Magyar Szó, 1975. március (32. évfolyam, 73-88. szám)

1975-03-16 / 73. szám

И & '3 ::::::: xxxn- évf- тз. 098з.) s*. :::::: vasárnap, 1975. márc. ie. јј[јјј[ y Ara 2 dinar -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A munka dicsérete és elismerése tett elemekkel gaz­d­­dagodik a jövedelem­elosztás. Szinte azt mondhatnánk, hogy új ala­pokra helyezzük majd. Ez kö­vetkezik az erre vonatkozó új társadalmi megállapodás­ból. Már rendszabályozásának módja is újszerű. A hozzá­állást jellemző újdonságok közül csak kettőre utalnánk. Először: a megállapodás köz­vetett jellegű, közvetlenül nem alkalmazhatják a meg­állapodó felek: az Országos Szakszervezeti Tanács, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács és a Szövetségi Gazdasági Kamara, ezek a szervek köz­­társasági és tartományi szin­ten tulajdonképpen csak ön­magukat kötelezik, hogy mi­lyen intézkedéseket fogana­tosítanak a munka sze­rinti javadalmazás tökélete­sebb és serkentőibb kialakí­tása érdekében. A közvetlen alkalmazás módjának kidol­gozása a társult munka alap­szervezeteire vár. Másodszor: a három meg­állapodó fél — nagyon he­lyesen — nem csupán az el­osztás, hanem a jövedelem­­szerzés alakításának módo­zatait is előirányozza. A megállapodás tehát két irányban hat. Először is az aláírók közvetlen tevékeny­ségét szabja meg, s ilyen értelemben az is mondható róla, hogy a jövedelemszer­zés és -elosztás nagyobb fo­kú társadalmasítását jelenti az eddigi főleg állami rend­szabályozás helyett.. Külö­nösen a jövedelemszerzés rendszabályozása eddig szin­te kizárólag az állami és ha­sonló szintű intézkedésekkel történt (társadalmi terv, adó, vám, devizapolitika, ár­­szabályozás stb.). A megál­lapodás második, mondhat­nánk közvetett rendeltetése: befolyásolja, serkenti,, ösz­tökéli a társult munka alap­szervezeteit, hogy a közös célkitűzések szellemében megteremtsék saját elosz-­­ tási rendszerüket. A legnagyobb változás mindenesetre a jövedelem­­elosztásban, az úgynevezett belső elosztásban várható. A megállapodás szelleméből következik, hogy határozot­tan, erélyesen és végérvé­nyesen szakítani kell a for­mális elemekre alapozott el­osztással, helyette a munka, a munka teljesítménye kell hogy legyen a személyi jö­vedelem szerzésének a mér­céje. Az iskolai végzettség vagy szakképesítés a mun­kában vagy a munkahelyen eltöltött idő, ami eddig a legtöbb esetben a fő krité­riumok közé számított, ezen­túl elsősorban a munka­hely betöltésének előfelté­tele lesz csupán. Helyettük azok az elemek kerülnek előtérbe, amelyek nem az oklevél és a munkahely sze­rint tesznek különbséget em­ber és ember, dolgozó és dolgozó között, hanem az elvégzett munka és annak teljes eredménye szerint , különbözteti meg azt, aki „mindent belead”, attól, aki munkahelyén csupán eltölti az időt. Éppen ezért, a megegye­zés aláírói kötelezik magu­kat, hogy egybehangolt in­tézkedéseikkel és teljes te­vékenységükkel azon lesz­nek, hogy az elvégzett mun­ka felmérésekor elsősorban a következő elemeket ve­gyék figyelembe: a munka bonyolultságának fokát, a szakképzettséget és tapasz­talatot, a felelősséget, a munkakörülmények, különös­képpen pedig az elvégzett munka mennyiségét és mi­nőségét, továbbá az anyag- és energiatakarékosságot, a munkaeszközök célszerű fel­­használását, a pontosságot, a kifejezésre jutó alkotó- és szervezőkészséget, az újí­tásokat stb. A megállapodás ezeknek az elemeknek beiktatását sugallja az önigazgatási meg­egyezésekbe. A szakszerve­zet és a Szövetségi