Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 89-103. szám)
1975-04-11 / 99. szám
Péntek, 1975. április 11. MEGTALÁLTA... Megházasodott — vagy ahogyan ő mondta: belépett a becsületes emberek sorába — egy falusi parasztlegény. Persze, magához való szegényt választott, mert tudta a kialakult falusi rendet: guba a gubához, suba a subához! Házikenyérre fogva tehát magát, az új ember fölvilágosította a menyecskét, miszerint ő igen nagy törvényű ember, és arra kérte, ne haragítsa meg, mert ha ki talál jönni a sodrából, hát akkor ő át ver, mint a bolond óra. Az új asszony sem volt éppen galambepéja, s miheztartás végett ő is meggyónta, hogy benne is nagy a szufla, s ha ő méregbe jön — két hétig sem szól egy igét haragjában. Nem is volt kezdetben semmi baj, szerették egymást, mint a galamb a tiszta búzát. Hanem egyszer az történt, hogy hazajött a dologból az ember, s látja, hogy nincs vacsora, hiába is keresi. Az asszony meg bent ül a kuckóban — és pukkad. — Jól van, békám! Ha te úgy, én is úgy! — gondolta az ember, azzal megvacsorált kenyeret hagymával, és törölve szemét, száját, elővette az asszonyt. Megrakta pogányul, s mint aki jólvégezte dolgát, lefeküdt. Másnap, harmadnap, sőtegész héten egy szó nem sok, annyi se esett közöttük. A második héten aztán unni kezdte már az ember a csendes litániát, s elhatározta, hogy szóra bírja a menyecskét. Fogott egy szál gyertyát, meggyújtotta, s hozzálátott keresgélni. Kimozdított ágyat, széket, ládát, stelázsit, benézett a kamrába, az ágy alá, kirámolt a ládából... Az asszony előbb csak nézte-nézte kíváncsian, majd csodálkozva, s el nem tudta képzelni, mit akar az a félbolond ember. Végül csak meg nem állhatta hogy oda ne szóljon: — Megkergült kee? Ugyan mit keres fényes nappal gyertyavilág mellett? — No, hála legyen! Megvan! Megvan!! — Mi van meg, maga féleszű? ,— A hangod, lelkem, a hangod— Már több mint egy hete, hogy elvesztettem! — lelkendezett az ember. Mit tehetett az asszony ennyi öröm láttán? Elnevette magát ő is, és éltek tovább — mint a galambok. ZENTA OKTÓBER 8. Ma, szombaton és vasárnap: öljétek meg .Charly Warrickot!, amerikai színes, bűnügyi film. Hétfőn, kedden és szerdán: Bomba Cansas Cityből, amerikai színes akciófilm. Csütörtökön:, Az elefántok ösvénye, amerikai színes kalandfilm TISZA: Ma, szombaton és vasárnap. Főrangú macskák, amerikai színes (Walt Disney) rajzfilm. Hétfőn, kedden és szerdán: Amerikai éjszaka, francia színes filmdráma. Csütörtökön: Kehll, az USA sheriffje, amerikai színes, vadnyugati film. TORNYOS SZOMBATON: Az utolsó csepp vérig, olasz színes, vadnyugati film. OROM SZOMBATON és VASÁRNAP: A rodeo bajnoka, amerikai színes film. FELSŐHEGY VASÁRNAP: Az utolsó csepp vérig, olasz színes, vadnyugati film. KANIZSA KULTÚRA. Ma: A nyomozó doktor, színes bűnügyi film. Szombaton és vasárnap: Temetés Los Angelesben, francia—amerikai színes, bűnügyi film. Kedden és szerdán: A szeplős lány, hazai színes bűnügyi film vígjáték. Csütörtökön: Találkozás a becstelennel, amerikai színes, háborús film. TOROKKANIZSA JEDINSTVO: Ma: Az én revolverem az én igazam, olasz színes, vadnyugati film. Szombaton és vasárnap: Cowboyok, amerikai színes, vadnyugati film. Kedden és szerdán: Hulla a Temzéből, angol színes bűnügyi film. CSÓKA Janonscrnoss .tvmstrf ns.: SZOMBATON és VASÁRNAP: A halál árnyéka, olasz színes, bűnügyi film. Hétfőn: Luis Pasteur, az emberiség megmentője, amerikai színes film. Kedden és szerdán: Az Azúrparti távcsöves puska, francia színes, bűnügyi film. FILMHÍRADÓ Véglegesítették a versenyprogramot A kanizsai céllövőszövetség végrehajtó bizottságának üléséről hozta zárszámadását, valamint 1975. évi pénzügyi tervét. Ugyanezen az ülésén véglegesítette a községi bajnokságok időrendjét, amely szerint a község ifjúsági bajnoksága , sorozatgyártmányú légfegyverrel e hő 13-án reggel 8 órakor kerül lebonyolításra Adorjánon. Ugyan ebben a fegyvernemben e hó 