Magyar Szó, 1974. május (31. évfolyam, 133-147. szám)
1974-05-17 / 133. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Péntek, 1974. május 17. lile iiriéneU érdeme« íjoi e ismerése 0 j ' A Szövetségi Képviselőház ünnepülése (Folytatás az I. oldalról) Teleház épülete körül és a környező utcákban, lelkesen üdvözölték elnökünket. A fővárosiak abban az ünnepélyes pillanatban az ország lakosságának lelkesedését fejezték ki, akik szinte egy emberként követelték, hogy Tito elvtársat ismét válasszák meg a köztársaság elnökévé, mégpedig mandátumkorlátozás nélkül. Kiró Gligorov, a JSZSZK Képviselőházának új elnöke és Rajkó Gagovic főtitkár fogadta és üdvözölte Titót a képviselőházi épület bejáratánál. Tito elvtárs jó hangulatban a polgárok felé fordult, és üdvözölte őket. A tömeg üdvrivalgással fogadta szeretett elnökünk üdvözlését. Ez idő alatt az Abrašević, Lola Ribar és Branko Cvetkovic művelődési egyesületek kórusai a Jugoszláv Néphadsereg díszőrsége zenekarának kíséretében a Tito marsall mellett című ismert kantátát adta elő. A képviselőházi tanácsok együttes ülésének folytatásában Kiro Gligorov elnök közzétette a titkos szavazás eredményét. A jelen levő háromszáz küldött egytől egyig a javaslatra szavazott, hogy Josip Broz Tito mandátumkorlátozás nélkül legyen a köztársaság elnöke. Pontosan 11 óra 10 perckor, hosszan tartó taps kíséretében Tito elnök és felesége belépett a képviselőház nagytermébe. A küldöttek és vendégek jelenlétében megtörtént Josip Broz Titónak köztársasági elnökké való ünnepélyes kikiáltása. Tito elvtárshoz és a jelenlevőkhöz fordulva Kiró Gligorov elnök a következőket mondta: — Elnök elvtárs, küldött elvtársnők és elvtársak! — A JSZSZK Képviselőháza két tanácsának mai együttes ülésén megállapította, hogy a jelölési javaslat Josip Broz Tito elvtársnak köztársasági elnökké való megválasztására mindenben megfelel a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 333. szakasza rendelkezéseinek, hogy a javasolt jelöltre, Josip Broz Tito elvtársra 300 küldött szavazott, és hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 334. szakaszának értelmében Josip Broz Tito elvtársat mandátumkorlátozás nélkül megválasztották a köztársaság elnökévé. Az elmondottak alapján Josip Broz Tito elvtársat mandátumkorlátozás nélkül köztársasági elnöknek nyilvánítom. Tito elnök ezután felolvasta az ünnepi nyilatkozatát: „Kijelentem, hogy harcolni fogok az ország szuverenitásának, függetlenségének és integritásának megvédéséért, a munkásosztály ésaz összes dolgozók uralmának megvalósulásáért,síkra fogok szállni a nemzetek és nemzetiségek testvériségének, egységének és egyenjogúságának érvényesüléséért, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság dolgozói és polgárai közös érdekeinek érvényesítéséért, és hogy meg fogom tartani a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmányát és szövetségi törvényeket, valamint lelkiismeretesen és felelősen fogom teljesíteni kötelességemet.” Abban az ünnepélyes pillanatban, amikor, a küldöttek és a vendégek helyükről felállva üdvözölték a köztársasági elnök megválasztását, ■ Josip Broz Tito aláírta a nyilatkozatot. Belgrádban és a köztársaságok fővárosaiban eldördültek a díszlövések, a JSZSZK Képviselőháza felett pedig elzúgtak a jugoszláv légihaderő repülőgépei. [ Kiro Gligorov ezután a következő szavakkal fordult Tito köztársasági elnökhöz: „Tito elvtárs! Mandátumkorlátozás nélküli köztársasági elnökké való egyhangú megválasztásával a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának küldöttei eleget tettek az egész ország egyöntetű akaratának, az összes nemzet és nemzetiség, dolgozó és polgár óhajának, hogy továbbra is ön vezesse hazánkat az el nem kötelezett Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság önigazgatásának építéséért folytatott harcában. Ezáltal kifejezzük forradalmi munkássága iránti legpszintébb bizalmunkat, és elismeréssel adózunk azokért a rendkívüli történelmi érdemeiért, amelyek kifejezésre jutnak szocialista közösségünk vívmányaiban, a fejlődésünk során felmutatott összes sikerben és abban a tekintélyben, amelyet hazánk élvez. Küldött égitársnők, elvtársak és vendégek! Engedjék meg, hogy az Önök és a magam nevében üdvözleteimet