Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 89-103. szám)
1975-04-08 / 96. szám
SZABADKAI MUNKÁS. — A magam és több munkatársam nevében teszem fel a kérdést, hogyan engedhette meg vállalatunk magának azt az önkényességet, hogy február havában minden munkástól minden előzetes megkérdezés nélkül levontak egynapi keresetet. Magyarázatként csupán azt mondták, hogy ez a községi képviselő-testület rendelete, és hogy valamilyen szolidaritási célt szolgál. Miként lehetséges, hogy a munkásönigazgatás korszakában egy községi tisztviselő parancsára egyszerűen levonnak a dolgozók keresetéből, anélkül, hogy, a dolgozók beleegyezését kérték volna előzőleg. Többször olvastam a Magyar Szóban, hogy a dolgozó keresetéből senki sem vonhat le a dolgozó beleegyezése vagy bírósági határozat nélkül! — Nincs önkényeskedésről szó. A Szövetségi Hivatalos Lap múlt évi 44. számában jelent meg megegyezés arról, hogy a köztársaságok és tartományok olyan megállapodást kötöttek, hogy az elemi csapások elleni védekezés céljából szolidaritási alapot létesítenek, ennek értelmében hozott tartományunk is ilyen döntést. Hiba volt azonban, hogy a dolgozókat erről nem értesítették kellőképpen. K. P. SZABADKA. — Férjemtől 17 évvel ezelőtt váltam el. A bíróság annak idején az ő hibájából mondta ki a válást, ő munkaviszonyban van, és szépen keres. Nekem az egész idő alatt 100 dinárt adott havonta, és kérésemre néhány hónappal ezelőtt 50 dinárral emelte a havi eltartás összegét. Ez azonban igen kevés a megélhetéshez. Eddig nehéz helyzetemben nővérem segített, ő azonban hamarosan, nyugdíjba vonul, igen csekély nyugdíjjal, úgyhogy nem lesz tovább módjában támogatni. Közel járok a hatvanhoz, egészségem sem a legjobb, nem tudok tehát nehezebb munkát vállalni. Mennyire kötelezhető elvált férjem, hogy eltartásomról gondot viseljen. Nem foglalkozom azzal a gondolattal, hogy újból férjhez menjek, de ha erre az elhatározásra jutnék, akkor megvonhatná-e elvált férjem tőlem az eltartást? — Nem közli, elvált férje önszántából vagy bírósági ítélet alapján támogatta-e eddig. Feltételezzük, hogy a bíróság kötelezte rá. A megváltozott körülményekre való tekintettel kérheti a bíróságtól, növelje a megállapított eltartás havi öszszegét. A bíróság köteles a felek anyagi helyzetétől függően elbírálni a kérelem jogosultságát, és ennek értelmében határozni. — Ha újból házasságot kötne, ezáltal elvesztené tartásdíját, mert házasságkötése által jövendőbelijének kellene a maga eltartásáról gondoskodnia. B. TOPOLYA. — Magántulajdonban levő lakásban lakom bérlőként. A lakásra még évekkel ezelőtt (amikor a lakáshivatal volt illetékes a lakásvégzések kiutalására) szereztem lakójogot. A háztulajdonos azt hangoztatta, hogy ez a végzés érvényét vesztette, s hogy most csupán őt illeti meg a lakás, tehát szedjem a sátorfámat, és menjek, merre látok. Anyagi körülményeim olyanok, hogy nem áll módomban drága albérletet fizetni, és nem tudom, hova kell folyamodnom, hogy a háztulajdonos ne válthassa valóra fenyegetését. — Köteles vagyok-e a lakásom után házadót fizetni, habár nincs