Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 89-103. szám)
1975-04-01 / 89. szám
2. oldal Erősödik a kapcsolat Portugália és a Szovjetunió között A portugál munkaügyi miniszter befejezte szovjetunióbeli látogatását niszter vezet, vasárnap egyhetes hivatalos szovjetunióbeli látogatása után elutazott Moszkvából — jelenti a moszkvai rádió.. A küldöttségvezető közvetlenül elutazása előtt az újságíróknak kijelentette, hogy a látogatás eredményes volt, ésbizonyára hozzá fog járulni a Szovjetunió és Portugália együttműködésének fejlődéséhez. Martins közölte, hogy a Szovjetunió növelni fogja a Portugáliának nyújtott segélyt. Mint mondta, a szovjet tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései erősíteni fogják a két ország kapcsolatát. A külföldi újságírók kérdésére válaszolva megjegyezte, teljesen természetes, hogy a portugál kormány magas rangú, tisztségviselői, beleértve Gomes elnököt és Goncalves miniszterelnököt is, látogatást tesznek a Szovjetunióban. Moszkvából jelenti az AFP. A portugáliai küldöttség, amelyet José da Costa Martins portugál munkaügyi mi üldözik az újságírókat Chilében Ötvenet letartóztattak, ötszázat elbocsátottak Méxicóból jelenti a Tanjug. Chilében tavaly mintegy 500 újságírót bocsátottak el állásából, amiért annak idején együttműködtek a népi egységkormánnyal. A chilei menekültek klubjának adatai szerint Chilében igen nehéz az újságírók helyzete. Jól értesült körökből tudják, hogy mintegy 50 újságíró börtönben vagy gyűjtőtáborban van. Eddig 9 tekintélyes szerkesztőt és újságírót megöltek. Jól értesült amerikai körökből származó hírek szerint az Allende-kormány mintegy 8 millió dollárt költött új lapok indítására. Ezzel ellentétben a katonai junta tavaly 28 napi- és hetilapot tiltott be. A rádió és tévéállomások a katonaság ellenőrzése alatt állnak. 1973 közepén a chilei újságíró szövetség 1200 tagot számlált. Jelenleg több mint 500 újságíró munka nélkül van. Száznak sikerült külföldre szöknie. Több görög városban szavazattöbbséget szerzett az ellenzék Athénból jelenti a Reuter. A vasárnapi községi választásokon az ellenzéki Egyesült Centrum, a Szocialista Párt és a két Kommunista Párt több városban megszerezte a szavazatok többségét. Joannisz Papateodoru ügyvéd aratta a legjelentősebb győzelmet, megválasztották Athén polgármesterévé. A kormánypárt, amely ezeken a választásokon nem állított jelöltet, felhívást intézett a választókhoz, hogy azokra adják szavazatukat, „akik a leghívebben szolgálják a község érdekeit”. Könnyfakasztó bombákkal a dél-koreai diákok ellen Szöulból jelenti a Reuter. A dél-koreai rendőrség könnyfakasztó bombákkal oszlatta szét a kormány ellen tüntető egyetemi hallgatókat. A dél-koreai egyetem mintegy ezer hallgatója az egyetem épülete előtt követelte az ország alkotmányának hatályon kívül helyezését. Az alkotmány ugyanis Pak Csang Hi elnöknek úgyszólván korlátlan hatalmat biztosít. Kőolajréteg alatt a riói strand A világhírű Rio de Janeirórn strandot vastag kőolajréteg borítja. A napokban ugyanis a part közelében egy iraki tartályhajóból mintegy 10 000 tonna kőolaj került a vízbe. A hajó valószínűleg az öbölbe érkezéskor sérült meg. A szennyeződés különösen az idegenforgalmat érintette súlyosan. MAGYAR SZÓ Kedd, 1975. április 1. Felújul a gerillaháború Észak-Írországban? Belfastból jelenti a Reuter. Az Ír Köztársasági Hadsereg Észak-Írországban