Magyar Szó, 1975. május (32. évfolyam, 132-147. szám)
1975-05-21 / 137. szám
4. oldal Május 21-e, a, Jugoszláv Légierő ünnepe Örökös készültségben ■ A népfelszabadító háború idején, egészen 1944-ig csapatainkat állandóan fenyegette, főügy a nagy offenzívák idején, az ellenséges légiierőtámadása, időnként nagy veszteségeket okozott egységeinknek, falvakat és városokat rombolt le a felszabadított területeken. 1942 májusában Kinz és Cajavec a banjalukai repülőtérről gépükkel szabad területre repültek, de ennek inkább erkölcsi, mint hadászati jelentősége volt, mivel a párt és a népfelszabadító mozgalom hatására a későbbiek folyamán a quislingalakulataik más piótái is rászánták magukat erre a lépésre. Nagy kiterjedésű területek felaszabadításával lehetőség nyílik a hazai légierő megalakítására, így jön létre 1943 szeptemberében a Népfelszabadító Hadsereg Főparancsnoksága mellett működő repülőszakasz, októberben pedig Livnóban megalakul az I. légi bázis. 1944 áprilisában Nagy-Britannia segítségével Afrikában megszervezik az I. repülőszázadot, ugyanez év júliusában pedig a II . repülőszázadot is, melyet a flurrican gépekkel lárnaék el, és jelentőségük ,1944 és 45 folyamán az adriai hadszíntéren mutatkozott meg.A 17. szovjet légi hadsereg kötelékeiben 1944 októberében létrejön a Vitruk repülőcsoport (parancsnokáról, Vitrukról nevezték el, aki a Szovjetunió hőse és Jugoszlávia néphőse). A csoportot a 10. rohamgárda hadosztályból és a 236. vadászhadosztályból alakították. A csoport később hazai alakulatokkal egészül ki, majd a jugoszláv pilóták fokozatosan átveszik a coportot a szovjet elvtársaktól. 1944 decemberétől pilótáink is részt vesznek a csoport bevetéseiben, egészen a háború befejezéséig. A Vitruk repülőcsoportból szervezett jugoszláv repülőhadosztály az I., II. és a III. hadsereget támogatta a szerémségi fronton. . A háborúban szerzett gazdag tapasztalatoknak ma is nagy jelentőségük van a Jugoszláv Légierő számára. A szovjet elvtársakkal és a RAF-fal (Brit Királyi Légierő) való közös bevetésekben pilótáink nagy tudásra és tapasztalatra tettek szert, amiben főleg a szovjet légierő volt segítségünkre, és ennek eredménye a légierő háború utáni gyors fejlődése. Világos képet nyertünk a légierő használhatóságáról, a légierő különféle alakulatainak a szárazföldi hadsereggel való együttműködéséről, a felderítés taktikájáról, továbbá a roham- és vadászegységek harci tevékenységéről, a hátország és a repülőterek védelmének megszervezéséről, különösen pedig a hadi- és hajtóanyaggal történő ellátásról. Erre a békeidőben végzett gyakorlatokon külön módszert dolgoztunk ki az általános honvédelem szempontjainak figyelmébevételével. Az I. krajinai zászlóalj sikeres támadásai a Rajlovac repülőtér ellen, valamint a tengermelléki hadműveleti zóna egységeinek a Mima repülőtér elleni támadásai példaként kell hogy álljanak területvédelmi egységeink előtt, s a zászlóaljak és hadosztályok prancsnokságait is ilyen irányban kell kiképezni. Viszonylag rövid háborús tevékenységük folyamán légi- és légvédelmi erőink a háborús hagyományok nagyszerű példáit szolgáltatták,melyek óriási jelentőségűek a pilóták fiatal nemzedékére nézve, akiket fel kell készítenünk az esetleges háborúra. Állandó tökéletesítés A légi- és légvédelmi erők háború utáni fejlődésére Tito marsall főparancsnok állandó gondot viselt, figyelemmel kísérte harci készültségünket, szervezettségünket, műszaki felszerelésünket, szakembereink kiképzését. Tito elvtárs a fejlődés minden fázisában idejekorán elsimította a felmerülő problémákat, főleg azokat, melyek felszerelésünk műszaki részére, a repülőterekre és a légierő másfajta objektumaira vonatkoztak. Ez év áprilisában, amikor a batejnicai repülőtéren járt, külön elismerést jelentett számunkra, amikor a következőket mondta: — Mély benyomásttettek rám a légi- és légvédelmi erők eddigi eredményei. Szem előtt tartva e