Magyar Szó, 1974. június (31. évfolyam, 148-162. szám)
1974-06-12 / 159. szám
4. oldal Emlékmű a szerémségi fronton elesett harcosok tiszteletére A szabadság és a testvériség testképe A Népfelszabadító Hadsereg elesett és eltűnt harcosainak tiszteletére emlékművet emelnek e hadszíntéren. Az alapkövet jövőre, április 12-én, a szerémségi front áttörésének napján helyezik el. »Háromnapos elkeseredett harc után csapataink áttörték a szerémségi front megerősített ellenséges állásait ’. Ezekkel a szavakkal kezdődik hadseregünk, főparancsnokságának 1945. április 14- én íródott jelentése. A háborús dokumentum első mondata, amelyet Tito marsall főparancsnok írt alá, forradalmunk örökké élő pillanatait idézi. Ez a jelentés az egész világnak tudtára adta, hogy Tito katonái döntő csapást mértek a fasizmusra, méghozzá saját legnagyobb frontján. Sid közelében, a szelíd, lankás területen, nem messze a szerémségi front áttörésének helyétől, a jövő év április 12-én elhelyezik a Népfelszabadító Hadsereg elesett és eltűnt harcosainak tiszteletére épülő emlékmű alapkövét. Az emlékmű Adaševac határában épül, közel ahhoz a helyhez, ahol a 6. likai hadosztály megkezdte aSzerémségi front áttörését. Ez a hely a nagy hadművelet más fontos történelmi jelentőségű eseményeinek színhelyéhez is közel terül el, az emlékmű a Bosut partján épül, ahol a belgrád— zágrábi útvonal áthalad a folyón, tehát az emberek milliói láthatják majd. „ A szerémségi front az európai szövetséges front egy része volt, itt mértek utolsó csapást Hitlerre; hadseregünk harcosai becsülettel teljesítették kötelezettségüket. Itt fog tehát állni az emlékmű, amelyet azoknak a harcosoknak a tiszteletére emelnek, akik a szerémségi fronton életüket áldozták a szabadságért és a testvériségért. Az emlékmű alapkövének a szerémségi front áttörésének 30. évfordulóján való elhelyezésével ismételten lerójuk hálánkat nemzeteink és nemzetiségeink elesett és eltűnt harcosai iránt, akik 1944 őszétől 1945 tavaszáig életüket áldozták a szabadságért ezen a területen. Az ünnepség előkészületeit már néhány évvel ezelőtt megkezdték, ezekben a napokban országos pályázatot írtak ki a leendő emlékműre. Az ezzel kapcsolatos ügyeket a Belgodban székelő, 1966-ban alakult külön bizottság intézi. Ez az önálló köztársaságközi szerv ma 23 tagot számlál, a Harcos Szövetség szövetségi, köztársasági és tartományi bizottságainak, valamint a szerémségi front sok községének, a JIH Hadtörténeti Intézetének és a Jugoszláv Nemzetek és Nemzetiségek Forradalmi Múzeuménak képviselőiből áll. E bizottság elnöke, Živa Djordjevic belgrádi műépítész nagyban hozzájárult az előkészületi munkálatokhoz, s az emlékműpályázat kiírásában is részt vett. A bizottság ezt a hatalmas feladatot két részre osztotta. Mindenekelőtt megállapította az elesettek és eltűntek számát és nevét, majd hozzáfogtak a sírok rendbe hozásához. Ezzel párhuzamosan a második rész előkészületei is megkezdődtek — hozzáfogtak az elesett harcosok névsorának összeállításához. Liva Djordjevictól megtudtuk, hogy a szerémségi front elesett harcosainak sírját szinte kivétel nélkül rendbe hozták. E munka 14 vajdasági, horvátországi és bosznia-hercegovinai község, Mitrovica, Sid, Pélmonostor, Djakovo, Szlavónbród, Valpovo, Vinkovci, Vukovár, Zupanja, Gradačac, Bjeljina. Шуеп mértékben növekedtek a termelői árak A mezőgazdasági termékek termelői ára az idén márciusban februárhoz viszonyítva 0,2 százalékkal alacsonyabb volt, a társadalmi szektorban 0,2 százalékkal, a magánszektorban pedig 0,5 százalékkal. Az elmúlt év átlagához viszonyítva azonban a