Magyar Szó, 1975. március (32. évfolyam, 58-72. szám)
1975-03-11 / 68. szám
12. oldal Az újvidéki Színház nyitja meg a szarajevói fesztivált Mint már jelentettük, az Újvidéki Színházat, Peter Weiss Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása c. előadásával meghívták a szarajevói kis- és kísérleti színházak országos szemléjére. Tegnap arról értesültünk, hogy — március 27- én — épp az Újvidéki Színház előadásával nyitják a szemlét. Minden bizonnyal nagy elismerés ez a színház és a vajdasági színjátszás számára is. Ismeretes ugyanis, hogy a vajdasági társulatok az idén nemigen dicsekedhetnek eredményekkel, hiszen a Sterija Játékokra egy sem jutott el közülük, a másik országos jellegű szemlén is csak egy, az Újvidéki Színház képviselheti tartományunkat. A majd kéthetes szemlén az Újvidéki Színházon kívül fellép még a szkojei Drámai Színház, és Nemzeti Színház, a belgrádi Atelje 212, a zágrábi ITD Színház, az SOS együttes és a Horvát Nemzeti Színház, továbbá a ljubljanai Pekarna Színház, a zenicai Népszínház, a szarajevói társulatok közül pedig a Kamaraszínház és az Ifjúsági Színház. Hatékonyabb ifiitatat Az Újvidéki Egyetem Közgyűlésének üléséről További erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a küldöttrendszer működése minél hatékonyabb legyen. Csak e hatékonyság biztosításával lehet elérni, hogy a küldöttek az egyetem közgyűlésében és a többi önigazgatási szervben is, minél jobban képviseljék dolgozói közösségüket, hogy kinyilvánítsák lényeges állásfoglalásait, szükségleteit és érdekeit, s egybehangolják a társadalmi érdekekkel. A küldöttrendszer működésének egyik alapvető feltétele az idejében történő és pontos tájékoztatás. Röviden így foglalhatnánk össze az Újvidéki Egyetem közgyűlésének tegnap, dr. Paula Putanov elnökletével megtartottülésén elhangzottakat. Egy korábbi felmérés alapján ugyanis bebizonyosodott, hogy az egyetemen nem működik a küldöttrendszer (ezt maguk a küldöttek mondták ki), de utólag kiderült: inkább csak nem működik kellőképpen. Ehhez a módosításhoz hozzájárult Sveta Stajicnak, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Végrehajtó Bizottsági tagjának előadása is, melyben többek között felhívta a küldöttek figyelmét arra is, hogy az eltelt egy év még nem elegendő alap a messzemenő következtetések és szigorú ítéletek levonásához. Hangsúlyozta, hogy a küldöttrendszert nem szabad önmagában szemlélni, csakis az önigazgatás részeként. Ugyancsak lényeges kérdésként említette a küldöttségek és az önigazgatási szervek közötti viszony meghatározását, ami az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerül. Nem vitás — mondta Szásié —, hogy a küldöttségeknek választóik véleményét és állásfoglalásait kell képviselniük. Ezeknek az álláspontoknak a kialakítását pedig demokratikus véleménycserének kell megelőznie. A folyamatos és hatékony munkát segíti elő a formalizmus kiküszöbölése és a sokrétű tájékoztatás megléte. Végezetül arra hívta fel a figyelmet Stajic elvtárs, hogy a küldöttségek munkáját állandó elemzésnek kell alávetni. Erre feltétlenül szükség van az egyetemen is. Dr. Paula Putanov zárószavában megállapította, hogy a korábbi értékelés túlságosan szigorúnak bizonyult, túlzás, hogy az egyetemen egyáltalán nem működik a küldöttrendszer. Csak hiányosságok tapasztalhatók, de ezek a