Magyar Szó, 1974. május (31. évfolyam, 119-132. szám)
1974-05-03 / 119. szám
2. oldal MAGYARSZÓ Péntek, 1974. május 3. Május elseje a világban Felvonulásokkal, nagygyűlésekkel ünnepeltek a munkások f Folytatás az 1. oldalról DAMASZKUSZ. — Május elsején nagy felvonulás volt Damaszkusz utcáin. A felvonulók közt ott volt Abdulah al Ahmar, a Baath párt főtitkárának helyettese, Ajubi miniszterelnök és a helyi vezetőségek számos tagja, valamint több ország küldöttsége is. BANGKOK: A thaiföldi fővárosban néhány ezer munkás ünnepelte meg május elsejét. Ünnepségek és gyűlések voltak a parkokban és az egyetemeken. A munkaügyi minisztérium közleményt tett közzé, amelyben a munkások helyzetének javítását ígéri. . BAGDAD. — A bagdadi rádió jelentése szerint Irak fővárosában nagy felvonulást tartottak, majd a sportstadionban nagygyűlést rendeztek. ULAN BATOR. — A mongol főváros utcáin felvonulók zászlókkal, dallal, feliratokkal köszöntötték május elsejét. A főtéren, Szuhe Bator és Csolbajszan mauzóleumánál tartott nagygyűlésen részt vettek a legmagasabb rangú mongol állami és pártvezetők, élükön Jumzsagim Cedenballal, a párt első titkárával és miniszterelnökkel. BEJRÚT: — Libanonban is megünnepelték május elsejét. A hivatalok zárva voltak, és május 2-án nem jelentek meg a reggeli lapok. Az ünnep alkalmából Suleyman Frangic elnök üzenetet intézett az ország dolgozóihoz. DÜSSELDORF. — Az NSZK-ban ideiglenes munkavállaláson levő jugoszláv dolgozók is megünnepelték május elsejét. Alkalmi gyűléseket és díszvacsorákat rendeztek, kirándultak, labdarúgó- és sakkmérkőzéseket szerveztek. A düsseldorfi, hannoveri, frankfurti, stuttgarti és más városokbeli ünnepségeken a nemzetiszínű zászló és Tito elnök képe jelképezte a távoli hazát. BONN. — Május elseje alkalmából NSZK-szerte szakszervezeti ünnepségeket tartottak. A Német Szakszervezeti Szövetség (DBG) hamburgi központi ünnepségén Willy Brandt kancellár mondott beszédet. Külön figyelmet szentelt a munkások részvételének a vállalatok igazgatásában. BUDAPEST. — A budapesti ünnepségen a főváros polgárainak felvonulása a széles Dózsa György úton teljes három órán át tartott. A nem szűnő eső ellenére több mint 200 000 gyári munkás, tisztviselő, diák, sportoló és úttörő vonult fel. A díszemelvényen ott volt a teljes magyar vezetőség Kádár Jánossal, Losonczi Pállal és Fock Jenővel az élen. •TRIESZT. — Az utóbbi évek legimpozánsabb május elseji ünnepségét rendezték meg, amelyen több mint 21 ezer trieszti polgár vett részt. A Goldoni téren tartott nagygyűlésen a CGIL, a CIDL és az UIL, a legnagyobb olasz szakszervezetek vezetői, Roberto Roméi és Oskar Vatovec mondtak beszédet. Oskar Vatovec egyébként szlovén nemzetiségű kikötőmunkás. A két szakszervezeti vezető beszédében elítélte az újjáéledő fasizmust és reakciót, és síkraszállt a népek és dolgozók barátságáért. Hangsúlyozták a jugoszláv dolgozókkal való együttműködés fontosságát. BUENOS AIRES: — Argentínában hét év után az idén ünnepelték meg először május elsejét. A Kommunista Párt által szervezett Buenos Aires-i nagygyűlés a munkásosztály és az egész nép egységének jegyében zajlott le. TEL-AVIV. — Május elseje alkalmából Tel Avivban és Jeruzsálemben tömeggyűléseket szerveztek. Az újságok nem jelentek meg, de a hadiipar megállás nélkül dolgozott. LONDON. — Nagy-Britan mában hivatalosan nem ünnepük május elsejét, de Londonban, Liverpoolban és még néhány más városban a szakszervezetek több tízezer tagja felvonulásokon