márciusi árak 8 százalékkal növekedtek. A Szövetségi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint a termelői árak márciusban a tavalyi év ugyanezen hónapjához viszonyítva 14,8 százalékkal növekedtek. Ez az emelkedés a társadalmi szektorban 15,6, a magánszektorban pedig 13,8 százalékos. Az idei év első három hónapjában az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva a termelői árak 17,1 százalékkal növekedtek, a havi átlag 1973 decemberéhez viszonyítva pedig 1,5 százalékkal volt nagyobb. A főparancsnokság 1945. április 14-i külön jelentésében az áll, hogy hadseregünk harcosai átkeltek a Dráván, Duna és a Száva folyón, letörték az ellenség ellenállását, és több mint 50 kilométert nyomultak előre. Rohammal elfoglalták és felszabadították Vinkovcit, Eszéket, Vukovárt, Valpovót, Zupanját és számos más helységet. A főparancsnokság ugyanezen a napon készült második jelentése rámutat, hogy kétnapi harc után az ellenségnek 5177 halottja volt, 2044 ellenséges katonát pedig foglyul ejtettek. Harcosaink nagy hadizsákmányra tettek szert. Az egy nappal később íródott jelentés közli, hogy április 12-én, 13-án és 14- én, nem teljes adatok szerint, az ellenség 7035 embert vesztett, 3556 katonája pedig foglyul esett. Az ellenségtől 96 ágyút, 3 tankot, 2 repülőgépet, 354 aknavetőt, 494 automata fegyvert, több mint 200 gépjárművet, több vagont, mozdonyt és számos más hadianyagot és fegyvert zsákmányoltak. A jelentés külön leírja, hogy hadseregünk sikeresen nyomult előre az egész szlavóniai fronton. Bróko és Tuzla érdeme. E községek illetékesei a felszabadulástól 1966-ig az elesett harcosok földi maradványait a szétszórt sírokból kiemelték, és emlékművel ellátott közös sírokba helyezték. A bizottság ezzel egyidejűleg még egy igen nehéz feladatot is elvégzett, a MH Hadtörténeti Intézetének bevonásával véglegesítette az elesett harcosok névsorát. A bizottság a Harcos Szövetség köztársasági és tartományi szervezeteinek segítségével körkérdést is szervezett, az így szerzett adatokat öszszevetik a Hadtörténeti Intézet által készített névsorral. Így pontosan megállapíthatják a szerémségi fronton elesett harcosok nevét és számát. Az elesett harcosok névsorát bronzba öntik, és a leendő šidi emlékmű külön részeire helyezik. Ljuba VUKMANOVIC (Folytatjuk) MAGYAR SZÓ Szerda, 1974. június 12. Ünnepélyes pillanat a Tartományi Képviselőházban: az újonnan kinevezett tartományi titkárok és titkárhelyettesek, valamint a tartományi közigazgatási szervek vezetői leteszik az esküt Molnár Vilmos képviselőházi elnök előtt. A fogadalomtétel után az elnök sok sikert kívánt a képviselőház és a végrehajtó tanács újonnan kinevezett tisztségviselőinek, s hangsúlyozta, hogy a most életbe lépett küldöttrendszer, valamint a nemrég meghozott párthatározatok felelősségteljes feladatok elé állítják őket Hírek a kiállításról is ĐTD halastavaiból évente több mint ezer vagon élő halat fognak ki A DTD Vízgazdálkodási Vállalatnak 7000 hektár területen van halastava, ami az ország édesvízi halastavainak több mint kétharmadát alkotja. Vajdaságban körülbelül 300 000 hektár olyan földterületet tartanak számon, amelynek talaja elsősorban halastavak létesítésére alkalmas, de mindössze 15 000—20 000 hektáron lehet gazdaságos a haltenyésztés, mert a többi föld túl magasan fekszik, s ez költségessé teszi a vízellátást. Az újvidéki halászati, vadászati, sport- és idegenforgalmi felszerelések kiállításán tegnap DuSan Djenadic, a DTD halgazdaságának igazgatója tartott sajtóértekezletet, s ott hallottuk a fentebbi adatokat. Hazánkban a lakosság viszonylag