küldöttrendszer hatékonyabbá tételével kiküszöbölhetők. . . I. MAGYAR SZÓ Kedd, 1975. március 11. Született művészek Bosznia-Hercegovina képzőművészete 1945 és 1975 között A belgrádi Nemzeti Múzáló, az öncélú művészet múzeum nyolc termében megrendezték Bosznia-Hercegovina művészetének keresztmetszet-tárlatát. A 30. éves, egyenletesen magas szintű fejlődési vonalból nehéz eldönteni, melyik periódusban volt Bosznia képzőművészete a legvirágzóbb. A leglényegesebb észrevétel az, hogy a kevésbé fejlett köztársaságban fejlettebb a művészeti é lét, mint egyébként a gazdasági alaphoz viszonyítva elvárható. Amíg erre nem kapunk magyarázatot, addig viseljék a boszniai művészek „a született művészek” megtisztelő jelzőjét. Boszniában is festészet a legvirágzóbb műfaj, s természetes, hogy az ebből kifejlődő grafika sokszor „festői jellegű”. Noha a bosnyákok „született festők” a grafikusok mégis ismertebbek, mert a grafika mozgékonyabb műfaj, s végtére a nyomatnak „ipari varázsa van”. Külön megjegyzésre érdemes, hogy „nincs naiv művészete”; a szervezők esztétikai bölcsességét igazolja ennek hiánya a tárlaton. Az anyagi fejletlenségből való kiszabadulás vágya „nem engedheti meg magának” a naiv művészetben való gyönyörködést. A festészet három évtized alőtt stílusirányzatok szerint változott, de mindig megőrizte sajátos tulajdonságait, ami megkülönbözteti a többi köztársaság művészetétől. A felszabadulás utáni években és utána is legjelentősebb ismét Mujezinovic művészete, történelmi tárgyú képei közismertek: Átkelés a Neretván, a Sebesültek stb., és a jugoszláv festészet maradandó alkotásai közé tartoznak. Mujezinovic életműve folyamatos és a mai napig tart. A szocialista fejlődés modern típusát képviseli Vojo Dimitrijevic, „a tudós piktor”. A háború előtti marxista világnézetű művészek közé tartozik, vitalitásához kevesek mérhetők, „ő, aki mindig tanul és mindig harcol”. Bratsko Sotra Hercegovinán kívül élt, a belgrádi akadémia tanára volt; az erdő inspirációit informel stílusban fejezte ki, a modern grafika egyik (Petrov utáni) kezdeményezője volt. Bosznia- Hercegovina festészetében a „festőiségnek” is jelentős szerep jutott. Ezek közé tartoznak: Ivo Seremet, Mario Mikulic, Riza Stefic, Rakija Kulenovic. Előkelő megkülönböztetett ízlésű, esztétategóriájába tartozik Miloš Gvozdenović, a belgrádi kép ■zőmüvészeti kar tanára. Csendéleteire eredetiség és finomság jellemző. A festőiséghez többen tartoznak: Drago Gallé, látnoki tehetségű festő; Behaudin Selmanovic dekoratív, raffinált „keleti szőnyeg” élményeit, többször Matisse-ra emlékeztetően festi. Franjo Likar, a régiségekre hajló „az elmúlt idők nyomában” transzponálja figurális motívumait, Boško Risimovic folklórfestészetet művel. Külön érdekes, hogy az új realizmus Boszniában elég korán jelentkezett, és hogy Radenko Mišević eleinte „széles ecsettel” értelmezte a valóságot. Szürrealisták kevesen vannak: Ibrahim Ljubovic, Fehim Fedja-Avdié. Ennek magyarázata talán az is, hogy a fantasztikum a többi művészeti irányzatba is beszövődött. . A tiszta fantasztikum ritkán jelentkezik, hanem inkább ösztönösséggel és indulatokkal társul, akarati irányt vesz. Ahogyan beszélhetünk intellektuális tudatalattiról, ugyanúgy van a tudatalattiból előretörő „formátlan” akarat, mely gyakran „poétikussá nemesedik”. Alan