Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 104-117. szám)

1975-04-18 / 106. szám

Péntek, 1975. április 18. Leckét vesz az asszony Úgy 25—30 évvel ezelőtt történt. Jóvágású kisgazda legény kérte meg az egyik módos falusi ember leányát. Igaz, a kérő nem volt éppen rang­­béli, de mivel a leány majd elepedt érte — hát üsse kő, no! — csak oda ígérték. Nem hiába, hogy „csumás” volt a menyasszony, gazdagon ki is stafírozták, úgyannyira, hogy a legény­nek szinte csak magamagát kellett vinnie a házasságba. Bánta is később, mert a mézeshetek elmúltával nem egy ízben példálózgatott tapintatlanul az asszonyka az­zal, hogy „ezt is én hoztam”, „ezt is én kaptam”, „ez is az én hozományomból van” — hajtogatta. Történt, hogy a jó kiállású, mutatós férj idővel be­kapcsolódott a falusi műkedvelésbe, és annyira haladt benne, hogy már főszerepekben is tetszeleghetett a kö­zönség előtt. Az egyik darab főpróbáján a színpadkép beállításá­hoz úriszoba-díszletre lett volna szükség. Szegély lé­vén az eklézsia, mármint az egyesület, a rendező kéré­ ■ sére magu­k a lelkes szereplők hordták össze a­ szoba­berendezés kellékeit. A férj is hazaüzent asszonyának, hogy az üzenet átadóival küldje el a kárpitozott karos­székeket, mert a darabban igen nagy szükség van rá­juk. Ám alig ment el a két statiszta a tárgyakért, máris jött vissza azzal, hogy a menyecske kijelentette: felőle rendezhetnek akármit, de a bútort, amit ő hozott a házasságba, azt nem adja, mert abból ő parancsol. Békés természetű lévén, nem paprikázódott föl a férj (vagy legalábbis­­nem mutatta), hanem amikor a próba után hazament, csikorgó nyájassággal megkér­dezte a feleségét: — Ugye, miért nem akartad te beküldeni a fotelokat a műkedvelőbe? — Mert nem akartam, azért! Vedd tudomásul, hogy nem is küldöm, nem is adom, mert ez az enyém! Én kaptam hozományban! — nyelvelt az asszonyka. — Úgy? — ingatta busa fejét a férj. Aztán kiment, és kisvártatva bejött a fejszével. Nem szólt az egy igét se, csak odalépett a két fotelágyhoz, s a mondabéli Bo­londot is megszégyenítő fejszecsapásokkal neki az ár­tatlan bútordaraboknak. —­ A tied?! — Și odavágott, hogy csak úgy festett a lécről a kárpit... Majd a szekrénynek esett. — A tied?! Azt a keserves... — s aprította azt is derekasan. Utána az asztal került sorra. — Ez kié? Ez is a tied!? — Az is! Az is az enyim! — visította dühében az asszony. Amikor,az asztal abriktolását is befejezte, az ember a ház büszkesége: az új varrógép felé lep­ett. Ekkor már a hitves is látta, hogy több az egy a kettőnél, és hogy az ura nem részeg,­­de tán még an­nál is rosszabb: józan bolond. — Hát ez kié? — emelte fel vérbe borult képpel a fejszét az ember, s készült lecsapni a masinára. — A mienk! A mienk!! Ez már a mienk!! — zokog­ta kétségbeesetten a menyecske, és fogta le csókkal, könyörgéssel az ura karját, aztán pedig odaborulva an­nak széles mellére, sírva kérdezgette: — Miért tetted? Jaj, Jóskám miért is tetted?! , Megbékélve eresztette te az ember a fejszét. — Hát csak azért, hogy egyszer s mindenkorra meg­tanuld a leckét, hogy ami még a motyódból megma­radt, az sem a tied, se az enyém, hanem az a miénk, kettőnké. Megértetted? — fejezte be okító hangon a magántulajdonról szóló igen tanulságos és szemléletes előadását az