feladatokat, szakembereink és gyáriparunk több hazai repülőgépfajtát állított elő, melyek felszerelése és fegyverzete szintén a hazai ipar terméke. Legkiválóbbak a Kragus, a Jastreb és a Galeb elnevezésű gépek, Valentint a legújabbik, az Orao, melyet a romániai szakemberekkel közösen készítettünk. Azt is el kell mondani, hogy a szerkezetek fenntartásában is nagy eredményeket értünk el, 1974-ben* 90—95 százalékos volt ez az eredmény, tehát a külföldön vásárolt gépeket és felszerelést üzemképes állapotban tudjuk tartani, s ebben nagy szerepet játszanak törzsműhelyeink. Káderképzés A legénység kiképzése és szakmai továbbképzése légi erőnk megalakulásával veszi kezdetét. Már 1945-ben fejlett iskolahálózattal rendelkeztünk, melynek célja különféle szakemberek nevelése volt. 1949 óta sikeresen működik akadémiánk is, amely a hadirepülést a legmagasabb szinten oktatja. Az így kiképzett legénység alkalmas volt arra, hogy eredményesen és biztosan sajátítsa el az egyszerű gépeken kívül a modern repülők irányítását is; légierőnk pilótái ma már a legkorszerűbb, sugárhajtású gépeken repülnek. Mindig az oktatásban elérhető legmagasabb szint volt az alapvető célunk, és senkinek sem engedhetjük meg, hogy ebben felülmúljon bennünket. Ha szakembereink struktúrájáról szólunk, hangsúlyoznunk kell, hogy nemzeteink és nemzetiségeink egy arárit képviselve vannak benne, és hogy eszmei és erkölcsi-politikai egységük kikezdhetetlen. Ennek az egységnek az alakulatainkban tevékenykedő erős KSZ- alapszervezetek a felelősei. Míg a háborúban alakult századaink némelyikében csak 56 kommunista volt, a hadosztályban pedig összesen 24, a párttagok száma a háború végére a réginek az ötszörösét tette ki. Ma a légi- és légvédelmi erők legénységének a katonákkal együtt, minden harmadik tagja párttag, és eredményesen tevékenykedik a fegyveres erőknek a párt filtal előirányozott fellendítésén. Egyre inkább érződik a SZDSZ jelenléte is a hadseregben, mely újabban jelentős tényezővé vált az ifjúság nevelésében. Az idén külön figyelmet fordítunk az alapvető taktikai egységek , zászlóaljak, hadosztályok és repülőszázadok — kiképzésére, mégpedig azzal a szándékkal, hogy növeljük egységeink harci készségét. A kiképzésben helyet kapnak azok az újítások is, melyeket elméleti és gyakorlati munkánk eredményezett. Enver CEMALOVIC vezérezredes A jugoszláv légi haderő legújabb repülőgépe, amely Romániával együttműködve hazánkban készült ítéletidő Topolyán Hatalmas záporeső zúdult tegnap délután 4 óra körül Topolyára és környékére. Helyenként borsószem nagyságú jég is esett. Topolyán az alacsonyabb fekvésű utcákban elöntötte a házakat a víz, úgyhogy a topolyai tűzoltóknak is közbe kellett avatkozniuk. A forgalom teljesen megbénult a városban, mert a több mint fél óráig tartó nagy esőben egyáltalán nem lehetett közlekedni. Felmentő ítélet Az újvidéki kerületi bíróságon tegnap délelőtt Hübsch Richard bíró tanácsa felmentette a vád alól Radul Tote 28 éves zsablyai munkanélkülit. Az újvidéki kerületi ügyészség vádirata gyilkossági kísérlettel terhelte: tavaly februárban ugyanis a zsablyai Bosna kocsmában kést rántott, és hasba szúrta Nikola Tatalovićot, és súlyos sebet ejtett rajta. .A főtárgyalás során a tanúvallomások és bizonyítékok amellett szóltak, hogy Radul Tote jogos önvédelemből cselekedett. Áldozata ugyanis a kocsmában zaklatta Toték társaságát, sértegette őket, sőt a nálánál sokkal gyengébb fizikumú Tótét minden ok nélkül a vendégek szeme láttára zaklatta. A kocsmáros megkísérelte eltávolítani a duhajkodót, ez azonban visszarántotta a távozni készülő Tótét, rátámadt, ütlegelte, a fejét pedig egy kőoszlopnak verte. Ekkor vette elő Radul Tote a konyhakést, és ejtett sebet támadóján, mint ahogy a bíróság is megállapította, jogos önvédelemből. N. B. K. Tárgyalóteremből Elvált szülök pereskedése gyerekükért Az édesapa pedagógus, az édesanya szintén. Három éve, hogy