fejezzem ki Josip Broz Tito elvtársinak abból az alkalomból, hogy megválasztottuk a köztársaság örökös elnökévé. Élek az alkalommal, hogy a képviselőház küldötteinek nevében és a magam nevében közelgő születésnapjára jókívánságaimat fejezzem ki.” A nagyteremben ismét felzúgott a taps, a küldöttek és a vendégek ily módon üdvözölték a képviselőházi emelvényről távozó köztársasági elnököt. A második napirendi pont keretében kihirdették a JSZSZK Elnökségénekmegválasztását, és közzétették az elnökségi tagok névsorát. Josip Broz Titón kívül, aki tisztségénél fogva a JSZSZK Elnökségének elnöke, a szocialista köztársaságok és autonóm tartományok képviselőházaiban az Elnökség tagjává választották Cvijetin Mijatovicot (Bosznia-Hercegovina), Lazar Kolisevszkit (Macedónia), Edvard Kardeljt (Szlovénia), Petar Stambolicot (Szerbia), Vladimir Bakaricot (Horvátország), Vidoje Zarkovicot (Crna Gora), Stevan Doronjskit (Vajdaság) és Fadil Hoxhát (Kosovo). A Képviselőház elnöke felszólította az Elnökség tagjait, hogy írják alá az ünnepi nyilatkozatot Az ülés végén Josip Broz Tito köztársasági elnök röviidebb beszédet mondott. A JSZSZK Képviselőháza két tanácsának 11 óra 40 perckor befejeződött ülése után Tito köztársasági elnök fogadta a diplomáciai kar Belgrádban akkreditált tagjait. Fél egy tájban elnökünk és felesége elhagyta a SJSZSZK Képviselőházának épületét. A Képviselőház előcsarnokán végighaladva a köztársasági öklököt a küldöttek és a vendégek tapssal köszöntötték. A kijáratnál Tito elnököt a pionírok csoportja fogadta, távozásakor pedig a sugárutakon és az utcákon a lakosság ezrei üdvözölték lelkesen. Belgrád több ezer lakosa gyűnt össze a JSZSZK Képviselőháza előtt és a környező utcákban, hogy üdvözölje Josip Broz Tito köztársasági elnökké való megválasztását Tita beszéde (Folytatás az 1. oldalról) éberen vigyázzunk a harcmezőn s később a szocialista országépítésben kivívott vívmányokra; mindarra, amit dokumentumainkban is lefektettünk. Gondosan vigyáznunk kellarra, hogy sem az ember személyiségét, sem a társadalmat mint egészet, ne érje sérelem. Vigyáznunk kell arra, hogy sehol, egyetlenegy köztársaságban vagy tartományban ne üssék fel férjüket különféle nacionalista irányzatok. Feladatunk ez! Meg kell akadályoznunk az ilyesmit! Magától értetődik, hogy a többi szerveknek is kötelessége ez, de nekünk kell indítványoznunk, nekünk kell egybehangolnunk és ügyelni rá, mert nagyobb részt mi felelünk mindazért, ami az országban történik. Külpolitikánkban semmi sem fog változni. Jó viszonyt akarunk a világ összes országával, tekintet nélkül társadalmi berendezésére. Szomszédainkkal a lehető legjobb viszonyra törekszünk. Kapcsolataink alakulása nagymértékben függ szomszédainktól is, vagyis attól, milyen magatartást tanúsítanak irányunkban. Nekünk ugyanis természetesen védenünk kell függetlenségünket, integritásunkat. Hasonlóképpen vigyáznunk kell arra is, hogy magatartásunkkal ne adjunk okot semmilyen incidensre vagy egyéb nemkívánatos konfliktusra szomszédainkkal. Bízvást állíthatom, hogy szomszédainkkal ma jó a viszonyunk. Imitt-amott ugyan, mint például délen. Olaszországban stb. megnyilvánul némi meg nem értés. Úgy látszik ugyanis, hogy vannak még elemek, akik nem tudják megérteni, hogy ami egyszer létrejött, azt többé nem lehet lerombolni. Jugoszlávia többé nem az, ami egykor volt. Szocialista ország, amelynek a munkásosztály az alapja, a társadalom alapvető tényezője. Olyan ország, amelynek nemzetei és nemzetiségei egy szüntelenül — a háborúban és a háború után egyaránt — edzett testvériségben és egységben élnek, szilárdan eltökélve, hogy mindenkivel szemben , egységesek lesznek, és egységesen őrzik szocialista közösségünk integritását. Nevetséges tehát minden olyan illúzió — akárki táplálja is —, hogy bármi is megváltoztatható velünk kapcsolatban. Ez abszolút lehetetlen. Külön ki szeretném domborítani, hogy külpolitikai téren az el nem kötelezett országok keretében fogunk tevékenykedni, az el nem kötelezett országok algíri negyedik értekezletén elfogadott határozatokkal és elvekkel összhangban. Ezek rendkívül jelentős elvek, a világ országainak és népeinek túlnyomó többsége magáévá tette őket. Mint ismeretes, Algírban 80 ország