Magyar Szó, 1975. január (32. évfolyam, 1-15. szám)
1975-01-10 / 8. szám
8. oldal Répertermesztés: Növekvő vetésterület, nagyobb hozamok (I.) Zenta területén a cukorrépatermesztés az első világháborút követő években kezdődött, és főleg a magántermelők foglalkoztak vele. Az első évtizedekben nagy mennyiségű vetőmagot használtak, katasztrális holdanként 15—16 kilogrammot, így az egyelés nagyon sok munkaerőt igényelt. Az egyelés után meghagyott tőszám a mainál sokkal nagyobb volt s ez a kézi betakarítást igencsak elnyújtotta. Ezért a társadalmi -mezőgazdasági birtokon rendkívül lassan indult meg a répatermesztés. A zentai mezőgazdasági kombinátban 1961-ben termeltek először nagyobb területen répát, de ez a termelési ág abban az időben felettébb népszerűtlen volt. A hektáronkénti 20—25 munkanapot igénylő egyelés, majd ősszel a kiszántás, a kézi fejelés és kocsirarakás idején a munkások egész hadseregei lepték el a szántóföldet. Ezeknek emberhez méltó elszállásolása és élelmezése szinte megoldhatatlan problémát jelentett a birtokvezetőknek. A mezőgazdasági termelésben bekövetkezett műszaki forradalom a cukorrépa termelési folyamatát is nagyban megváltoztatta. A technikai és genetikai egycsírájú magok előállítása, a répamag pillírozása, a nagyobb teljesítményű precíz munkagépek megjelenése nagyban leegyszerűsítette a cukorrépa termelését. Ezzel egyidejűleg növekedtek a terméshozamok is. A zentai kombinát 14 évi répatermelését az alábbi táblázaton láthatjuk: Az 1961/62. évi 200 mázsás hektáronkénti átlag 1974-re hektáronként 515 mázsára emelkedett. A termésátlagokban feltűnő ingadozásokat főleg az illető év időjárása okozta. További termelési feladatok A vajdasági cukoripar fejlesztési távlattervében a zentai MIK répatermelési tervjavaslata az alábbi táblázaton látható: A kombinát gazdaságain , a cukorrépával bevetett föld Annak idején beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a zentai mezőgazdasági-ipari kombinát Floragenex társultmunka-alapszervezetéhez tartozó keresztesi — több, mint 300 hektár területen fekvő — erdő és a mezőgazdasági részleg a gáborfalusi Auróra gazdasággal integrált. Az is ismeretes, hogy a virágkertészet évek óta pénz-A cukorrépa-termelésnek ebben a műszaki forradalmában különös figyelmet kell fordítani a növény tápanyag ellátására, azaz a cukorrépa trágyázására. A tápanyag mennyiségi összetételének aránya az egyik fő tényező, amely a cukorrépa termelését és a répa minőségét meghatározza. agyi nehézségekkel küzd, újabban pedig még inkább, mivel a belgrádi Genex vállalat eszközeit ki szándékozik vonni a zentai gazdaság ügyviteléből, illetve a több, mint 3 millió dinárt rövidlejáratú hitellé fogja átalakítani. Annak idején a mezőgazdasági traszok is követelték az üvegházak felépítésekor átszármaztatott eszközeiket. Mindent összevetve a virágkertészet anyagi kötelezettségei meghaladják a 10 millió dinárt. Amíg az erdő hozzájuk tartozott, arról volt szó, hogy az adósságok nagy részét a kitermelt és értékesített fával fogják fedezni. Időközben azonban létrejött a keresztesi gazdálkodási egység és a volt IV. birtok társulása, és a közelmúltban meg is kezdődött az erdő kitermelése. — Közel 15 hektárnyi területről vágtuk ki a fákat, s az első eredmény igen biztató — hallottuk Luka TOMIN mérnöktől, a birtok szakmunkatársától. — Összesen 1 850 köbméter fát termeltünk ki, s ebből 650 köbméter úgynevezett celluloid-fa, a többi pedig rönkfa. Meg kell azonban jegyeznem, hogy csak a 7 centiméter átmérőjű ágaknál vastagabbakat vettük számításba. Az említettnél vékonyabbakat tűzifaként