Ranic, Milomid Corovic, Bekir Misirlc, Kemal Širbegović a valóság helyett inkább az arra való eszméléitfestik meg, mintha csak valami új kantiánusok lennének a festészetben. Mirko Kujačić „cselekvő alakjai” szólamszerűek, nem eléggé meggyőző kompozíciók. A festőiség és expresszionizmus után időrendben az új realizmus következett. Salim Obralić, Rako Lalic, Mevludin Ekmečić, Milivoj Unkovic új realisták. Szuper- vagy hiperrealisták nincsenek, bizonyára azért, mert ahhoz nagy technikai felkészültség kell. Az új absztrakció ellensúlyozza az új realizmust, kitűnnek: Ljubomir Perčinić, Slobodan Dimitrijević-Braco. .Vojo Dimitrijevic Üzenetsorozata információs jellegű. Tomislav Dugonic és Enes Mundžić szintén az új absztrakciót követi. A „kemény peremű” kifejezési mód átmegy a szimbólumokba,é s Seid Hasanefendré, Mehmed Zajroolic, Branko Miljun az absztrakciót, szürrealizmust racionalizmussal vegyíti. Végül a festészetben a realizmus és a festőiség újra szintézisben jelenik meg Ismar Mujezinovic autoképein, tisztán színhatásúak Mladen Gálié „Hang-képei” Safet Zec, naiv realizmusa szentimentális és affektáló. Zec realizmusa a naiv művészetből profitál, és talán a „naiv festészet diszkreditálása” irányába vezet. A grafikában komoly sikereket értek el egyes művészek; Mersad Berber, Radovan Kragulj, Halil Tikveša, Esadustic, Mohair Dragulj neve már fogalommá vált. Továbbá Esad Mustafic, Nusret Hrvanovic és végül Drágán Lubarda rajzai tűnnek ki. Borislav Aleksić — Út a semmibe c. grafikai sorozata a filozófia és a művészet határterületén keresi és találja az ikonográfia jeleit. Menni a semmibe, „az utolsó út” virágainak a szépsége tárul ki öt percre halálunk előtt, s megtudjuk a kritikus pillanatokban, hogy mi a szép. A Memnrna Vila Bogdanié, Bogdan Kršić lapjai magas szinten képviselik a grafikát és az illusztrációt. A szobrászok között különösen kiváló Arjen Hozié figurális szobrászata, egyébként Újvidéken is kiállított, Zdenko Grgic, Nikola Miric absztrakt konstruktivista, Dušan Gakovic, Milivoj Bokic eredeti koncepciójú szobrász. A tárlat tanulmányszerűen komponált, és Bosznia- Hercegovina kivételes művészi erejéről győzi meg a szemlélőt. ÁCS József Májusban lesz a tévéfesztivál Május 24-e és június 1-e között rendezik meg a X. jugoszláv tévéfesztivált Portorožban. A korábbiaktól eltérően az idei jubileumi szemlén az ország nyolc tévéállomásának alkotói fognak versenyezni nem pedig a tévéstúdiók. Három tematikai kategóriában lépnek fel: dokumentális-informatív, oktatási, valamint kulturális-művészi műsorokkal. Újítás, hogy minden tévé tetszőleges számú műsorral szerepel, egyetlen kikötés, hogy be kell illeszkedniük a négy és fél órás műsorkeretbe. A fesztivál három részből áll. Az egyiken a jugoszláv tévéműsorok, a másikon a sport- és a turisztikai műsorok versenyeznek — az utóbbi nemzetközi szemle, amelyet a pártlan években rendeznek meg Sporthelyszíni közvetítés címmel —, a harmadik rész pedig kereskedelmi vetítésekből, szimpóziumokból, szemináriumokból és más munka jellegű összejövetelekből áll. Mindannyiunk kötelessége Jóllehet oktatási és nevelési intézményeink elméletileg sohasem mondtak le arról, hogy szabad és sokoldalúan fejlett egyéneket neveljenek társadalmunknak, célkitűzéseik között mindig ott ékeskedett a jól hangzó szólam, az eddigi gyakorlat