Magyar Szó, 1975. január (32. évfolyam, 1-15. szám)

1975-01-10 / 8. szám

8. oldal R­é­perterm­esztés: Növekvő vetésterület, nagyobb hozamok (I.) Zenta területén a cukor­répatermesztés az első világ­háborút követő években kez­dődött, és főleg a magánter­melők foglalkoztak vele. Az első évtizedekben nagy mennyiségű vetőmagot hasz­náltak, katasztrális holdan­ként 15—16 kilogrammot, így az egyelés nagyon sok munkaerőt igényelt. Az egye­lés után meghagyott tőszám a mainál sokkal nagyobb volt s ez a kézi betakarítást igencsak elnyújtotta. Ezért a társadalmi -mezőgazdasági birtokon rendkívül lassan in­dult meg a répatermesztés. A zentai mezőgazdasági kom­binátban 1961-ben termeltek először nagyobb területen ré­pát, de ez a termelési ág ab­ban az időben felettébb nép­szerűtlen volt. A hektáron­kénti 20—25 munkanapot igénylő egyelés, majd ősszel a kiszántás, a kézi fejelés és kocsirarakás idején a mun­kások egész hadseregei lep­ték el a szántóföldet. Ezek­nek emberhez méltó elszállá­solása és élelmezése szinte megoldhatatlan problémát je­lentett a birtokvezetőknek. A mezőgazdasági termelés­ben bekövetkezett műszaki forradalom a cukorrépa ter­melési folyamatát is nagy­ban megváltoztatta. A tech­nikai és genetikai egycsírá­­jú magok előállítása, a répa­mag pillírozása, a nagyobb teljesítményű precíz munka­gépek megjelenése nagyban leegyszerűsítette a cukorré­pa termelését. Ezzel egyide­jűleg növekedtek a termés­hozamok is. A zentai kombi­nát 14 évi répatermelését az alábbi táblázaton láthatjuk: Az 1961/62. évi 200 mázsás hektáronkénti átlag 1974-re hektáronként 515 mázsára emelkedett. A termésátlagok­ban feltűnő ingadozásokat fő­leg az illető év időjárása okozta. További termelési feladatok A vajdasági cukoripar fej­lesztési távlattervében a zen­tai MIK répatermelési terv­­javaslata az alábbi tábláza­ton látható: A kombinát gazdaságain , a cukorrépával bevetett föld Annak idején beszámol­tunk olvasóinknak arról, hogy a zentai mezőgazda­sági-ipari kombinát Flora­­genex társultmunka-alap­­szervezetéhez tartozó ke­resztesi — több, mint 300 hektár területen fekvő — erdő és a mezőgazdasági részleg a gáborfalusi Auró­ra gazdasággal integrált. Az is ismeretes, hogy a vi­rágkertészet évek óta pénz-A cukorrépa-termelésnek ebben a műszaki forradalmá­ban különös figyelmet kell fordítani a növény tápanyag ellátására, azaz a cukorrépa trágyázására. A tápanyag mennyiségi összetételének aránya az egyik fő tényező, amely a cukorrépa termelé­sét és a répa minőségét meg­határozza. agyi nehézségekkel küzd, újabban pedig még inkább, mivel a belgrádi Genex vállalat eszközeit ki szán­dékozik vonni a zentai gaz­daság ügyviteléből, illetve a több, mint 3 millió dinárt rövidlejáratú hitellé fogja átalakítani. Annak idején a mezőgaz­dasági trasz­ok is követel­ték az üvegházak felépíté­sekor átszármaztatott esz­közeiket. Mindent összevet­ve a virágkertészet anyagi kötelezettségei meghaladják a 10 millió dinárt. Amíg az erdő hozzájuk tartozott, ar­ról volt szó, hogy az adós­ságok nagy részét a kiter­melt és értékesített fával fogják fedezni. Időközben azonban létre­jött a keresztesi gazdálkodá­si egység és a volt IV. bir­tok társulása, és a közel­múltban meg is kezdődött az erdő kitermelése. — Közel 15 hektárnyi te­rületről vágtuk ki a fákat, s az első eredmény igen biztató — hallottuk Luka TOMIN mérnöktől, a bir­tok szakmunkatársától. — Összesen 1 850 köbméter fát termeltünk ki, s ebből 650 köbméter úgynevezett cel­luloid-fa, a többi pedig rönkfa. Meg kell azonban jegyeznem, hogy csak a 7 centiméter átmérőjű ágak­nál vastagabbakat vettük számításba. Az említettnél vékonyabbakat tűzifaként