fogjuk eladni árverésen. — Egyébként a terepet a vásárlók megtisztították olyannyira, hogy nagyobb terepelőkészítés nélkül ültethetjük a facsemetéket. A továbbiakban Tomin mérnök elmondta, hogy az erdő kitermelésével párhuzamosan pótolni fogják a kivágott fákat. — Tervünk az, hogy egy fa helyett négyet ültetünk. Hat év múlva pedig, amikor teljesen befejeződik a jelenlegi faállomány kivágása és értékesítése, a hektáronként elültetett 1 100 fának háromnegyedét ritkítás céljából ismét kivághatjuk. Tekintettel arra, hogy ez újabb hat évet vesz majd igénybe, amikorra elkészülünk az új ültetvény szabályos tőtávolsági ritkításával, megint nekiláthatunk a tulajdonképpeni új erdő kitermelésének. Beszélgetésünk alkalmával felvetődött a több, mint 300 hektárnyi erdő pénzügyi tételeken kívüli jelentősége. Ez annál is inkább időszerű, mivel ismeretes, hogy Zentán egyre gyorsab ütemben fejlődik az ipar, tehát meggyorsul a levegő szennyeződése. A birtok szakmunkatársának véleménye szerint nagyon hasznos volt a város déli, tehát a cukorgyár felőli részét is „elkeríteni”. Szerinte egy 200 méteres sáv is lényegesen megvédheti a várost az ipari negyed felől áradó smogtól. B. M. terület két oknál fogva növekszik: az eladó földek felvásárlásával növekszik a kombinát szántóterülete; az új öntözött területek nagyobb százalékán termelnek majd cukorrépát. Az öntözetlen szántóknak 15 százalékán termelnek répát, vagyis ugyanazon a táblán csak minden hatodik évben. Az öntözött területnek viszont 20 százalékán, vagyis ugyanarra a táblára minden ötödik évben kerülhet vissza a répa. Emellett az öntözőt területek növelésével növekszik a cukorrépa átlagtermése is. A vajdasági cukorprogram csak úgy valósulhat meg, ha ebbe a mezőgazdaság magánszektorát is az őt megillető mértékben bekapcsoljuk. Ennek előfeltétele, hogy a cukorrépa-termesztés technológiáját a magángazdaságokban is a társadalmi szektorral egyenlő szintre emeljük, főleg pedig hogy a magángazdaságokat korszerű gépekkel szereljük fel. Egy kivágott fa helyett négyet ültetnek Megkezdődött a zentai réti erdő kitermelése — Ezernyolcszázötven köbméter fa az első eredmény Rc-z ^ S SJ a . |3 ill yj, th Ф ул Ф »О •X кф o rX r* I CD ч-> I I C r! > Ш ni CO U C « > л 8SI 1961. 135 205 1962. ' 510 193 1963. 906 224 1964. 838 338 1965. 940 434 1966. 1184 506 1967. 1143 449 1968. 1045 415 1969. 1078 443 1970. 1098 434 1971. , 1275 SOI 1972. 1127 478 1973. 889 390 1974. 1324 515 3 Ü.S :g N S ílc > ш e И ni S-i "0> Ä 0) \ • • -*-> I CÖ ' I > V 03 « 73 CTJ « > Л < -ra Л 1975. 1350 450 1976. 1380 450 1977. 1485 480 1978. 1515 480 1979. 1595 500 11980.' 1625 500 Bőven van munka 'Negyvenkét százalékkal növekedett a bogarasi építőipari srasz forgalma Két évvel ezelőtt még veszteséggel zárta az évet a zentai mezőgazdasági-ipari kombinát építőipari társultmunka-alapszervezete. Tavalyelőtt bizonyos javulás volt tapasztalható. Közel 900 000 dinár még az alapokba is jutott. Az elmúlt évben annak ellenére, hogy az építőanyag ára jelentősen megnövekedett, a bogarasi triasz lényegesen jobb helyzetbe került, mint két évvel ezelőtt. Az 1973. évi mérleghez viszonyítva, tavaly (1974-ben) 42 százalékkal növekedett az összjövedelem. Ezt az emelkedést azonban nem kísérték a személyi jövedelmek. — Tavalyelőtt 1980 dinár volt az egész évi átlag, tavaly pedig átlag 2200 dinárt vettek fel dolgozóink — hallotuk HEGEDŰS Károly igazgatótól. — Mi az oka ennek? — Elsősorban az infláció. Mint ismeretes, lényegesen megdrágult a mi tevékenységünknél fontos nyersanyag, és az eszközök nagyrésze erre ment el. Jelenlegi