képviseltette magát, közülük több mint ötvenen államfői szinten, s az értekezlet határozottan és egységesen szembefordult minden, a gyarmati sorból nemrég felszabadult országok ellen irányuló nyomási kísérlettel, egyben teljes támogatást nyújtva a még leigázott, a kolonializmus igájában senyvedő országok további felszabadítási harcának. Az értekezlet úgy határozott, hogy mindent meg kell tenni a háború és a további vérontás megakadályozásáért, s elítéli a más országok belügyeibe való mindennemű beavatkozást. Külpolitikánknak tehát sok más elvvel együtt ezek alkotják alapját, s a jövőben is ezekhez fogjuk tartani magunkat. Hasonlóképpen törekedni fogunk arra —, s ez egyben vezetőségünknek, föntről leig mindannyiunknak feladata —, hogy az összes szocialista országgal lehetőleg minél jobb viszonyunk legyen. Szocialista ország lévén teljesen érthető, hogy elsősorban a szocialista országokkal akarunk jó, baráti viszonyt, lehetőleg mindegyikkel. Külpolitikai téren eddig rendkívül szép eredményeket értünk el, mert sohasem kíséreltük meg, hogy bárkire is ráerőszakoljuk rendszerünket, hogy bárkinek is beavatkozzunk belügyeibe, hanem mindig azon voltunk, hogy egyenjogú alapon együttműködjünk, s ahol szükséges, gazdasági és egyéb támogatást nyújtsunk. E politika folytán minden kontinensen igen sok ország vált barátunkká. Jugoszlávia ma már nyugodtan nézhet a jövőbe, nyugodtan haladhat tovább a már megkezdett úton, fejlesztheti viszonyát és kapcsolatát sok országgal, elsősorban az afrikai, ázsiai, dél-amerikai fejlődő országokkal stb. Európa tekintetében törekvésünk az európai biztonság megteremtésére irányult. Ez volt a többi szocialista ország irányvonala is. Erre törekedtünk, s a jövőben is ezen fogunk fáradozni, mert magunknak is, az európai békének is érdeke ez. Ami az európai országokkal való gazdasági és egyéb együttműködést illeti, ez nem csupán tőlünk függ, mert Európában külön rendszer van, az úgynevezett Európai Közösség. Részünkről azon leszünk, hogy a lehetőségek szerint fellendítsük az európai országokkal való együttműködést és árucsere-forgalmat. Ugyancsak önzetlenül ,es lehetőségeinkhez mérten i igyekezünk támogatni a nehéz helyzetben levő országokat, amelyek hosszú időn át nyögték a kolonializmus igáját és csak most kezdtek el fejlődni. Nagy vonalakban ennyit akartam mondani, hogy körvonalazzam, mi mindenen fogunk mi — ez avezetőség ! — dolgozni. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy munkánkkal igazoljuk e háznak, nemzeteinknek és nemzetiségeinknek bizalmát. Íz ír államelnökség elülése Petar Stamkonié az alelnök A Szövetségi Tájékoztatási Bizottság közleménye szerint Josip Broz Tito köztársasági elnök vezetésével tegnap megtartotta első, alakuló ülését a JSZSZK új összetételű Elnöksége. Az ülésen részt vett Mitja Ribićič, a JSZSZK Elnökségének eddigi alelnöke, Kiró Gligorov, a JSZSZK Képviselőházának elnöke és Džemal Bijedic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke. Az ügyrendi szabályzatban meghatározott sorrend szerint a JSZSZK Elnökségeinek alelnökévé a következő egyéves időszakra Petar Stambolicot, a Szerb SZK Elnökségének tagját választották meg. Josip Broz Tito köztársasági elnök köszönetet mondott az Elnökség eddigi tagjainak sikeres és termékeny munkájukért: „Az Elnökség tevékenységével bebizonyította, hogy indokolt volt egy ilyen intézménynek mint kollegiális szervnek létrehozása. Álláspontjaival és az alkotmány nyújtotta felhatalmazásának keretében elfogadott határozataival hozzájárult a szocialista önigazgatású társadalmunk további tökéletesítésével kapcsolatos rendkívül jelentős és kényes kérdések megoldásához. Az Elnökség ilyen tevékenysége különösen a köztársaságok és tartományok közös érdekeinek egybehangolásakor jutott kifejezésre, miközben az Elnökség mindig egységesen és Jugoszlávia összes nemzetének és nemzetiségének, minden köztársaságnak és autonóm tartománynak igazi képviselőjeként tevékenykedett és lépett fel. Külön köszönetet mondok Ríbierc elvtársnak az alelnöki tisztség felelős és sikeres betöltéséért.” A JSZSZK Elnöksége a továbbiakban hitelesítette az eddigi Elnökség javaslatát, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökévé ismét Džemal Bijedićet jelöljék.