Magyar Szó, 1975. január (32. évfolyam, 16-29. szám)

1975-01-18 / 16. szám

■ вваааввввпа1*вв9ввв«сзваавввввввввваввввв1ввввпввввпп»вввавивввв|двввввв;ввввв!гв{1вввввввв XXXII. évf., 16. (9926.) sz. aSSSSS Szombat, 1975. január 18. SaáíaiSS ■ 111 BEE > ' ' fflBRSKB ШШ1 ■ аааааа111вваа11а1ааааааааавааваааа1ваавеак1вввавав1ва1аав!1>ввавввааавпааввввааававааа ARA 2 DINAR Jugoszláv—magyar kapcsolatok Eredményes fejlődés A magyar kormány jóváhagyta Puja Frigyes jelentését Budapestről jelenti a Tan­­jug. A magyar kormány jóvá­hagyta Puja Frigyes külügy­miniszter jelentését jugoszlá­viai látogatásáról. A jelentés szerint a két külügyminisz­ter véleményt cserélt a két ország kapcsolatairól és a fontosabb nemzetközi kérdé­sekről, s „megelégedettség­gel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai sike­resen és sokoldalúan fejlőd­nek”. A Magyar Hírlap Paja kül­ügyminiszter jugoszláviai lá­togatásáról írt hírmagyará­zatában hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat a kölcsönös megértés és megbecsülés jellemezte, s elősegítik a két baráti ország kapcsolatainak sokoldalú továbbfejlődését. " A lap pozitív tényként mutat rá a jugoszláviai ma­gyarok iránti helyes maga­tartásra, s megemlíti, hogy Magyarországon is hasonló bánásmódban részesülnek a délszláv nemzetiségek. A lap megállapítja, hogy a nem­zetiségek iránti figyelem és a róluk való­­ gondoskodás hídkén­t szolgál a két ország kapcsolatában. Chavan látogatása elő­tt el nem kötelezettség céllái nem változnak Az indiai—jugoszláv barátság a kapcsolatok továbbfejlődésének letéteményese — Az ind­iai külügyminiszter interjúja a Tanjugnak — India és Jugoszlávia kapcsolataira a barátság, a mély, megértés és a kölcsönö­sen hasznos együttműködés jellemző. A két ország mint az el nem kötelezett mozga­lom megalapítója már két évtizede együttesen, vállvete­­­ve harcol a világbékéért, a fejlődő ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai országok soká­ig elhanyagolt fejlesztéséért. Vezetőink Tito elnöknek, ré­gi és nagyra becsült bará­tunknak a harcostársai vol­tak — jelentette ki Chavan indiai külügyminiszter a Tan­jug tudósítójának a közeli jugoszláviai látogatásával kapcsolatban adott nyilatko­­­zatában. Mint ismeretes, Chavan külügyminiszter holnap janu­ár 19-én ötnapos látogatásra hazánkba érkezik. Chavan külügyminiszter örömét fejezte ki, hogy al­kalma nyílik a baráti ország képviselőivel tárgyalni. Ter­mészetes dolog, mondta, hogy a két ország képviselői időnként találkoznak és meg­vitatják a közös problémá­kat, összehangolják a közös cél, az egyenrangúságon és igazságon alapuló világbéke megszilárdítása érdekében ki­fejtett erőfeszítéseiket. Az el nem kötelezettség nemzetközi szerepére vonat­kozó kérdésre válaszolva a külügyminiszter megállapítot­ta, hogy az el nem kötelezett országok belgrádi értekezle­te óta sok változás történt nemzetközi téren. Több ázsi­ai, afrikai és latin-amerikai ország felszabadult a gyar­maturalom alól és csatlako­zott az el nem kötelezett or­­­szágokhoz, a Kelet és a Nyu­gat közötti enyhülés pedig hozzájárult számos, merev álláspont módosulásához. Ez a folyamat megerősítette az el nem kötelezettség elvének tartós értékét. Az el nem kö­telezettség mozgalmának cél­jai ugyanazok, mint koráb­(Folytatása a 3. oldalon) El nem kötelezettek segélyalapja Februárban miniszteri