Magyar Szó, 1975. július (32. évfolyam, 193-208. szám)
1975-07-30 / 207. szám
ДјГјГитТиГ ^јД*П?ГВц‘’' fißß&je&Mr No^ШNoгГ јШ^ШШшИР^ BARANYAI A kár felmérése , folyamatban van Lassan visszahúzódik medrébe a Duna, bár az idén igen lassú a folyamat. A víz visszahúzódásával felszínre kerülnek azok a károk, amelyeket okozott. Kiskőszegett a helyi közösség már nagyjából felmérte a helyzetet, de a bejelentett károk felmérését egy községi bizottság végzi, amely munkájának eredményét még nem hozták nyilvánosságra. — Kiskőszegen elég nagy károkat okozott a víz és a védelmi munka során jelentkező nehézségek — mondta GÁBOR Imre, a helyi közösség elnöke. A legnagyobb kár természetesen a Zöldszigeten volt. Az ár nem vitt el egy víkendházat sem, de majdnem mindegyiket megrongálta. A víz befolyt a szobákba. Azok, akik nem tudták idejében elvinni a berendezést, nagyon rosszul jártak. Ezenkívül tönkrement a szigetre vezető út is. A víz teljes visszahúzódása után ezt is újra kell építeni. A számításaink szerint augusztus derekán ismét fürödni lehet a szigeten, de addig természetesen sokat kell még dolgozni. A víz majdnem teljesen tönkretette a Duna sori járdát, valamint a Kossuth Lajos utca járdáját is. Az árvízvédelmi munkálatok során több helyen megrongálódtak az átjárók is. Ezenkívül a talajvíz is nagy károkat okozott, mert elöntötte a falu kertjeit, tönkretéve a termést. A védelmi munkák során megrongálódott és használhatatlan lett a tűzoltó testület szivattyúja is. . A kárfelbecslés folyamatban van. Cs-ts. .. HÓDSÁG% Nem volt fennakodás porolásban Befejeződött az aratás a hódsági község területén. Milan LICINA mérnökkel, a községi termésbetakarítási parancsnokság vezetőjével a munkálatok menetéről beszélgettünk. — A hódsági községben a tartományi tervnek megfelelően 4314 hetáron vetettünk búzát, 962 hektáron pedig árpát. A magántermelőknek 900 hektárral kevesebb búzája volt, mint tavaly, és összesen 1085 hektárt tett ki. Árpából 2045 hektárt vetettek, ami több a tervezettnél. A kalászosok a tavaszi időszakban azt mutatták, hogy jó termésre számíthatunk, viszont a nyári esőzések miatt a hozamok a vártnál alacsonyabbak. Egyébként Hódságon a községi termésbetakarítási parancsnokság, a mezőgazdasági magántermelők és a hódsági Mezőgazdasági Ipari Kombinát idejében felkészült az aratásra, beszerezték a szükséges pótalkatrészeket a kombájnokhoz, összesen 68 aratócséplő dolgozott a határban. A magánszektorban az aratást 56 kombájn végezte. A szállítógépek száma 264, ezek közül 131 a magánszektornak is segített — mondta Milan Livina. — Különösebb fennakadás az aratás ideje alatt nem volt, néha rövidebb ideig álltak a gépek alkatrészhiánya miatt. Az aratás egyébként főleg a kedvezőttlen időjárás miatt szünetelt többet. A termés átvételével nem volt probléma, a jó munkaszervezés következtében a szárítókba és a magtárakba került. Az új szárító az aratás ideje alatt mintegy 1000 vagon gabonát fogadott be. Meg kell említenem, hogy a szomszédos Bácsnak és Doroszlónak is szárítottunk több mint 300 vagonnal.Nem végleges adatok alapján az idei vetési eredmények gyengébbek a tavalyinál, átlagban 15 méter mázsával. A társadalmi szektorban az aratást még július 23-án befejeztük, a magánszektorban viszont az elímál