fogjuk eladni árverésen. — Egyébként a terepet a vásárlók megtisztították olyannyira, hogy nagyobb terepelőkészítés nélkül ül­tethetjük a facsemetéket. A továbbiakban Tomin mérnök elmondta, hogy az erdő kitermelésével párhu­zamosan pótolni fogják a kivágott fákat. — Tervünk az, hogy egy fa helyett négyet ültetünk. Hat év múlva pedig, ami­kor teljesen befejeződik a jelenlegi faállomány kivá­gása és értékesítése, a hek­táronként elültetett 1 100 fának háromnegyedét rit­kítás céljából ismét kivág­hatjuk. Tekintettel arra, hogy ez újabb hat évet vesz majd igénybe, amikorra el­készülünk az új ültetvény szabályos tőtávolsági ritkí­tásával, megint nekilátha­tunk a tulajdonképpeni új erdő kitermelésének. Beszélgetésünk alkalmá­val felvetődött a több, mint 300 hektárnyi erdő pénz­ügyi tételeken kívüli jelen­tősége. Ez annál is inkább időszerű, mivel ismeretes, hogy Zentán egyre gyor­­sab ütemben fejlődik az ipar, tehát meggyorsul a le­vegő szennyeződése. A bir­tok szakmunkatársának vé­leménye szerint nagyon hasznos volt a város déli, tehát a cukorgyár felőli ré­szét is „elkeríteni”. Szerin­te egy 200 méteres sáv is lényegesen megvédheti a várost az ipari negyed fe­lől áradó smogtól. B. M. terület két oknál fogva nö­vekszik: az eladó földek fel­vásárlásával növekszik a kombinát szántóterülete; az új öntözött területek na­gyobb százalékán termelnek majd cukorrépát. Az öntözet­len szántóknak 15 százalé­kán termelnek répát, vagyis ugyanazon a táblán csak minden hatodik évben. Az öntözött területnek­­ viszont 20 százalékán, vagyis ugyan­arra a táblára minden ötö­dik évben kerülhet vissza a répa. Emellett az öntözőt te­rületek növelésével növek­szik a cukorrépa átlagtermé­se is. A vajdasági cukorprogram csak úgy valósulhat meg, ha ebbe a mezőgazdaság magán­szektorát is az őt megillető mértékben bekapcsoljuk. En­nek előfeltétele, hogy a cu­korrépa-termesztés technoló­giáját a magángazdaságok­ban is a társadalmi szektor­ral egyenlő szintre emeljük, főleg pedig hogy a magán­­gazdaságokat korszerű gépek­kel szereljük fel. Egy kivágott fa helyett négyet ültetnek Megkezdődött a zentai réti erdő kitermelése — Ezernyolcszázötven köbméter fa az első eredmény Rc-z ^ S SJ a . |3 ill yj, th Ф ул Ф »О •X кф o rX r* I CD ч-> I I C r! > Ш ni CO U C « > л 8SI 1961. 135 205 1962. ' 510 193 1963. 906 224 1964. 838 338 1965. 940 434 1966. 1184 506 1967. 1143 449 1968. 1045 415 1969. 1078 443 1970. 1098 434 1971. , 1275 SOI 1972. 1127 478 1973. 889 390 1974. 1324 515 3 Ü.S :g N S ílc > ш e И ni S-i "0> Ä 0) \ • • -*-> I CÖ ' I > V 03 « 73 CTJ « > Л < -ra Л 1975. 1350 450 1976. 1380 450 1977. 1485 480 1978. 1515 480 1979. 1595 500 11980.' 1625 500 Bőven van munka 'Negyvenkét százalékkal növekedett a bogarasi építőipari srasz forgalma Két évvel ezelőtt még vesz­teséggel zárta az évet a zen­tai mezőgazdasági-ipari kom­binát építőipari társultmun­­ka-alapszervezete. Tavaly­előtt bizonyos javulás volt tapasztalható. Közel 900 000 dinár még az alapokba is ju­tott. Az elmúlt évben annak el­lenére, hogy az építőanyag ára jelentősen megnöveke­dett, a bogarasi triasz lénye­gesen jobb helyzetbe került, mint két évvel ezelőtt. Az 1973. évi mérleghez viszonyít­va, tavaly (1974-ben) 42 szá­zalékkal növekedett az össz­jövedelem. Ezt az emelke­dést azonban nem kísérték a személyi jövedelmek. — Tavalyelőtt 1980 dinár volt az egész évi átlag, ta­valy pedig átlag 2200 dinárt vettek fel dolgozóink — hallo­tuk HEGEDŰS Károly igazgatótól. — Mi az oka ennek? — Elsősorban az infláció. Mint ismeretes, lényegesen megdrágult a mi tevékeny­ségünknél fontos nyers­anyag, és az eszközök nagy­része erre ment el. Jelenlegi