és tiltakozó gyűléseken követelte a munka nemzetközi napjának elismerését. LISSZABON. — A portugálok fél évszázad után először ünnepelték meg szabadon május elsejét. Az intézmények, gyárak és üzletek zárva voltak. A felvonulások incidens nélkül zajlottak le. Csak a virágárusok dolgoztak, és rengeteg piros szegfűt adtak el. A felvonulók által vitt feliratokon „Szabadságot a szakszervezeteknek!”, „Köszönjük nektek, katonák!” és „Éljen Portugália!” volt olvasható. PEKING. — Pekingben egész sor rendezvénnyel ünnepelték meg május elsejét. A központi ünnepségen Mao Cetung nem jelent meg, de ott voltak Csou En-laj miniszterelnök, Norodom Szihanuk kambodzsai herceg és felesége, Mao Cetuing felesége, valamint Van Hung-ven és Je , Csien-jing, a Kínai KP alelnökei. Az eső ellenére a budapestiek ezrei vettek részt a hagyományos május elsejei díszfelvonuláson Mi lesz az amerikai katonaszökevények sorsa? Egyes számítások szerint körülbelül négyszázezer amerikai tagadta meg a vietnami katonai szolgálatot Mint emlékezetes, tavaly január 23-án Nixon elnök a nemzet előtt bejelentette, hogy Párizsban aláírták a vietnami tűzszüneti megállapodást. Sok amerikai számára azon a napon véget ért a vietnami háború, ugyanakikor a külföldre menekült amerikai katonaszökevények megkezdték ma is a tartó küzdelmet az amnesztiáért. Nixon szerint 2,5 millió amerikai becsülettel kivette részét az „USA számára történelmi jelentőségű vállalkozásból”, néhány tízezer, (sőt egyes számítások szerint 400 000) katonaköteles amerikai fiatalember azonban nem volt hajlandó egyenruhában Vietnamba menni. Az amerikai elnök engesztelhetetlen: a Vétkeiket nem bocsáthatjuk meg. A katonaszökevényeknek felelniük kell, amiért megszegték az USA törvényeit. Napjainkban, több mint egy évvel a vietnami békeegyezmények aláírása után, az amerikai kormány álláspontja a katonaszökevényekkel szemben változatlan. A vietnami háborút ellenzők mozgalma 1965-ben, az amerikai fiatalok tömeges sorozása idején indult. A háborút ellenzők tábora azonban csak 1967 elején kezdett szemmel láthatóan növekedni, amikor a katonaköteles fiatalok százszámra utasították vissza a parancsot, hogy vonuljanak be. A katonaszökevények véleménye szerint ez nem tekinthető elszigetelt jelenségnek, hisz a katonaszökevények számának növekedésével egyidejűleg súlyos bírálatok érték az amerikai társadalmat a vietnami háború miatt. Mint ismeretes, az USA-ban számos egymástól független háborúellenes csoportosulás jött létre, például a Fekete Párducok mozgalma és a Waterman szervezet. Ez utóbbi szervezet Bob Dylan egy dala nyomán kapta a nevét, és a fegyveres fellépés baloldali híveit tömörítette. E fiatalok legnagyobb része elvetette a nyugati társadalmak értéknormáit, s véleményük szerint Vietnamban épp ezeket az értéknormákat kellett volna védelmezniük. Felháborította őket továbbá az is, hogy sorozáskor nem részesültek valamennyien egyenlő elbírálásban, és egyesek —, akik például egyetemre jártak — kibúvót tudtak találni a katonai szolgálat alól. A katonaszökevények legnagyobb része a letartóztatás elkerülése végett külföldön keresett menedéket. Sokan Kanadába mentek, de szép számban vannak Európában is. Becslések szerint 150 000 katonaszökevény bujdosik magában az USA-ban. De Gaulle volt francia államfő 1968-ban kiadott rendelete értelmében az amerikai katonaszökevények Franciaországban is letelepedhetnek. Igaz ugyan, hogy sokat közülük az 1968. évi májusi eseményekben való