házam. A háztulajdonos azt állítja, hogy engem terhel a házadó. Igaza van-e? — A háztulajdonos fenyegetésére semmit sem kell adnia. Nem vesztette érvényét a lakáskiutaló végzés, amelyet a lakáshivatal adott ki annak idején. Teljesen nyugodt lehet, a háztulajdonos csak fenyegetőzik, de semmit sem tehet, ha továbbra is rendesen fizeti a hatóságilag megállapított házbért. Sem a háztulajdonos, sem más nem követelhet magától házadót, ha nincs háza. Talán nem házadóról, hanem közművesítési járulékról van szó, amit minden lakónak fizetnie kell, akár lakástulajdonos, akár csupán bérlő. Az ügyben egyébként a községi képviselő-testületben nyerhet bővebb felvilágosítást. KISS SÁNDOR, ADA. — Kérdésére rovatunk levélben válaszolt, de a posta a levelet visszaküldte szerkesztőségünknek azzal a megjegyzéssel, hogy a címzett ismeretlen. Ha pontos címét közli, újból eljuttatjuk válaszunkat. O. J., TOPOLYA. — Vajon egy 50 éves özvegyaszszony, aki férje után családi nyugdíjat élvez, újabb házasságkötés esetén elveszti-e járandóságát? — Nem veszti el. SZABADKAI OLVASÓ.— Betanított munkás voltam, és vállalatom útján szakképzettséget szereztem. Most más munkahelyre akar a társadalombiztosító intézet beosztani, pedig nem rendelkezem megfelelő képzettséggel a felajánlott munkahely betöltésére. Joga van-e a társadalombiztosítónak ennek ellenére így rendelkezni? Kinél tehetek panaszt az ilyen általam sérelmesnek tartott határozat ellen. — Nem világos előttünk, miért a társadalombiztosító intézet akarja más munkahelyre beosztani, ha vállalatában meghatározott munkahelyet foglal el. Ügyében nézetünk szerint vállalatában, vagy magában a társadalombiztosítóban, vagy pedig a szabadkai jogsegélyhivatalban kaphat részletes felvilágosítást. m f tow* Szerkeszti: dr. KOVÁCS Károly jflli bw. Br JARUHA^^^SIVIPÉKI mum MÉG NEM KÉSŐ TEKINTSE MEG BÜTORKIÄRUSITÄSUNKAT 10—40 százalékos árengedmény 1+1 2 ENGEDMÉNNYEL Az újvidéki KOKRA ÁRUHÁZ szállítóival közreműködve március 15-étől április 15-éig 10—40 százalékos árengedménnyel különféle bútorok kiárusítását végzi. Raktárunkon darabbútor, garnitúrák, nappali szobák, klubgarnitúrák, regálok, háromszemélyes fotelszékek, komódok, fotelek és konyhabútorok vannak. Külön 5 százalékos árengedményt adunk még bútorvásárláskor készpénzfizetés esetén, valamint a bankhitellevéllel rendelkezőknek. Ezenkívül figyelmébe ajánljuk: — nagy választékban található háztartási eszközeinket, — tiszta gyapjú szőnyegeinket (40 százalékos árengedménnyel) — ruházati cikkeinket nagy választékban — kötöttáruinkat és más árucikkeinket Saját eszközökből 20 000 dinárig terjedő vásárlási kölcsönt hagyunk jóvá 30 százalékos törlesztéssel, kezesek nélkül. KOKRA-KRANJ ÚJVIDÉKI ÁRUHÁZ 381-1. ‘5 ■' ■ ■ееш r- távirat 6 millió címre ec “ valamennyi háztartás számára • KERESSE FEL ÜZLETEINKET — MONDJON VÉLEMÉNYT ÚJ TERMÉKEINKRŐL E* .... ^ ДП^ВИјР ec I XASTAVA• ZASTAVA • ^ I ZASTAVA I ■ iiiilP ÁPRILIS 30-áig £ * Zastava 101 személygépkocsi £ § április 30-áig régi áron kapható 3 ^ ZASTAVA • ZASTAVA • ZASTAVA ! Kedd, 1975. április 8. MAGYAR SZÓ 17. oldal