hét folyamán. A termést a kombinát átvette, és fizetett is a gabonáért. Milan Ličina a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az aratás ideje alatt a község társadalmi-politikai szervezeteinek vezetői és a parancsnokság is idejében értesült mindenről, egyúttal pedig tájékoztatták a tartományi parancsnokságot. Az árvízveszély idején viszont a gépeket a bocsordási földekre irányították, hogy a veszélyeztetett területekről mentsék a termést. A brestovaci szövetkezetnek is segítettek a gépek, 540 hektár árpát arattak le. A parancsnokságot az aratás ideje alatt meglátogatta többek között Sava Vujkov tartományi mezőgazdasági titkár is. A munka befejeztével a parancsnokság felajánlotta segítségét a tartományi parancsnokságnak, de a gépek igénybe vételére nem került sor. Hódságon a gabona kifizetése zökkenőmentesen folyt, a Belgrádi Bank itteni kirendeltsége ugyanis biztosította a pénzt. A községi parancsnokság egyébként munkáját nem fejezte be, most elemzik az eredményeket, és egyben előkészületeket végeznek a soron következő vetésre. Gondoskodnak arról, hogy a társadalmi és a magánszektorban egyaránt a vetésterület összhangban legyen a tartományi tervvel. PÁSZTOR Antal Az apatini községben: a prigrevicei mezőgazdasági szervezet első a búzatemelésben Dűlők szerint kell csoportosítani a magántermelők búzaföldjét Az apatini községben a múlt hét végén befejezték az aratást. Az Apatini Mezőgazdasági-Ipari Kombinát még nem kaszálta le a talajvíz borította 105 hektár búzát. Még folyik a víz szivattyúzása. A kombinát 2375 hektár területről mintegy 1100 vagon búzát takarított be. A hektáronkénti átlaghozam 45 mázsa. Ha a jégverés nem okozott volna kárt a vetésben, hektáronként 4 mázsával több termés lenne. A tavalyi átlaghozam 52,8 mázsa volt. Az átlaghozamon sokat rontott a víz alá került búza, mert ott hektáronként még 25 mázsa sem termett. Ha a kombinátnak nem volna szárítója, még ennyi termést sem takarított volna be. Akkor ugyanis később kezdhette volna meg az aratást, s több búza veszett volna kárba. A kombájnozott búzának 80 százalékát szárítani kellett. A réti földről csak nehéztraktorral lehetett a búzát elhordani, ezért is növekedtek a termésbetakarítási költségek. A búza megmentése érdekében a kombinát feláldozta a sörárpát. Azt aratta legutoljára, s a magveszteség következtében a tervezett 35 mázsa helyett a hektáronkénti átlag 30 mázsa lett. A község mezőgazdasági szervezetei közül a prigrevicai mezőgazdasági kombinát hektáronként átlag 51 mázsa búzahozammal a legjobb eredményt érte el. A mezőgazdasági szervezetek 3172 hektáron átlagban 46 mázsa, a község magántermelői 1284 hektáron átlag 33 mázsa búzát termeltek. Az apatiniak 38 mázsa hektáronkénti átlaghozammal a legjobbak voltak a búzatermelésben. A társadalmi és a magánszektorban termelt búza hozama közt meglehetősen nagy a különbség. Ugyanis sok magántermelő nem alkalmazza a szükséges agrotechnikát. A magántermelők búza- és főként árpaföldjét a szokásosnál jobban ellepte a gaz, mert az eső kedvezett neki. Kevés termelő használja a gyomirtó szert. Sok helyen az ugarolás is elmaradt. Vannak annyira begyepesedett árpavetések, hogy nem volt érdemes learatni. A termelők egy hold búza kombájnozásáért 360— 380 kiló búzát