Magyar Szó, 1974. augusztus (31. évfolyam, 224-239. szám)
1974-08-22 / 230. szám
4070 4 Mentes kereslet sertésből Terménytőzsde — 1974. augusztus 15—21. Az újvidéki terménytőzsde . Utóbbi összejövetelein némileg élénkebb volt a gabonaforgalom, különösen takarmányárpából és kukoricából. Ez utóbbi kínálata megközelítőleg sem fedezte az élénk keresletet, s az ára most már meghaladta a két és fél dinárt. Az árpa jóval keresettebb mint a kukorica, s a felkínált tételt jórészét 2,10 dináros szinten lekötötték. A zab ára lanyhában, 2,55—2,70 dináros szinten alakult. Búzából a lágy fajták kínálata emelkedett, most már 6 párás, az acélos fajtáké pedig továbbra is 9—10 párás felár mellett. . A vetőbúza kínálata sokrétű, de mennyiségileg mérsékelt a bizonytalan csíraképesség miatt. Utóbb, a hazai kitermelésű Sava-fajtát 3,40, a Libellula-fajtát pedig 2,80—2,90 dináros áron adták el. Takarmányfélékből továbbra is jelentős a kínálat így a behozatali fehérjedús termékekből , s egyelőre változatlanul kedvező árszinten. Jelentősebb kereslet mellett sem volt számottevő eladás. A sertés kínálata mindinkább csökken, emelkedő kereslet és biztosabb áralakulás mellett. Ellenkező a helyzet a növendékmarhánál: korlátlan a kínálat igen alacsony árszint mellett. Príma hízott üsző, 6% háló mellett, 15,00—15,50 dináros, a hízó borjú pedig 20,00 dináros áron talált vevőt. Az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejöveteleinek forgalma: GABONA: Főleg árpát és kukoricát kerestek. Eladásra kínáltak 2950 tonna acélos újbúzát 9—10 párával és 13,000 t lágy búzát 6 párával a szavatolt árszint fölött, 3300 t sörárpát, napi áron, 6050 t takarmányárpát 2,10 din, 2130 t zabot 2,55— 2,70 din, 2490 t idényszáraz kukoricát 2,50 dinártól felfelé. Kerestek 8400 t újbúzát, 6—10 párás felárral, 700 t rozst, 2500 t sörárpát, napi áron, 22,500 t takarmányárpát 2,00—2,10 din, 4500 t zabot 2,50—2,60 din, 15,500 t idényszáraz kukoricát 2,45 dinártól felfelé, 3000 t szárított kukoricát és nagy tétel idei termésű újkukoricát, napi áron. Eladtak 600 t acélos búzát 10 párás, 200 t lágy búzát 6 párás felárral, 3700 t takarmányárpát 2,10 din, 210 t zabot 2,55—2,70 din, 2410 t idényszáraz kukoricát 2,45— 2,60 dináros áron. VETŐMAGVAK: Sokféle fajta,de mérsékelt mennyiségű magbúza kínálat, áralakulás nélkül. Eladtak 15 t Sava-fajtát 3,40 din, 130 t Libellula-fajtát 2,80—2,90 dináros áron. Kínáltak még napi áron nagyobb tétel Ager- és Union-fajta árpamagot, Kondor-fajta zabvetőmagot és 115 t takarmányborsót. Tartózkodó kereslet. TAKARMÁNYFÉLÉK: Jelentős kínálat és kereslet, elenyésző eladás. Kínáltak 4300 t bálázott búzaszalmát 0,55 din, 1560 t behozatali szójadarát 4,06 din, 60 t repcepogácsát 2,20 din, 3130 t főleg behozatali lucernalisztet 1,70—1,80 din, hazait 1,90— 2,15 din, 820 t csontlisztet 4,00 din, 100 t behozatali húslisztet 4,30 din, 1240 t behozatali hallisztet 6,50 din (fco határ), 200 t búzaocsút 1,90— 2,00 dináros áron. Kerestek 15,000 t bálázott búzaszalmát 0,55 din, 900 t répaszeletet, napi áron, 40 t szójadarát 3,75—4,05 din, 