19-én Kanizsán reggel 8-tól a pionírok versenyeznek. A kisöbű sportpuskával rendezett versenyeket is Kanizsán tartják, mégpedig június elsején az ifjúság és felnőttek, június nyolcadikén pedig a pionírok részére. A községi bajnokság szabványos kisöbű sportpuskával augusztus 2-ánés 3- án kerül megrendezésre a nemzetközi sportszabályok szerint. A jugoszláv céllövő-kupa javasolt versenyfokozatával kapcsolatban, avita során az az álláspont alakult ki, hogy a csapatot 10 versenyző képviselje. Ezzel lényegesen tömegesebbé válna a verseny. A kupaversennyel kapcsolatban a további javaslat az, hogy a községi kupa bajnokai vajdasági szinten versenyeznek, és közülük a legjobb képviselje Vajdaságot az országos versenyen. Az országos bajnokságra így csupán 8 csapat jutna el. Rajtuk kívül még a köztársasági, illetve tartományi versenyeken legjobb eredményt elért 8 csapat is részt vesz a versenyen. Ezeket a csapatokat az elért eredmények alapján kell kiválogatni. A végrehajtó bizottság tárgyalt a szövetség alapszabályának módosításáról és kiegészítéséről is, és utasította a hozzá tartozó céllövő egyesületeket, az új alapszabály kidolgozására. Arról is döntöttek, hogy a céllövőszövetség április 30- áig megtartja rendes közgyűlését. Ezen beszámoló hangzik majd el az eddigi munkáról, a zárszámadásról, és meghozzák az új alapszabályt is. K. M. Az elmúlt, hét végén tart totta meg a községi céllövő szövetség végrehajtó bizottsága az ülését, és ezen meg j Zenta: Árleszállítás az Antilop Cipőboltban Az Antilop Cipőboltban 40—45 százalékos árleszállí- tással szerezhetők be női és gyermekcipők és szandálók. Az árengedménnyel forga-lomba hozott női cipők közül elsősorban a fehér és a fekete bőrből készültekre hívják fel az érdekeltek figyelmét, amelyek 260, illetve 230 helyett, most 190, illetve 150—180 dinárért kaphatók. Fehér gyermekszandál már 30 dinárért is kapható. Férficipő újdonságokból is nagy a választék. Áruk 180—260 dinár. Kényelmes tavaszi cipőkből is nagy a választék az Antilop Cipőboltban. Th. Zenta: Női táskák féláron A táskakészletüket felújítani készülő nőknek most alkalmuk van kedvezményes áron többféle divatos táskához jutni. A Jugoplastika zentai boltjában ugyanis mintegy 10 féle táska kiárusítását kezdték meg. Többek között a sötétkék anyagból készült, vállra akasztható, munkára is nagyon alkalmas táska 137 dinár helyett most 79 dinárért kapható. Az eddig 190—210 dínáros áron árusított drapp, barna, sötétkék, sárga színű, csinos kivitelezésű táskák most 120—130 dinárért, illetve 35—45 százalékos árkedvezménnyel szerezhetők be. Th. TISZA VIDÉK HELYREIGAZÍTÁS A Tiszavidék múlt heti számában sajtóhiba miatt úgy közöltük, hogy özv. Nagymélykúti Mihályné két hete hunyt el. A köszönetnyilvánítás helyes szövege így hangzik: Ma van két hete annak a szomorú . . . A gyászoló család szíves elnézését kérjük. Nagy tűzkatasztrófa Zentán Kalocsai Néplap 1911. ápr. 19-i szám, 2. és 3. old. Eredeti tudósításunk Szomorúan emlékezetes húsvétjuk volt a zentaiaknak. Húsvét vasárnapján délután fél 5 órakor riasztó hír verte fel az ünneplő közönség nyugalmát. Óriási füstfelhő vonult el a piactér felett. A hatalmas városi székház közepén álló tűztoronyból az őr jelezte a tüzet, mely éppen a tűztorony aljában, a városháza padlásán keletkezett. Miközben a kötelességét teljesítő őr, Gyurcsik Pál vészjelzéseivel a tűzoltóságot és a város közönségét a tűz helyszínére hívogatta, önmaga megmentéséről elfeledkezett, és csaknem a lángokban lelte a halálát. A tűz néhány pillanat alatt elpusztította a tűztoronyba vezető falépcsőt, s a tetőzet felcsapó lángjai és a rettenetes füserfelhő miatt az őr kétségbeejtő helyzetében segítségért kiáltozott, térden állva könyörgött: mentsék meg! Borzalmas látványt nyújtott e szerencsétlen embernek csaknem két óráig tartó halálos vergődése. Sokszor percekig eltűnt a füstgomolyban. A torony ablakai is már égtek, s ő az erkélyen