Magyar Szó, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-223. szám)

1974-08-01 / 209. szám

— --------------------------------------------------------—--------------------------------------------------------------­Áll a beskai híd Rekordidő alatt elkészült — Radovan Vlajković és Dusan Alimpić megtekintette az építkezést Az E—1-es jelzésű nemzet­közi autóút épülő vajdasági szakaszát, a Kátytól Batajni­cáig húzódó 52 kilométeres távot utazta be tegnap Rado­van VLAJKOVIC, Vajdaság Szocialista Autonóm Tarto­mány Elnökségének elnöke és Dusan ALIMPIC, a Vaj­dasági Kommunista Szövet­ség Tartományi Bizottságá­nak elnöke. Kátyon a köz­ség társadalmi-politikai mun­kásaival rövid eszmecserét folytattak e községet érintő autóút gazdasági jelentőségé­ről, s majd az egyik legna­gyobb vajdasági építőhelyre, a Dunát Beákénál átszelő hídóriáshoz látogattak, ahol tegnap szerény ünnepség is volt: összekapcsolták a hidat, tegnap óta tehát a hídépí­tők nemcsak vízi úton köz­lekedhetnek a hídpillérek kö­zött. Hídóriást említettünk, s valóban az: hosszúsága meg­közelíti a két és fél kilo­métert (2250 méter), a za­vartalan hajózást biztosító hídnyílás szélessége 540 mé­ter, a 11 méter széles híd­­pálya pedig hatvan méter magasságban íveli át a fo­lyót. Stanko Sram mérnök, az dülálló a világon. Az épít­­építkezés vezetője, részletes, kezési munkálatokat 1971. jó alapos tájékoztatót nyújtott lius elsején kezdték, tehát a­ vendégeknek. Elmondta, alig három évvel ezelőtt, s hogy a híd a maga nemé-­­ várható, hogy ez év októ­­ber, nagyságát és építési­­ bérében át is adják a hidat technológiáját tekintve, egye­­ — az autóút másik két szó­is nagy jelentőséget tulajdo­nít a közúti hálózat fejlesz­­tésének, és most mindjárt a kezdet kezdetén meg kellett tenni mindazt, amit egyéb­ként a JKSZ X. kongresszu­(Folytatása az 5. oldalon) Radovan Vlajković és Dušan Alimpic a Duna felett 60 méter magasban beszélgetett a hídépítőkkel u f 7JÓ f C . I • t; гД l Cet' / / / Magyar Sió ■BBNiMiBiiiiaimatiRiiRDiiiiiiBimiiiiiaHiiiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiaiiiaiiaiBi ■вшвввввааввввввавачвовввававввввааааввввваввввввввавввававвввввввввваввваввввпваваа ::::::: xxxi. évf., 209. (9760.) sz. IVüll csütörtök, 1974. aug. 1. «аииигаш BflMBBB BBBBIBB ■вваавва1вавв1вааввававввв£ввааав1а111Вввва1В1авв1вав1авв1В1ВБВБ111&1В1В11а1111а11111В ■ аавааашаввввшвввш11ааашаваав1111в111вв1аавва1в1вв1шв11в1ванвв1внввввашав • / ARA 1.50 DINAR (•>гехгЛ Elnökünk üdvözlő táviratát Belgrádból jelenti a Tan­jug: Josip Broz Tito köztársa­sági elnök üdvözlő táviratot küldött Ernest Bruggernak, a Svájci Államszövetség el­nökének, az államszövetség megalakításának évfordulója alkalmából. Köztársasági elnökünk to­vábbá táviratot küldött Matthieu Kereko dahomeyi köztársasági elnöknek az or­szág függetlenségi évfordu­lója alkalmából. Olcsóbb­­m 0 borjúhús Rendkívüli pénzkiutalás hűtőházak és kukorica­­tárolók építésére Közlemény­­a Szövetségi Végrehajtó Tanács üléséről /­­■ A Szövetségi Végrehajtó Tanács keddi ülésén Džemal Bijedic elnökletével megvizs­gálta annak lehetőségét, hogy a borjú- és az üszőhús ára a piaci körülményeknek megfe­lelően alakuljon. A Szövetsé­gi Tájékoztatási Bizottságnak az ülésről szerdán