tevékenységük­kel kapcsolatban az igazgató hangsúlyozta, hogy most is bőven van munkájuk, s ha az időjárás kedvez, folyama­tosan dolgozhatnak. Az összjövedelem növeke­dését alig valamivel több dol­gozóval érték el, mint egy év­vel azelőtt. Egyébként a közelmúltban az építőipari trász megoldot­ta alkalmazottjainak az épí­tőhelyre való szállítását is. Kisebb járműveket vásárol­tak, és jelenleg 10 kombi­busszal, valamint négy „fi­­tyóval” rendelkeznek. Az em­lített kocsikat a különféle munkahelyeken dolgozó cso­portokat bízták meg. Ezek saját soraikból választják ki a kocsi vezetőjét, és az ille­tő elszámolási egység jöve­delmét terheli a kocsi eset­­leges javítása is, így lénye­gében megoldották a munká­sok megfelelő körülmények között való szállítását, s — az igazgató szerint — közel 100 000 dinárt takarítottak meg, mert ezelőtt a kilomé­terpénz összege lényegesen terhelte a triasz ügyvitelét. B. M. Jóllehet a húsboltokban is beszerezhető a sertéshús, a régi hagyomány, a disznó­ölés napjainkban is dívik. Sok háztartás kifizetődőbbnek tartja így a család hús­sal és friss töltelékfélékkel való ellátását. Sok helyütt a szintén régi szokásszámba menő disznótoros vacsora sem marad el. A savanyú leves, a friss hurka, kol­bász, sült karaj, a tepertős pogácsa, a fánk ínycsiklan­dó dolog. És ami a fő: csúszik rá a bor, a sör, amitől azután jó hangulata támad a vendégeknek, a társaság­nak. Képünkön, munkában a hentes Th. TISZAVIDÉK Állandó minőségi ellenőrzés A törökkanizsai Aleva Pap­rikafeldolgozó üzem új ter­melési irányvételének ered­ményeként a közeljövőben újabb ételfélével, borsóleves­sel jelenik meg a piacon. Ez a termék is —­ éppen úgy, mint az előzőek: a halászlé, a gulyás és a paradicsomle­ves — a vidékünkön kiala­kult ízlésnek megfelelően ké­szül, és remélhetően keresett cikk lesz. Az Aleva termékei állandó minőségi ellenőrzés alatt vannak. Péntek, 1975. január 10. te­jesítették é lejvel Az újbúzáig biztosította a nyersanyagot a zentai Molnár Péter Hengermalom Tíz százalékkal több búza feldolgozását tervezte az 1974. évre a zentai MIK Mol­nár Péter Hengermalma, mint amennyit egy évvel az­előtt megőrölt. A tervet ugyan sikerült teljesíteni, de nem lehet elhallgatni, hogy a malom több száz vagon bú­zát kapott a KGST országa­itól. A tavalyelőtti aratás után ugyanis nem sikerült kellő mennyiségű nyersanya­got felvásárolni a hazai pia­con­ . Tavaly (1974-ben) azonban jelentősen megváltozott a helyzet. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági munkaszerve­zetek búzatábláin igen jól fi­zetett a kenyérgabona, tehát a feldolgozó ipar is könnyeb­ben tölthette meg magtára­it nyersanyaggal. A malom még tavaly meg­határozta gazdaságszilárdítá­si programját, s ebben 50 ezer tonna búza megőrlését irányozta elő. Ehhez hozzá kell adni a 10 százalékos ter­melésnövekedést. Tehát a két július közötti időszakban 55 ezer tonna búza fog lefolyni a zentai malom garatjain. — A 73. évi megvalósítás és a 74. évi terv közötti 5 ezer vagon különbséget az üzem dolgozói szombatokon és vasárnapokon dolgozták fel — mondta KAPLÁR Jó­zsef mérnök, a malom igaz­gatója. — Egyébként a hen­germalom tényleges feldolgo­zóképessége 60 000 tonna. Egyébként minden jel arra mutat, hogy az idén nem lesz­nek nyersanyagbeszerzési gondjaik. Azonkívül, hogy eddigi üzletfeleik az előző évekhez viszonyítva lényege­sen nagyobb mennyiségű bú­zát adtak el a malomnak, a MIK és Csóka gazdasági szer­vezetei között alakulófélben levő hosszú távú együttmű­ködés alapján a PKB csó­kai birtokai úgyszólván tel­jes búzatermésüket a zenta­­iaknak adták el. Az is tudvalevő, hogy az egész évi nyersanyagkészlet