értekezlet Havannában Kuvaitiból jelenti a MENA. Az el nem kötelezett or­szágoik 17 tagú különbi­zottsága határozatterveze­tet fogadott el az el nem kötelezett országok gazda­sági és társadalmi fejlő­désének pénzelésére szol­gáló alap létesítéséről. Ez­zel egyidejűleg elfogad­ták a pénzalap alapsza­bály-tervezetét is. A szóban forgó alapból segítséget nyújtanak majd az el nem kötelezett or­szágoknak ipari és mező­­gazdasági , fejlesztési ter­veik végrehajtására. Az alapba helyezendő pénz­eszközök összegéről és a tagállamok részvételi ará­nyáról a jövő hónapban Havannában megtartandó miniszteri tanácskozáson döntene­k. Az alap megalakításá­ról az el nem kötelezett országok algíri csúcsérte­kezlete hozott határozatot. Kissinger magyaráz Megtorpanás, de nem végzetes csapás Az amerikai kormány intézkedni fog a kereskedelmi törvény módosítása érdekében . A két nagyhatalom atomereje az ok a további együttműködésre Henry Kissinger amer­ikai külügyminiszter tévé­nyilatkozatában kijelentette: a szovjet kormánynak a kereskedelmi szerződés felmondásáról hozott dön­­tése miatt a nemzetközi enyhülés megtorpant, de ez nem jelent végzetes csapást. Hozzátette, hogy az amerikai kormány haladéktalanul újabb erőfeszítése­ket tesz a kongresszusban, hogy „elfogadható módon szövegezzék meg a szerző­dést”. Az újságírók kérdésére vá­laszolva Kissinger úgy véle­kedett, hogy az USA és a Szovjetunió atomütőereje, amely „az egész emberiségre nézve katasztrófát” idézhet elő, arra készteti a két orszá­got, hogy továbbra is mó­dot keressen az együtt­műkö­désre". — Az atomháború megakadályozásának szük­ségszerűsége lehetővé teszi számunkra, hogy tovább ha­ladjunk előre — mondta. Kissinger szerint a szov­jet döntést az a feltétel idéz­te elő, amelyet a kongresz­­szus iktatott a kereskedelmi törvénybe. E feltétel szerint a Szovjetuniónak meg kell könnyítenie a zsidók kiván­dorlását, másrészt pedig a négyéves időszakra 300 mil­lió dollárra korlátozta a Szov­jetuniónak folyósítandó hi­telt. A külügyminiszter ismer­tette több más időszerű kér­déssel kapcsolatos nézeteit. Szerinte a közel-keleti vál­ság­ tartós megoldását a Szovjetunióval egy­ü­tm­űköd­ve kell felkutatni. Kijelen­tette továbbá, hogy az erő­szakkal való fenyegetőzés ki­zárólag feltételes jellegű volt, és erre nyilatkozatának szövegéből is következtetni lehetett. Hozzátette: nem hi­szi, hogy az USA erőszak-,­hoz folyamodik, ez csak ak­kor történhet meg, ha a kő —————————— a olajtermelő országok „hur­kot vetnek az USA és a Nyu­gat nyakára.” Kissinger véleménye sze­rint a vlagyivosztoki egyez­ményt a jövőben történelmi fordulópontnak fogják tekin­teni. Végül meggyőződését fejez­te ki, hogy a kőolaj problé­mával kapcsolatban a nyuga­ti országok között létrejön a „pénzügyi szolidaritás”, és javaslatokat dolgoznak majd ki más energiaforrások ki­aknázására vonatkozóan is. újságíró-szeminárium Kumrovecen Ma nagyszabású szemi­nárium kezdődik a Kum­­roveci Emlékotthonban a sajtó, a rádió és a televí­zió munkatársai részére, is­mert vezetők és szakem­berek fognak előadásokat tartani az ország időszerű társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről, va­lamint fejlődésének továb­bi­­ irányáról, továbbá a nemzetközi politikai­­ és gazdasági helyzetről, az еГ nem kötelezett országok szerepéről és jelentőségé­ről és a nemzetközi viszo­nyok