kiadott közleménye szerint a tanács arra az álláspontra helyezke­dett, hogy semmi akadálya az első osztályú borjú- és üszőhús szabad árképzésé­nek, kivéve az üszőborjú hú­sát. Véleménye szerint a fenti ár piaci körülmények szerinti alakulása folytán fel fog lendülni a borjúhúsfo­gyasztás az országban. A Szövetségi Végrehajtó Tanács ezután december 15- éig meghosszabbította az or­szág 1985-ig szóló fejlesztési politikájának­ megvitatására megszabott időt, hogy az ál­talános vita minél szélesebb és sokoldalúbb legyzen.____ Kiegészítette azt a határo­zatát, amely megszabja, hogy mire használják fel az idén a szövetségi árutartalékok és élelmiszertartalékok elhelye­zésére előirányzott pénzt. Eszerint az eredetileg terve­zett összegnél jóval nagyobb tételt irányoznak elő hűtőhá­zak — elsősorban hús tárolá­sára való hűtők — építésére, továbbá kukoricasilók eme­lésére. Jóváhagyta a JSZSZK és a Szíriai Arab Köztársaság közötti kulturális együttmű­ködési egyezmény megköté­sét, majd határozatot hozott a belgrádi nemzetközi sajtó­­központ megalakításáról. Az új intézmény a Tanjug hír­­ügynökséghez fog tartozni, és arra szolgál, hogy előmoz­dítsa az együttműködést a külföldi hírügynökségekkel és tájékoztatási intézmények­kel, és magasabb színvonalra ■emelj e­ a tömegtájékoztatást, kaszával egyetemben — ren­deltetésének. Ez rekordidő­nek számít. S hogy nem lép­­­ték túl a megszabott határ­időt, az nemcsak a hídépítők szorgalmának köszönhető, ha­nem annak is, hogy a beru­házó, azaz a Vajdasági Vég­rehajtó Tanács mindig ide­jében kiutalja a pénzt. Az építkezés során lépésről lé­pésre minőségi ellenőrzést végeznek. A beépített vasbe­ton­ elemek valahányszor ki­állták a próbát, minőségileg kifogástalanok. Az építkezés „szinte telje­sen gépesített — mindössze 350 embert foglalkoztat. Vlatkovic és Alimpic elv­társak, miután bejárták a hidat, elbeszélgettek a híd­verőkkel. Alimpic elvtárs el­mondta, hogy a látottak és hallottak alapján bizonyosra veszi az autóút és a híd ha­táridőre való elkészültét, az autóút és a híd tényleges gazdasági kihasználásáig azonban bizonyos időközben felmerült problémákra is meg kell találni a gyógyírt, mint amilyen például a lakott te­rületeknek az autóúttal való összekapcsolása, valamint né­hány utólagos korrekció el­végzése annak érdekében, hogy megtaláljuk az optimá­lis gazdasági kiaknázás lehe­tőségét. Tartományunk kö­­zép-és hosszú távú terve iG'^t­I ( l­I , s­tA / €/■) A megállapodás nem említi az idegen csapatokat A brit, a görög és a török külügyminiszter a jövő héten folytatja tárgyalásait Ciprusról Genfből jelenti a Tanjug. A brit, a görög és a török külügyminiszter genfi nyilat­kozata csak részben tett ele­get a Biztonsági Tanács jú­lius 20-i határozatának, mégis rendkívül jelentős ered­mény. A megállapodással ugyanis létrehozták a tűzszü­netet, véget vetettek az el­lenségeskedésnek, s ez nem csupán az ártatlan ciprusi nép, valamint Görögország és Törökország számára fon­tos, hanem az egész térségre nézve is. A genfi hármas ér­tekezlet hozzájárult a me­diterrán térség békéjének és biztonságának helyreállításá­hoz, hiszen Ciprus miatt könnyen nagyobb méretű összeütközés törhetett volna ki. A miniszterek — bár a nyilatkozatban hangsúlyoz­zák, hogy