát kezdeni Dunav TMASZ- ának, a Vojvodina nyomdaipari vállalatnak, a Betlnek és a földművesszövetkezetnek a megértő támogatásával, mintegy 200 köbméter földet hordtunk a színház termébe, és hamarosan megkezdjük a betonozást és a vakolást — mondta dr. Pfaff Mihály. Ha megszületik a kellő támogatás a munkaszervezetek, társadalmi-politikai szervek és a lakosság részéről, és közös erővel, önkéntes adományokkal még 150 000 dinárra sikerül szert tenni, akkor megvásárolják a központi fűtéshez szükséges felszerelést. A beszerelést a Duna- hajógyár saját költségén végezné. Ha a lakosság, a társadalmi-politikai és munkaszervezetek összefognak, remélhetőleg 1975 novemberében a színházban felléphetnek a bezdáni amatőr színjátszók. MAKOS István „Édesanyám, kedvesanyám, mi hír van a faluba" Az idegen világi, együzi és népzene mellett a hazai műzene is termékenyítőleg hatott a XVI. század óta egyre lombosodó és főként a XIX. században, majd a két világháború közt viruló új stílusú magyar népdalra. A feleiről jött hatás azonban nem mindig hozott forradalmi változást a népzenében — ahhoz több más tényező, így a parasztság jelentős társadalmi átalakulása is szükséges —, ám döntően befolyásolhatta a kisebb-nagyobb néptömegek ízlését. Már vagy 300 éve énekeltek új stílusú parasztdalt a magyar nyelvterületen, amikor a XIX. század népies műdala — részben a népszínművek rendkívüli közkedveltségének köszönhetőleg — — olyannyira teret hódított, hogy a föld népének bizonyos rétegei is magukévá fogadták, alakították, szépítették, majd továbbadták más rétegeknek. A városi világból „leszivárgott” zenei termékek rendszerint szövegükkel együtt úszólván a felismerhetetlenségig átalakultak a divatos népzenei stílus vonzásában, s legtöbbször kerekebbé, tökéletesebbé formálódtak, de már aligha változtattak gyökeresen a parasztdal új stílusán. A 71 éves kiskőszegi Juhász Borbála kislány korában megtanult és 1970-ben feljegyzett nótája is népdallá csiszolódott műdalváltozat. Nem tudhatjuk, mikor és kik körében asszimilálódott, vajon a baranyai avagy a somogyi, bácskai zsellérek, napszámosok, szegényparasztok ajkán vált népivé, vagy már mint a nép körében meghonosodott dal került hozzájuk, hiszen a népdal vándorútját legtöbbször úgyszólván lehetetlen kimutatni. • Szövege is inkább műdal, mint paraszti alkotás. Különösen vonatkozik az a 2—5. versszakra (amelyet éneklőjük később, mint „másik nótát” adott elő, s csak azután fűzte össze az elsővel, mondván, „ez is oda tartozik”), az otthoni (falusi) tájnak műdalból ismert és a népköltészetben idegen idealizált képét idézik (pl. a kert alatt szóló „kedves furulya”, a „vén eperfa” fogalmak). Az aeol hangsorú, AABA képletű dallam első sorában előforduló szeptim-ugrás, a harmadik sor kezdő oktávugrása és bizonyára szűk kvintből keletkezett kvartja is műdal-eredetre utal. Előadásmódja beszédritmusú, de helyenként még hajlítással ékes, mintegy jelezvén, hogy a múlt század egyszerűsítő előadásmodorán még átüt a rohamosan halványuló évezredes hagyomány. Édesanyám, kedvesanyám, pénz van az én zsebemben, Arra kérem édesanyám, ki ne vegye belőle. Ha kiveszik édesanyám, csináltasson koporsót, Négy sarkára édesanyám, írassa rá a jajszót. De négy sarkára édesanyám, írassa rá a jajszót, Közepibe édesanyám, hogy a fia betyár vót. Édesanyám, kedvesanyám, mi hír van a faluba, Szól-e még a kertünk alatt az a kedves furulya, Él-e még a vén eperfa, zöld-e még a levele, Szeret-e még édesanyám az a barna menyecske? Édes