elváltak, a gyereket a bíróság az édesanyának ítélte, az édesapát pedig havi 200 dinár tartásdíj fizetésére kötelezte. Juditka most, hogy a szülei pörösködnek miatta, másodikos. Az iskolában elég jól halad. Otthon — anyuval, nagymamával és az anyu öccsével él együtt egy kétszobás összkomfortos lakásban — zenét tanul, mert ez náluk már családi hagyomány. Az édesapa tavaly újranősült. Azóta Juditkának féltestvére is született, kisöcscse. Akkor eszébe jutott ő is az apjának, meg az új mamájának: pert indítottak. Juditkáért az újvidéki községi bíróságon. — A lányomat, ahányszor csak eljön hozzám, az anyja agyonterheli leckével. Az egész délutánt, míg kettesben vagyunk, azzal töltjük, hogy számtanfeladatokat oldunk. A gyerek elfárad, mint észrevettem, nincs kialakult munkafegyelme. Mert ők így nevelik. Nem csoda, az anyja elhanyagolja, az idős nagymamára van bízva Juditka egész nap. A múltkor bementem érdeklődni felőle a tanítójához. Az eredmény lesújtó. Juditka rendetlen, hanyag. A külleméről meg ne is beszéljek. Elhanyagolt, piszkos gyerek... Annak idején, a válás kimondásakor nem engedtem meg, hogy beírják a periratokba az anyja vétkét. Nehogy a gyerek esetleg szenvedjen később emiatt, ha beleolvas. Most szemmel láthatóan ellenem uszítják. Tiltják tőlem, sokszor ide sem adják, hogy magammal vigyem. Ha a látogatás ideje öt perccel tovább nyúlik a kiszabottnál, ingerült lesz a kislány, reszket, rimánkodik, vigyem végre haza! Biztosan megfélemlítették — az édesapa följelentésében olvashatók a fentiek. A felperes kéri a bíróságot, vegye fontolóra a leírtakat, és Juditkát vegye el az anyjától, ítéljék ezúttal neki! Az édesanya, persze, amint a följelentést kézhez kapta, azonnal ügyvédhez rohant. A gyerekét oda nem adja, ezt eltökélte. És a bíróságnak benyújtotta írásbeli ellenérveit: — A szociális gondozó heti egy látogatásban szabta meg a Juditka és az apja találkozását. A szerda délutánt jelölte ki erre. Az apja sokszor nem tartja magát ehhez, az időponthoz. Máskor akarja látni a lányát. Én természetesen, erélyesen tiltakozom emiatt, a gyereknek minden perce be van osztva, életritmusán változtatni nem szabad! — Különben mindig akadályt gördítek a látogatás elé olyankor, amikor az apja idegen nők társaságában kívánja fogadni a gyerekét. — Meg kocsikáztatni is akarja. Én ettől féltem Juditkát, mert az apja egyszer részegen autószerencsétlenséget idézett elő ... — És az én gyerekem tiszta. A följelentés erre vonatkozó megjegyzése enyhén szólva, rágalom. A bíróság ezek után kitűzte a tárgyalást. Kihallgatta a pedagógus édesapát, a középiskolai tanár édesanyát, behívatta tanúként Juditka tanító nénijét, az édesapa új feleségét, annak a nagynénjét. És véleményezést kért az újvidéki szociális gondozótól. Juditkát, persze, nem kérdezhették meg ezúttal, kihez menne szívesebben, mert még nincs 10 éves, így nem is dönthet önállóan. A főtárgyaláson az édesapa kitartott a följelentésében felsoroltak mellett: Juditkát tiltják tőle, ezenfelül a múltkor még a családi nevét is megtagadta, az édesanya nevén nevezte magát. Az édesanya is állhatatosan védekezett. Ha a szociális gondozó szerda délutánt jelölte meg a látogatás napjául, akkor az apja jöjjön Juditkáért, ha látni akarja, szerda délután. Máskor nem adja! A tanítónő tanúvallomásában dicsérte a gyereket: jó tanuló, intelligens, és fésülten, tisztán jár iskolába. — De reggeli nélkül — állította a felperes tanúként beidézett új felesége. — Amikor a múltkor délben összetalálkoztam a városban, a gyerek burekot ment vásárolni reggelire. — Amikor még én találkoztam vele, az iskolába indult éppen. Kérdésemre azt válaszolta, ebédelt, de a szomszédban — így vallott az édesapa új feleségének a nagynénje, nyilván azt kívánva bizonyítani, hogy Juditkával szép keveset törődnek, lám még csak nem is főzitek neki, a szomszédokra szorul. Az édesanya ezekre a vádakra írásban válaszolt: — A gyerek