Végre­hajtó Tanács ezt a múlt hé­ten már magáévá tette. Ha­marosan csatlakozik hozzá­juk a Szövetségi Kamara is. S ha majd a megállapodó felek aláírásán megszárad a tinta, és a társult munka alapszervezeteiben megkez­dődik az új mércék alkotó beépítése, elmondhatjuk, hogy egy újabb előrehala­dásról tettünk tanú­bizony­ságot a munka szerinti ja­vadalmazás tökéletesítésé­ben és egyúttal a JKSZ X. kongresszusán hozott hatá­rozatok valóra váltásában. VARGA Matild Az európai együttműködésről, a békéről, a jugoszláv—svéd kapcsolatokról A mediterrán békéje összefülgg Európa békéjével Olaf Palme svéd miniszterelnök interjúja a Tanjugnak Olaf Palme svéd mi­niszterelnök nagy érdeklő­déssel tekint jugoszláviai látogatása és Tito elnök­kel, illetve Džemal Bijedictyel, az SZVT elnökével folytatandó tárgyalásai elé. Küszöbönálló jugoszlá­viai látogatása alkalmával Palme interjút adott a Tanjug tudósítójának, s ismertette nézeteit az idő­szerű­­nemzetközi eseményekről, Svédország fejlő­déséről és a jugoszláv—svéd kapcsolatokról. KÉRDÉS: — Miniszterel­nök úr, hogyan értékeli a nemzetközi helyzetet, véle­ménye szerint milyen lehe­tőségek vannak a fennálló válságok megoldására, figye­lembe véve a Biztonsági Ta­nács és az ENSZ-Közgyű­­lés határozatait, valamint az el nem kötelezett és más országok béketörekvéseit? VÁLASZ. — Svédország már régóta azt a nézetet vallja, hogy a vietnami konfliktust katonai eszkö­zökkel nem lehet rendezni. A béke csakis politikai úton állítható helyre. Vietnam né­pének szavatolni kell a nem­zeti önállóságot. Ezt a meg­oldást kínálja a párizsi egyezmény. A svéd közvé­lemény aggodalommal ta­pasztalja, hogy a párizsi megállapodás több fontos té­­­telét nyíltan megszegik.­­ — A Közel-Keleten mind­­­addig fennáll majd a há­borús veszély, amíg a szem­ben álló felek tárgyalások útján nem alakítanak ki olyan megoldást, amely va­lamennyi közel-keleti nép számára biztosítja a tartós békét. Megítélésem szerint a közvetlenül érintett orszá­gokban jelenleg megvan a tár­sálásra és a békés meg­oldás kialakításra irányuló hajlam. A hosszú távú meg­oldást előmozdító erőfeszíté­sek támogatást érdemelnek. Reméljük, hogy általuk ki­alakulnak a feltételek a genfi értekezlet eredményes lebonyolításához. — Svédország a Biztonsá­gi Tanács részéről is jóvá­hagyott megoldást szorgal­mazza. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy idegen terü­leteket bárki is erőszakkal hódítson el. A távlati meg­oldás keresése közben ter­mészetesen figyelembe kell venni a politikai realitáso­kat, például az izraeli ál­lam létét. Izraelnek s vala­mennyi szomszédjának meg kell kapniuk a jogot ahhoz, hogy elismert és biztonságos határok között létezzenek. Úgyszintén el kell ismerni a Palesztina­ nép jogát a nemzeti léthez. Csupán ily módon képzelhető el­ a tár­gyalások útján kialakult megoldás.­­ A ciprusi események Svédországot is érintik. Az utóbbi évben sok ízben hangsúlyoztuk, hogy okvet­lenül szavatolni kell Ciprus önállóságát, területi integ­ritását és el nem kötelezett státusát. A tartós békének­­ a ciprusi törökök és görö­gök viszonyának egyenran­gú rendezésén kell alapul­nia.