350 t napraforgódarát 2,35 din, 550 t búzakorpát 1,45 din, 250 t takarmánybúzalisztet 1,65 din, 40 t csontlisztet 4,00 din, 40 t hallisztet 6,50 din, 60 t takarmányélesztőt 6,50 din és 2000 t ocsút 1,90 dináros áron. Eladtak 4300 tonna bálázott idei búzaszalmát 0,55 din, 40 t szójadarát 4,06 din, 40 t csontlisztet 4,00 din, 40 t hallisztet 6,50 din (fco határ) és 200 t búzaocsút 1,97 dináros áron. EGYÉB TERMÉNYEK: Kínáltak 800 t nagyszerű száraz babot 8,00 din, 4450 t Desirée-fajta új burgonyát 1,00— 1,20 din, 50 t kamisonfajta uborkát, 600 t sárgarépát és 600 t céklát, napi áron. Kerestek 30 t tökmagot 7,50 dináros áron. Eladás nem volt VÁGÓÁLLAT: Kereslet sertésből, szilárd áron. Eladásra kínáltak mindössze 350 hússertést, napi áron, 2000 malacot 18,00 din, 19,00 fco vevő, 1806 hízott üszőt 15,00— 15,50 din, 2300 hízó üszőt 18,00 din, illetve napi áron, 700 hízó borjút (120 kg-ig) 20,00 din és 1500 után, hizlalt üszőt, napi áron. Kerestek 4450 hússertést 48,33 kulcsszám elszámolási alapon, illetve napi áron, 101 hízott üszőt 6% hálóval és 15,00—15,50 din, 100 hízó borjút 20,00 dináros áron. Eladtak 97 hússertést 14,50— 15,50 din, 101 príma hízott üszőt 15,00—15,50 din és 100 hízó borjút 20,00 (!) dináros áron. —ez Direktvetőgépek A direktvetőgépeknek két csoportja alakult ki. A vízszintes tengely körül forgó kapákkal összeépített vetőszerkezetekkel szántás nélkül is lehet vetni. A rezgő vagy függőleges tengely körül forgó koronákkal kapcsolt vetőszerkezetek szántott talajon, a vetéselőkészítő talajművelést végzik. A vetéssel egyidejűleg, de ideális körülmények között a hántott tarlóba is lehet velük vetni. Az Agrodrill direkt vetőgép vetőszerkezete leszerelhető a forgókapáról. A művelés és a vetés mélysége külön szabályozható. Az elvetendő mennyiséget tolóhengeres vetőelemek adagolják, ezeket láncalátétellel egy pálcás kerék forgatja. Négyszögletes keresztmetszetű speciális csoroszlyáihoz rövid gumicsövön hullik a mag. A krinedrill szintén egy forgókapa és egy gabonavetőgép összeépítésével készült, de ennek tolóbütykös vetőszerkezete van, és erről is leszerelhető a vetőszerkezet. A vetőelemeket a gép járókerekei hajtják láncáttétellel és egy sok fokozatú sebességváltóval. A Rau-Rotosem gépen a vetőszerkezettel ellátott forgókapát gyűrűhengersor követi, a Rotacaster génen pépig porhanyító henger. A Rotersa gépen függőleges tengely körül forgó boronafogak és az ezt követő pálcás henger között helyezkednek el a maglevezető csövek. A boronák fordulatszáma 120 és 420 között változtatható. A Vicon kapcsolószerkezeten az előreadó tengelyről hajtott rezgőkorona mögé kétcsuklós kapcsolószerkezettel lehet egy függesztett vetőgépet csatlakoztatni, amely egy, a traktortól kihelyezett hidraulikahengerrel emelhető ki. Nyáron is metsszük sövényeinket üdülőkertünkben, házunk körül gyakran ültetünk sövényt; ezek lezárják a teret, elhatárolják a szomszédoktól környezetünket. A rövid ízközű, a metszést jól tűrő sövénycserjéket, mint például a Tamarixot és a “Ligustrumot, csak állandó, rendszeres kezeléssel