él-hal a burercért, akkor eszik, amikor jólesik neki. Az apjának meg most csak azért kellene Juditka, hogy könyebben megoldhassa, mint nagycsaládosember, a lakásproblémáját ... A szociális gondozók ezek után elbeszélgettek az átveréssel, a felperessel meg Juditkával. Juditkáról csupa szépet mondott a pedagógus is, a pszichológus is, hogy intelligens, alkalmazkodó, emberszerető, társaságra vágyó. Ezeknek az érzelmeknek a továbbfejlesztése érdekében jó volna, ha továbbra is jelenlegi környezetében nevelődne. A bíróság így is ítélkezett: Kispalkó Iván újvidéki községi polgárjogi bíró tanácsa az édesanyát alkalmasabbnak találta Juditka nevelésére, és az édesapa kérelmét elutasította. Ez utóbbi az ítélet ellen fellebbezett, de a fellebviteli bíróság alaposan taglalva az érveket és ellenérveket, megerősítette az első fokú ítéletet. Juditka édesapjának tehát a jövőben is tartania кеЏ magát a szerda délutáni látogatásokhoz, havonta négyszer láthatja a lányát, és viselnie kell a perköltségeket, összesen 750 dinárt. N. BOLDIZSÁR Katalin MAGYAR SZÓ Szerda, 1975. május 21. Tömeges résivM Az ének- és zenekarok, népitánc-csoportok római tartományi szemléjén Tegnap végleges döntés született arról, hogy melyik művelődési egyesület vesz részt az ének- és zenekarok, valamint a népitánc-csoportok rumai tartományi szemléjén. Az eredmény 7 vajdasági körzet javaslata alapján született. E hónapban Kikindán, Csantavéren, Kanizsán, Rumán, Versecen, Kulán és Újvidéken tartottak körzeti szemlét. A hét szemle díjazottjai a következők: Énekkarok — a verseci Pedagógiai Akadémia, a Zenekedvelő Ifjúság, az újvidéki Jovan Jovanovic Zrnaj Gimnázium, a csantavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület, a Ruski Krstur i Művelődési Otthon, a zombori Zenekedvelők Társasága, a Begejci Férfikar, a rumai BranimirMarkovic Művelődési Egyesület, az újvidéki Makszim Gorkij, a szabadkai Lányi Ernő, a pancsovai Jovan Bandur Művelődési Egyesület, a Becsei Kamarakórus, a szabadkai Pro Musica és az újvidéki Svetozar Markovic Művelődési , Egyesület énekkara. Zenekarok — a verseci KPZ, a muzslyai, a melencei tamburazenekar, a csantavéri Bartók Béla Művelődési Egyesület citerazenekara, a kikindai, a verseci Zarko Zrenjanin Művelődési Egyesület, a begejei, a dolovói Művelődési Egyesület, a rumai Matija Gubec, az adai Bartók Béla népi zenekar, a kanizsai szimfonikus zenekar, a zentai Liszt Ferenc harmonikazenekar, a kanizsai, az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az újvidéki Sonja Marinkovic Művelődési Egyesület harmonikazenekara, valamint az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népei zenekara. Tánccsoportok — a rumai, a kispiaci Jókai Mór ME, a pacséri, a Novo Orahovó-i Petro Kuznjak ME népitánc csoportja, a kikindai, a szabadkai Bunjevačko kolo, a gložani Jednota, a pazovai Branko Radicevic ME, a zrenjanini Petőfi Sándor az újvidéki Makszim Gorkij, a szabadkai Mladost, az újvidéki Petőfi Sándor művelődési egyesületek, valamint a begejci, az újvidéki Safarik, a verseci Jedinstvo és az újvidéki Svetozar Markovic Népi Együttese. Bírósági krónika Börtönben az erőszaktevők Négy Ravno Seló-i, illetve kucurai fiatalember felett ítélkezett tegnap délelőtt Füstös Katalin újvidéki kerületi bíró tanácsa az újvidéki törvényszéken: Cedomir Karanovic, Mladen Rokvic,, Dušan Petrovic és Milanko Zorié fiatalembereket erőszakos nemi közösülés bűntettével vádolta az újvidéki kerületi ügyészség. Tettüket november 24-én követték el Verbászon. Egy kiskorú diáklányt tanítás után magukkal hívtak egy helyi kocsmába, és miután a lányon az ittasság jelét vélték felfedezni, beültették autójukba, és magukkal vitték a helyi temetőbe. Ott megverték és az eszméletét többször elvesztő áldozatukat mind a négyen, megerőszakolták. Karanovicot emiatt 4,5 évi, Rokvicot, Petrovicot és Zoricot pedig 3—3 évi szigorított börtönbüntetéssel sújtották. N. B. K.