Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 104-117. szám)

1975-04-16 / 104. szám

1. oldal Vojdoságnak kevés ш energiaforrása óriási befektetésekre van szükség, hogy a villanyellátás javuljon . Az Elektrovojvodina és az Elektroisták kommunistáinak tanácskozása a tartományi pártbizottság székházában­­ Messze a jövőbe tekintő jellege volt tegnap annak a tanácskozásnak, amelyet a tartományi pártbizottság végrehajtó bizottságának kezdeményezésére az újvidé­ki Elektrovojvodina és a szenttamási Elektroisták pártszervezeteinek titkárai, titkárhelyettesei és a vil­lanygazdaság kérdéseivel foglalkozó tartományi szer­vek képviselői tartottak tegnap a VKSZ székházában. Mert nemcsak a villanyszolgáltatás jelenlegi helyze­tét, hanem a távlatait és általában a jövőjét is tövi­ről hegyire szemügyre vették vajdasági és országos vi­szonylatban. Az adatok azt mutatják, mint ahogy ez kiderül BAGI Károlynak, a Tartományi Végrehajtó Tanács tagjának és a tanácskozás előkészíté­sét végző bizottság elnöké­nek beszámolójából, hogy az ország energiaforrásai na­gyon egyenetlenül helyez­kednek el, ami azt jelenti, hogy a köztársaságok és tar­tományok egymásra vannak­­ utalva, s a legmesszemenőbb együttműködésre van­ szük.Az energiatermelés lema­radásának okai többé-kevés­­bé ismertek már, ezért olyan tervek, társadalmi megálla­podások és önigazgatási megegyezések kidolgozására kell törekedni, amelyekkel már a következő középtávú tervben csökkenteni lehet az energiahiányt, és olyan be­ruházásokat lehet eszközölni, amelyek biztonságosabbá és kiterjedtebbé teszik az ellá­tást. Csak a villany áramél­gozását és az önigazgatási megegyezések megkötését kell a figyelem középpont­jába helyezni — hangsúlyoz­ta Veco TONKOVIC, a teg­napi ülés elnöklője, a VKSZ végrehajtó bizottságának tagja. — A kommunisták feladata, hogy ezt szorgal­mazzák. Lassan halad meg az anyagi eszközök és általában az erők társítására, összefo­gására irányuló folyamat, s nyilvánvaló, hogy hozzá kell látni már az áramelosztó és áramtovábbító munkaszer­vezetek társításához. Az áramellátás szabályozásához tartozik, hogy előirányozzuk a takarékossági­­ szükséglete­ket, és még gazdaságosabban bánjunk az árammal. Nagyjából ez volt az ülé­sen elhangzott felszólalások lényege. A tanácskozás anya­gát és tapasztalatait eljut­tatják a villanygazdasági vállalatok pártszervezeteinek és a többi érdekeltnek is. чрл«'1*' P-S A világ villanyenergia-termelése (1873-as adatok): 5754 mil­liárd kilowattóra; USA (201,2 millió lakos) 2000 milliárd kilowattóra; Szovjetunió (240,2 millió lakos), 900 milliárd kilowattóra; Német Szövetségi Köztársaság (60 millió lakos) 300 mil­liárd kilowattóra; Olaszország (52,4 millió lakos) 140 milliárd kilowattóra; Lengyelország (32,3 millió lakos) 84 milliárd kilowattóra; Német Demokratikus Köztársaság (16 millió lakos) 77 mil­liárd kilowattóra; Svédország (7,9 millió lakos) 77 milliárd kilowattóra; Norvégia (3,8 millió lakos) 73 milliárd kilowattóra; Jugoszlávia (20,1 millió lakos) 33 milliárd kilowattóra; ség közöttük. Az ország energiaforrásainak mindösz­­sze 1,2 százaléka van Vaj­daságban, ugyanakkor ez az ország kőolajtartalékainak egyharmmadát és a földgáz­tartalékok 60 százalékát al­kotja. Mindeddig azonban sem az országban, sem Vaj­daságban nem készült ener­giamérleg, s így nem lehet pontosan tudni, hogy milyen és mennyi energiára van szükség, és ennek értelmé­ben milyen irányban kell fejleszteni a fogyasztást. Sürgetni kell tehát egy olyan országos távlati terv elkészí­tését, amely 2000-ig előirá­nyozza a szükségleteket. látás 3-ról 7 milliárd kilo­wattra fog emelkedni Vajda­ságban 1980-ig. Tartományunk 1980-ig az energiaellátásra fordítandó pénzeszközök 