Magyar Szó, 1975. július (32. évfolyam, 178-192. szám)
1975-07-01 / 178. szám
2. oldal Pele, a világhír® brazil labdarúgó, aki jelenleg egy New York-i csapatban játszik, vasárnap délután a Fehér Ház vendége volt. A képről ítélve eredményes futball-leckét adott Ford elnöknek. Lányok a belga hadseregben Díszegyenruha magas sarkú cipővel A napokban az újoncokat fogadva egy Brüsszel környéki katonai táborban a tisztek szokatlanul hosszasan megkínlódtak a felsorakoztatással, a lecsillapítás azonban ennél is több időt vett igénybe. A vigyázz vezényszóra a sorokból nevetés hallatszott. A kiképzők ez alkalommal nem emelték fel hangjukat, mi több, ugyancsak mosolyogtak. A regruták ugyanis ezúttal fiatal lányok voltak, akik a közelmúltban elfogadott törvény értelmében ezentúl hivatásos katonák lehetnek. A lányok bevonulása a kaszárnyákba meglehetős élénkséget és újdonságot vitt a katonaélet szürke hétköznapjaiba. Az étkezdében például az ebéd sokkal választékosabb lett, úgyhogy egyesek azonnal fel is tették a kérdést, ha mindez így folytatódik, a kormány mennyit fog megtakarítani a lányok katonai szolgálatban való alkalmazásával. A felszerelés kiosztásakor minden katonalány szagosszappant, díszegyenruhát és 5 centiméter magas sarkú cipőt kapott. Külön szobákat rendeztek be számukra, az ablakokra függönyt húztak, s több más intézkedéssel is óvják őket a kíváncsiskodóktól A katonai hatóságok ugyan nem tagadják, hogy a lányok felvétele eltért a szokásostól, ellenben hangsúlyozzák: a továbbiakban a többiekre érvényes szabályok a „hölgyekre” is vonatkoznak. A katonalányok kéthónapos kiképzésen vesznek részt, utána beosztják őket az egységekbe. A kiképzés alatt többek között meg kell tanulniuk lőni, az akadályokat leküzdeni, kúszni, fedezéket ásni stb. A kiképzés reggel 6-tól este 6-ig tart. Utána kimenőt kaphatnak, de 22 óráig vissza kell térniük a kaszárnyába. A hét végét, mint a többiek is, otthon tölthetik el. Az erre vonatkozó törvény nemrég lépett életbe, úgyhogy minden rendelkezését még teljesen nem dolgozták ki. A katonatisztek ezért most azt kérdezik, hogy — mondjuk — milyen büntetést róhatnak ki, ha a szoknyás katonák közül valamelyik szabálysértést követ el. A börtön ugyanis közös. Vagy milyen büntetést szabhatnak ki, ha valamelyik katonalány „betéved” a férfiak termeibe, illetve ha ugyanez fordítva történik? Előreláthatólag a legnagyobb probléma akkor következik be, ha ugyanabban az alakulatban házasságra kerül sor. Hogyan szabályozzák a házastársak további egymás közti kapcsolatait, kezdve a lakáskérdéstől, vagy milyen legyen a viszony a szolgálati idő alatt, figyelembe véve, hogy a házastársi kapcsolatnak kevés köze van a szigorú katonai fegyelemhez. Palme Kubában Svédország elítéli Kuba zárlatát Santiago de Gubából jelenti a Prensa Latina: Olof Palme svéd miniszterelnök Santiago de Cubában kijelentette, hogy a Svédország és Kuba közötti együttműködés a jövőben még élénkebben fog fejlődni, s jelenlegi látogatásával is a kapcsolatok további javulását szorgalmazzák. A svéd kormányfő szombaton délután indult el Caracasból Havannába több napos hivatalos látogatásra. Havannából Castro kubai miniszterelnökkel egyetemben utazott Santiagóba, ahol egy nagygyűlésen mindkét kormányfő beszédet mondott. A fővárosi megfigyelők úgy vélik, hogy a svéd miniszterelnök látogatása nagyban hozzájárul a két ország barátságához és együttműködésének fejlődéséhez. Az iparilag fejlett európai ország sohasem csatlakozott a Kuba-ellenes bojkotthoz, amelyet az Egyesült Államok