ember. Asztalitenisz A Tisza-menti liga 17. forduló­ja sem hozott meglepetést. Az esélyesek biztosan és fölényesen győztek. A jó képességű török­­kanizsai együttes a fiatal, még tapasztalatlan horgosiaktól biz­tosan behajtotta a két bajnoki pontot. Ezt tették a bácsföldvá­­riak is. Bajnokhoz méltóan, el­hozták a pontokat Kishegyesről. Az előző forduló elmaradt mér­kőzésén a törökkanizsai Obilié szintén fölényesen győzött a ka­nizsai Partizán I. ellen. Eredmények: Obilié (Török­kanizsa)—Horgos II. 5:0. Egység II. (Kishegyes)—Vojvodina II. (Bácsföldvár) 2:5, Obilié (Török­­kanizsa)—Partizán II. (Kanizsa) 5:0. A TÁBLÁZAT: 1. Vojvodina II. 12 11 1 56:19 22 2. Obilié 3. Ada II. 4. Egység II. 5. Horgos II. 6. Becse II. 7. Partizán II. 11 9 2 61:19 18 12 8 4 48:29 16 12 5 7 37:41 10 11 4 7 29:39 8 11 3 8 20:46 6 11 0 11 7:55 0 (Szemes L.) 2 61:19 18 4 48:29 16 7 37:41 10 7 29:39 8 8 20:46 6 Labdarúgás: Ifjúsági liga Eredmények: Obilié—Jedinstvo (P) 2:2, Granicar—Jedinstvo (K) 2:2, Zitopromet—Horgosi 3:3, Orom—Kristal 4:3. A táblázat állása: (P)—Zitopromet, Horgos—Orom, Kristal—Jedinstvo (B), Sloga— Granicar, Jedinstvo (K)—Obilié.­ Kezdési idő 14.15 óra: V. 2C 1. Jedinstvo (P) 11 9 2 0 40:13 20 2. Obilic 11 6 2 3 31:17 14 3. Horgos 11 6 2 3 33:22 14 4. Granicar 11 5 2 4 29:25 12 5. Jedinstvo (B) 10 5 1 4 25 :V 11 6. SlOga 10 4 2 4 28:27 10 7. Zitopromet 11 4 2 5 20:29 lö 8. Kristal 11 4 0 7 20:29 8 9. Jedinstvo (K) 11 2 2 7 21:37 6 10. Orom 11 1 1 9 9:37 3 Vasárnapi műsor: Jedinstvo MEGEMLÉKEZÉS Ma van hét szomorú he­te annak a borzalmas nap­nak, amelyen drága jó fér­jem,­ apánk, apósunk és nagyapánk, Csábi Balázs búcsúszó nélkül itthagyott bennünket. E borzalmas he­tek alatt szomorú szívvel, virággal jártunk a sírod­hoz, és fejfádat könnyeink­kel öntöttük, mert az idő múlása nem hozott vigaszt és feledést számunkra. Le­gyen­ pihenésed olyan köny­nyű, mint amilyen nehéz :nekünk az élet! Fájdalom­mal őrizzük emlékedet. A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, szomszédok­nak, ismerősöknek, akik 1975. április elsején, hosszú betegség után, életének 78. évében elhunyt drága jó édesanyánk, özv. Horváth Istvánná szül. Márton Júlia temetésén megjelentek, ko­szorú- és virágadományuk­kal, részvétnyilvánításukkal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön mon­dunk köszönetet ápolóinak. Zenta, 1975. IV. 18. A gyászoló család TISZAVIDÉK HIRDETÉSEK Pánában, közel a Keresztes­hez, a töltés mellett gyümölcsös és üres föld (részekben is ví­­kendházaknak) a Nagyrétben, a dohánygyárnál és a volt Harcsa­tanyánál. Érdeklődni: Barsi Ist­vánnál, Zenta, Djura Jakšić ut­ca 26. FILMHÍRADÓ ZENTA­KTÓBER 8.: Ma, szom­baton és vasárnap: Az elefántok ösvénye, ame­rikai színes kalandfilm. Hétfőn, kedden, és szer­­ dán: Susanne és Jeremie, (a FEST ’74 műsorából), amerikai színes filmdrá­ma. Csütörtökön: Jeremie és Johnson, amerikai ser­ies vadnyugati­­film. ISZA: Ma, szombaton és vasárnap: Kehil, az USA seriffje, amerikai színes vadnyugati film. Hétfőn, kedden, szerdán és csü­törtökön : Partizánok, ha­zai színes filmdráma. ÁRSZÍNHÁZ: Vasárnap d­élelőtt 10 órakor: László szolga kalandjai, bábjá­ték. TORNYOS S­ZOMBATON: A bosszú­álló lovas, amerikai szí­nes, szélesvásznú, vad­nyugati film. OROM ZOMBATON