fizettek, még akkor is ha a termés fele konkoly volt. Sajnos ilyen szemetes búzát is arattak. A községi termésbegyűjtési parancsnokság felszólította a termelőket, hogy a tarlót minél előbb törjék fel a gaz megsemmisítése és a föld nedvességének megőrzése végett. A műtrágyázást sem szabad kihagyni. Az Apatini Mezőgazdasági-Ipari Kombinát már mintegy 600 hektáron elvégezte az ugarolást és műtrágyázást. A kis parcella kombájnozás is nehézséget okozott. Negyed holdnál kisebb területen is volt búza, ezt nem fizetődik ki kombájnozni, s a földművesszövetkezetek kombájnjai csak kényszerből vágták le. A parancsnokság javasolta a földműveseknek, hogy gyűlésen beszéljék meg a búza dűlő szerinti termelését. Ha egy-egy dűlőben csak búza volna, könnyebben és gyorsabban lehetne kombájnozni és szervezetten végezhetnék a gyomirtást. A szövetkezetek a jövőben drágábban kombájnozzák a gabonát a kis parcellákon, hogy a költségeket fedezhessék. A községi aratási parancsnokság továbbá felszólította a termelőket és a mezőgazdasági szervezeteket, hogy hozzák rendbe a kombájn és szállítóeszköz által megrongált dűlőutakat. A helyi közösségek és a földművesszövetkezetek szervezzék meg az akciót, hogy őszre a termésszállítás ne okozzon nehézséget. A kupuszinai termelők traktortulajdonosok a tavaszi vetés után rendbe hozták a kocsiutat, például szolgálhatnak másoknak is. ..!• V. J. Metzőn bevezették a helyi járulékot A metzőiek, a Szocialista Szövetég helyi szervezetének javaslatára bevezették három évre a helyi pótadót. A referendum a nyilvántartott 498 szavazó közül 436 megjelent és 266 igenlő szavazatott adott. Ezzel megszavazták a pótadó bevezetését, amelyet teljes egészében betonjárdák és összekötő utak építésére fordítanak. A munkaviszonyban levők személyi jövedelmük 3 százalékát, az iparosok pedig tiszta adóalapjuk 5 százalékát fizetik pótadóként. _ _ Csts. J. Az apatini fiatalokról számokban Az apatini községben összesen 3104 fiatal él. A SZISZ községi választmánya 26 ifjúsági alapszervezetben ölelte fel őket. Az apatini fiatalok közül 538- an tagjai a Kommunista Szövetségnek. |||||||||||||||1ТТТТТГГГГШШ4ТОТ11111111111111444Ж^ 1Ш DUNATÁJ KUPA M ||jiiiiiimiimiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiii.dlS Befejeződtek az elődöntő küzdelmek a Dunatáj Labdarúgó Kupában. Vasárnap a bácskai csoportban négy mérkőzést kellett volna lejátszani, azonban csak háromat tartottak meg, mert a doroszlói Mosztonga labdarúgói nem utaztak el Stanišićra. Eredmények: KUPUSZINÁN: PARTIZÁN—OFK RANČEVO 6:2 ALEKSA ŠANTIČON: PIK—BEZDÁNI SPORT 2:1 BÜKKSZÁLLÁSON: OMLADINAC—APATINI SÖRGYÁR 3:1 GOMBOSON: PODUNAVLJE—CSONOPLYAI SLOGA 2:12. 4 Nagy meglepetésnek számít, hogy a csonoplyai Sloga 10 gólos különbséggel legyőzte a gombosi Podunavljét. Ha a versenybizottság ezzel az eredménnyel igazolja le a mérkőzést, akkor a csonoplyaiak megszerezték a csoportelsőséget. A jelek szerint tehát az első csoportban a csoportelsőséget a kupuszinai Partizán, a második csoportban a regőcei Gramičar, a harmadikban a csonoplyai Sloga, a negyedikben pedig a nemesmiliticsi Jedinstvo szerezte meg. Arról, hogy ki kerül az augusztus 9-én és 10-én Szentlászlón megtartandó döntőbe a bácskai csoportból, a négy csapat egymás között