szervezett. A svéd vezetők gyakran elítélték ezt a blokádot, és síkraszálltak a Kubával való kereskedelmi együttműködésért. • MAGYAR SZÓ Kedd, 1975. július 1. Az „Idegenek hazájukban” film bemutatása után A nacionalisták bombákkal fenyegetőznek A Heimatdienst perelni akarja a bécsi televíziót A Tanjug tudósítójának levele * Bécs, június Karintia újra felizgatta az osztrák közvéleményt. Ezúttal azonban nem a ledöntött kétnyelvű helységnévtáblákról van szó, mint 1972-ben, hanem arról, hogy alaposan megingatták azt a hivatalos meggyőződést, hogy Ausztria teljesíti az államszerződés hetedik szakaszát. A hivatalosan „csendes” Karintiában az Osztrák Televízió nemrégiben egy riportfilmet készített a szlovén kisebbségről. A filmet be is mutatták. A Karintiában élő szlovénokat a film — már maga a cím is utal erre — úgy mutatja be, mint „idegeneket hazájukban”. A dokumentumfilm minden szépítés nélkül tálalta a közvéleménynek, hogy a szlovénok úgy élnek, mint a vendégmunkások, a jólét árnyékában”, hogy nyelvi és nemzeti szempontból is alárendelt helyzetben vannak, el vannak szigetelődve és magukra hagyatva. A film világosan rámutat arra, hogy a szlovénok még mindig úgy tartják, nincs teljesítve az államszerződés 7. szakasza. Tévhitek terjesztése A nacionalista Heimatdienst és az Abwehrkämpferbund Karintia „szlovénizálásáról”, a határ bizonytalanságáról szóló tévhiteket terjeszt, s állandó „éberségre” szólítja fel híveit. Ezek a nacionalista szervezetek követelik, hogy a szlovénok „nyilatkozzanak” (magyarán, újabb népszámlálást kérnek), s csak utána kaphatják meg „jogaikat”. A film szerint „a karintiai hazafiasság fenyegetően sovinizmussá válhat”, és rámutat arra, hogy 1972-ben, amikor a kétnyelvű helységnévtáblákat ledöntötték, a Heimatdienst nagy pillanatának elérkezését látta. A hatalmon levő Szocialista Párt képviselői az ellenzéki Néppárttal és a Karintiai Szabadságpárttal együtt a filmet „elképesztőnek” minősítette. Ugyanakkor a klagenfurti és a bécsi televíziónak nem csak hogy tiltakozó levelek érkeztek, amelyek a filmet provokációnak, botránynak, a karintiai osztrákok kihívásának nevezték, hanem követelték a mű szerzőjének elbocsátását. A Heimatdienst bombával is fenyegetőzik, aláírtásokat gyűjt a műsor ellen, és perrel fenyegeti a televíziót. Józan vélemények A parlamenti pártok és az osztrák nacionalisták ebben az ügyben egyetértenek. Dr. Brandstaller filmjét egyesek hazaárulásnak minősítik. A Kurier című fővárosi lap mindezek ellenére egyáltalán nem ítéli el a filmet. Azt írja, hogy a hivatalos Karintiának egyszer s mindenkorra el kell ismernie, hogy Ausztriának jogi, erkölcsi és emberi kötelezettségei vannak, amelyeknek eleget kell tenni. A kisebbségi kérdést nem lehet elkendőzéssel megoldani, írja az újság. Hasonló álláspontot képvisel a bécsi Arbeiter Zeitung és a grazi Kleine Zeitung. Az utóbbi írja, hogy meg kell nyíltan mondani, árt Ausztria jóhírének és tekintélyének, ha nem teljesíti az államszerződés 7. szakaszát. 7. ANĐELKOVIC Az európai biztonság „terhe” is forró mediterráni térség A nagyhatalmak katonai haderejének jelenléte a Földközi-tenger térségében a feszültség egyik állandó forrása. Kivételes hadászati jelentősége, továbbá a lényegében máig is megoldatlan közel-keleti válság és számos már most meglevő és lehetséges ellentét — különösen az indokínai háború befejezését követően — a Földközi-tenger térségét egy új és minden eddiginél nagyobb veszélyeket magában hordozó tűzfészek színhelyévé változtathatja. A VI. amerikai hadiflotta az