Magyar Szó, 1975. augusztus (32. évfolyam, 224-239. szám)

1975-08-22 / 230. szám

, \ 'ч /. ' ■ frézdutidek ::: mrmuhum mmi11irmн m 1111 111 ттгггтшапшi.t.ruлiјлјдјшшптш : : : VII. évf., 33. (328.) szám :­­ :: Péntek, 1975. aug. 22. f ' I HJI n 1111111111111 H m 1, 11 m 111 rrmixmxixi M i­i.i.u mii rrrmxi 111 m mH Г111 ПтВ Megfelelő hozzáállással Vannak még tennivalók a küldöttrendszer terén — A helyi járulékból eredő céleszközök nem elegendők a szükséges költségek fedezésére — A Szocialista Szövetség törökkanizsai községi választmánya végrehajtó bizottságának üléséről A törökkanizsai kommunában, tekintet nélkül az évi szabadságokra, élénk társadalmi-politikai te­vékenység folyik. Az illetékes fórumok behatóan foglalkoznak a felmerült problémákkal, igyekeznek megoldást találni rendezésükre. A napokban VIS­­NYEI Mihály elnökletével bővített ülést tartott a Szocialista Szövetség végrehajtó bizottsága. A köz­­társasági választmány részéről jelen volt PALÁSTI István, valamint Dusán GAJIN mérnök, a községi képviselő-testület elnöke, Svetozar Jančić, a végre­hajtó tanács elnökhelyettese, Nevenka STOJADI­­NOV, a községi képviselő-testület titkára, Savan Dragic, a Harcosszövetség községi szervezetének el­nöke és Ljubomir MILORADOVIC, a Szocialista If­júsági Szövetség községi választmányának elnöke. Az ülésen behatóan fog­lalkoztak a küldöttrendszert érintő kérdésekkel. ILLÉS József, a Tartományi Képvi­selőház küldötte többek kö­zött hangsúlyozta, hogy a törökkanizsai kommunában sok tennivaló van ezen a téren. " — Nem úgy működik itt a küldöttrendszer — mond­ta —, mint ahogyan elkép­zeltük. Pédaként említe­ném, hogy a Lepenka Le­mez- és Kartongyár dolgo­zóit nem érdeklik a mező­­gazdasági dolgozókkal kap­csolatos részletkérdések. Vi­tatható, mennyiben adha­tunk nekik igazat, mert be­láthatnák, hogy munkaszer­vezetük létkérdése, gazda­sági sikere nagyban függ a mezőgazdaság alakulásától. Illés elvtárs a továbbiak­ban kifogásolta, hogy nem tartanak fenn szoros kapcso­latot a csókai kommuna ve­zetőivel, holott egyforma eredetű problémákkal küz­denek, s a véleménycseré­vel megoldást találhatnának azok rendezésére. Visnyei Mihály annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy a küldötteknek megfelelő kapcsolatot kell teremteniük a küldöttségek tagjaival. Kellőképpen tájé­koztatniuk kell őket az idő­szerű problémákról, az ülé­seken elhangzott felszólalá­sokról.­­ Addig, amíg a polgáro­kat nem tájékoztatják ide­jében, a községi, tartomá­nyi, köztársasági és szövet­ségi jellegű problémákról, nem mondhatjuk, hogy a küldöttrendszer teljes egé­szében bejáródott. Dusan Gajin mérnök hangsúlyozta, hogy a tár­sult munka alapszervezetei­nek küldöttségei egyenran­gúak a munkástanáccsal. Sorsdöntő határozatokat hozhatnak. " Sajnos a munkaszer­vezetek vezetői még ma­nap­ság is nagyobb súlyt fek­tetnek a munkástanács ha­tározataira, mint a küldött­ség tagjainak véleményére. A községi­­ képviselő-tes­tület elnöke a továbbiak­ban kifogásolta, hogy az ülésekre nem járnak el rendszeresen a köztársasági és a szövetségi küldöttek. Ennek érdekében mielőbb megfelelő megoldást kell­ találni, annál is inkább, mert a