és vasárnap: A sivatag fiai, amerikai­­ színes, kalandfilm. FEL­SŐHEGY V­ASÁRNAP: A bosszúálló lovas, amerikai színes, szélesvásznú, vadnyugati film. KANIZSA ALTÚRA: Ma Találkozás a becstelennel, amerikai színes, háborús film. Szombaton és vasárnap: Zsarolók, olasz színes, vadnyugati film. Kedden és szerdán: Családi élet, színes filmdráma. Csütörtökön: Háború a nők és a férfiak között, színes filmvígjáték. TOROKKANIZSA JEDINSTVO: Pénteken Mi­vel foglalkoznak a ráérő hölgyek?, nyugatnémet színes film. Szombaton és vasárnap: Az aranybányák fosztogatói, olasz színes, vadnyugati film. Kedden és szerdán: Az ügynökök szeretik a lövöldözést, francia bűnügyi film. Csü­törtökön: Samson és De­lila, bibliai tárgyú, ame­rikai színes film. (m-s) CSÓK s­ zombaton és vasárnap: Maroknyi ólom, amerikai színes, vadnyugati film. Hétfőn: A hosszú haris­nyás Pippi, német színes, gyermekfilm. Kedden és szerdán: Kellemetlen hely­zetben a doktor, angol, színes, filmvígjáték. Eladó ház a Tisza-parton, azonnal beköltözhető. Érdeklőd­ni Zentán, Máté Istvánnál, Hor­­ti István utca 9. Eladó családi ház. Zenta, Bo­ris Kidrič rakpart 17. Megtekint­­hető minden nap 15-től 14 óráig. Eladó Skoda—1000 MB személy­gépkocsi. Zenta, Ive Lole Riba­­ra 63. — _— -------------------— Eladó ház. Zenta, Nemanjina 27. Érdeklődni: a lacikonyhánál. Eladó 2 hold föld a Nagylapo­son és 1 lánc Bogarasban. Zen­ta, Ady Endre utca 57. Eladó Skoda—1000 MB sze­mélygépkocsi. Zenta, Hajdúk Stankova 23/b. ,•­­ Eladó fél hold szőlő gyümölcs­fákkal a Mákosban, kijárattal a töltésre, közel a gátőrházhoz. Szép József. Zenta, Cseh Károly­­utca 4. (A Rizling kocsmával­­l szemben.)­­------------------------------------­| Mucsi Péter, Zenta, elvesztet­­­­te a mezőgazdasági felnöttké­p- s­ző iskola III. osztályos bizonyít­ványát. Érvényteleníti: Molnár G. Vince, Zenta, el­vesztette a felnöttképző iskola IV. osztályos bizonyítványát. Érvényteleníti: Szeles György, Zenta, elvesz­tette a szakmunkásképző iskola III. osztályos bizonyítványát. Ér­vényteleníti. • Nagy Torma Erzsébet, elvesz­tette az egészségügyi középisko­la I., II., III. és IV. osztályos és érettségi bizonyítványát. Ér­vényteleníti: Bábinszki Rózsa, Zenta, el­vesztette az általános iskola VI. osztályos bizonyítványát. Ér­vényteleníti. Eladó 250 literes, komplett pá­linkafőző kazán. Zenta, Dimit­­rije Tucovic utca 34. Felveszek pincérnőt, szakképe­sítés nem fontos. Sárga Csikó, Zenta. Sürgősen eladó Zastava 1300- as De Lux, kedvező feltétellel. Csekkel is fizethető. Borbély Ferenc, Zenta, Miloša Obilica 44. Eladó Zentan kis ház nagy telekkel. Bratstva-Jedinstva 81. Érdeklődni: Szerb utca 8. alatt. Eladó Zastava 750-es személy­­gépkocsi. Megtekinthető a Ti­­sza-parti malom portásánál. O T B S K S MEGEMLÉKEZÉS Április 19-én lesz hat szo­morú hónapja, hogy szere­tett férjem, édesapám, apó­som, nagyapám és testvé­rünk, Balla Sándor 50 éves korában váratlanul és búcsúszó nélkül ittha­­gyott bennünket. övé a nyugalom, miénk az örök fájdalom. Köszönet mind­azoknak, akik megemlékez­nek róla. Zenta, 1975. IV. 18. A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS 1975. április 11-én volt hat hónapja annak a szomorú és fájdalmas napnak, hogy szeretett feleségem és édes­anyám, Mezei Erzsébet szül. Margit 