Elefszisz nevű görög hadikikötőből biztosabb helyre, Nápolyba költözködik. A francia haditengerészet egységeit az Atlanti-óceán partjain fekvő Brestből a földközi-tengeri Toulonba vezényelték át. Ford amerikai elnök és Franco spanyol diktátor nemrég egyetértett a Spanyolországban levő amerikai hadi támaszpontokra vonatkozó egyezmények érvényességi határidejének meghosszabbításában ... Görögország, Franciaország, Portugália, Olaszország és Spanyolország — mindegyik a maga módján és sajátos érdekeitől vezérelve — új földközi-tengeri politika kidolgozásán fáradozik. Az említett földközi-tengeri országok szinte mindegyike nagyobb gazdasági, politikai szem ritkán katonai jelenlétre akar szert tenni. Valamennyiük elsősorban a Földközi-tenger túlsó partján fekvő országokkal, a Közel-Kelet térségével szeretne kialakítani jobb és szorosabb kapcsolatokat. Szadat egyiptomi elnök, miután körutat tett Kuvaitban, Irakban, Szíriában és Jordániában, Jugoszláviába is ellátogatott. Tito elnökkel folytatott megbeszélései után Salzburgba ment, ahol Ford amerikai elnökkel találkozott. Szinte valamenynyi állomás helyén ugyanaz a kérdés szerepelt napirenden: a Közel-Kelet ... A görög és török miniszterelnök nyolcévi szünet után ismét találkát adott egymásnak — ezúttal semleges területen — Brüsszelben. A két ország között feszülő nézeteltérések egyetlen sarkalatos pontját sem sikerült megoldani, abban azonban mégis megállapodtak, hogy a közöttük meglevő vitás kérdéseiket lehetőleg erőszak alkalmazása nélkül oldják meg. Ezzel egyidejűleg a ciprusi török és görög közösségek képviselői is felújították tárgyalásaikat. A helyszín ezúttal is semleges terület , Bécs volt ... Gromikov szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter szintén a Közel-Keletről tárgyalt. Ez a probléma a NATO nemrégi brüsszeli csúcsértekezletén is terítékre került, s ugyancsak erről a kérdésről cserélte ki véleményét Washingtonban Ford amerikai államfő és Rabin izraeli miniszterelnök ... A lisszaboni kormány vezetői, hangsúlyozzák, hogy Portugália nem akar egyszeriben hátat fordítani a NATO-nak, ami természetesen nem azt jelenti, hogy a haladó katonatisztek kormánya eláll a „szocializmusba vezető portugál úttól”. Az USA legszívesebben kitiltaná Portugáliát a NATO-ból s helyébe Spanyolország bevonását tartja kívánatosnak az észak-atlanti paktumba ... Mindent összegezve tehát a Földközitenger térségében ismét forró a légkör. Igaz ugyan, hogy egyelőre csak diplomáciai téren folyik a „játék”, de ki szavatolhatja, hogy hamarosan nem a fegyvereké lesz a szó. Hisz nem szabad figyelmen kívül hagyni a nagyhatalmaknak a Földközi-tenger vizein cirkáló és állandó készültségben levő hadiflottáit, a tényt, hogy az izraeli hadsereg évek óta megszállva tartja az arab területek egy részét, s arról sem feledkezhetünk meg, hogy a feszültség állandó terhelését jelentik a jogfosztott palesztinok is. Nem beszélve a Közel- Kelet kőolaj-tartalékainak megnövekedett szerepéről, a rendezetlen ciprusi kérdésről, a görög—török viszálykodásról, Portugáliáról, amely bár olyan, amilyen, egyeseknek szálka a szemében, továbbá a NATO déli szárnyáról, amelynek válsága komoly gondot okoz a stratégáknak. Sokéves konfrontáció után Kína és Thaiföld felveszi a diplomáciai kapcsolatot Pramoj miniszterelnök látogatása Pekingben Kukrit Pramoj thaiföldi miniszterelnököt tegnap Pekingben olyan nagy ünnepélyességgel fogadták, mint a legmagasabb rangú külföldi államférfiakat szokták. Mi több, a thaiföldi miniszterelnököt a kínai kormány