ismét gerillaharcot indít, ha nem tesznek eleget követelésének. Ezt Seamus Twomeyl az Ír Köztársasági Hadsereg egyik vezetője jelentette ki Belfastban. Twomeylt egyébként, körözi a rendőrség. Két évvel ezelőtt szökött meg a dublini börtönből. Twomeyl kijelentette, hogy addig nem lesz béke, amíg Nagy-Britannia nem vonul ki Észak-Írországból nem kegyelmez meg a politikai foglyoknak, és amíg Észak-Írország városaiban angol katonák cirkálnak. Az Ír Köztársasági Hadsereg két hónappal ezelőtt tűzszünetet hirdetett. A tűzszünet előtti időszakban az IRA akciói következtében mintegy 1300 ember vesztette életét." Négy nap Amerikában (3.) Steve Nelson, alias Mészáros István Ez év augusztusában jár le az 1953-ban kötött és 1970-ben egyszer már felújított Madridi Paktum, és az Egyesült Államokban szervezett akáció folyik ismételt felújítása ellen. Észak-Kaliforniában, Dél-Kaliforniában, Seattle-ben, Bostonban, Clevlandben, New Yorkban és Chicagóban vannak fiókszervezetei a „Demokratikus Spanyolországért?’ elnevezésű amerikai bizottságnak. A New York-i bizottság vezetője a jugoszláv származású volt spanyol harcos, Steve Nelson. A szlavóniai Pakrac és Lipik környékéről származik. Előbb a spanyolországi fényképeket mutatja, amelyeken Vlatko Begovic és más neves jugoszláv személyiségekkel, harcostársakkal látjuk, majd — hallván, hogy magyarul tudósítunk — azzal lep meg bennünket, hogy az ő vezetékneve Mészáros volt. Mészáros Istvánnak hívták, és Amerikában vált Nelsonná. Magyarul, sajnos, már nem tud, szerbhorvátul azonban még tűrhetően beszél. Elénk teríti Spanyolország térképét és rárajzolja fejből az amerikai katonai támaszpontokat. Délen, középen, északnyugaton és keleten atomfegyver-lerakatok vannak, több helyen rakétatámaszpontok, légi támaszpontok, Cartagenában a VI. flotta egységeit állítja, és hangsúlyozza, hogy adatai pontosak. A bizottság akcióprogramja is ezekre az adatokra épül. A rajzot egész Amerikában terjesztik, és a Pentagon részéről senki sem cáfolja adataikat. A bizottság neves szenátorokat idéz felhívásában, főleg Fulbright szenátort, de lapkivágásokat és gazdasági adatokat is felhasznál. Nyíltan állítja, hogy az Egyesült Államok kormányának militarista egyezménye van Francóval, és ez nem csupán a spanyol fasizmus támogatása, hanem Amerikára nézve is állandó veszélyt jelent, mert háborúba sodorhatja az országot. A rotai atomtengeralattjáró-támaszpont az USA legnagyobb ilyen külföldi létesítménye. Az enyhülési folyamatban mi az, ami a Franco-rendszert ilyen óriási fegyverraktár biztosítására készteti. Fulbright szenátor szerint esetleg valami feltételezhető belső válság. Az amerikaiak figyelmébe ajánlják, hogy a Franco-rendszer a demokratikus úton választott köztársasági kormány elleni harcban (1936—1939) született, hogy Franco nyílt támogatói Hitler és Mussolini voltak, és hogy a Franco-rendszer a második világháború ideje alatt hadianyagot és két hadosztálynyi katonát küldött a náciknak. Spanyolországban még mindig a Mussolini-féle Olaszország mintájára kialakított rendszer uralkodik. Nincsenek szabad választások és politikai pártok, kivéve a fasiszta Falanxot. Nincsenek szakszervezetek, a dolgozóknak nincs joguk sztrájkolni. Nincs szabad véleménynyilvánítás és gyülekezési jog. A baszkoknak, a katalánoknak és a galíciaiaknak nincs autonómiájuk. Egy véleménykutatás eredményei szerint szabad választásokon