46 éves korában rövid, de súlyos betegség után búcsú­szó nélkül, örökre ittha­­gyott bennünket. Felejthe­tetlen emlékét örökké őriz­zük, gyászoló férje és leánya Tiszaszentmiklós, 1975. IV. 18. „■ Gugyerák Adán S­zombaton április 19-én 20 órakor Bárdi György, a Budapesti Vígszínház művé­sze vendégszerepel Adán. A műsorban fellép még Végh Antal, a „Miért beteg a ma­gyar futball?” című könyv szerzője. Műsorvezető: Ke­leti Pál. Jegyek elővételben a könyvtárban (20, 15 és 10 m­ár) kaphatók. d Zentaiak, figyeleml S­zombaton, 1975. április 19-én az V. helyi közösség nagytermében 18 órai kez­dettel Csokoládébál lesz. Jegyek 4 dináros áron az V. helyi közösség irodájában kaphatók, mindennap 17 órától. EMBEREK ESEMÉNYEK ÉVSZÁZADOK 11. oldal A Tisza szabályozásának vázlatos története II. rész Az előző számunkban a bácskai oldalon levő közsé­gek szabályozási tervével és munkálataival foglalkoz­tunk. Most a bánáti részen levő községek hasonló tö­rekvéseit írjuk l­e. A bánáti községeket is közvetlenül érdekelte a Ti­sza szabályozása. Igaz a bánáti községek nehezebb hely­zetben voltak, mint a bácskai oldal, Bánátban a Tiszá­nak több kisebb-nagyobb mellékfolyója van. Ezek a kis folyócskák áradáskor sokszor nagyobb pusztítást vé­geztek, nagyobb kárt okoztak, mint a Tisza áradásai, így először ezeket a folyókat kellett megfékezni, és­­csak azután foghattak hozzá a Tisza szabályozásához. 1821-ben a Tisza menti bánáti községek és a föld­­birtokosok követelték, hogy ne csak a mellékfolyókat fékezzék meg töltésekkel, hanem a Tiszát is. 1823-ban Szathmáry Sámuel mér­nök végezte el az első munká­latokat a Tiszán. A mérnök jóformán saját kezdemé­nyezésére és részben kísérletezés céljából Szanád és Csóka, azaz Zenta között 1000 öl hosszú átvágásra tett javaslatot, majd végzett kisebb szabályozást. Egy má­sik vállalkozó, 1824-ben azt javasolta, hogy Pádé és Arács—Biodra között végezzenek a Tiszán ármentesítő munkálatokat. A javaslatok azonban nem nyertek vég­leges megoldást, bár 1838-ban Törökkanizsától Zsab­­lyáig egységes töltés épült ki, amelynek az lett volna a rendeltetése, hogy a tavaszi áradásoktól megvédje a községeket, egyben több tízezer hold földet tegyen al­kalmassá a művelésre. Ezek a töltések csak ideigle­nes megoldást hoztak, és csak részben feleltek meg ren­deltetésüknek. Sokszor a tetemes kiadás és közmunka máról-holnapra kárba veszett. A tervszerű, rendszeres- m­unkálatok Bánátban is — akárcsak Bácskában — az 1840-es években vették kez­detüket. Megalakult a Tiszavölgyi Társulat, majd a he­lyi jellegű társulatok, mint például a csókai—tisza­­szentmiklósi társulat 1840-ben. Bánátban az 1848-as forradalom előtt nem végeztek a Tiszán ármentesítő munkálatokat. Vidékünkön egyedül a már említett ka­nizsai töltés építését kezdték meg 1848 előtt, de ez is a már ismertetett okok miatt félbeszak­adt. A Tisza szabályozását eredetileg Vásárhelyi Pál ter­vei alapján kellett volna megkezdeni. Vásárhelyi Pál azon a véleményen volt, hogy a hosszú, kanyargós, las­sú folyású Tiszát átvágásokkal gyorsabb folyásúvá kell tenni. Az átvágások meggyorsítják a víz lefolyá­sát, és így csökkentik a Tisza áradási lehetőségét. Meg­­szüntseik,.a цџ^о,пџок, a. nagy kiterjedésű árterületek. A víz csak a közvetlen medret és a kis