alapján kétséget kizárólag megállapítható, hogy ennek az igen fontos feladatának nem tett eleget az iskola. Vitathatatlan ugyanis, hogy a nevelésben és oktatásban észlelt technokratikus felfogások, a tudáshalmozásra alapozó oktatási folyamat fokozatos elharapózása, a kész tények előadása és számonkérése, a diákoknak kezdettől való ésszerűtlen és célszerűtlen hajszolása, érdeklődésüknek, hajlamaiknak elfojtása, egyéniségüknek merev keretek közé kényszerítése, nagyban hozzájárult az eszmeileg semleges iskola elméletének kialakulásához, s társadalmunk szocialista fejlődésének ideiglenes megtorpanásához. Nem véletlen tehát, hogy pártkongresszusi határozataink oly nagy figyelmet szentelnek oktatásügyünknek, kimondják, hogy a nevelés, és képzés szerepe helyettesíthetetlen az ember,az egyén kulturális, humánus értékeinek gazdagításában, egy nemzedék testi és szellemi fejlődésének elősegítésében, végső fokon társadalmunk célkitűzéseinek megvalósításában. Ezért kötelezik oktatásügyünket, iskoláinkat, hogy módszeresebben járuljanak hozzá a fiatalok marxista világnézetének kialakításához, fejlesszék a munkához való alkotó viszonyulást, a szocialista önigazgatási viszonyok kibontakoztatására való készséget, a testvériség és egység tudatát, a hazaszeretetet, egyszóval neveljenek is, ne csak oktassanak. Ennek a feladatnak eleget téve tartományunk oktatásügyi tanácsa a minap meghozta az iskoláskor előtti intézmények és az iskolák nevelési tevékenységére vonatkozó, régóta várt programot. Ezekben az országunkban első ízben hozott ilyennemű dokumentumokban, tételenként fel vannak sorolva a nevelési célok, valamint az intézményeknek, a diákszervezeteknek, az osztályfőnököknek és minden egyes előadónak, nevelőnek konkrét feladatai, s a dokumentumok utalnak a nevelésben megvalósított eredmények felmérésének és értékelésének szükségességére, felvetik az egyéni felelősség kérdését stb. Tehát jó alapot nyújtanak az új hozzáállás kialakításához. De hogy ebből valóban hathatós gyakorlat is legyen, ahhoz nem elég a jó program, a jó munkaterv és az iskolák jóakarata. Ehhez az anyagi feltételek megteremtésén kívül elengedhetetlenül szükség van minden társadalmi tényezőnek, a családnak, a társult munka alapszervezeteinek, a társadalmi,poitikai szervezeteknek, a művészeti,a műszaki, testnevelési egyesületeknek és intézményeknek és az információs eszközöknek az eszmeileg egységes és egybehangolt tevékenységéből eredő segítségére is. ■ Oktatásügyünk tehát nem maradhat ismét magára. S az elnevelésért egymást rágalmazó és éádölő gyakorlat helyett egységes erőfeszítéssel kell lehetővé tenni, hogy iskoláink mindannyiunk érdekében teljesítsék küldetésüket. Mert ez is pártkongresszusi határozat, s ezért a nevelési tevékenységre vonatkozó program nemcsak az iskolákat és pedagógusokat kötelezi, hanem mindanynyiunkhoz szól. ENGLER Lajos Több pénz a tudományos munkára A Tudományos önigazgatási Érdekközösség közgyűléséről © A Tartományi Tudományos önigazgatási Érdekközösség két tanácsa tegnapi együttes ülésén, elfogadta az érdekközösség alapszabályát, valamint megvitatta és jóváhagyta idei munkatervét. Az érdekközösség megalakulása után a tartományban jóval több pénzt fordítanak a tudományos munkára, mint tavaly. A közösség az idén 69 millió dinárral rendelkezik. A járulék százalékának