igen kevés halat fogyaszt, évente fejenként mindössze két kilogramm tengerit és 0,9 kilogramm édesvízit. A világon legtöbb hal Japánban fogy, évi 80—90 kilogramm személyenként. Az elmúlt négy év alatt 9,5-szeresére nőtt a vajdasági halastavak területe és hatszorosára az ott dolgozók száma. Ma már évente körülbelül 1100 vagon élő halat fognak ki csak a Duna—Tisza— Duna halastavaiból. Ennek legnagyobb részét saját elárusító hálózatuk révén értékesítik, de nem vállalkozhatnak arra, hogy megvalósítsák az általánosan elfogadott elvet, mely szerint minden önkiszolgálóban halárusítót is létre kell hozni, mégpedig olyat, ahol nemcsak élő halat lehet kapni, ami jelenleg a legkeresettebb és szinte egyetlen haláru, hanem frissen tisztított halat is. Néhány éve Ázsiából áttelepített újfajta növényevő halakat is tenyésztenek a DTD halastavaiban. Ezek ugyan nálunk csak mesterséges úton szaporodnak, de még így is igen kifizetődő a tenyésztésük, mert többszörös belőlük a haszon: azonkívül, hogy tisztítják a DTD csatornáit, olcsó az élelmezésük. A halastavakban egyébként a halhús kitermelése igen olcsó, mert a növekedéshez szükséges tápláléknak a felét a vízben megtalálják a halak. Téves egyébként az az általánosan elterjedt hiedelem, hogy a tenyésztett halnak bármilyen élelem megfelelő. A jó minőségű ízletes húsú halhoz például nem megfelelő a romlott kukorica, amivel az elmúlt években nyakra-főre kínálgatták őket. A kukorica egyébként sem a legjobb táplálék, mert zsíros lesz tőle a hal húsa. M-n A horvátországi amférnyelv ápolók szemléje A Horvátországi Magyarok Szövetségének szervezésében tegnap Kiskőszegen megtartották a horvátországi iskolák magyar tagozatainak III. szemléjét. A szemlén jelen volt Polonyi Éva, a Magyar Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségek kulturális kapcsolataival foglalkozó osztály vezetője. Kelemen Imre, a Kossuth rádió Iskolarádió című műsorának osztályvezető főszerkesztője. Kovács Béla, az oktatási osztály főszerkesztője. Pásztory János rendező és Ivánovics Rita szerkesztő, valamint Merki Ferenc, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke és Adam Gruber köztársasági oktatásügyi tanácsos. A szemlén csak olyan iskolák vettek részt, amelyekben fakultatívan tanulják a magyar nyelvet. A kiskőszegi moziteremben mintegy 300 főnyi közönség előtt mutatták be tudásukat a szlavóniai és baranyai kisdiákok. Népdalok, szavalatok és népi táncok kerültek bemutatásra. Az olyan szórványvidéki iskolákban, ahol rosszul beszélik már az anyanyelvet, főleg népdallal igyekeznek megszerettetni a magyar szó szépségét. Azok az iskolák, ahol már 2—3 éve folyik anyanyelvápolás, versmondással léptek föl. A verseny győztese a bellyei iskola Irodalmi csoportja lett, második Budakovaci Vadóc László, harmadik pedig a marínói iskolát képviselő csoport. _ Cs. J. A vasút 93 millió dollár kölcsönt kap A Jugoszláv Vasutak képviselői megegyezésre jutottak a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal egy 93 millió dolláros kölcsön ügyében. Az erre vonatkozó szerződést a napokban írják alá. A pénzt ez év július elsejétől kezdve használják fel, befejezik vele az 1964-ben megkezdett korszerűsítési terveket. A kölcsönre a vasút 7,25 százalékos kamatot fizet. A törlesztési idő 25 év. Sürgetik 6509 traktor behozatalát A mezőgazdaság-gépesítési ügyviteli társulás igazgató bizottsága folyamodványt intézett az illetékes szervekhez, hogy a hónap végéig adjanak engedélyt 6500 traktor behozatalára, mert az idei évre jóváhagyott 16 750 traktor közül eddig csak mintegy 10 000-nek az importjára adtak