árterületet foglalja el, s ott biztosítva van a gyors lefolyás. Mindez meg­kívánta a Tisza vizének nagyobb méretű esését, így a medret is fokozatosan mélyíteni kellett volna. Vásárhe­lyi Pál 1846. április 8-án adta elő tervét. A vitában részt vett az olasz Coleopala is, aki inkább a védőgá­tak építését szorgalmazta és ajánlotta. A vita eredmé­nye az lett, hogy Vásárhelyi tervét leszavazták. Amikor ezt Vásárhelyi meghallotta, elsápadva felkiáltotta , „Tönkreteszitek a Tiszát!”, és holtan rogyott össze. Az­ eredmény döntő fontosságú volt a Tisza szabályozásá­nak további sorsára. A tragikus eset után elfogadták Vásárhelyi Pál tervét, igaz, csak egyes részleteiben, de elfogadták az olasz mérnök tervét is. Később azonban teljesen Vásárhelyi terve alapján végezték a szabályo­zási munkálatokat. A Tiszán Vásárhelyi Pál 140 átvá­gást tervezett, ebből 11 közvetlenül vidékünkre esik. Az á­tvágások előtt a Tisza teljes folyása 1214 kilomé­ter volt, az átvágások után ez a hosszúság 761 kilomé­terre csökkent. Vidékünkön Horgostól a Titelig a Tisza folyása a szabályozás előtt 229 kilométert tett ki, sza­bályozás után a Tisza medre 58 kilométerrel rövidült meg, vagy a meder 171 kilométer hosszú. Azt is megemlíthetjük, hogy a vidékünket érintő 11 átvágásból öt Bácska, hat pedig Bánát területét érin­ti. Ezekről az átvágásokról a későbbiekben még rész­letesen írunk. Vásárhelyi Pál terve mellett szólt még egy fontos tényező. Ugyanis 1847-ben indult meg a Tiszán a gőz­­hajóforgalom. Ennek, a társaságnak is az volt a célja, hogy a Tiszát­ átvágásokkal rövidítsék, távolítsák el a zátonyokat, hogy a forgalom gyors és biztos legyen. Az 1848—49-es forradalom után a Tisza szabályozá­sával kapcsolatban 1850 júliusában adtak ki rendelete­ket, „kezelési szabályok”-at és „határozmányokat”. Ezek a kormányrendeletek a már meglevő gátak keze­lésére, karbantartására vonatkoztak, majd határozatot hoztak a megkezdett munkák további folytatására. A kormányrendeletek megjelenését követte az 1850 no­vemberében m­egtartott zentai tanácskozás. Zentán a Ti­sza menti községek képviselői jöttek össze. Ezen a ta­nácskozáson Kanizsa nem vett részt, de ettől függetle­nül a többi község újabb szerződést kötött a Tisza sza­bályozására,s ismét megalakították a Bácskai Tisza-sza­bályozási Társulatot. A társulat társközségei megálla­podtak abban, hogy a „társulatot új életre ébresztik, és a fölötte hasznosnak ígérkező nagy művet végcéljá­nak mielőbbi­ eléréséhez segítik ...” A községek ismét szerződésbe foglalták, hogy minden köz­s­ég saját és a társulat közös erejével úgy végzi el a vízszabályozást, ahogyan az a községeknek és egyes községnek a­ leg­jobban megfelel. A kölcsönöket úgy használják fel, hogy az érdekeltek között arányosan legyen elosztva, de ugyanakkor azt is kimondták, hogy a kölcsönöket oda fektetik be, ahol az a leghasznosabb és a legszüksége­sebb. Az ármentesített terület, rétek, kaszálók a vég­­elszámolásig a társulat vagyonát fogják képezni. Az újraalakult társulat első feladata az volt, hogy kölcsönt vegyen fel a munkálatok megkezdéséhez és folytatásához, valamint hogy Kanizsát rábeszéljék a társulatba való visszatérésre. Ez részben sikerült is. Kanizsa 1851 szeptemberében ismét a társulat tagja lett. T­ÓTH István

Next