fiam, kedves fiam, az a hír a falúba, Nem szól már a kertünk alatt az a kedves furulya, Elszáradt a vén eperfa, nem zöld már a levele, Nem szeret már édes fiam, az a barna menyecske. Édesanyám, kedvesanyám, ez a hír a falúba, Újra szól a kertünk alatt az a kedves furulya, Újra él a vén eperfa, újra zöld a levele, Újra szeret, édesanyám, az a barna menyecske. SZÉKELY Mária Párttagavatási ünnepség az apatini gimnáziumban Az apatini Nikola Tesla Gimnázium KSZ-alapszervezete hétfőn 60 új tagot vett fel soraiba. A díszülésen többek között jelen voltak Branko Zee, a KSZ apatini községi bizottságának titkárhelyettese, Dane Čošić, az apatini községnek a JKSZ kongresszusi küldötte, a zombori Veljko Petrovic Gimnázium képviselői, továbbá a községi társadalmi-politikai szervezetek képviselői. A részvevők üdvözlő táviratot intéztek Tito elvtárshoz, és óhajukat fejezték ki, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság örökös elnöke legyen. A legszigorúbban elítélték az olasz irredenta erők hazánk iránt tanúsított magatartását. Az alkalmi ünnepségen felléptek a gimnázium szavalói és népi táncosai és a Stevan Hristie Zeneiskola növendékei. SZÉKELY Nyolcadikosok nyilatkoznak PiyovElasztási helyzetkép a monostorszegi általános iskolában Az általános iskolák nyolcadikos tanulói életük egyik legfontosabb lépése előtt állnak: el kell dönteniük, milyen pályát választanak, milyen iskolába iratkozzanak a nyolcadik elvégzése után. Egyre többen igyekeznek a segítségükre lenni: szülők, rokonok, tanárok, és az elmúlt tíz évben községünk minden általános iskolájába ellátogatnak a zombori Munkaközvetítő Intézet pályaválasztási tanácsadó központjának munkatársai. A monostorszegi Október 22. Általános Iskola tanulóinak nagy hányada a zombori egészségügyi szakközépiskolába szeretne iratkozni. Mint kiderült, szinte kivétel nélkül maguk választották ezt a hivatást, és a döntés már régen megérett bennük. Eva Baša így indokolta meg: — Tetszik az ápolónő-hivatás. Bár egy kicsit még félek, ha sok vért látok, de úgy gondolom, ez a félelem elmúlik és hivatásomat jól fogom gyakorolni. Szüleim is egyetértenek pályaválasztásommal. Padtársa és barátnője, Ruža Milošević ugyancsak az egészségügyi szakközépiskolába fog iratkozni. — A nagynénim a kórházban dolgozik, és sokat mesélt a munkájáról. Az iskolánkban tartottak elsősegélynyújtási tanfolyamot, a sajtóban pedig sokat olvasok az egészségügyi szervek munkájáról, úgyhogy már majdnem teljes egészében megismerkedtem a rám váró feladatokkal. Egyrészt azért is választottam a szakközépiskolát, mert ha befejezem, könnyebben mehetek állásba. Ha gimnáziumba iratkoznék, ki tudja, tudnának-e tovább taníttatni a szüleim. Adam Kolar csendesen kuporgott a székén, de amikor megkérdeztük, ő is határozottan válaszolt: — A zombori Műszaki Iskolaközpontba fogok iratkozni villanyszerelői szakra. Egy barátom ezt a pályát választotta, s nekem is megtetszett. Az iskolába mindennap utazni fogok. Nincsenek szüleim, a nagybácsim tart el. Ha sikerül befejeznem az iskolát, lehet, hogy magánúton beiratkozom az egyetemre is. A monostorszegi általános iskola alsó tagozatán külön osztályba járnak a cigányfalu tanulói. Egésznapos oktatásban részesülnek, a nevelő felügyelete alatt tanulnak, hogy a szerbhorvát nyelv tökéletes elsajátítása után a tananyagot is megtanulják. Az iskola erőfeszítéseit egyre több siker koronázza, de hogy a jelenlegi helyzet mégsem kielégítő, az is bizonyítja, hogy mindöszsze négy nyolcadikos roma jár az