­­ A Biztonsági Tanács ismét foglalkozik a ciprusi válsággal, ezúttal azért,­­ mert a ciprusi törökök ki­kiáltották a maguk szövet­ségi államát, s ezzel koc­kára tették a két nemzet­­közösség közötti további megbeszéléseket. Svédor­szág képviselője a Biztonsá­gi Tanácsban keményen bí­rálta az effajta egyoldalú akciókat, amelyek csak h­át­ráltatják a válság rendezé­sét. A krízist az ENSZ-Köz­gyűlés és a Biztonsági Ta­nács határozatai alapján kell rendezni, tehát politi­kai megoldást kell kialakí­tani, továbbá ki kell vonni valamennyi csapatot a szi­getországból, rendezni kell a menekültek kérdését és meg kell őrizni az egységes ciprusi állam alkotmányos rendjét. Az atomháború képtelenség KÉRDÉS.­­ A belgrádi interparlamentáris értekez­let egyhangúlag arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy a békének és a felvirágzás­nak az európai enyhülés, az együttműködés és a bizton­ság a letéteményese. A kon­ferencia hathatósan támogat­ta az arra irányuló törekvé­seket, hogy az európai eny­hülés fejlődjék világfolya­mattá. Az ön megítélése szerint, hogyan juthatnak ki­fejezésre e törekvések az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záró szakaszában? VÁLASZ: — A svéd kor­mány reméli, hogy az enyhü­lési folyamat a továbbiak­ban állandósulni fog és még jobban kiterjed. Külpoliti­kánkban arra fogunk töre­ (Folytatása a 2. oldalon) A szocializmus és a haladás ereinek szolgálatában A LEMP Központi Bizottsága kedvezően értékelte Tito és Gierek megbeszéléseit Varsóból jelenti a Tanjug. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága politikai, irodája kedvezően értékelte, a jugoszláv—len­gyel megbeszéléseket és hatá­rozatokat, s megállapította: Tito elnök látogatása további lendületet ad Lengyelország és Jugoszlávia kapcsolatai fejlődésének, még sokolda­lúbb együttműködésének. A LEMP KB politikai iro­dája tegnap közleményt adott közre üléséről, amelyen Josip Broz Titónak, a JSZSZK és a JKSZ elnöké­nek baráti látogatásával fog­lalkozott. A közlemény szerint a ju­goszláv elnök lengyelországi látogatása előmozdítja a két párt és két ország további­ együttműködését, elősegíti a szocializmus és a haladás erőinek erősödését, a nemzet­közi enyhülés folyamatainak terjedését, Európa és az egész világ békéjének, biz­tonságának és építő jellegű együttműködésének megszi­lárdulását. Több lengyel lap tegnap kommentárban foglalkozott Tito elnök lengyelországi lá­togatásával. Blkenek a kitilis• BudZshe Holnap kezdődik az MS­Z XI. kongresszusa • A jugoszláv delegációt Јнгв Bilic, a IKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bringának reszorttitkára vezeti Budapestről jelenti a Tan­jug. Megérkeztek az első kül­döttségek Budapestre, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusára, amely holnap kezdődik a magyar fővárosban. Az elsők között érkezett a Kubai KP és a Belga KP delegációja. A Magyar­ Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága annak idején — Kína és Albánia kivételével — valamennyi szocialista or­szág pártjait, s valamennyi európai kommunista pártot meghívott kongresszusára. A Jugoszláv Kommunista Szövetséget háromtagú kül­döttség képviseli a kongresz­szuson; a delegációt Jure Bi­lic, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának reszorttitkára vezeti. Magas szintű küldöttsége­ket várnak Budapestre a leg­több szocialista országból. A kongressuzson Leonyid Brezsnyeven kívül részt vesz Gustav Husák, Edward Gienek, Erich Honecker és Todor Zivkov. A Román Kommunista Párt küldött­ségét a Politikai Iroda egyik tagja vezeti. Két ok van rá, hogy a kongresszuson tekintélyes személyiségekből álló kül­döttségek vesznek részt. Az egyik ok az, hogy ki akar­ják domborítani az MSZMP kongresszusának jelentősé­gét, amely éppen a fasizmus­tól való felszabadulás har­mincéves jubileumára esik, a másik pedig, hogy