14,6 százalékát a villanyáram termelésre irányítja. .Eze­knek a tetemes ráfordításoknak a hasznosí­tása és általában az áram­­ellátási igények kisegítése a legmagasabb fokú öntudatot és felelősséget követeli meg a villanygazdaságban dolgo­zó kommunistáktól és min­den más dolgozótól. Nem történhet meg, hogy az elő­irányzott pénzeszközök ki­használatlanul maradjanak. — A távlati tervek kidolg Ke­­vezően értékelték a küldöttségek tevékenységét A zombori községi párt­bizottság és a kommunista munkások aktívájának együttes üléséről .A zombori községben egy évvel ezelőtt 388 küldöttsé­get hoztak létre 5540 taggal. A közelmúltban az érdekkö­zösségek megalakítására, il­letve választmányaik létre­hozására 308 küldöttséget alakítottak 5134 taggal. Ho­gyan dolgoznak a küldött­­­ségek, a küldöttek? — erre a kérdésre keresett vá­laszt a Kommunista Szövet­ség zombori községi választ­mánya és a kommunista munkások zombori aktívája hétfőn este megtartott együttes ülésén. Kapitány György beveze­tőjében rámutatott, hogy a küldöttség nem csupán­­ az a helyszín, ahol véleményt cserélnek, a tagok, hanem ott összegezik az állásponto­kat is, onnan indulnak ki a kezdeményezések.­­ A küldöttek nem egy általános érdeket képvi­selnek, hanem a küldöttsé­gük érdekeiért szállnak síkra. A küldöttrendszer egyfajta aktív politikai hozzáállás. A Kommunista Szövetség tagjainak felada­ta, hogy rendszeresen figye­lemmel kísérjék és segítsék a küldöttségek tevékenysé­gét — mondta többek kö­zött Kapitány György. Ezt követően arról be­szélt, hogy a helyi közössé­gek tanácsának küldöttsé­gei aktívabbak, mint a trasz­ok küldöttségei. Az észrevételek, a kezdeménye­zések csak ritkán érkeznek el az eredeti küldetési hely­re. Hiányzik a viszontájé­­koztatás is, a küldötteknek nem elég élénk kapcsolatuk a küldöttségekkel. T. L. MAGYAR SZÓ A technokraták jelszava Abban az időben mindenki így csinálta A VKSZ TB káderbizottságának ülése Jóllehet az elmúlt egy­két év­­ politikai változásai minőségi újdonságokat hoz­tak, néhol még mindig bár­költ ellenállásba ütközik az a törekvés, hogy a káder­­politika érvényesítésében jobban számítsunk a köz­vetlen termelésben eredmé­nyeket felmutató dolgozók­ra. Más szóval, még mindig találkozunk bizonyos bezár­kózással a káderpolitikában. Ez a jelenség bizonyára szintén hozzájárult ahhoz, hogy egyesek — s ez kü­lönösen a megbírált s a pártból kizárt szakemberek­re vonatkozik — a válla­lati és községi pártszervek­re nyomást gyakorolnak új­rafelvételük ügyében. A helyzetet sok helyen még bonyolítja az a tény, hogy a nagyrészt megújított párt­szervek és alapszervezetek — némelyikükben megtöbb­szöröződött a taglétszám — arccal a jövő, az előállt problémák megoldása felé fordultak, és nem is tart­ják számon, hogy mi tör­tént két-három évvel ez­előtt. Már több községben is jelezték a veszélyt, hogy a technokrata vezetők az­zal a jelszóval, hogy „ab­ban az időben mindenki így csinálta”, mentesülni próbálnak a felelősség alól, és újra rohamozni kezdik a döntéshozatal legfontosabb posztjait. Mindez tegnap hangzott el Újvidéken a VKSZ TB káderbizottságának Radovan Medjedović elnökletével megtartott ülésén, melyen a részvevők értékelték a forradalmi pártirányvonal szempontjából megfelelő ká­derpolitika végrehajtásának tartományi eredményeit. A vita összegezésében Me đjeđović hangsúlyozta, hogy már eddig is jelentős kez­deti eredmények születtek, de a KSZ­ alapszervezetei és vezetőségei csak folya­matos munkában állandó­síthatják őket. Tudatában kell lennünk annak, hogy a politikai tisztségek nagy tá­jékozottságot és eszmei-po­litikai jártasságot kívánnak. Ezért a széles körű eszmei képzés a káderpolitika meg­valósításának is elengedhe­­­tetlen