Magyar Szó, 1974. július (31. évfolyam, 178-192. szám)
1974-07-01 / 178. szám
2. oldal A No bei a kissé beavatkozás A ciprusi nép egymagában megtalálhatja békéjét és jövőjét — Makariosz elnök interjúja a Tanjugnak Nikéziából jelenti a Tanjug. — Tito elnök építőjellegű szerepet tölt be a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Örömmel tölt el, hogy a jó barátság szálai fűznek bennünket egymáshoz, s az is, hogy Tito elnök Ciprusminden válságos szakaszában tanúságot tett barátságáról — jelentette ki a Tanjug tudósítójának adott nyilatkozatában Makariosz érsek, ciprusi elnök. Elmondta,,, hogy az ország belső problémái a még mindig rendezetlen ciprusi kérdésbe erednek. A ciprusi görögök és törökök más-más módon képzelik el az államalkotmányos szerkezetét és még néhány kérdést. A helyi tárgyalások azért nem járnak eredménnyel, mert a külföldi beavatkozások nem a ciprusi nép érdekeit szolgálják, hanem külső erőkért. A ciprusi törökök és görögök sokkal könnyebben hárítanák el a különbségeket, ha a békében hagynák őket. Ciprus, belső problémái ellenére, igyekszik hozzájárulni a világbéke ügyéhez. Az államvezetőség célja, az, hogy igazságos megoldást találjon a ciprusi problémára, megszilárdítsa a belső békét, kiaknázza, a természet adta lehetőségeket és emelje a lakosság életszínvonalát. A függetlenség 14 esztendeje alatt az országnak voltak válságos pillanatai, s történtek olyan események, amelyek súlyosan veszélyeztették a függetlenségét, mindazonáltal megvolt benne az erő, hogy elhárítsa a veszélyeket és független állam maradjon. A haladás talán nagyobb arányú volna, ha az ország mentesülne a belső nehézségektől, s ha az EQKA—2 terrorszervezetbem szítaná a ciprusi görögök viszálykodását. Makariosz azonban biztosra veszi, hogy a kormány legutóbbi intézkedései nyomán rendeződni fog a helyzet. A ciprusi elnök értékelése szerint fontos esemény volt az egyiptomi-i izraeli és a szíriai-izraeli csapatszétválasztási egyezmény. Úgy gondolja, a béketárgyalások hosziszan tartóak és nehezek lesznek, főképp a palesztinai kérdéssel kapcsolatban. A válság mégis rendeződni fog, ha a tárgyalófelek jóindulatról tesznek tanúságot. Makariosz szerint Ciprus nem játszott jelentős szerepet a közel-keleti válságban. Mindenesetre sokkal rosszabb lenne a helyzet a Közel-Keleten, ha Ciprus nem folytatna el nem kötelezett politikát, s ha megengedte volna, hogy területéről indítsanak akciókat az arab országok ellen. El nem kötelezett politikájával is a közel-keleti béke ügyét szolgálta. Ezenkívül befogadta a sebesülteket és arab menekülteket, s lehetővé tette Kissinger amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter találkozóját. Makariosz a továbbiakban kijelentette: nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy Ciprus el nem kötelezett politikája semleges, vagy hogy közel áll bizonyos katonai csoportosulásokhoz. Ciprus azon fáradozik, hogy a területén állomásozó külföldi csapatok minél előbb távozzanak az országból. Az interjú végén a ciprusi elnök elmondta, hogy nagy tisztelettel viseltet Tito el(Folytatás az 1. óidőról) Jugoszlávia továbbra is azt a nézetet vallja, hogy nem lesz tartós és igazságos béke, amíg Izrael ki nem üríti az összes megszállt arab területet és el nem ismeri a Palesztinai arab nép törvényes nemzeti jogait. A szocialista, el nem kötelezett és önigazgatású Jugoszlávia követekezetesen támogatja az arab és más népek felszabadító harcát. Tito elnök a X. kongresszuson külön foglalkozott az arab népek harcával, s a kongresszus külön határozatot hozott a közel-keleti helyzetről. A nemzetközi helyzet még mindig veszélyektől terhes. E bizonytalan helyzetben egyre jelentősebb szerepet játszanak az el nem kötelezett, országok. Céltudatos szervezeti tevékenységükkel erőteljes csapást mérnek a gazdasági kolonializmus rendszerére, s a világpolitika és a nemzetközi gazdasági helyzet mind számottevőbb anyagi erejévé