dönt. Csütörtökön, július 31-én az alábbi mérkőzések lesznek : NEMESMILITICSEN: JEDINSTVO—KUPUSZINAI PARTIZÁN REGŐCÉN: GRANIČAR—CSONOPLYAI SLOGA. A visszavágókat augusztus 3-án, vasárnap játsszák és ekkor tudjuk meg, hogy a bácskai csoportból ki jut be a döntőbe. Tegnap egyébként a baranyai és szlavóniai csoportban is lejátszották az elődöntő mérkőzéseket. Szinte biztosra vehető, hogy Baranyából az izsépi Baranjac, Szlavóniából pedig a szentlászlói Május 1. jut be a döntőbe. Eredmények: izsépen, baranjac—vörösmartizmajs.o SZENTLÁSZLÓN: MÁJUS 1.—DJANKOVÁCS SLOGA 4:0. Az Eszék melletti Szentlászlón megtartandó döntőben két női csapat is részt vett, éspedig a vörösmarti Zmaj és a laskói Partizán csapata. SZLAVÓNIA: ünnepségek Szlavónbródban a horvát felkelés évfordulója alkalmából A Dunatáj szlavóniai községeiben mindenütt megemlékeztek a horvát felkelés napjáról, július 27-éről. Az eszéki, vukovári és vinköves községekben ünnepi műsorokon, rendezvényeken emlékeztek a hősi múltra, a társadalmi-politikai testületek díszüléseket tartottak. AZ ESZÉKI községben például a felkelés évfordulója tiszteletére 140 munkáscsalád költözött be a Duro Salaj nevű városrészben felépített szolidaritási munkáslakásokba. A VINKOVCI községben is koszorúzási ünnepségek zajlottak (akárcsak az eszékiben és a vukováriban). Marincán két kilométernyi aszfaltutat adtak át (mintegy 600 000 dinárba került építése), továbbá Vinkovcin a Slavko Knežević cserép- és téglagyárban egy új cserépgyártó részleget adtak át a rendeltetésének. A VUKOVÁRI községben Bobotán tartották meg a központi ünnepséget. Abban a faluban, ahol 1941. július 25-én a község területén eldördült az első lövés, amely a megszállók elleni felkelés kezdetét jelezte. Ez alkalomból a Bogoljub Vukajlovic-Lala Általános Iskola igazgatója átvette Jurija Mihovil mérnöktől,a vukovári kiszségi képviselőtestület végrehajtó tanácsának elnökétől az új iskola kulcsát. Bobotán találkoztak a vidék emlékérmes harcosai és a község fiataljai. szf A fölkelés napjára új gabonaszárító A horvátországi fölkelés napjára több jelentős létesítményt adtak át Baranyában, és a legtöbb helységben méltó ünnepséget is tartottak. Dárdán a fölkelés napának évfordulóján adták át rendeltetésének az új gabonaszárítót, amelynek kapacitása 2000 vagon. Pélmonostoron megnyitották az új kenyérgyárat, amely végre teljes egészben megoldja a pélmonostori község, kenyérellátását. E két esemény igen nagy lépést jelent a mezőgazdaság és élelmiszeripar szorosabb kapcsolatában. Ezenkívül korszerűsítették a pélmonostori cukorgyárat, a tejgyárat és a dárdai húsfeldolgozó gyárat is. Cs-zs. J. A kánikula ellenére a múlt csütörtökön szép számú közönség gyűlt össze Pécsett Milan KONJOVIC kiállításának megnyitóján. Konjovic mintegy 30, 1960 és 1974 között készült olajfestménnyel mutatkozott be a Pécs városi tanács Déryné utcai kiállítótermében. A megnyitót BIZSE Ágnes és BARTH István fuvolaművészek játéka vezette be. RAJNAI József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője mondott bevezetőt. Méltatta Konjovic festészetét és a kiállítás fontosságát a két ország népes barátságának fejlesztésében. A megnyitón többek között jelen volt MARTYN Ferenc közismert pécsi festőművész, Konjovic kortársa. SZ. L