alakulásáról. Egyebek közt előadást tart Stane Dolanc, Peíar Flekovié, Mirko Popovié, dr. Aleksandar Fira, Milu­­tin Baltié, dr. Jakov Si­­rotkovié, Jure Bilié, dr. Anfon Vratuša, Miloš Mi­nié, Lazar Mojszov, Szto­­jan Andov, Stevo Ilié al­tábornagy, dr. Stipe Su­­var, Milka Planinc, Todo Kurtovié, Franc Setinc, dr. Vladimir Bakarié és dr. Dusán Dragosavac. A szemináriumon több mint kétszáz újságíró vesz részt az ország min­den ré­széből. ötvenéves a Komunist Mindig a párt és a munkás­­osztály érdekeit tükrözte Milan Rakas fő- és felelős szerkesztő nyilatkozata a lapról és ♦ a szerkesztőség terveiről Január 1-én volt 50 éve, hogy Moša Pijade szerkesz­tésében megjelent a Komu­­nist első száma. Szerkesz­tőjét a harmadik szám után­­ letartóztatták és elítélték, de a lap — ha megszakítá­sokkal is — továbbra is meg­jelent, hatása­­akkor is ér­ződött, amikor megjelenését betiltották, munkáját min­den szempontból igyekeztek elfojtani. Az azóta eltelt 50 év alatt — kiváltképp a háború után — a Komunist példányszáma állandóan emelkedett, és az idén már el fogja érni a 300 000-ret. Az országban ez az egyedüli lap, amely min­d­en nemzet és nemzetiség nyelvén megjelenik. Igazga­tója, fő- és felelős szerkesz­tője Milan Rakas, a JKSZ KB tagja a következőket mondta róla a jubileum al­kalmából. — A Komun­ist mindig ré­sze volt a pártnak, s híven tükrözte érdekeit, vele együtt pedig a munkásosz­tály érdekeit is. A felszaba­dulás előtti években eszméi­nek hatása még akkor sem szűnt meg, amikor a lap nem jelenhetett meg, mert sok-sok munkatársa és szer­kesztője ilyenkor, más lapok­ba írt. Jelenleg a lapnak­ már 200 közvetlen munkatársa van, közülük 40-en állandó­an mentkeznek írásaikkal. Az idén az évforduló alkal­mából a szerkesztőség igen nagy vállalkozásokra készül. Egyebek közt­ néhány népsze­rű marxista sorozatot ad ki, ezenkívül ír'. ' 'rli, hogy átszervezze a vallásellenes eszmei harc pontját. Ezzel kapcsolatban Rakas a követ­kezőket mondta: — Akárcsak a párt, a lap is eddig általában úgy volt, hogy utólag reagált az egy­házi ir’-'-k túl.k-"-'sadra, szél­sőséges kirohanásaira, ahe­lyett, hogy maga lett volna a),"’-'de támadásban. Ideje tehát, hogy megmutassuk, hogyan kell a pártnak fel­lépnie ezzel a jelenséggel szemben. Közölte továbbá, hogy ezentúl is,-' -nek kö­v­­nyebb, érthetőbb stílusban írni, mert érzésük szerint olvasóik még gyakran nem értik meg cikkeiket. Ezen­kívül élővjságokkal próbál­nak közelebb jutni a mun­kássághoz, s arra töreksze­nek, hogy a lapban minél több írás jelenjen meg a dolgozók problémáiról. A jubileum alkalmából a szerkesztőség címére tegnap üdvözlőtáviratot küldött dr. Vladimír, Bakarié, a JKSZ KB Elnökségének tagja. Mi­ka Spiljak, a Jugoszláv Szak­szervezeti Szövetség elnöke és Kole Shiroka, a Szocialis­ta Szövetség Szerbiai Vá­lasztmányának elnöke. Amerikai üzletemberek helyeslik a szovjet álláspontot Moszkvából jelenti a Tart­­jug. A szovjet közvélemény higgadtan fogadta a kor­mány dötését, hogy felmond­ja az USA-val kötött keres­kedelmi szerződést. A moszk­vai lapok továbbra is csak az amerikai üzleti károk rea­gálását ismertetik, valamint John Conornak, az amerikai —szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács moszkvai képviselőjének a nyilatko­zatát. A Pravda New York-i tu­dósítása szerint az amerikai üzletemberek elkeseredéssel