három alelnöke is üdvözölte, ami először fordult elő, miután Csou Enlaj miniszterelnök egy évvel ezelőtt megbetegedett, és nem áll módjában a repülőtéren fogadni a Kínai Népköztársaság külföldi vendégeit. A kínai kormányfő ez alkalommal sem volt kint a repülőtéren, jóllehet egy nemrégen kiadott hivatalos információ arra enged következtetni, hogy pár nappal ezelőtt elhagyta a kórházat. A Kínai Népköztársaság és Thaiföld — hírek szerint — ma felveszi a diplomáciai kapcsolatot. Az ünnepélyes fogadtatás arról tanúskodik, hogy Kína érdekelve van Dél- és Délkelet-Ázsia országaival való kapcsolatainak normalizálásában. Hosszú ideig ugyanis a vietnami és kambodzsai háború idején sok volt köztük az összeütközés. Az ellentét abból fakadt, hogy egyes országok — köztük Thaiföld is — ugródeszkául szolgáltak az Egyesült Államoknak az ázsiai háborúhoz. A fővárosi Renmin Ribao című újság szerint Kukrit Pramoja miniszterelnök kínai látogatása hozzájárul ahhoz, hogy a két ország új fejezetet nyitva helyreállítsa az egymás közti diplomáciai kapcsolatot. A lap továbbá megállapítja: Kína támogatja a délkelet-ázsiai országok ama célját, hogy semleges övezetet létesítsenek Ázsia délkeleti részén. Imer Pulja Berlinbe utazott Imer Pulja, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, szövetségi piac- és árügyi titkár, tegnap a Német Demokratikus Köztársaságba utazott, hogy mint a jugoszláv—keletnémet gazdasági tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság jugoszláv részének elnöke részt vegyen a vegyes bizottság rendes, 12. ülésszakán. Vendéglátójával, Manfred Flegellel, a minisztertanács elnökhelyettesével, a vegyes bizottság keletnémet részének elnökével tárgyalni fog a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődéséről. Nem hivatalos küldöttek véleménye a mexikói nőértekezleten A prostitúció „társadalmi szükséglet" A prostitúció társadalmi szükséglet, ezért legalizálni kell az egész világon! Szükséges rossznak kell tekinteni, amivel felszabadítják az embert azon szexuális tilalmaik alól, amelyek gátolják személyiségének zavartalan fejlődését! A fentieket Margot St. James, a San Franciscó-i prostituáltak képviselője jelentette ki a nőíe világértekezletén, a nem hivatalos küldöttek tanácskozásán. Olyan társulatoknak vagy szervezeteknek a képviselőiről van szó, amelyeket hazájukban sem ismernek el, s ki tudja hogyan kerültek Méxicóba. Margot St. James leszögezte, hogy a prostituáltak az USA-ban a büntetés és a rendőrség megvesztegetése helyett szívesebben fizetnének adót. Ehhez hozzáfűzte, hogy az államnak is több haszna lesz abból, ha a prostitúciót hivatásos fogalkozásnak ismeri el. Jogaik elismerésének érdekében az USA-ban az éjjeli pillangók elhatározták, hogy október 19-én 24 órás tiltakozó sztrájkba lépnek. Támogatják francia kolléganőiket, hogy nekik is legyen joguk nyugdíjra. Margot St. James meghökkentő adatot tárt fel, amely szerint az üzletszerű kéjelgéssel foglalkozó nők 90 százaléka azért választotta e foglalkozást, mert gyermekkorában megerőszakolta valamelyik rokona. Ehhez hozzátette, hogy szervezete ellenzi a kormány ellenőrzése alatt álló övezetek létesítését, mivel az örömlányok nem kívánják, hogy a kormány vegye át a makró szerepét. „Az üzletszerű kéjelgést nem kell törvényszegésnek tartanunk — mondta Margot St. James —, ha pedig annak számít, akkor meg kell büntetni az üzletfeleket is". Szerinte le kell tartóztatni azokat a politikusokat is, akik a prostitúció ellen törvényt javasolnak, ugyanakkor pedig „barátnőket" tartanak.