küldöttek kellőkép­pen tolmácsolhatják a ma­gasabb fórumokban a köz­ségi képviselő-testület ülé­sén elhangzott véleménye­ket. BERGLI Mihály, a Szak­szervezeti Szövetség községi tanácsának elnöke annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy a községi képvi­selő-testület társult munka­­tanácsának küldöttei meg­felelő hozzáállással nyúlja­nak a munkaszervezetekben felmerülő problémák rende­zéséhez. Ugyanakkor bírál­ta azokat a küldötteket, akik nem járnak rendsze­resen a községi képviselő­­testület üléseire. Hangsú­lyozta, hogy ezeket az elv­társakat mielőbb felelősség­re kell vonni­ . Ugyanilyen véleményen volt Dusán Ga­jin mérnök, a községi kép­viselő-testület elnöke is. Palásti István felszólalá­sában elmondta, hogy a hal­lottak alapján valóban nem lehetünk elégedettek a kül­döttek és a küldöttségek tagjainak munkájával. GÓ­LYA György, a KSZ közsé­gi bizottságának titkárhe­lyettese alátámasztotta ezt a véleményt. Hangsúlyozta, hogy­­ mindenekelőtt azo­kat az elvtársakat kell fe­lelősségre vonni, akik tag­jai a Kommunista­ Szövet­ségnek.­­ Annak idején, amikor bevezettük a küldöttrend­szert, egyszer s minden­korra kimondtuk, hogy azoktól az elvtársaktól, il­letve küldöttektől, akikben bizalmunk van, elvárjuk, hogy kellő módon tolmácsol­ják küldöttségük vélemé­nyét, hozzáállását egy-egy kérdéscsoportról. A helyi közönségek mun­kájáról Nevenka Szojadi­­nov beszélt. — A Szocialista Szövet­ség községi választmánya legutóbb bizottságot alakí­tott, hogy értékelje a helyi közösségek munkáját. A bi­zottság nevében szükséges­nek tartom kiemelni, hogy a helyi közösségekben még mir­dig akadnak megoldat­lan problémák. Az anyagi eredetű problémákat rend­szerint a helyi közösségek saját eszközeikből oldják meg, mint ismeretes, már évek hosszú során át a he­lyi járulékból. A községi képviselő-testü­let titkára a továbbiakban elmondta­, hogy a helyi já­rulékból eredő céleszközök nem elegendők a szükséges költségek fedezésére. A Szocialista Szövetség községi választmánya vég­rehajtó bizottságának ülé­sén többek között szó esett arról is, hogy kiket java­solnak októberi díjra. A felszólalók zöme an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy az idén Gor­dana PERKUSINT, a nem­rég Zágrábban megtartott Európa-bajnokságon első díjat szerzett pionírlányt, Ilés Józsefet, a török­­kanizsai rendőrállomást, va­lamint a rábéi határőröket és a Lepertka munkaközös­ségét ajánlják októberi ■ díjra. A javaslatról a Szoci­alista Szövetség községi vá­lasztmánya­i legközelebbi ülé­sén döntenek. Ugyanakkor erről a javaslatról tárgyal majd a községi képviselő­­testület mindhárom tanácsa is. B. J. CSÓKA: Javult a tagság nemzetiségi és szociális összetétele A községi pártbizottság elemezte a tömegesítési akció eredményeit A KSZ csókái községi bi­zottsága a napokban meg­tartott ülésén többek kö­zött a tagság alakulásáról, a tömegesítési akció végre­hajtásáról tárgyalt. A jelentésből kitűnik, hogy az alapszervezetek a korábban elfogadott akció­­program alapján a KSZ erő­sítésére, új tagok felvételére szervezett akciót indítottak, és az eltelt fél év alatt fi­gyelemre méltó eredménye­ket értek el. A községben a