iskolába. Josip Petrovic is közéjük tartozik. Pályaválasztásához egész történet fűződik: — Diftériajárvány volt a faluban, s amikor a nyilvános kúton vizet ittam, én is megkaptam a betegséget — meséli. — Három hónapig — kórházban voltam. Nagyon megtetszett az ottani életmód, s elhatároztam, hogy ápolónak megyek. Kórházi kezelőorvosom megígérte, hogy támogatni fogja elhatározásomat. A hatodik osztályig kitűnő voltam, most pedig jeles tanuló vagyok. Remélem, sikerül ösztöndíjat vagy tanulmányi kölcsönt kapnom, mert édesapám segédmunkás egy magániparosnál, s nem elég a fizetése ahhoz, hogy taníttasson. Úgy hallottam, hogy akatonai középiskolában ingyenes a tanítás. Ha nem mehetek ápolónak, akkor oda iratkozom, mert mindenképpen szeretnék továbbtanulni. Az elhatározás tehát megszületett. Most már csak a tanulók szorgalmától és anyagi körülményeitől függ, teljesül-e a vágyuk. Társadalmunk illetékes szervei minden bizonnyal a segítségükre lesznek. F. A. Ésszerűbb munkaszervezés az iskolákban Az apatini iskolafenntartó közösség üléséről Az apatini iskolafenntartó közösség közgyűlése április 12-én Szűcs Antal elnökletével megtartott ülésén többek között elfogadta az apatini község közoktatási intézményeinek munkatervét. Az apatini közoktatási intézmények egyévi munkáját körvonalazó terv elsősorban az ésszerű munkaszervezést szorgalmazza. A terv koncepcióját a zombori Községközi Pedagógiai Intézet készítette, ennek alapján az oktatási-nevelési intézetek már a következő iskolaév kezdetén részletes munkaterv szerint dolgozhatnak. Az iskoláik terveiket a Pedagógiai Intézetnek adják át, amely megállapítja, hogy kellőképpen alkalmazzák-e a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket és a kádert. Ezzel kapcsolatban felszólalt Bogdán Lázás oktatásügyi tanácsos. — A társulási folyamat az oktatásban is időszerű törekvés. Az iskolákban dolgozó mestereket, asztalosokat, lakatosokat, szobafestőket például olyan munkacsoportokba lehetne beosztani, amelyek abban az iskolában dolgoznának, amelyben pillanatnyilag szükség van rájuk. Ily módon községi szintű munkamegosztást lehetne létrehozni, s ez természetesen anyagi megtakarítással járna. Végső ideje már, hogy az iskolák szorosabb kapcsolatot teremtsenek a társadalmi szervezetekkel. Ma már túlhaladott az a felfogás, hogy nevelni és oktatni csupán a tantermekben lehet. Az iskoláknak ezentúl a társadalmi élet minden területén aktívabbnak kell lenniük. Annak ellenére, hogy az apatrid iskolafenntartó közösség ésszerűbb munkaszervezést hirdetett meg, több iskola új segédszemélyzet felvételét kérte, főleg könyvelési munkára. Az iskolafenntartó közösség közgyűlése ezzel kapcsolatban úgy határozott, hogy az iskolák anyagi eszközeinek felhasználásáról és káderszükségleteiről részletes elemzést készíttet, s új munkaerőt csak azon a munkahelyen alkalmaz, ahol feltétlenül szükséges. Elfogadták az iskolák idei beruházási tervét is. Mivel a nem gazdasági jellegű beruházások megszigorításáról szóló rendelkezés még mindig érvényes, az idén sem lehet a község iskolahálózatának hosszú távú fejlesztési terve értelmében nagyobb beruházásokba kezdeni. Csupán a legszükségesebb javításokat tervezték. Az idei beruházási tervet Miodrag Milutinovic, az iskolafenntartó közösség titkára indokolta meg. — Az iskolafenntartó közösség körlevelet intézett az iskolákhoz, felszólította őket, jelentsék, milyen javításokat kell végezni — mondta a titkár. — Több iskola a teljes szükségletekre mutatott rá, ezért nehéz volt megállapítani, melyik a legsürgősebb beruházás. A beruházási terv elkészítésekor a mindenkinek egyformán elvet tartottak szem előtt, az egészségügyi feltételek javításával kapcsolatos tennivalókat előnyben részesítettük. 