a szavazatok 40°n-át a szocialisták és a kommunisták kapnák, 40° ,,-át a kereszténydemokraták, 17° „-át a liberálisok és csak 3° ,,-át a fasiszták. Annak ellenére, hogy a sztrájkokat a munkások illegálisai tartják, és emiatt nagyok a büntetések, Spanyolországban több sztrájk volt tavaly, mint bármely más európai országban — áll a felhívásban. Az amerikai gazdaságnak egyre növekvő szerepe van Spanyolországban. A több mint 2 milliárd dolláros stratégiai befektetés némely amerikai óriáscégnek döntő ellenőrzést biztosít a kulcsfontosságú gazdasági ágakban. A felhívás a Fordot, a General Motorst, a Dupont, a Dow Chemicalt, a 3M-et, a U. S. Steelt, a Texacót, az Exxont, a Standard Oilt, az ITT-t, a General Electricet és a Westinghouse-t tartja a legérdekeltebbeknek.Spanyolországba az olcsó munkaerő csábítja őket. A Business Week egy két év előtti áprilisi számában megállapította, hogy egy gépen dolgozó gyári munkás Nagy-Britanniában heti 100 dollárt keres, a Német Szövetségi Köztársaságban 152-t, Spanyolországban viszont mindössze D3-at... Spanyolország Európa Japánja lehet — írja a lap. Mit jelent ez az amerikai munkás számára — kérdezi a felhívás. A válasz: A spanyolországi multinacionális befektetések fenyegetik az amerikai munkás munkáját és életszínvonalát. Egy példa rá a gépkocsiiparból: ugyanakkor, amikor a General Motors és a Chrysler tízezrével bocsátja el a munkásait Amerikában, Spanyolországban növeli a termelést. A Ford 28°/6-os termelésnövekedést jelentett be 1975-re, s Valencia közelében új gyárat épít évi félmillió gépkocsi gyártására. s fizeti mindezt? — teszi fel a kérdést a felhívás. És a válasz: Ez az amerikai nép (főleg munkások) dolláradója, amit a spanyolországi amerikai létesítményekért fizet, és amivel az utolsó , európai fasiszta dalia túrát tartogatja. A felhívás jelmondata: .Talán suterül majd megakadályoznunk a háború kitörését, kis az utasítás az olvaso számára: — Terjessze az amerikai kormányhoz címzett petíciót. — Írjon az elnöknek a Fehér hazon . (Washington, D. C. 2000). — Írjon szenátorainakés képviselőinek, vagy inkább látogassa meg őket. — Írjon a helyi lap szerkesztőjének. — Hasson oda, hogy filmet mutathassanak ,be a jelenlegi Spanyolországról (kérjen tájékoztatót). — Tartsa a kapcsolatot a bizottsággal tovaboi adatok és tájékoztatók beszerzése végett. — Támogassa adománnyal az akciót. — Keressen rá módot, hogy helységében is megalakulhasson a bizottság fiókszervezete. A már hatvanon felüli Nelson (alias Mészáros) barátunktól, honfitársunktól az akció sikertelenségei felől érdeklődtünk. Jósolni nem akar. A hite megvan, de az eredmény — mondja — nagyon sokszor nem csupán — vagy egyáltalán nem — a közvéleménytől, hanem egész sor más tényezőtől függ a világpolitikában. BENCZE Lajos : Amerikai katonai támaszpontok Spanyolországban тшттџ A PÉNZKIRÁLY • Onasszisz portréja nem lenne teljes, ha nem említenénk meg azt az epizódot, amikor kis híján birodalmához csatolt egy teljes — bár aprócska — államot, Monaco fejedelemséget. A fejedelemségben ma is uralkodó Grimaldi-dinasztia távoli ősei rablásokból és kalózkodásból tartották fenn magukat. De a múlt században az egyik monacói uralkodónak nagyszerű ötlete támadt. Játékkaszinót alapított, hogy rafináltabb módszerekkel kopaszthassa meg az embereket. A kaszinó körül nemsokára egész kis város épült, Monte-Carlo. Az első és a második