kifizetéséhez hatalmas pénz­összegek lekötésére volt szük­ség. A hengermalom kevés kivétellel kifizette az átvett búzamennyiséget. B. M. Ada: Zárószakaszában a határrendezés A többezer darabra szétfor­gácsolt, „nadrágszíj-parcel­lák” gátlóan hatnak a me­zőgazdaság fejlődésére, a kor­szerű termelési eljárások meghonosítására a növény­­termesztésben. A termelést nagyban terhelő, összetett probléma felszámolására ha­tározott lépéseket tettek Adán. Rendezik a határt, az­az kétéves, munka után már zárószakaszába is jutott ez a munkálat. A határrendezés nem ment ugyan zökkenők nélkül, de végre rendezetté válik az évtizedek során ősz­szekuszálódott helyzet. Az említett akcióból a he­lyi Halász József Mezőgaz­­dasági-I­pari Kombinát is je­lentősen kivette a részét. A bonyolult ügyek, csereszerző­dések megkötése, az átadott föld ellenében folyósított já­radék és a munkaszervezet parcelláinak térségében levő tanyák lebontása, illetve a tulajdonosok kártalanítása sok többletmunkát igényelt. A 130 tanyának a lebontásá­val ősi életformát bolygatott meg a határrendezés A ta­nyai termelők Törökfaluban, Adán és Moholon telepdnek le, életritmust váltva hozzá­igazodnak az említett telepü­lések életéhez, korszerűsöd­nek. si V­ízszabályozás A két észak bánáti község, Csóka és Törökkanizsa szá­mára a vízszabályozás igen fontos kérdés, azaz régóta megoldásra váró feladat. Az alábbiakban az erre irányu­ló eddigi tevékenységről sze­retnénk néhány mondat ere­jéig beszámolni Torontál Vármegye Monográfiájának segítségével. Ebből ugyanis kitűnik, hogy a Maros, a Ti­sza és az Aranka között már az avarok is ástak csatorná­kat, szabályozták a vizek fo­lyását, hatottak a vidék kul­tiválására, amely a török hódoltságig gazdag éléstár volt. Az oszmán uralom alatt elnéptelenedett ez a terület, ismét elhatalmasodott a nád és a sás, vizenyőssé, lápossá vált a vidék, és ez az állapot a törököknek védelmi szem­pontból meg is felelt. Egyes határrészeket mesterségesen is ,,elvadítottak”. A török kiűzése után az egyik legsürgősebb felada­t a vizek szabályozása, lecsapo­lása volt. Ez a Tisza szabá­lyozásával teljesedett ki, ami érthető is, hiszen a két község nyugati határát tel­jes egészében ez a folyó ké­pezi. 1823-ban Szathmáry Sá­muel vármegyei mérnök Sza­­nád és Zenta között 1000 öl hosszú átvágásra tett javas­latot, de a szabályozásra csak évekkel később került sor. A múlt század második felében jelentős eredmények születtek a vízszabályozás terén. Az ügyben illetékes társulatok is megalakultak. Az Aranka vidéki Belvízvé­delmi és Levezetési Társulat Nákó Kálmán gróf indítvá­nyára 1882-ben jött létre, és derekasan kivette részét a vadvizek rendezéséből. Em­lítésre méltó azonban, hogy a pádéi és a tiszaszentmik­­lósi határban már a társu­lati szabályozás előtt is tet­tek védelmi intézkedéseket az Arankán. Töltést építet­tek, s ezt nagyobb veszély esetén közmunkával erősí­­tettték meg. A másik társulat, a Török­kanizsai Belvízlecsapoló Tár­sulat 1899-ben alakult a helybeli Schulpe, Tallián és az oroszlámosi Batthyány­­féle uradalmak kezdeménye­zésére abból a célból, hogy a 16 000 hold árterületről a vizet levezessék. Itt alakult meg az első öntözőtelep is amelyet a Felső Torontáli Ármentesítő Társulat rende­zett be a Tallián-birtokon, de ez csak kísérleti telep ma­radt, mert a mai napig sem fejlődött ki belőle megfelelő öntözőrendszer, pedig — mint ahogy ismeretes — a le­­csapolás után az öntözés megszervezése a fő feladat. A csatornahálózat építése je­lenleg a DTD, Vízgazdálko­dási Vállalat hatáskörébe tartozik. A DTD munkájára a csókaiak már néhányszor elmarasztaló megjegyzést tettek. si

Next