tarthatjuk formában. Fiatal korban levő sövényünknek elegendő az egyszeri, a tél végi metszés; ilyenkor 4—6 rügyre metsszük vissza, hogy erőteljesebb növekedésre serkentsük. A későbbiek folyamán, miután a vesszők megerősödtek, az alakítómetszésen kívül feltétlenül el kell végeznünk a nyári sövény nyírását is. Erre a július a legmegfelelőbb. Ne hanyagoljuk el a nyári metszést, mert növényeink megnyúlnak, felkapaszkodnak Ha eddig ,em végeztünk rendszeres nyári sövénynyírást, a növényeket ifjítsuk meg úgy, hogy a talaj felszínéhez közel vágjuk vissza a vesszőket; a továbbiakban azután rendszeres metszéssel elbokrosodnak. Nyári metszéssel, a fiatal hajtások visszavágásával ugyanis a növényeket új hajtások képzésére serkentjük. A munkát azzal kezdjük, hogy a növény tervezett méretének kialakításáig alul is és felül is feszítsünk ki zsinórt. Sövényeinket trapéz formára nyírjuk úgy, hogy az alsó részét 10—15 százalékkal szélesebbre vágjuk, mint a felsőt. Így növényeink alsó levelei is elegendő fényt kapnak, nem kopaszodnak fel. Leghelyesebb, ha sövénynyíró ollót használunk, így ugyanis sík felületet alakíthatunk ki. Nyíráskor mindig hagyjunknéhány cm. hosszúságú idei hajtást is. A munka végzetével kapáljuk meg növényeinket, alaposan öntözzük be, és gondoskodjunk a tápanyagok visszapótlásáról. ■ Л ШЛ nme A MAGYAR SZÓ MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKLETE Szerkeszti: Somogyi Zoltán . II paradicsom fiziológiai rendellenességei A főhajtás-elágazás olyan fiziológiai állapot, amikor lecsökken a csúcsnövekedés és a növény csúcsán oldalhajtások fejlődnek ki. A jelenséget gyakran a levelek számának szaporodása kíséri. A buja vegetatív növekedésű típusok hajlamosak az „elágazódó főhajtás” képzésére, ezenkívül van néhány környezeti tényező, amely fokozza ezt, mint például hideg éjszakák, nagy hőingadozás. A jelenség gyakran előfordul gőzölt talajon, ahol a növények különösképpen életrevalók, vagy ha fejlődésük korai szakaszában túlöntözéssel buja növekedést idéztünk elő, és ez viszonylag magas nitrogén- és alacsony foszforszinttel párosult. Minden fajtánál előfordulhat ez a jelenség, egyes fajták azonban különösképpen érzékenyek. A rendellenesség kezdeti jelei abban mutatkoznak, hogy a fiatal levelek megmerevednek és az erek között sárga klorotikus foltok jelennek meg. A főhajtáscsúcs elhalása a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásoknak tudható be. Megelőzés céljából a szellőztetést reggel korábban kell kezdeni, az öntözést kissé visszafogni, nehogy túl buján fejlődjön a növény. Ha a túlzott oldalhajtásképződés már megtörtént, akkor egyet, a legerősebbet főhajtásként neveljük tovább, a többit letörjük. A növény egy kissé visszamarad növekedésében, később azonban normálisan fejlődik. A jelenség korábban nem volt tapasztalható, azonban az elmúlt 3—4 évben egyre nagyobb problémát jelent. A csúcsrothadást a nagy szárazság és a talaj túlzott sótartalma idézi elő. A talaj kálciumhiánya, amely a csúcsrothadás közvetlen előidézője is lehet — igen ritka. A gyökérzet rossz fejlődése, mely