értesültek arról, hogy az 1972. évi­ szerződés nem lé­pett hatályba. Az üzletembe­rek többsége megértéssel és helyesléssel fogadta a Szov­jetunió­ álláspontját. Erre a megállapításra ju­tott a New York Times is több amerikai iparvállalat és bank képviselőinek a nyi­latkozataiból. Jerome Ot­mar, az Amtel nevű rész­vénytársaság elnöke példá­ul kijelentette: " A szovje­teknek igazuk van, amikor azt mondják, hogy az ame­rikai törvény rendelkezései beavatkozást jelentenek bel­ügyeikbe. Nyugatnémet reagálás Bonnból jelenti a Tanjug. Az NSZK véleménye sze­rint a kereskedelmi szerző­dés szovjet részről történt felmondása nem válik for­dulóponttá a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányu­ló politikában, és még kevés­bé idézheti elő a hideghábo­rú felújulását. Klaus Bölling, a bonni kormány szóvivője, hangsú­lyozta, hogy a kormány vé­leménye szerint a szovjet döntés nem veszélyezteti az európai biztonsági értekez­letet. Elmarasztalta az ame­rikai kongresszusnak a Szov­jetúnióval szemben a külön­féle nemzetiségű szovjet ál­lampolgárok kitelepülésével kapcsolatban támasztott kö­veteléseit.­­ Ezek a követe­lések — mint mondta — nemcsak hogy nem érik el a kívánt célt, hanem megne­hezítik e problémák megol­dását. No­pi feladatok megh­atározása ülést tartott a JSZSZK Képviselőházának Elnöksége Az idén mind a­ képvise­­lőház munkájának megha­tározása, mind a feladatok teljesítésének megszervezé­se szempontjából nagy erő­feszítést igénylő teendők­­ várnak ránk, állapította­­meg tegnapi ülésén a­­ JSZSZK Képviselőházának­­ Elnöksége Kiro Gligorov el­­­nökletével. Munkájában­­részt vettek a köztársasági,­s és tartományi képviselőhá­zak elnökei, továbbá Mi­ha­l Spiljak, a Szakszervezeti Szövetség elnöke, Dobros­­lav Ćulasić, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnö­­ke, Marin Cetinic, a Szo­cialista Szövetség alelnöke és Ilija Vakic, a Jugoszláv­­Gazdasági Kamara elnöke.­­ Az ülés részvevői tapasz­­­talatcserét folytattak a szö­­­­vetségi köztársasági és tar­tományi képviselőházak ed­digi munkájáról és a kül­döttrendszer működéséről, majd nagy vonalakban meg­­határozták a Szövetségi Kép­­­viselőház tanácsainak első­­ negyedévre szóló teendőit.­­ Megállapították, hogy a törvényeknek az alkotmány­nyal való összehangolása, az­­ország ötéves és távlati fej­lesztési tervének kidolgozá­­s­­a, valamint a gazdasági­­problémák megoldása meg­követeli, hogy mind a szö­­vetségi képviselőház és a­­ Szövetségi Végrehajtó Ta­­­­­ács, mind a köztársasági­­és tartományi képviselőház s­zak és társadalmi-politikai­­ szervezetek szigorúan tart­­sák magukat a közösen meg­állapított munkamenethez, mert annak, hogy tavaly egyes ügyeket nem sikerült határidőre elvégezni, éppen az összhang hiánya volt az oka. Az elnökség tegnapi üléséről Almpic fogadta lengyelországi nagykövetünket Dusan Alimpić, a VKSZ TB elnöke­ tegnap fogadta Mihaj­lo Svabicot, hazánk lengyelországi nagykövetét. Alimpicon kívül a nagykö­vetet fogadta Nikola Kme­­zic, a Tartományi Végrehaj­tó Tanács elnöke, Miroslav Bakic, a Nemzetközi Kap­csolatok Bizottságának elnö­ke és Simeon Protic, a Vég­rehajtó Tanács segédtitkára­­ is, továbbá Ion Srbovan, a­­ Tartományi Gazdasági Ka­­l­r­ara elnöke. Valamennyien­­ Lengyelország és Vajdaság­­ együttműködéséről és to­­­­vábbfejlesztésének lehetősé­­­geiről tárgyaltak vele.

Next