nőnek. A nemzetközi problémákat többé nem lehet rendezni az el nem kötelezett és a fejlődő országok megkérdezése nélkül. .Jugoszlávia mindig azt az álláspontot képviselte, hogy Európa és a földközi-tengeri térség békéje oszthatatlan. Ezentúl is támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek az a céljuk, hogy a mediterrán térség a béke, a biztonság és az egyenrangú együttműködés övezete legyen. Bijedic a továbbiakban kijelentette: a jugoszláv kormányt aggodalommal tölti el, hogy a saigoni rezsim nem tartja be a párizsi békeszerződés rendelkezéseit, s hogy Dél-Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban kedvezőtlenül alakul a helyzet Az SZVT elnöke ezután hangot adott Jugoszlávia és a többi békeszerető ország reményének, hogy az új portugál kormány elismeri volt gyarmati szabadságát és függetlenségét. Bízom benne, mondta Bijedic, hogy fokozatosan megváltoznak a fejlett és a fejlődőben levő országok kap-csolatai, s hogy kialakul az új nemzetközi gazdasági rendszer. Végül kijelentette, hogy tovább kell fejleszteni Jugoszlávia és Tunézia együttműködését, s hogy a jugoszláv kulturális és tudományos intézmények a lehetőségekhez mérten hozzájárulnak a karthágói műemlékek védelméhez. Nuira, Jugoszlávia és Tunézia kapcsolatai töretlenül fejlődnek Válaszában Hédi Nuira köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, s hangot adott meggyőződésének, hogy mostani látogatásai és megbeszélései nyomán tovább fog fejlődni Jugoszláávia és Tunézia együttműködése. A továbbiakban foglalnok iránt, Jugoszlávia és Ciprus baráti kapcsolatokat és együttműködést tart fenn sok területen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében és az el nem kötelezett világban a két ország csaknem mindig azonos nézeteket vall a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. A ciprusi nép szereti Jugoszlávia népét, s hálás a támogatásért, amelyben Jugoszlávia a válságos időkben részesítettelkozott a jugoszláv és a tunéziai nép szabadságharcával, majd kiéltatta Jugoszlávia szocialista, gazdasági önigazgatási rendszerét, amely — mint mondta — az igazság, a szabadság felé való törekvést fejezi ki. A tunéziai vezetőség is arra törekszik, hogy megváltoztassa az eddigi mentalitást, s kibontakoztassa az emberek szabadságra és igazságra való törekvését. Tunézia és Jugoszlávia kapcsolatait a barátság és a kölcsönös bizalom hatja át. A két ország kapcsolatai Tito elnök 1961. évi tunéziai és Burgida elnök 1965. évi jugoszláviai látogatása óta töretlenül fejlődnek. A közel-keleti helyzetről szólva Nuira megállapította: az arab országokra rákényszerített negyedik háború megmutatta, hogy a cionista állam nem legyőzhetetlen, egyszersmind tanúságot tett arról is, hogy az arab országok mindenáron vissza akarják szerezni jogaikat. A csapatszétválasztás csupán részintézkedés a megszállt területek teljes felszabadítása felé vezető úton. A libanoni bombázások arról tanúskodnak, hogy az izraeli vezetőség képtelen megszabadulni az elvakultságtól. A közel-keleti tartós és igazságos béke el sem képzelhető, amíg el nem ismerik a palesztinai népek a hazájához való jogát. A Földközi-tengernek viszsza kell adni eredeti rendeltetését, hogy összekötő kapocsként szolgáljon, s a béke és az együttműködés övezete legyen. Hédi Nuira a továbbiakban az afrikai népek felszabadító harcáról beszélt, s kijelentette, hogy Tunézia szolidaritást, vállal a felszabadítása mozgalmakkal. — Meg vagyok győződve róla, hogy tárgyalásaink még inkább előmozdítják sokoldalú együttműködésünket és megerősítik országaink barátságát — fejezte be pohár köszöntőjét Hédi Nuira. Jugoszlávia támogatja minden nép szabadságharcát Szadat Romániából Bulgáriába utazott Bukarestből jelenti a Tanjug. Szadat egyiptomi elnök tegnap befejezte négynapos románai látogatását és Bulgáriába utazott. Az egyiptomi-román megbeszéléseken Ceausescu román elnök több ízben is hangsúlyozta: a Közel-Keleten