KSZ-tagok száma 986-ról 1050-re növekedett. Ezen a téren kilenc alap­szervezet gyenge eredményt ért el. Itt azonban meg kell említeni, hogy nagyobbára újonnan megalakított alap­­szervezetekről­ van szó, ame­lyek az elkövetkező időszak­ban kapcsolódnak be a tö­megesítési akcióba. A párt­­bizottság ülésén bírálták az egyházaskéri és a szanádi helyi szervezeteket, mivel az eltelt időszakban egyetlen új tagot sem vettek fel. Ja­vasolták, hogy ezek az alap­szervezetek minél előbb mérjék fel eddigi munká­jukat, és a mulasztások ki­küszöbölésére konkrét mun­kaprogramot dolgozzanak ki. "Figyelemre méltó ered­ménynek számít, hogy az utóbbi időben az új párt­tagok felvételével lényege­sen sikerült javítani a­ tag­ság nemzetiségi és szociá­lis összetételét. Az újonnan felvett párttagok 54,1 szá­zaléka szerbhorvát, 39,4 szá­zaléka magyar, 1,6 százalé­ka szlovák, 1,4 százaléka Crna Gora-i, 3,5 százaléka pedig egyéb nemzetiségű. A közvetlen termelők szá­ma is állandóan növekszik. Jelenleg az összes tagság­nak valamivel több, mint 42,6 százalékát képezik. Fel­tétlenül meg kell említeni, hogy az idén a mezőgazda­­sági termelők, a nők és a fiatalok teljesebb bevoná­sában is jó eredmények születtek. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy a meg­kezdett akciót tovább kell folytatni, és a nemzetiségi, valamint a szociális össze­tétel javítására az elkövet­kező időszakban még na­gyobb gondot kell fordítani. Ezen a téren különösen azokra az alapszervezetekre vár jelentős munka, ame­lyekben eddig a tömegesí­tési akció végrehajtásával nem sokat törődtek. Az első félévben az alap­szervezetek hat tagot ki­zártak a KSZ-ből négyet töröltek a nyilvántartásból, kettő önként lépett ki a pártból, heten bevonultak katonának,­­20-an pedig más községbe távoztak. Ezenkí­vül az elkövetett mulasztá­sok miatt három kommunis­tát figyelmeztetéssel, kettőt utolsó figyelmeztetéssel bűn­tettek, kettőt pedig bírálat­ban részesítettek. K—1 ­ Fizetünk-e hídpénzt a tiszai hídon? A szakemberek hamarosan elvégzik a forgalmi adó felmérését A Kanizsa—Törökkanizsa között húzódó függőhíd épí­tésének pénzelésekor a két község vezetői a kölcsön­­felhasználás különféle falai mellett figyelembe vették a hídon folyó közlekedésért fi­zetett összeget is. A híd­építés irányításával megbí­zott bizottság­ a létesítmény építésekor végzett felmérés alapján a hídpénz összegét körülbelül akkorára becsül­­­te, mint a hajdani komp for­galomból szerzett jövedel­mét. Az impozáns híd elkészül­te után a két község veze­tői ismét napirendre tűzték a hídpénz fizetését. Javasol­ták, hogy mielőtt kérelmez­nék a tartomány illetékes szervénél a híddíjat, szakbi­zottság készítsen alapos fel­mérést a fogalomról. Az elemzés feltárná, hogy na­ponta hány motoros jármű, gyalogos, kerékpáros megy át a hídon. Emellett a szak­emberek kimutatják, hogy a közlekedők közül hányan ka­nizsai, illetve törökkanizsai lakosok. A két község vezetői meg­egyeztek, hogy a munkála­tokat az újvidéki Vojvodi­­naput Útépítő vállalatra bíz­zák. A munkaszervezet szak­emberei valószínűleg, már augusztus végén és szeptem­ber elején elvégezik a fel­mérést. A forgalom meg­figyelését három