halogatás nélkül alkalmazni kell a Biztonsá­gi Tanács határozatát — egy szóval sem említik ennek olyan megoldását, amely va­lóban szavatolná a ciprusi nép függetlenségét és szabad­ságát. Nem említik, hogy a szigetországból kivonják az idegen csapatokat, sőt még az erre vonatkozó tárgyalá­sok lehetőségét sem. Ez a probléma okozta egyébként is a legnagyobb fennakadást Genfben. Ezt a körülményt okvetle­nül figyelembe kell venni majd a három miniszter­től, A Szovjetunióban hivata­los helyen nem reagáltak a genfi megállapodásra. A TASZSZ hírügynökség közöl­te az egyezményt, de kom­mentárt nem fűzött hozzá. Megkönnyebbülés Cipruson A ciprusi görögök és tö­rökök megkönnyebbüléssel értesültek a tűzszüneti egyez­mény aláírásáról. A sziget­­országban egyébként tegnap reggel nyugalom volt. Az éj­szaka folyamán itt-ott hallat­szott ugyan szórványos lö­völdözés, de úgy tűnik, hogy a genfi egyezmény tényleges alkalmazást nyert.­­ A görögök remélik, hogy­­ most már javulni fog a hely­zet, a nikáziai menekültek már a hazatérésre gondolnak. Kleridesz, a Ciprusi Köz­társaság ideiglenes elnöke, örömmel vette a megállapo­dás hírét. Reméli, mondta, hogy rövidesen véglegesen rendezik a ciprusi kérdést, és minden külföldi csapat ki­vonul az országból. Denktas ciprusi alelnök úgy számítja, hogy Törökor­szág ellenőrzése alatt fogja tartani a szigetországnak mintegy 30 százalékát. Makariosz az ENSZ- határozat érvényesítésé­ben bízik Londonból jelenti a Reu­ter. Makariosz érsek, ciprusi államfő óvatosan nyilatkozott a genfi megállapodásról. No­ha szövege a török csapatok kivonulását illetően rendkí­vül homályos, Makariosz re­méli, hogy fokozatosan ér­vényre jut a Biztonsági Ta­nács július 20-ai határozata. Hazatérnek a görög tartalékosok Görögországban megkezdő­dött a ciprusi török interven­ció napján mozgósított tarta­lékosok leszerelése. Aznap mintegy kétszázezer tartalé­kost hívtak be. A hazatérők elbeszélése sze­rint a kaszárnyákban nagy zűrzavar uralkodott a moz­gósítás napjaiban. A görög lapok egyébként üdvözlik a genfi megállapo­dást. Kiemelik, hogy végre megszűnik az­­ellenségeske­dés, az idegen katonai alaku­latok pedig távozni fognak Ciprusról. Az Akropolisz című lap hírmagyarázata szerint a Ka­ramanlisz-kormány számára a hármas értekezlet második szakaszában kezdődik a mun­ka fontosabb része. Noha az egyezmény értelmében Cip­ruson nem áll vissza a ЈТö­vő heti genfi megbeszélése­in, amelyek gyújtópontjában a ciprusi katonai, politikai és alkotmányos változások lesz­nek. •Feltételezhető, hogy Cip­rus i­ jövőben sokkal több és fontosabb katonai támasz­pont lesz, hiszen a brit csa­patokon kívül immár erős török és görög alakulatok is vannak a területén, jóval n­agyobb a létszámuk, mint amilyeneket az 1960. évi egyezmény megenged. A mi­niszterek ugyan külön nyi­latkozatban hangsúlyozták, hogy az 1960. évi egyezményt továbbra is hatályosnak tart­ják, mindenesetre a genfi nyilatkozat értelmében az ér­dekelt felek jogai számotte­vően­­ bővülnek. Furcsa, hogy az augusztus 8-án kezdődő értekezleten sem vesznek részt Ciprus képviselői. Az ottani görög és török közösség képvise­lőit (valószínűleg Klerideszt és Denktast) csak a tárgya­lások utolsó napjára hívják majd meg, akkor sem