a növelésével pedig újabb 30 millió dinárral gyarapszik a költségvetés. Az érdekközösség ennek alapján állította össze munkaprogramját. Elsődleges feladata a további munkafeltételek megteremtése. Az idén befejezik a tavaly megkezdett létesítményeket, és még felelő terv szerint fognak hozzá az újak építéséhez. Ilyen célokra összesen több mint 18 millió dinárt fordítanak. A tudományos munkába 200 fiatal szakembert vonnak be, ez a tevékenység 20 millió dinárt igényel. Munkatervükben szerepel továbbá a káderek továbbképzése, a jugoszláv—amerikai közös tudományos tervezetek pénzelése, tudományos közlönyök kiadása, a köztársaságokkal és Kosovó tartománnyal való együttműködés, valamint a közösség hosszú távú, 1985-ig kiterjedő munkaprogramjának a kidolgozása. A Tartományi Tudományos Önigazgatási Érdekközösség közgyűlése kisebb nyelvi módosítás után elfogadta az érdekközösség alapszabályát, amelyet korábban már a törvényhozó és a Tartományi Végrehajtó Tanács jóváhagyott. v. d. 1. A láthatatlan színház írhattam volna a címben ezt is: az elfelejtett színház. Persze, hogy a rádió dráma- és hangjátékműsoraira gondolok. Hétről hétre átböngészem a műsormellékletet, s több ezer rádióhallgatóhoz hasonlóan engem is érdekel, mit hallok a héten a rádiószínházban. Rögtön hozzáfűzöm: hozzávetőleges becslésem szerint huszadennyien sem böngészik ugyanakkor az újságokat, arra vonatkozóan, hogy mit látnak majd a héten az „igazi” színházban. Mégis: minket rádiószínházas ezreket kurta-furcsán csupán arról tájékoztattak, hogy igen, ekkor és ekkor , hangjátékműsor lesz a stúdióból. Legfeljebb a mű címét és szerzőjének kilétét „árulják el”. Azt már, hogy kik járnának, s ki rendezte a rádiószínház műsorában hallható darabot — csak találgathatom. Pedig engem is érdekelne ez — már jó előre, mint,ahogy az „igazi” színház közönségét tájékoztatják cikkek, beharangozó interjúk. ■ Igazságtalan megkülönböztetés ez. А figyelemfelkeltő előzetes cikk, „kiemelés”, beharangozó jogosult volna a rádiószínház egyes műsorszámaival kapcsolatosan is. Az összetettebb, modernebb megvalósítású hangjátékok esetében egyenesen kívánatos volna, ha a szerkesztő vagy a rendező szakmai előzetese, megfelelő tájékoztatója avatna be bennünket a dráma alapvető lényegébe ... S végül: a stúdió négy fala között játszó, alakító színészeknek is tartozunk talán annyival, hogy — díszes, öles plakátok helyett — legalább a műsormellékletben kinyomtassuk a nevüket. ) A legsikeresebb vajdasági előadások a tévén Az Újvidéki Televízió szerkesztősége filmszalagra veszi a vajdasági hivatásos színházak legjobb produkcióit, amelyeket későbbi időpontbanműsorra is tűznek. Eddig három színházi előadást vettek filmszalagra. Az Újvidéki Színház előadásában Dürrenmatt Play Strindberg 1. előadását, a verseci Népszínházban Sam és Béla Spevak Nem vagyunk angyalok és a zombori Népszínház előadásában Valentin Katajev A kör négyszögesítése című előadást. Hamarosan magnetoszkóp-felvételt készítenek még az újvidéki Nemzeti Színház két előadásáról, Zoran Petrovic Sakule falu Bánátban és Jovan Sterija Popovic A felfuvalkodott tökfej c. előadásáról is, tervben van még néhány előadás felvételének elkészítése. A tévé művelődési szerkesztősége továbbra is figyelemmel kíséri a műsoron szereplő darabokat és a legjobbakat filmszalagra rögzíti.