betegségre vagy egyéb okra vezethető vissza, gyakran okoz csúcsrothadást. A kezdeti tünetek a következőek: sötétzöld, köralakú folt a bibepontnál, mely később sötétbarnára, majd feketére változik, összeráncolódik. A tünet először kis terméseknél mutatkozik, és amint a bogyó növekszik és érik, annál szembetűnőbb. A rendellenességet úgy kerülhetjük el, ha biztosít-tjuk a talaj állandó és egyenletesnedvességét, ügyelünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki, főleg akkor, ha a napsütéses időt borús periódus követi. Csökkenthetjük a talaj magas sókoncentrációját is. Chimaera vagy ezüstösödés: mutációs elváltozás a paradicsom sejtjeiben. A levelek ezüstössé válása a nyár eleji időszakban gyakoribb, de a növény fejlődésének bármely szakaszában előfordulhat. Néha csak néhány levélen mutatkozik ez az ezüstös elváltozás. Gyakoribb azonban, amikor egy egész tő ezüstös és a rajta fejlődő virágok sterilek, termés nem képződik. Néhány növény nagy ritkán kinőheti ezt a rendellenességet és újra normális zöld leveleket fejleszthet egy ezüstös szakasz után. Az ezüstös elváltozást a zöld festékanyag (klorofill) hiánya okozza. Minden fajtán jelentkezhet a tünet, azonban a zömök habitusú fajták fokozottan érzékenyek. A szarvasmarha megvédése a rovaroktól A védekezés lényege, hogy zsákvásznat rovarirtószer-oldattal nedvesítenek, és füzérszerűen olyan helyeken függesztik fel, ahol a szarvasmarhák naponta többször áthaladnak. Eközben szőrzetük érintkezik a füzérekkel, átveszi a vegyszeres oldatot, amely a rovarokra riasztólag hat. Ha pedig azillatokra rászállnak és szívatni kezdenek, akkor elpusztulnak. Az ehhez szükséges egyszerű kellékek a legtöbb gazdaságban rendelkezésre állnak, mert csupán 30—■ 40 darab 38—40 centiméter széles zsákvászondarab, 20—25 darab 30 centiméter hosszú bálakötöző huzal, minden füzérhez egy-egy 5—6 centiméteres tartólánc és kapcsok vagy horgok szükségesek. Igen fontos a hely megválasztása, ahová a füzéreket felfüggesztik. Ez függ egyrészt a tartásmódtól, másrészt azoktól a tapasztalatoktól, amelyek az állatok járásának megfigyeléséből származnak. Érdekes körülmény, hogy a szarvasmarhák nem idegenkednek attól, hogy testükkel a füzéreket megérintsék, sőt jótékony hatásukat kitapasztalva gyakran úgy helyezkednek és mozognak, hogy szőrzetük minél nagyobb felületével simítsák végig a füzéreket. A fajtától függő almatárolás A szabályozott légtérben való tárolásra 14 fajta almát, részben fémkonténerekben, részben polietilén csomagolásban helyeztek el. A tárolási kísérlet 3,5—4 hónaptól 8—9 hónapig tartott. Az egyes kamrákban eltérő hőmérsékleten, 0—4 Celsiusfokon végezték a tárolást. A tárolási, hőmérsékleti gyümölcsök szedéskori fiziológiai állapotának megfelelően választották meg. A 8 hónapig tartó tároláskor a legjobb eredményt, 94,7 százalékban a szabványnak megfelelő gyümölcsöt az 5 százalék széndioxidot és 3 százalék oxigént tartalmazó légtérben érték el. Nem gazdaságos az olyan gyümölcs tárolása szabályozott légtérben, amely közönségesmoszférában is jól eltartható hűtéssel. 406*