3 millió 600 ezer dinár értékű munkálat elvégzésére van szükség, s nekünk mindössze 750 ezer dinárunk van erre a célra. * A beruházási tervre a Gépészeti Iskolaközpont képviselője tett megjegyzést. Elmondta, hogy iskolájának a tavaly felszerelt villámhárító értékét sem térítette meg teljes egészében az iskolafenntartó közösség, s az idén is több fontos beruházást kell eszközölniük, mint amennyit a tervben előirányoztak. Az apatini Nikola Tesla Gimnázium számára a beruházási terv jelentős tételét irányozták elő. Itt ugyanis feltétlenül szükséges az új iskolához vezető bekötő út építése, mert esős időben a tanulók az új parkettra hordják a sarat. A közgyűlés végül úgy döntött, hogy a Gépészeti Iskolaközpont számára a beruházási tervben előirányzott tartalék eszközöket is kiutalja, a gimnázium pedig megkapja a tervben szereplő teljes összeget. Az apatrid iskolafenntartó közösség múlt heti közgyűlésein elfogadták a közoktatási érdekközösség megalakításáról szóló önigazgatási megegyezést is. F. A. 7. oldal Szeretnék befejezni a művelődési otthont A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gondjairól Bajusz János elnökkel beszélgettünk Szentlászlón hivatalosan 1966-ban adták át rendeltetésének az új művelődési otthont. A nagytermet azonban pénzhiány miatt nem fejezték be, még padlózni kellene. Ezenkívül bővíteni kell a vízvezeték-hálózatot tatarozni és felszerelni a mellékhelyiségeket. A művelődési otthon befejezésére még 280 000 dinárra van szükség. Az eszközök előteremtéséről Bajusz János, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke a következőket mondta: — Nagyon nehezen tudjuk előteremteni az anyagi eszközöket. Tavaly is mindössze 40 000 dinárt kaptunk. Ezen bútort vásároltunk, berendeztük az olvasótermet és a könyvtárt. Az idén az egyesület vezetősége az illetékes községi és köztársasági szervekhez fordult anyagi támogatásért. Az idén ünnepeljük a falu alapításának 800. évét, és szeretnénk, ha az ősszel kezdődő ünnepségek zömét a befejezett nagyteremben tartanánk. A művelődési otthonban levő könyvtárnak 2500 kötete van, és az egyesület százötven tagja egyben a könyvtár tagja is, ezenkívül még százat kölcsönöznek könyvekeel. Az elmúlt esztendőben Szentlászlón vendégszerepelt: a pesti Déryné Színház, a pécsi Nemzeti Színház és a Sz© badicai Népszínház. Amatőr színjátszóink többször is nekilendültek a szövegtanulásnak. Most egy népszínművet tanulnak Gajnok József vezetésével. A szentlászlói művelődési életben részben azért következett be a megtorpanás, mert a falu társadalmi-poliitikaii testületei nem tanúsítottak kellő megértést, és ez hatással volt a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőségének munkájára is. Továbbá fékezi a munkát az a tény is, hogy még mindig nem tudni, kié a művelődési otthon. Akárki, hivatott karbantartani és a pénzt előteremteni. Az új alkotmánynyal ez is megoldódik, és a helyi közösségtől kapunk eszközöket. Így pénz nélkül képtelenek vagyunk fedezni az otthon fenntartási, tatarozási költségeit, és a heti egyszeri filmvetítés költségei is nagyok. Az idén minden erejükret az otthon befejezésére összpontosítják, továbbá az évforduló ünnepségeire kívánnak felkészülni. Méltóan szeretnének szerepelni a vendégegyüttesek mejélette