világháború meglehetősen érzékenyen érintette a kis fejedelemséget, amelynek jóléte teljes egészében a monte-carlói bevételeitől függött. Ráadásul veszélyes versenytársak is jelentkeztek Las Vegasban és a Bahama-szigeteken. A monacói uralkodó pénzügyi helyzetén valamit segített Grace Kelly amerikai filmcsillaggal kötött házassága. Erről a frigyről el lehetett volna mondani, hogy szerencsésen végződött a nemes lelkű herceg és a szegény pásztorlányka idillje, ha ezúttal a pásztorlányka nem lett volna gazdagabb a hercegnél: a Kelly család ugyanis milliókat forgat az Egyesült Államok építőiparában. Onaszisz 1951-ben elhatározta, hogy főhadiszállását áthelyezi Monacóba: nagyon csábítónak találta a törpeállam különféle adókedvezményeit. Személyesen kereste ki a megfelelő épületet irodája számára. Ki is szemelte a téli sportklubot. De nagy meglepetésére kikosarazta a sportklub tulajdonosa, a Tengeri Fürdők Egyesülete. Erre Onasszisz annyira megmérgesedett, hogy mindenestül megvásárolta az egész egyesületet. Nehéz elhinni, hogy csak a „sértődöttség” késztette a multimilliomost erre a lépésre. A business világában a nagy üzleteket nem az érzelmek befolyásolják. Onasszisz megérezte, hogy a kaszinót és az egész fejedelemséget jövedelmező vállalkozássá lehet fejleszteni, ha okosan lát a dologhoz. És ügynökei hamarosan közvetítők bevonásával elkezdték felvásárolni a Tengeri Fürdők Egyesületének részvényeit. Menet közben meg kellett vívnia a „szent székkel” is. (Folytatjuk) A szél helyettesíti a kőolajat? A tudósok évszázados álma, hogy a szelet a búzaőrlésnél is fontosabb célokra használják fel, a szélmalmok országában megvalósíthatónak tűnik. Az arab államok döntése után — amely szerint Hollandiának nem szállítanak kőolajat amiért támogatja Izrael politikáját — a holland politikusok elhatározták, hogy több pénzt fordítanak kutatásokra. A kísérletezés célja megvizsgálni: nyerhető-e villanyáram szélturbinák felhasználásával. Kőolajat szállító nagy tartályhajók — igaz — továbbra is érkeznek a rotterdami kikötőbe: holland adatok szerint az idén 200 millió tonna kőolajat szállítanak tovább De azt is le kell szögezni, hogy a szállítmányok kizárólag az Atlanti Szövetség számára érkeznek, elsősorban az Egyesült Államok Európában állomásozó csapatai használják fel az olajat. A holland tudósok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy az Északi-tenger felől érkező szelek befogásával 13 000 lakost ellássanak villanyárammal. A tervek szerint egy mesterséges szigeten 50 száz méter magas acéltornyot állítanának fel. A tudósok becslése szerint az acél szélmalmok több villanyáramot termelnének, mint a Dél-Hollandiában levő 450 megawattos atomerőmű. Hollandiában egyébként hozzávetőlegesen ezer szélmalom van, ebből mintegy 300- at használnak búzaőrlésre. Az új létesítmények elsősorban kiküszöbölik az atomerőművek üzemeltetésének a következményeit. A szakemberek azonban kiszámították, hogy az új energiaforrás 50 százalékkal többe fog kerülni a hagyományos villanytelepeknél. Függetlenül attól, hogy a beruházás csak az acél szélmalmok több évi kiaknázása után térül meg, a szakemberek kiszámították, hogy a fokozott anyagi támogatás ellenére is legalább 6 évi kell, hogy az új erőforrásokkal áramot nyerhessenek. A holland kormánynak tehát alaposan meg kell vizsgálnia a terveket, mielőtt döntene a kutatások további pénzeléséről.