feltétele. A. A. A községek visszakapják pénzüket A tartományi családipótlék-alap 55 milliót visszajuttat a községeknek • Ma ülést tart a Tartományi Gyermekvédelmi Érdekközösség Ma Újvidéken összeül a Tartományi Gyermekvé­delmi Érdekközösség közgyűlése. A küldötteknek el­juttatott anyagból látható, hogy a gyermekvédelmi érdekközösség ideiglenes pénzelését meghosszabbítják egészen az év közepéig, addigra pedig elkészül a vég­leges pénzügyi terv. Addig s minden bizonnyal azután is 1,20°/o marad az alap járulék, ennyit fizetnek keresetük után a dolgozók a családipótlék-alapba. Ko­rábban egészen 1974 köze­péig 1,27 százalékot fizettek ezen a címen a munkaszer­vezetek, az általános és a kö­zös fogyasztás korlátozására vonatkozó önigazgatási meg­egyezés aláírása után azon­ban 0,07 százalékkal csök­kentették. Az időközben be­folyt pénzt visszaadják a tár­sult munka alapszervezetei­nek. Tavaly még így is 270 millió gyűlt össze,­ és a r­ossz kiadások kiegyenlítése után több mint 55 millió többlet maradt az alapban. A tarto­mányi családipótlék-alap többletét visszajuttatják a községeknek, de kizárólag a közvetlen gyermekvédelem céljaira. Most is ezt javasol­juk a közgyűlésnek, és min­den bizonnyal ilyen döntés is születik. Arról azonban, hogy meny­nyire megérett a helyzet a gyermekvédelmi érdekközös­ség­­ megalakítására is, leg­jobban éppen a fenti számok beszélnek. Noha egész évben az új szociálpolitikai irány­vonal értelmében a sokgyer­mekes­ családok megsegítését szorgalmaztuk, egész éven át mindössze 33-m­al nőtt azoknak a szülőknek a szá­ma, akik a családi pótlékra jogosultságot szereztek. Vagy­is egész évben együttvéve alig másfél százzal több gyer­mek részesült ebben a társa­dalmi juttatásban, mint­­1973-ban. Ugyanakkor pedig 55 millió dinár az alapokban hever. A közgyűlés ugyancsak ma­­dönt arról is hogy min­den vajdasági gyermek — a szülők foglalkozásától füg­getlenül­­— azonosan része­süljön a közvetlen gyermek­védelem juttatásaiból és a családi pótlék jogát kiter­jesszék mind a munkás-, mind pedig a földműves- és az önálló iparos szülők gyer­mekeire, valamint a házas­ságon kívüli és az árva gyer­mekekre is. Sz. G. Aranyérmet kapott a Pionír egyik terméke A szabadkai Pionír Cukor­ka- és Csokoládégyár az idén is elküldte termékeit a zág­rábi tavaszi árumintavásár­ra. A vásárt megelőzően szakbizottságok elemzik az élelmiszerek minőségét s osz­tályozzák őket. A zágrábi vá­sár a napokban arról értesí­tette a Pionír munkaközös­ségét, hogy egyik termékük, a mogyorós aprósütemény a legnagyobb elismerésben részesült, a szakbizottság a vegyi és más elemzések után elsőrendű minősége mi­att aranyéremmel tüntette ki. Társadalmi megállapodás az árpolitika végrehajtásáról Az infláció korlátozására törekszenek a vajdasági községek és a tartomány Tegnap Újvidéken 44 vajdasági községnek, a Tartományi Végrehajtó Tanácsnak és a Tartomá­nyi Gazdasági Kamarának a felhatalmazott képvi­selői társadalmi megállapodást írtak alá az országos és a tartományi gazdaságpolitikai határozatokban le­fektetett árpolitika végrehajtásáról. Meghatározott termékek és szolgáltatások árának, illetve díjának a szabályo­zása tudvalevőleg a tarto­mányi, illetve­­ a községi szerveik hatáskörébe tarto­zik.­­A megállapodásban vál­lalt kötelezettségek ezek­nek az áraknak a kialakí­tására vonatkozik, és a meg­állapodás szerint ezek az árak nem növekedhetnek az idén olyan mértékben, mint tavaly, így az illető termé­kek termelői árának növe­kedése 86, a kiskereskedel­mi árak növekedése pedig legfeljebb 70 százaléka le­het a tavalyi növekedés­nek. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ha mondjuk valamilyen termék a kis­­kereskedelmben tavaly 1 dinárral drágult meg, akkor most ugyanennek a termék ára az idén legfeljebb 0,70 dinárral növekedhet. A megállapodásban kü­lön kitétel rendezi a lét­­fenntartási költségekre vo­natkozó kötelezettségeket. A községekre és a tarto­mányokra nagy felelősség hárul abból a szempontból, hogyan alakulnak a lét­­fenntartási költségek. A most megkötött társadalmi megállapodás szerint a köz­ségeknek és a tartomány­nak hatáskörüknél fogva és ennek keretén belül olyan árpolitikát kell foly­tatniuk, akár a különféle termékek árát, akár pedig a kommunális és más szol­gáltatások díjszabását ille­tően, hogy a létfenntartási költségek növekedése az idén ne legyen nagyobb 12 százaléknál. Természetesen megtörténhet, hogy e költ­­­ségek növekedése nagyobb lesz az év végéig, de ez csupán olyan termékek drá­gulása miatt következhet be, amelyek árának megállapí­tása nem a községek vagy a tartomány hatáskörébe tartozik. Az árpolitikára vonatko­zó társadalmi megállapodás megkötése, de még inkább következetes alkalmazása várhatóan nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az idén kisebb legyen az inflá­ció, a tavalyinál. S. L. Középtávú terv Nyolcszázalékos termelés­­növekedés Vajdaságban A Vajdasági Gazdasági Kamara szervezésében Zre­­njaninban ma délelőtt regio­nális tanácskozást tartottak a bánáti községek tsztségvi­­selői és a nagyobb gazdasági szervezetek kép­viselői Vaj­daság 1976—1980-ig terjedő középtávú fejlesztési prog­ramjának alapjairól és le­hetőségeiről. A tanácskozást Jan Srbo­­van, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke vezette, a tartomány fejlődésének lehe­tőségeiről pedig Milenko Munizaba, a kamara terve­zési és fejlesztési titkárságá­nak titkára tartott beszámo­lót. Az eddigi becslések sze­rint a tartomány gazdasága az elkövetkező ötéves idő­szakban átlag 8 százalékos évi termelésnövekedést fog elérni. Ennek keretében az ipari termelés 10—11 száza­lékos növekedése várható. A fő hangsúlyt az ener­giaforrások fejlesztésére, a kőolaj és földgáz gyorsabb üte­mű kiaknázására, a tu­dományos kutatómunka, fo­kozására, valamint a me­zőgazdasági és élelmiszer­­ipar fejlesztésére és a ter­mékek magasabb fokú fel­dolgozására fordítják. A Zrenjanin—Versec—Pan­csova háromszögben 9 fejlet­len ■ község van — mondta Jan Srbovan. Az anyagi esz­közök társításával és a tár­sult munka szervezeteinek a közös fejlesztési programok kidolgozásában való részvé­telével intézkedéseket kell tenni e községek­­gyorsabb fejlődése érdekében. B. M. Szerda, 1975. április 16. Szegedi küldöttség újvidéken Dr. Djordje Jakovljevic, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke tegnap fo­gadta a szegedi József At­tila Tudományegyetem kül­döttségét, amelyet dr. Fodor Géza egyetemi rektor ve­zet. A fogadáson jelen volt Mojsa Milkovic, az Újvidé­ki Egyetem tanácsának elnö­ke, Varga László tartomá­nyi oktatás- és nevelésügyi titkárhelyettes, valamint az Újvidéki Egyetem képvise­lői. A szegedi küldöttség a két város egyetemei között fennálló együttműködés ke­retében tartózkodik hazánk­ban. MINDEN SZERDÁN KÉPES IFJÚSÁG ifjúsági Magunk mai számából: Ф A staféta Vajdaságban ф Tomka Gábor: Bajnokok hírnevét védik. Látogatás a zrenjanini Gépészeti Iskolaközpontban és a Május 25. Szakmunkásképző Iskolában ф Bencsár Tivadar: Kedves Olvasó! • Falusi László: BG 627-33 ф Domonkos István: Szerelem ф Középiskolásaink színművészeti vetélkedője Ф Bálint István: Bábrendszerek alkonya ф Juhász Erzsébet: Hegyesszög • Fejős István: Észak Velencéje ф Végh Antal: Miért beteg a magyar futball? ф A múmiák titka. Egy olasz fiatalember szenzációs felfe­dezése Ф Irodalom — Film — Régészet — Sport — Sakkfeladvány — Riportok — Interjúk — Levelezés — Keresztrejtvény A LAP ARA­­­DINAR.

Next