szaladgált körül-körül, keresve menekvést. A nézőközönségét könnyekig meghatotta ez embernek halálfélelme s az udvaron levő feleségének siránkozása. Sokan a látványtól elájultak. Végre az egészen áttüzesedett vaslépcsőkön, majd pedig a torony belső falazatának kiálló köveibe kapaszkodva s egy hozzá feljutó barátja útmutatásai szerint leereszkedett és megmenekült. A kiállott izgalmak rendkívül megviselték. Miközben mindenki a tűzőr életéért aggódott, nem vették észre, hogy az égő városházáról az erős szél néhány zsarátnokot átvitt a főtéren a városházától körülbelül 250 méternyire levő belvárosi plébániatemplom tetőzetére, melyéppen úgy, mint a városi székház, fazsindellyel volt fedve. Pár pillanat alatt lángban állott a templom teteje, és égni kezdett a toronyis. A tűzoltóság tehetetlenül állt a két hatalmas égő épület előtt, magas létrájuk éppen javítás alatt volt; ennek hiányában nem férkőzhettek az égő tetőzethez, s minden erőlködésük mellett kénytelenek voltak nézni, mint terjed tovább a tűz. Rövididő alatt leégett a városháza főhomlokzatának s a másik két utcára néző részeinek tetőzete egészen a cseréppel fedett részekig, t. i. a járásbíróság épületéig egyfelől, a tanácsteremig másfelől. Az emeleten több szoba is beégett, így az anyakönyvi s mérnöki hivatal, sőt kigyulladt egy földszinti bolthelyiség is. Elpusztultak 1907-től visszamenőleg az összes anyakönyvek s a mérnöki hivatal fontos iratai és műszerei. A templomból a papság idejekorán átvitte az oltáriszentséget a plébániára, s az egyházi ruhák legnagyobb részét is kihurcolták az emberek. Pár óra alatt a templom tetőzete egészen elhamvadt, a toronyban levő minden éghető leégett teljesen. A vasállványokon nyugvó harangok némelyike sértetlenül maradt, de a nagyharang, melynek koronájába utóbbi időben forrasztottak egyes részeket, koronájától elvállott, s áttörve a kórust, a főbejáratnál a földre zuhant. A toronyból lehulló tüzes gerendáktól a fújtató szerkezet tüzet fogott, s már az orgonába kapott a láng, mikor a segítségül hívott magyarkanizsai és adai tűzoltók megérkeztek, s az orgonát és a templom belső felszerelését megmentették. A városháza 60 000 koronára volt biztosítva. A templom is aránylag nagyon csekély összegben. A tűz okáról bizonyosat nem álapított meg a nyomozás. Beszélnek szándékos gyújtogatásról is. Húsvét hétfőjén Zentán járt Bács vármegye alispánja, s megszemlélte a fémes katasztrófa színhelyét. A tüzet még hétfőn délben is oltogatták. A lakosságot sokáig nagy izgalomban tartotta e két középületnek pusztulása. (Aláírás nélkül) 11. oldal A Tisza szabályozásának vázlatos története I. rész Vidékünkön egyik legnagyobb és legfontosabb munkálat a Tisza szabályozása és a védőtöltések felépítése volt. A gazdaságilag jelentős munka az 1840-es években kezdődött el,és részben még ma is tart. Valójában az emberek mindig védekeztek az áradás ellen, de a tervszerű munka csak 1849-ban kezdődött meg, amikor a kamarakerület községei ármentesítő, társulatot alakítottak. A községek — Martonos, Kanizsa, Zenta, Ada, Mohol, Péterréve, Becse és Földvár — képviselői 1846. július 20-án Becsén értekezletet tartottak, és „kölcsönös szerződésre léptek, melynek alapján kimondták egy kerületi Tisza-szabályozási társulat megalakulását ...” A társulat többek között elhatározta, hogy: 1. A községek a Tisza folyót saját erejükből szabályozni fogják, és a töltéseket alapszabályszerűleg fölépítik. 