helyen vég­zik: csókái benzinkútnál, a hídon és Kanizsa központ­jában. A munka elvégzése után az adatok és kimuta- t tások alapján a két község szakemberei és vezetői fel­mérik a hídpénz bevezeté­sének gazdaságosságát, és javaslatot adnak a behajtá­sért járó díjról. A polgárok körében re­mélhetőleg megértésre talál a hídpénz bevezetése, mivel ily módon a két község gyor­sabban és könnyebben visz­­szafizethetné a hídépítési köl­csönöket. Véleményünk sze­rint helyesen járt el a híd­építési bizottság, amikor ki­kérte a Vojvodinaput szak­embereinek véleményét, hi­szen csak a valóságnak meg­felelő számadatok birtokában lehet dönteni ilyen fontos kérdésről. A forgalom fel­mérése és az adatok összege­zése után a két község pol­gárai is hozzászólnak a híd­pénz bevezetéséhez. __ . ZENTA: Indokolt volt a társulás A dolgozók gyűlésén elfogadták az általános iskolák és a zeneiskola integrálásáról szóló önigazgatási megegyezést Mint arról beszámoltunk, Zentán a társadalmi-politikai szervezetek ülésein már az elmúlt évek során is több alkalommal tárgyaltak az is­kolahálózat átszervezésének, vagyis az általános iskolák integrálásának kérdéséről. Az iskolahálózat ésszerűbb megszervezése, az eszközök, a felszerelések megfelelő ki­használása és ezzel az okta­tás és a nevelés színvonalá­nak emelése érdekében min­den alkalommal szorgalmaz­ták annak mielőbbi végre­hajtását. A KSZ községi vá­lasztmánya februárban tar­tott ülésén hozott határoza­tával kötelezte az oktatási­­nevelési érdekközösséget, hogy a társadalmi, gazdasági, valamint a szakmai és peda­gógiai elvek figyelembevé­telével dolgozza ki a zentai iskolahálózat ésszerűbb meg­szervezésének tervezetét. En­nek hatására végül is megszü­letett a konkrét eredmény. A tavaszi hónapok folya­mán az illetékes szervek és intézmények közreműködésé­vel elkészültek az integráció előkészítéséhez és lebonyolí­tásához szükséges anyagok. Ezeket a társadalmi-politikai szervezetek ülésein is meg­vitatták és jóváhagyták. Ezt követően a legjobban érde­keltek, az általános iskolák és a zeneiskola, valamint az iskoláskor előtti intézmények dolgozói vitatták meg a tár­sulás lebonyolítására adott javaslatokat. Azt a javasla­tot fogadták el, mely sze­rint mind a hat általános is­kola, tehát a zentai Dózsa György, az Emlékiskola, a Stevan Sremac, a Thurzó, valamint a tornyos­ Tömör­kény István és a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Álta­lános iskolák és a Stevan Mokranjac alsófokú zeneis­kola új , általános iskolába társul. A társulásról az is­kolák dolgozói június végén (19-e és 27-e között) döntöt­tek, és elfogadták. Az integrációt indokló és annak lebonyolítását tartal­mazó tervezetben többek kö­zött m­egállapították, hogy az iskolák ■ felszereltsége­­ igen eltérő, így például míg az Emlékiskola a szükséges, pontosabban az előírt felsze­relés 70, a Dózsa György pe­dig 65 százalékával rendel­kezett, a Thurzó és a Ste­van Sremac iskoláknak már csak 40 százaléka volt meg, a felsőhegyi­ iskola 30, a tor­nyosi pedig 26,72 százalék­ban tett ilyen szempontból eleget a feltételeknek. Egy másik, ugyancsak kirívó pél­da: a Dózsa György Általá­nos Iskolának 16 tanterme és