azért, hogy hozzájáruljanak az egyezmény kialakításához, ha­nem hogy meghallgassák a döntést. És 15-e előtti állapot, leg­­­alább lehetőség van rá, hogy ■ folytassák a megbeszéléseket az ország függetlenségének és integritásának visszaállí­tásáról. A török katonák nem vonulnak ki Ciprusról Isztambuli politikai körök­ben Törökország nagy diplo­máciai győzelmének tekintik a genfi megállapodást, de egyetértenek abban, hogy a legnagyobb munka csak ez­után következik. A közvélemény szerint Tö­rökországnak jó ütőkártyái vannak, úgyhogy kiharcolhat­ja minden követelésének tel­jesítését. Biztosra veszik, hogy a török csapatok nem vonulnak ki Ciprusról, amíg Ankara minden követelése nem teljesül. A központi kérdés az, hogy a ciprusi, török és görög kö­zösség élhet-e továbbra is együtt, vagy pedig külön kell választani őket. Eddig két elképzelés­­ alakult ki. Az egyik az, hogy a két közössé­get földrajzilag válasszák kü­lön, a másik pedig az, hogy Ciprust a svájci kantonrend­szer mintájára rendezzék be. Törökország mindenesetre azt kívánja, hogy Ciprus to­vábbra is maradjon függet­len, szükségesnek tartja azon­ban, hogy módosítsák a cip­­­rusi alkotmányt, írjanak ki elnökválasztásokat, és adja­nak nagyobb közigazgatási jogokat a török közösségnek. Kleridesz a tűzszünet megsértésével vádolta Törökországot Glafkosz Kleridesz ideigle­nes ciprusi elnök tegnap til­takozott az ENSZ-nél amiatt, hogy a török csapatok meg­szegték a tűzszüneti megálla­podást. A reggeli­­ órákban Kirónia térségében a törökök új hadállásokat foglaltak el. A világszervezet képvise­lője közölte, hogy kedd esté­­­től szerda délig a nemzetkö­­­zi erők nem kaptak jelentést tűzharcokról. A Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet foly­tatja az élelem-, ivóvíz- és gyógyszerszállítást az elszige­telt török és görög falvakba. Az ENSZ ciprusi alakula­tai még nem tudják, milyen szerepet kell betölteniük, uta­sítást várnak a Biztonsági Tanácstól. A Vöröskereszt képviselője közölte, hogy a ciprusi har­cokban mintegy kétszáz em­ber vesztette életét, és körül­belül kétezer megsebesült. Az áldozatok többsége cipru­si görög. Kéthetes szünetelés után ma ismét megjelentek Niko­­ziában a görög nyelvű cipru­si napilapok. Moszkvában még nem értékelték a megállapodást Macedónia ünnepe Holnap lesz harminc éve, hogy Macedónia Népfelsza­badító Antifasiszta Tanácsá­nak tagjai — a macedón nép igazi képviselői — meg­tartották első ülésüket, s ál­lami szempontból megalakí­tották Macedóniát. Az eltelt három évtized alatt a köztársaság ipari ter­melése harminchétszeresére emelkedett 1939-hez képest, s csupán az ezer embernél többet, foglalkoztató gyárak száma meghaladja a húszat. A mezőgazdaságban nagy lecsapolási munkálatokkal hatalmas öntözőrendszert építettek, a gazdaság társa­dalmi szektorában pedig az 1939. évi 17 400 emberrel szemben ma már 300 000 ember dolgozik. A köztársa­ság áramfogyasztása a hábo­rú előttinek több százszoro­sára emelkedett. A Szkopjei Egyetemen 30 000 fiatal ta­nul, a háború előtt minden tízezer lakosra két egyetemi hallgató jutott, ma mintegy száz. Lényegesen javult a szo­ciális és egészségügyi ellá­tás. Teljesen sikerült leküz­deni a maláriát és a többi ЈадуДодоа békességeket. _____

Next