tevékenységükkel kapcsolatban az igazgató hangsúlyozta, hogy most is bőven van munkájuk, s ha az időjárás kedvez, folyamatosan dolgozhatnak. Az összjövedelem növekedését alig valamivel több dolgozóval érték el, mint egy évvel azelőtt. Egyébként a közelmúltban az építőipari trász megoldotta alkalmazottjainak az építőhelyre való szállítását is. Kisebb járműveket vásároltak, és jelenleg 10 kombibusszal, valamint négy „fityóval” rendelkeznek. Az említett kocsikat a különféle munkahelyeken dolgozó csoportokat bízták meg. Ezek saját soraikból választják ki a kocsi vezetőjét, és az illető elszámolási egység jövedelmét terheli a kocsi esetleges javítása is, így lényegében megoldották a munkások megfelelő körülmények között való szállítását, s — az igazgató szerint — közel 100 000 dinárt takarítottak meg, mert ezelőtt a kilométerpénz összege lényegesen terhelte a triasz ügyvitelét. B. M. Jóllehet a húsboltokban is beszerezhető a sertéshús, a régi hagyomány, a disznóölés napjainkban is dívik. Sok háztartás kifizetődőbbnek tartja így a család hússal és friss töltelékfélékkel való ellátását. Sok helyütt a szintén régi szokásszámba menő disznótoros vacsora sem marad el. A savanyú leves, a friss hurka, kolbász, sült karaj, a tepertős pogácsa, a fánk ínycsiklandó dolog. És ami a fő: csúszik rá a bor, a sör, amitől azután jó hangulata támad a vendégeknek, a társaságnak. Képünkön, munkában a hentes Th. TISZAVIDÉK Állandó minőségi ellenőrzés A törökkanizsai Aleva Paprikafeldolgozó üzem új termelési irányvételének eredményeként a közeljövőben újabb ételfélével, borsólevessel jelenik meg a piacon. Ez a termék is — éppen úgy, mint az előzőek: a halászlé, a gulyás és a paradicsomleves — a vidékünkön kialakult ízlésnek megfelelően készül, és remélhetően keresett cikk lesz. Az Aleva termékei állandó minőségi ellenőrzés alatt vannak. Péntek, 1975. január 10. tejesítették é lejvel Az újbúzáig biztosította a nyersanyagot a zentai Molnár Péter Hengermalom Tíz százalékkal több búza feldolgozását tervezte az 1974. évre a zentai MIK Molnár Péter Hengermalma, mint amennyit egy évvel azelőtt megőrölt. A tervet ugyan sikerült teljesíteni, de nem lehet elhallgatni, hogy a malom több száz vagon búzát kapott a KGST országaitól. A tavalyelőtti aratás után ugyanis nem sikerült kellő mennyiségű nyersanyagot felvásárolni a hazai piacon . Tavaly (1974-ben) azonban jelentősen megváltozott a helyzet. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági munkaszervezetek búzatábláin igen jól fizetett a kenyérgabona, tehát a feldolgozó ipar is könnyebben tölthette meg magtárait nyersanyaggal. A malom még tavaly meghatározta gazdaságszilárdítási programját, s ebben 50 ezer tonna búza megőrlését irányozta elő. Ehhez hozzá kell adni a 10 százalékos termelésnövekedést. Tehát a két július közötti időszakban 55 ezer tonna búza fog lefolyni a zentai malom garatjain. — A 73. évi megvalósítás és a 74. évi terv közötti 5 ezer vagon különbséget az üzem dolgozói szombatokon és vasárnapokon dolgozták fel — mondta KAPLÁR József mérnök, a malom igazgatója. — Egyébként a hengermalom tényleges feldolgozóképessége 60 000 tonna. Egyébként minden jel arra mutat, hogy az idén nem lesznek nyersanyagbeszerzési gondjaik. Azonkívül, hogy eddigi üzletfeleik az előző évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb mennyiségű búzát adtak el a malomnak, a MIK és Csóka gazdasági szervezetei között alakulófélben levő hosszú távú együttműködés alapján a PKB csókai birtokai úgyszólván teljes búzatermésüket a zentaiaknak adták el. Az is tudvalevő, hogy az egész évi