részvételük miatt kiutasítottak az országból. (Azóta minden amerikai katonaszökevénynek írásban kell kötelezniemagát arra, hogy nem fog politizálni.) Noha Franciaország tavaly nem engedélyezte, hogy Párizsban nemzetközi értekezletet tartsanak a menekülteket érintő kérdésekről, Franciaország ma is befogadja az amerikai dezertőröket. Ám Svédországtól eltérően, ahol nyelvtanfolyamokat szerveznek részükre, betegségi biztosításban részesítik őket, mi több, mint a munkanélküliek pénzsegélyt is kapnak —, a francia kormány álláspontja e tekintetben nem elég világos: — „Mert bár Franciaország szélesre tárta kapuit előttük, semmi kötelezettséget nem érez irántuk, s azzal sem törődik, hogy esetleg éhen halnak — mondta egy nemzetközi kvéker szervezet párizsi képviselője. A francia hatóságok menekültek iránti magatartása sok amerikai katonaszökevényt arra kényszerített, hogy más országban keressen menedéket. A francia törvényeket azok az amerikai dezertőrök tisztelik a legkevésbé, akik az USA-ban a középosztályhoz tartoznak, egyetemi végzettségük van, továbbá rendes útlevelük, s ez lehetővé teszi, hogy minden nehézség nélkül tartózkodási engedélyt kapjanak,munkába álljanak és alkalmazkodjanak az új környezethez. A szegényebbek azonban, akiknek a katonai igazolványon kívül nemigen van egyebük, rendkívül nagy akadályokkal találták magukat szemben. Mivel többnyire szakmájuk sincs, nagyon nehezen találnak munkát, s nem tudnak boldogulni Franciaországban. Egy fiatal amerikai katonaszökevény, aki már néhány éve Párizsban él, a következőket mondta ezzel kapcsolatban: — Franciaországban a katonaszökevényeket nem tekintik egyszerűen amerikai politikai ellenzéknek; a legjobb esetben úgy tekintenek rájuk, mint olyanokra, akiknek nem volt elég bátorságuk eleget tenni polgári kötelezettségüknek — a legrosszabb esetben pedig kábítószer-élvezőknek tartják őket. A katonai szolgálatot megtagadó amerikai fiatalok többsége egymástól elszigetelten él, s csak laza kapcsolatot tart fenn a párizsi amerikai kolóniával is. A sorsukba bele nem nyugvó amerikai katonaszökevények egy háromhavonként megjelenő lapot adnak ki, amelynek címe: „Nulla, az amerikaikatonaszökevények tájékoztatási lapja”. Célja kapcsolatot teremteni , azokkal a katonai szolgálatot megtagadó amerikai fiatalokkal, akik más országokban élnek, továbbá az amerikai külpolitika kritikai felülvizsgálása. Tájékoztatja az érdekelteket az amnesztiára vonatkozó kérdésekről is. A vietnami háborús veteránok mozgalmának támogatásával az újság munkatársai elutasítanak minden olyan törekvést, amely különbséget tesz a közönséges dezertőrök és azok között, akik kimondottan csak a vietnami hadszíntérre nem akartak menni (Le Monde) inilIIIIIUIIIIIilIlIllllllIfltlIIIIIIIIIUlllIlUUllIIIIlIlllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMI \ , A FELSZABADULÓ AFRIKA iiiiiiiiiiHiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiifmiiiiiiiiiiiMiiíiniiiiiiiiiiiii I (5) Lassan kanyarogva hajtunk a Nemzeti Park útjain. Egy pillanatra sem unatkozhat az ember. A táj érdekes. Kisebb hegyi folyók és vízesések mellett haladunk el, a növényzet is változatos. A fák között colobusmajmok csoportjai tűnnek fel. Kíváncsian, tisztes távolságból figyelik a mozgó gépkocsit, s közben bemutatják tornásztudományukat Számosmadárfajtát figyelhetünk meg. A rezervátum területén 350 madárfajt tartanak nyilván. Továbbhaladva néhány erdei duikerre figyelünk fel, igyekeznek megtartani a