hosz­­szabb idő után a szocialista országok pártvezetői véle­ményt cseréljenek a nemzet­közi viszonyok néhány idő­szerű kérdéséről. Szabadkán megnyílt a Pannónia vásár Szombaton 11 órakor a su­gárúti sport- és vásárcsar­nokban Dékány József, a szabadkai községi képviselő­­testület elnöke megnyitotta az idei sorrendben a IV. Pannónia vásárt, amelyen 45 hazai és 30 magyar válla­lat mutatja be termékeit. Miután az elnök üdvözöl­te a társadalmi és politikai szervezetek, továbbá a ki­állító vállalatok képviselőit, méltatta a rendezvény jelen­tőségét és hangsúlyozta, hogy az idei vásár, akárcsak a korábbiak is jelentősen mértékben hozzájárul a , két ország kereskedelmi kapcso­latainak bővítéséhez, a jobb és szervezettebb áruellátás­hoz, a termelés fejlesztésé­hez, valamint a társult mun­ka anyagi bázisának gazda­gításához. Az egy hétig tartó Pan­nónia vásáron a magyar és a hazai textilipar, élelmi­szer- és vegyipar, a műszer- és szerszámipar, valamint az egyéb közszükségleti cik­keket gyártó üzemek mutat­ják be a közismert és újdon­ságot jelentő termékeiket. A. A tevékenység o­ksisba kezdődik Az újvidéki Pobeda Gépgyár szakszervezetének választási közgyűléséről Az újvidéki Pobeda Gép­gyár szakszervezete tegnap a munkásotthonban megtartott választási közgyűlésén fel­mérte az elmúlt két évben végzett tevékenységét és meghatározta további mun­káját. A közgyűlésen megjelen­tek Dusan Bogdanov, a Ju­goszláv Szakszervezeti Szö­vetség alelnöke, Vasa Lilic, a Szakszervezeti Szövetség Köztársasági Tanácsának al­elnöke, Jovan Dejanovic, az Újvidéki Községi Képviselő- Testület elnöke, Ilija Živan, a községi szakszervezeti ta­nács elnöke és más köztár­sasági, tartományi és közsé­gi társadalmi-politikai szer­vezetek vezetői és képviselői. Az elmúlt időszakról ké­szült beszámoló hangsúlyoz­ta, hogy a Pobsda szakszer­vezetének közgyűlését jubi­leumi évben tartják meg, amikor munkásosztályunk a fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulóját ünnep­li. Jelentős­ eredményeket ér el szocialista önigazgatású társadalmunk továbbfejlesz­tésében, a JKSZ X. kong­resszusa, a Jugoszláv Szak­­szervezeti Szövetség VII. kongresszusa és a VKSZ vá­lasztási értekezlete határo­zatainak életre hívásában. Minden társult munkaszer­vezetben­, a gépgyárban is, jelentős szerepe van a szak­­szervezetnek. A munkásosz­tálynak szervezetten kell fog­lalkoznia társadalmi életünk időszerű kérdéseivel. Az elmúlt választási idő­szakot a társadalmi-politikai szervezetek, különösen a szakszervezet állandó tevé­kenysége jellemzi. Megtar­tott közgyűlésein a szak­­szervezet a munkaszervezet fontos kérdéseiről tárgyalt. Megvitatta e vállalat hosszú távú fejlesztését, a személyi jövedelem elosztását, a tár­sulást, felmérte, meddig ju­tott az alkotmány és a kong­resszusi határozatok valóra váltásában. Ebből is látható hogy a vállalat szakszerve­(Folytatása a 6. oldalon) Iráni-iraki megbeszélések a két ország közötti határviszályról Teheránból jelenti a Reu­ter. Ali Kalatbari iráni és Sza­dun Hamadi iraki külügy­miniszter tegnap­­tárgyaló­asztalhoz ült Teheránban. A két ország között fennálló sokéves határviszályt­ pró­bálják elsimítani. A tárgyalás Reza Pahlavi iráni uralkodó és Szadam Husszein irak­i alelnök múlt heti algíri megállapodásá­nak az eredménye. A két ál­lam között fontos közvetítő szerepet játszott Huari Ru­­medien algériai elnök. Az iráni—iraki vegyes bi­zottság munkájában közve­títőként Buteffika algériai külügyminiszter is részt vesz.

Next