2.Az építéshez és szabályozáshoz szükséges kölcsönöket csak abban az esetben vesznek fel, ha a munkálatokat, átvágásokat, munkásokat, mérnököket, hivatalnokokat a községek saját jövedelmükből nem tudják fizetni.3. A felvett kölcsönt a munkálatok befejezése után az elvégzett munka arányában fogják a községek egymás között elosztani és visszafizetni. . . Amennyiben még bizonyos rendkívüli kiadás is jelentkezne, azokat a községek a rétbirtok aránya szerint viselik, éspedig az ármentesítésből származó jobblét, birtok és haszon alapján. A Tisza szabályozásának vidékünkre vonatkozó történetét a legrészletesebben Csupor Gyula írta le A társulat megalakulását és munkáját 1846-tól 1886-ig kísérte végig, és feljegyzéseiben megörökítette. Még mielőtt ennek ismertetésére térnénk át, vázlatosan közöljük azokat a munkálatokat, terveket, amelyek az egész Tisza szabályozására vonatkoztak A Tisza szabályozásának gondolata 1716-ban született meg, mikor a törököket Bánátból is kiűzték. Ezzel lehetővé vált a Tisza mindkét oldalának rendezése, töltések építése, belvizek lecsapolása és minden más hasonló vízszabályozási munkák megkezdése. A munkákat egyrészt — főleg a bácskai oldalon — a községek, míg a bánáti oldalon az új földbirtokosok végezték. A szabályozás kezdetén a legnagyobb és a legfontosabb munkának a víz folyását megakadályozó torlaszok eltávolítását tartották. Azután „ötletszerűen” egyesek elgondolása alapján vízlecsapoló árkokat ástak, magas vízállásnál rőzsegátakat építettek. Kezdetben csak a lakott településeket védték meg, a földterületeket pedig átengedték az áradásnak. Ilyen védekezés történt száz éven át. Amit az egyik évben felépítettek, azt a következő áradás tönkretette. A XIX. században az osztrák kormány a nagyobb gabonatermés érdekében, és hogy az Alföldből minél nagyobb haszna legyen, szorgalmazni kezdte a Duna, Tisza és mellékfolyóik szabályozását. Ebből az érdekből kiindulva kezdték meg 1833-ban a tervszerű munkálatokat. A kormány elrendelte, hogy a Tisza szabályozására tervet dolgozzanak ki, majd 1840-ben a X. törvénycikk az 1833-as rendeletet törvényerőre emelte. Ezek után 1844-ben Vásárhelyi Pál bejárta a Tisza vidékét, tanulmányozta folyását, feltérképezte medrét, kanyaróit, és ennek alapján 1845- ben részletes szabályozási tervet nyújtott be a kormánynak. Vásárhelyi Pál tervének lényege az volt, hogy a Tiszát átvágásokkal kell és lehet szabályozni. Ugyanebben az időben járta be a Tisza vidékét Palleocapa olasz származású mérnök, aki Vásárhelyi terve ellen szólalt fel, és azt bizonygatta, hogy a Tiszát csakis töltések építésével lehet megfékezni. A kormány az olasz mérnök javaslatát fogadta el, és ennek alapján fogtak hozzá a Tisza szabályozásához. A kormány erre a célra 100 000 forintot szavazott meg, és ezenkívül az állami só jövedelméből is 100 000 forintot engedett át. 1846 januárjában megalakult az Egységes Tiszavölgyi Társulat. Ezt követte 1846 júliusában a mi vidékünket érdeklő és képviselő Bácskai Tisza-szabályozási Társulat megalakulása. A társulat, mint már a fentiekben leírtuk, a Tisza menti községeket fogta össze egységes, közös munkára, tervre és az anyagi kiadások pénzelésére. A bácskai társasággal párhuzamosan a bánáti oldalon is hasonló Tisza-szabályozási társaság alakult meg azzal a különbséggel, hogy a bánátiak a szabályozást a Tisza mellékfolyóival kezdték el. A bácskai oldalon a Tisza szabályozását Palleocapa tervének megfelelően töltések építésével kezdték. A munkálat 1847-ben indult. Ekkor építették fel a kanizsai töltés egyik szakaszát. Befejezésére azonban nem került sor, mert részben a közös pénzalap merült ki, másrészt az 1848-as forradalom kitörése akadályozta a vállalkozás befejezését. A munkálatokat abbahagyták, és így az egész áldozat, fáradság, pénzbeli kiadás kárba veszett. A forradalom alatt a Tisza menti községek társulata feloszlott. Kanizsa, hogy mentse a menthetőt, saját erejéből folytatta a töltés építését. Nagyobb és eredményesebb munkát azonban nem tudtak végezni, mert sem pénzük, sem munkájuk nem volt. A kubikosok, akik pénzért dolgoztak, elhagyták a gátakat, a lakosság pedig — amely eddig ingyen dolgozott — most a forradalom hatása alatt nem volt hajlandó tovább ingyen robotmunkát végezni. Mivel a többi Tisza menti község kilépett a közös társulatból, így Kanizsa kénytelen volt önáló társulatot alapítani. TÓTH István (Folytatjuk) П Т^/уиЛ^ФеЈг Bill