biztonságot nyújtó távolságot. A kis növésű antilopfélék azért viszsza-visszanézve kíváncsian szemlélődnek. Vízi antilopok és bozóti antilopok kisebb csoportjait látjuk még, amíg leérünk a Momela -tóhoz. Ezen a laposabb részein egész sereg flamingót látunk, amint szorgalmasan kutatnak élelem után a tó sekély vízében. Egy másik részen a vízben üldögélő vízilovak csoportja egyszerűen nem vesz tudomást rólunk. Ha közéjük merészkednénk egy szál csónakkal, lehet, hogy másként viselkednének. Alapjában véve a jó öreg „kibako” — ez a víziló szuahéli neve — teljesen ártalmatlan állat, pár tonnás súlya ellenére. A prospektus leopárdot, orrszarvút és elefántot is ígér, de nem volt hozzájuk szerencsénk. Ezt is meg lehet érteni: alkalmatlan időpontban érkeztünk. Ezeket az állatokat hajnalban vagy alkonyatkor lehet a legkönnyebben meglesni, ezt mér magam is tapasztaltam. Igaz, reméltem, hogy a tó partján esetleg ráakadunk egykét dagonyázó elefántra, de sajnos, nem így történt. A déli órákra félrehúzódtak galmercig a sűrűbe. A négyórás kirándulás azonban így is szép karácsonyi ajándék volt számomra. Vadrezervátumok és nemzeti parkok Afrikában Afrikai tartózkodásom idején alkalmam nyílt megismerkedni a fekete földrész egzotikus állatvilágával. Könyvből már elég sokat tudtam róla, de most alkalmam nyílt a közvetlen ismerkedésre is. Szudán után Zambiában, Kenyában és Tanzániában, a mesés vadbőségéről ismert Kelet-Afrika országaiban jártam. A vadállomány erősen megcsappant ugyan a korábbi korlátlan vadászat következtében, de ma a független afrikai országok hatóságai igyekeznek gátat vetni az esztelen vadirtásnak. A vadászat üzleti jellege teljesen megszűnt. Sporttá tették a vadászatot, és a legerélyesebben szembeszállnak az orvvadászokkal. Ha a helyzet úgy kívánja, egyes területeken végleg elhallgatnak a puskák, helyet adva a fotokameráknak. Fegyver legföljebb a felügyelőnél lehet, aki tudja, hogy csak végszükségből lőhet. Afrika vadállománya így hát még hoszszú időre megmenekült, habár a korábbinál kisebb területre szorult. A nemzeti parkokban teljesen tilos a vadászat, és csak a fotoszafari járja. A vadrezervátumokban csak nagy ritkán szólalhat meg a puska, kivételes engedélylyel. A legtöbb rezervátum óriási kiterjedésű terület, ahol az állatok szabadon mozoghatnak és természetes körülmények között élnek. Csak helyenként vannak elhatárolva. A határ többnyire valami természetes akadály, ritkábban mesterséges kerítés , ahol valamilyen nagyobb település van a közelben. (Folytatjuk). A Jugszláv Sorsjáték 18. húzásának nyerőszámai Az alábbi szám Ezt az össze az alábbi szó- Ezt az összemokkal végzőket nyerték mokkai végző get nyerték dő sorsjegyek __________________dő sorsjegyek 30 30,— 56575 600,— 60 50,— 98655 600,— 00090 1 000,— 213025 5 000,— 44710 600,— 59090 1 000.— 6 10.— 342700 10 000.— 58016 1 010.— 405660 5 050.— 61506 610.— 41 20.— 013086 10 010.— 91 20.— 091626 10 010.— 261 80.— 199096 5 010.— 711 60.— 521416 5 010.— 32661 600.— 7 10.— 42821 800.— 35217 1 010.— 42 20.— 43927 610.— 62 40.— 80127 810.— 152 60.— 057127 5 010.— 40892 800.— 153367 150 010.— 041322 5 000.— 488357 10 010.— 127732 5 000.— 68 30.— 431628 10 000.— 358 100.— 13 20.— 34048 800.— 33 30.— 39798 800.— 31023 1 000.— 46768 1 030.— 76833 630.— 57348 800.— 94283 600.— 89128 800.— 84 40.— 9914 300.— 339 80.— 20304 800.— 2739 500.— 82414 1 000.— 2919 200.— 94874 600.— 50329 600.— 60909 800.— 95 20.— 90659 800.— 52025 000.— 594489 5 000.—