hét szertára volt 18 tagozat­ra, míg a Stevan­ Sremac is­kolának 12 tanterme (szertá­ra egy se) 20 tagozatra. Már ezek a példák is eléggé in­dokolttá tették az­­integrá­ciót. Ezenkívül a szakértők véleményem szerint, a társu­lás után a rendelkezésre ál­ló pénzeszközöket is éssze­rűbben tudják felhasználni. Eddig ugyanis ahány kollektí­va, tehát ahány általános is­kola és iskoláskor előtti in­tézmény volt, jóformán any­­nyiféleképpen gazdálkodott, rendelkezett a meglevő esz­közökkel. A felaprózott ala­pok, különösen az ügyviteli alap miatt a felszerelés meg­vásárlása, az épületek kar­bantartása stb. állandó prob­lémát képezett, jelentősebb beruházásra egy intézmény­nek sem volt lehetősége. A kádermego­szlás sem volt a legmegfelelőbb. Így például 23 tanárnak az iskolákban 75 normán felüli órája volt (egy-egyre 1—10 „túlóra” esett), míg öt tanárnak nem volt ki a szükséges óraszá­ma. Munkájuk jobb meg­szervezésével — ez pedig­­nyilvánvalóan csak az integ­rációval vált lehetővé — ez­t a kérdést is rendezni lehet. Ezzel, vagyis a tiszteletdíjas órák törlésével gazdasági, de ugyanakkor pedagógiai szem­pontból is csak nyer a köz­oktatás.­­Az integráció mellett való szavazás alkalmával az isko­lák dolgozói héttagú ideigle­nes igazgatási szervet alakí­tottak minden egyes társult iskola igazgatójából, ezenfe­lül háromtagú végrehajtó szervet. Az azóta eltelt idő­szakban a felsorolt szempon­tok figyelembevételével el­készítették az iskolák társu­lásáról szóló önigazgatási megegyezés javaslatát, vala­mint az új társult általános­­iskola keretében a munka megszervezéséről szóló javas­latot is. Ezeket a javaslato­kat az új általános iskola dol­gozói gyűlésének a hét ele­jén megtartott ülésén el is fogadták. K. V. Kanizsa­­elkészülten várja az írókat Gazdag műsor készült a 23. írótalálkozóra Az immár hagyományos őszi kanizsai írótábor szep­tember 9—13-áig kerül meg­rendezésre. Az Írók 23. ta­lálkozóját a fasizmus felet­ti győzelem 30. évforduló­jának jegyében szervezzük — hallottuk LÉKÓ Lajostól, a művelődési érdekközösség titkárától. — Elgondolásunk, hogy az író-olvasó találko­zók révén az idén tovább ápoljuk az elmúlt évek ha­gyományait, a dolgozókkal, az irodalomkedvelő közön­séggel­ való találkozásokat. Ennek megfelelően az írók egy-egy csoportja nemcsak a gyárakba és üzemekbe lá­togat el, hanem megismer­kedik a község kisebb hely­ségeiben élő emberek min­dennapos gondjaival is. Az üzemlátogatások és a vidék­­járás jobbára lefoglalja az­­ők idejét, ezért a plená­ris ülésen mindössze egy kö­zös témát vitatnak meg, mégpedig Az irodalmi alko­tás önigazgatása megszerve­zése című anyagot. A téma a szerzők és a könyvkiadó­házak kapcsolatát boncol­gatja. A megbeszélés egy­ben előkészítő tanácskozás is az írók kongresszusára, a­melyen majd e témakörrel kapcsolatban a vajdasági írók közös álláspontra he­lyezkednek — mondotta a titkár. Sajnos, az idén ismét új név kerül az írótábor el­hunyt részvevőinek emlék­táblájára, mégpedig Gál László neve. A József Attila könyvtárban alkalmi ünnep­ségen emlékeznek meg az írótábor részvevői a vajda­sági magyar irodalom ki­­er*"'ksdő alakjáról. (Folytatása a 3. oldalon)

Next