csak akkor jöhet létre , igazságos béke, ha Izrael kiüríti az 1967-ben megszállt területeket és hozzájárul a palesztinai kérdések rendezéséhez. Ónody György: Más háború a hitelesen A Lavon-affér (7) És az algériai városokban éjszakánként egyre többször robbant plasztikbomba. A merényleteken kívül egyre több lett a géppisztolyos, vadászkéses orgyilkosság, arabok és haladó gondolkodásukért bűnösnek tekintett európaiak életét oltották ki. A gaztettek színhelyén fehér krétával írott betűket találtak: OAS. Az ultrák azt akarták, hogy Algéria francia maradjon, s ezért mindenáron meg akarták akadályozni a Franciaország és az algériai ideiglenes kormány közt titokban elkezdett tanácskozásokat. „Vajon csak Spanyolország áll a háttérben?” — fejtették ki szónoki kérdésben gyanakvásukat a francia lapok. (Franco közreműködése ugyanis kétségtelen volt. Sátán, miután sikerült megszöknie franciaországi börtöneiből, Spanyolországon át kiutazott Algériába.) A Paese Sera című jól tájékozott római lap néhány nap múltán viszont már nem kérdezte, hanem tényként közölte, hogy a CIA nem kis szerepet vállalt az algériai puccsban. Hamarosan a párizsi lapok is szókimondókká váltak. Az ismert külpolitikai kommentátor, Madame Tabouis biztosította olvasóit: „Senki előtt sem titok, hogy Challe tábornokot a legismertebb amerikai szolgálat ösztönözte, ha ugyan nem támogatja.” Másik cikkében pedig — s a félreérthetetlen célzást csak az nem vette észre, aki nem akarta — közölte olvasóival, hogy a CIA uralkodik az összes többi amerikai hivatal fölött. Gyakorlatilag az Egyesült államok legfőbb hatósága, ennek következtében megtörténhet, hogy az USA vezető politikusai a CIA tájékoztatása nyomán hamisan értékelik a többi országban, például az Algériában kialakult helyzetet. Vagyis május 2-án, amikor az amerikai elnök sajtófőnöke Párizsba látogatott, a francia politikusok még nem rendelkeztek bizonyítékokkal, csupán feltevéseik lehettek. De hogy a feltevések már akkor sem nélkülöztek minden alapot, arra következtetni lehet abból is: Couve de Murwille kategorikusan cáfolta ugyan, hogy a francia kormánytól származnak a CIA algériai szerepléséről szóló mendemondák, ugyanakkor viszont javasolta Sálingernek: kérjék meg az elnököt, folytasson nyomozást a Központi Hírszerző Hivatalnak az algériai eseményekben feltételezett részvétele ügyében. Kettőjük „történelmi” beszélgetését följegyezték. — De mit akar ön kinyomozni? — akadékoskodott Salinger. Couve de Murville kitért az egyenes válasz elől, de megjegyezte: a CIA-nak szokása, hogy beleavatkozik más államok belügyeibe. — Lehet, hogy ez igaz — felelte Salinger —, de a Központi Hírszerző Hivatal nem légüres térben működik. Felelősséggel tartozik az elnöknek. Nem cselekedhet felülről jövő közvetlen utasítások nélkül. — Félek, előfordul, hogy a CIA néha felelőtlen — fejezte be a beszélgetést egy sokat mondó oldalvágással a francia külügyminiszter. A Quai d’Orsay feltételezései hamarosan beigazolódtak. Kiderült ugyanis, hogy még 1960. december 7-én, Washingtonban, titkos reggelin látta vendégül a francia hírszerzés washingtoni vezetője Jacques Soustelle-t, aki a francia elnök algériai politikája miatt átállt De Gaulle ellenségeinek oldalára, s ugyanezen a „baráti találkozón” részt vett Richard D. Bissel, a CIA operatív igazgatóságának főnöke is. (Folytatjuk) MAGYAR SZÓ Hétfő, 1974. július 1.1 A szociális Hztonság a reglomtosols Az NSZK-ban senkinek sem kell aggódnia a munkahelyéért . Schmidt kancellár a kormány belpolitikai programjáról Bonnból jelenti a Tanjug. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár szombat este beszédet mondott a Szociáldemokrata Párt elnökségében. Kijelentette: a kormány legfőbb célja az, hogy szavatolja a kellő számú munkahelyet, folyamatosan javítsa a dolgozók életszínvonalát és növelje a reálkereseteket. — Köztudomású, hogy politikai és gazdasági szilárdságunk a szociális biztonságra támaszkodik — mondta. Hangsúlyozta: a Német Szövetségi Köztársaságban senkinek sem kell aggódnia a munkahelyéért és szociális biztonságáért. A kancellár kijelentette, hogy az idén is növekedni fognak a reálbérek, szilárdak lesznek az árak és szilárd lesz a nemzeti valuta is. Az árak 7,2 százalékkal fognak emelkedni. A világinfláció nagy nyomást gyakorol Nyugat-Németország gazdaságára. Ha a nyersanyag- és energiaárak tovább emelkednek — mondta Schmidt —, megtörténhet, hogy feszültség áll elő a munkaerőpiacon. A szövetségi kormány azonban mintegy 10 milliárd márkát fektet be azokon a területeken, amelyeken a munkanélküliség különösen nagy méreteket ölt, s azokban, a gazdasági ágakban, amelyek súlyos helyzetbe kerülnek. Az NSZK-ban az utóbbi időben 450 000 alá esett a munkanélküliek száma. Legsúlyosabb a helyzet az építőiparban, ahol 50 000 ember van munka nélkül. Az autóiparban nem következett be a tömeges elbocsátás — bár kilátásba helyezték —, de sok társaság végkielégítést kínált fel azoknak a munkásoknak, akik önszántukból felmondanak. A Volkswagen gyárban több mint 3000 ember mondott fel, s ezért fejenként 5000—9000 márkát kaptak. Portugália erősítést küld Mozambikba Miután a mozambiki felszabadítási front, a FRELIMO visszautasította a tűzszüneti felhívást, Portugália csapaterősítéseket küld Mozambikba. A Sunday Times című johannesburgi lap értesülései szerint a mozambiki portugál csapatok 30 vadászgépet, bizonyos számú katonát és civilruhás kommandót kaptak erősítésként. Kijárási tilalom Addis-Abebában A hadsereg uralja a helyzetet • Több minisztert őrizetbe vettek A hadsereg kijárási tilalmat vezetett be Addisz Abebában. A vasárnapra virradó éjszakán nem történtek incidensek. Vasárnap reggel a rádióállomások ismét sugározták a hadsereg kiáltványát, amelyben többek között az áll, hogy a katonaság, a rendőrség, a császári gárda és a területi hadsereg továbbra is közös intézkedéseket tesz. A mozgalom arra törekszik, hogy megőrizze a nemzet egységét, s a felvirágzást és a jólétet szolgálja. A fővárosban ugyan béke honolt, de elterjedt a híresztelés, hogy a katonai hatóságok több minisztert letartóztattak. Őrizetbe vették állítólag Asrate Kassát, Haile Szelasszié császár első számú tanácsosát, az etiópiai koronatanács elnökét Pinochet köztársasági elnökké kiáltotta ki magát A chilei nép nem támogatja a juntát • Leigh tábornok a nemzetközi marxizmust hibáztatja Augusto Pinochet tábornok tegnap a „nemzet legfelsőbb főnökévé” neveztette ki magát. Rövid, mindössze tízperces székfoglalójában kijelentette, hogy szigorúan és erélyesen fogja vezetni a chilei nemzetet A tábornokot a katonai junta újonnan meghozott „jogszabályzata” alapján nevezték ki köztársasági elnöknek. E jogszabályzattal kívánták az alkotmányosság látszatát kelteni. Pinochet megválasztásához a chilei nép természetesen a legkisebb mértékben sem járult hozzá. Az országban egyre fokozódik az elégedetlenség a súlyos életfeltételek miatt. Maga a tábornok is kijelentette: Chile népe nem támogatja a juntát. Gustavo Leigh tábornok, a junta tagja kijelentette, hogy a nemzetközi marxizmus finanszírozza a chilei kormány ellen irányuló kampányt. Külön megemlítette a Szovjetuniót, Kubát és Olaszországot A római kormány már korábban hazarendelte santiagói nagykövetét. Emiatt a junta megtiltotta az olasz Alitalia légiforgalmi vállalatnak, hogy járatot tartson fenn Olaszország és Chile között Washingtoni funkcionárius Kubában Washingtonból jelenti a Reuter: Az amerikai szenátus külügyi bizottságának egyik tisztségviselője bejelentette, hogy tíznapos látogatásra Kubába utazott Pat Holt, a bizottság adminisztratív személyzetének főnöke. Nem nyilatkozott részletesen Holt küldetéséről, csupán annyit mondott, hogy ténymegállapítás céljából utazott Havannába. A külügyminisztériumban közölték, hogy Holt nem az amerikai—kubai diplomáciai kapcsolatok felvételéről tárgyal a kubai vezetőkkel