engedélyt. Egyébként az idei igényfelmérés szerint az országnak körülbelül 46 000 traktorra van szüksége, és ebből csaknem 30 000-ret hazai ipar állít elő. A gyilkos semmire sem emlékszik Tegnapelőtt Smederevóban megkezdődött Aleksandar Denic rendőrparancsnok gyilkosa bűnperének tárgyalása Véres bűntény történt ez év február 24-én éjszaka, Milan Sekulić többszörös bűnöző hét lövéssel megölte Aleksandar Denic smederevói rendőrparancsnokot, és súlyosan megsebesítette Dusán Arandjelovic rendőrt. Tegnapelőtt, június 10-én a smederevói kerületi bíróságon megkezdődött Sekulic bűnperének tárgyalása. Öten kerültek a vádlottak padjára. A tárgyalóterembe csakis különleges belépőkkel lehetett bejutni, az ajtónál detektorral vizsgálták át a belépőket. A vádlott kezéről csak a tanács előtt vették le a bilincset. Vádlottak padjára került Verica Markovic 23 éves ápolónő, apja, Milan Markovic 47 éves cipész és Stanka Markovic takarítónő, Verica édesanyja. Bűnpártolással vádolják őket, vagyis azzal, hogy rejtegették a gyilkost. Milenko Marinkovic 41 éves elektromérnök, Sekulic veje is a vádlottak között van, bizonyos tekintetben ő is támogatta a gyilkost. Milan Sekulic számtalan bűntényt követett el, s ezt nem is tagadja. Tavaly május 8-án megszökött a Polžarevac melletti javítóintézetből. A tárgyaláson elmondta, hogy kétnappal ezután tehervonattal Belgrádba érkrkezett. A katonai szolgálat alól részben felmentették, mert „emocionális éretlenséget” állapítottak meg nála, hogy hajlamos a kábítószerélvezésre. Szökése után Ausztriába, majd Olaszországba utazott, Vladimír Krstic névre szóló útlevéllel. Mivel Krstic 6—7 évvel fiatalabb nála, az ő útlevelével Olaszországban nem vásárolhatott fegyvert. Ezért Verica Markovic segítségét vette igénybe, annak útlevele révén jutott revolverhez. Később ismét Belgrádba utazott, majd Smederevóban rejtőzködött el Markovicéknál. A tárgyaláson kijelentette, hogy semmire sem emlékszik, ami azon a tragikus februári éjszakán történt Markovicék lakásán, ahol megölte Denic parancsnokot, és súlyosan megsebesítette Arandjelovicot. Ezután Vericát hallgatták ki. Elmondta, hogy Sekulic utasítására életközösségüket igazoló bizonylatot váltott ki, s így többször is meglátogatta a javítóintézetben. Részletesen beszámolt bécsi tartózkodásukról, s elmondta, hogy, bármelyik pillanatban készt volt feláldozni magát a férfiért. Miután viszszatértek a szülői házba, egy szobába bezárkózva éltek egészen a végzetes napig. Azon az éjszakán a tévé előtt ültek, úgy fél tíz tájban valaki kopogtatott az ajtón. Két egyenruhás férfi igazoltatta Verica édesapját, majd Mikire (Milan Sekulióra) mutatva megkérdezték, hogy ki az az ember? Ekkor Sekulió revolvert rántott elő, és ráordított a rendőrökre, hogy emeljék fel a kezüket. Lövések dördültek. Verica levetette magát a földre, nehogy őt találják el. Azt látta, hogy Sekulic lőtt elsőnek, féltérdre ereszkedve, majd kirohant a lakásból. A rendőrök üldözőbe vették, véres papucsa a szobában maradt. A szülők zokogva az ágyra borultak, és lányukat okolták a történtekért. A Markovic család tagjainak vallomása csak részben egyezik. A két nő szerint Sekulic kezdte a lövöldözést, s ez idő alatt mindkét rendőr a konyhában tartózkodott. Milan Markovic azt vallotta, hogy csak Denic parancsnok volt a konyhában, Arandjelovic az előszobában várakozott. Azt sem tudták biztosan állítani, ki kiáltotta el magát, hogy „kezeket fel". Ezután már csak lövésekre emlékeznek. Tegnap Milenko Marinkovicot is kihallgatták, majd Ljiliana Jankovic belgrádi tanú is szót kért. A tárgyalást ma folytatják.