nyersanyagkészlet kifizetéséhez hatalmas pénzösszegek lekötésére volt szükség. A hengermalom kevés kivétellel kifizette az átvett búzamennyiséget. B. M. Ada: Zárószakaszában a határrendezés A többezer darabra szétforgácsolt, „nadrágszíj-parcellák” gátlóan hatnak a mezőgazdaság fejlődésére, a korszerű termelési eljárások meghonosítására a növénytermesztésben. A termelést nagyban terhelő, összetett probléma felszámolására határozott lépéseket tettek Adán. Rendezik a határt, azaz kétéves, munka után már zárószakaszába is jutott ez a munkálat. A határrendezés nem ment ugyan zökkenők nélkül, de végre rendezetté válik az évtizedek során őszszekuszálódott helyzet. Az említett akcióból a helyi Halász József Mezőgazdasági-Ipari Kombinát is jelentősen kivette a részét. A bonyolult ügyek, csereszerződések megkötése, az átadott föld ellenében folyósított járadék és a munkaszervezet parcelláinak térségében levő tanyák lebontása, illetve a tulajdonosok kártalanítása sok többletmunkát igényelt. A 130 tanyának a lebontásával ősi életformát bolygatott meg a határrendezés A tanyai termelők Törökfaluban, Adán és Moholon telepdnek le, életritmust váltva hozzáigazodnak az említett települések életéhez, korszerűsödnek. si Vízszabályozás A két észak bánáti község, Csóka és Törökkanizsa számára a vízszabályozás igen fontos kérdés, azaz régóta megoldásra váró feladat. Az alábbiakban az erre irányuló eddigi tevékenységről szeretnénk néhány mondat erejéig beszámolni Torontál Vármegye Monográfiájának segítségével. Ebből ugyanis kitűnik, hogy a Maros, a Tisza és az Aranka között már az avarok is ástak csatornákat, szabályozták a vizek folyását, hatottak a vidék kultiválására, amely a török hódoltságig gazdag éléstár volt. Az oszmán uralom alatt elnéptelenedett ez a terület, ismét elhatalmasodott a nád és a sás, vizenyőssé, lápossá vált a vidék, és ez az állapot a törököknek védelmi szempontból meg is felelt. Egyes határrészeket mesterségesen is ,,elvadítottak”. A török kiűzése után az egyik legsürgősebb feladat a vizek szabályozása, lecsapolása volt. Ez a Tisza szabályozásával teljesedett ki, ami érthető is, hiszen a két község nyugati határát teljes egészében ez a folyó képezi. 1823-ban Szathmáry Sámuel vármegyei mérnök Szanád és Zenta között 1000 öl hosszú átvágásra tett javaslatot, de a szabályozásra csak évekkel később került sor. A múlt század második felében jelentős eredmények születtek a vízszabályozás terén. Az ügyben illetékes társulatok is megalakultak. Az Aranka vidéki Belvízvédelmi és Levezetési Társulat Nákó Kálmán gróf indítványára 1882-ben jött létre, és derekasan kivette részét a vadvizek rendezéséből. Említésre méltó azonban, hogy a pádéi és a tiszaszentmiklósi határban már a társulati szabályozás előtt is tettek védelmi intézkedéseket az Arankán. Töltést építettek, s ezt nagyobb veszély esetén közmunkával erősítettték meg. A másik társulat, a Törökkanizsai Belvízlecsapoló Társulat 1899-ben alakult a helybeli Schulpe, Tallián és az oroszlámosi Batthyányféle uradalmak kezdeményezésére abból a célból, hogy a 16 000 hold árterületről a vizet levezessék. Itt alakult meg az első öntözőtelep is amelyet a Felső Torontáli Ármentesítő Társulat rendezett be a Tallián-birtokon, de ez csak kísérleti telep maradt, mert a mai napig sem fejlődött ki belőle megfelelő öntözőrendszer, pedig — mint ahogy ismeretes — a lecsapolás után az öntözés megszervezése a fő feladat. A csatornahálózat építése jelenleg a DTD, Vízgazdálkodási Vállalat hatáskörébe tartozik. A DTD munkájára a csókaiak már néhányszor elmarasztaló megjegyzést tettek. si