Magyar Szó, 1975. szeptember (32. évfolyam, 240-254. szám)

1975-09-01 / 240. szám

w " “ > i »'VJ ’ , ■SŠSsiŠ XXXII. évf., 240. (10150.) sz. 5SS55! Hétfő, 1975. szeptember 1. SgSŠIls' ■ s»<niiiÉa,:iűűaBijuisűisKúií;ni^aí;3-:4aeaíuiBBasaiaiisusoBB«Ka»®B«»eBisBQnüi.i:BHS;;iie<«k«Ea!HECKIí**5iB ■вв1аввввваввввввввввввввв1вваввввввввввввввввввваввваввв|ввввавввввввваввваввввввввв ABA 1 DINA* Magyar Sió вввававпав'2ввпввпсвпа’9лпииап'9гр!аа1зпвавввввввваиаввлвваввввавввввваааввваввааааваааава И И И B U И 12 0 £ - 7 Sí S 1*1") Í3 S ” /3 K Si fi У1 a & П ÍS'i? б W B И H ■ ПИ ВВИВПЈВВв СЖа б1* alá BMEKSBHSBSHKOXíEaiSBBeHU И BH ■ 9 Belügyi titkárok Titónál Brdóból jelenti a Tanjug.­­ Josip Broz Tito köztársa­sági­­ elnök tegnap délelőtt fogadta Franjo Herij­ovic ♦szövetségi belügyi titkárt, a köztársasági é­s tartomá­nyi belügyi titkárokat és a a Jugoszláv Néphadsereg­ biz­tonsági szolgálatának fő­nökét. A szövetségi belügyi tit­kár tájékoztatta a köztár­sasági elnököt a biztonsági szolgálat munkájáról és né­hány időszerű biztonsági kérdésről. Tito elnök kedvezően ér­tékelte a biztonsági szolgá­lat munkáját, elismeréssel szólt eredményeiről és rá­mutatott további feladatai­ra. A beszélgetésen részt vett dr. Vladimir Bakaric, a JSZSZK Elnökségének al­­elnöke, Džemal Bijedic, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke és Stane Do­­lanc, a JKSZ KB Elnöksé­ge Végrehajtó Bizottságá­nak titkára. Ebben az okmányban ér­tékelést adnak az el nemi kö­telezettség mozgalmának je­lenlegi helyzetéről, egyszer­smind megadják az el nem kötelezett országok politikai, gazdasági és szociális akciói­nak részletes programját. A limai program két rész­ből áll, ezeket az általános vitával párhuzamosan az ér­tekezlet politikai és gazdasá­gi bizottsága dolgozta ki. A dokumentum azon az­­érté­kelésen alapul, hogy az el­ nem kötelezett országok a nemzetközi viszonyokban tör­ténő jelentős változások dön­tő tényezőjévé váltak. Az el nem kötelezettség mozgal­ma mindinkább vonzza azo­kat az országokat, amelyek a függetlenségért, az egyen­lőségért, a békéért, a gazda­sági és a társadalmi haladá­sért, s új, nemzetközi poli­tikai és gazdasági viszonyok kialakításáért harcolnak. A külügyminiszterek ked­vezően nyilatkoztak az eny­hülési folyamatról, de meg­állapították: e folyamat még mindig korlátozott, s nem szilárdulhat meg mindaddig,­ amíg nem terjed ki a föld­golyó minden területére. A dokumentumban meg­állapítják, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten kiváló eredmé­nyek születtek, s ezek ked­vezően hatnak majd a többi fennálló nemzetközi problé­ma megoldására. Ugyanitt említik, hogy Európa, vala­mint a földközi-tengeri tér­ség és a Közel-Kelet bizton­sága és békéje oszthatatlan. A jelenlegi nemzetközi helyzetet az jellemzi — ál­lapították meg a külügymi­niszteri értekezleten —, hogy a nemzeti felszabadítási mozgalmak és a haladó erők történelmi sikereket arat­nak. Ugyanakkor azonban fokozódnak a hegemoniszti­­kus és imperialista" törekvé­sek, mintegy reakcióképpen az el nem kötelezett és más fejlődőben levő országok la­kosságának politikai öntu­datra ébredésére. A gazdasági-politikai hely­zetre továbbá az jellemző, hogy az avult,­­ igazságtalan nemzetközi rend széthullása következtében egyre romlik a gazdasági helyzet. A külügyminiszteri érte­kezlet őszinte elismeréssel adózott Vietnam, Kambodzsa és Laosz népének, amelyek történelmi jelentőségű győ­zelmet varattak az amerikai imperialista agresszói fölött. Ez jelentékeny hozzájárulás az el nem kötelezett orszá­gok és népek azon harcához, amelyet a békéért, a nem­zeti­ függetlenségért, a de­mokráciáért és a társadalmi haladásért folytatnak. Az el nem kötelezettek kö­szöntik továbbá Bissau-Gui­nea, Mozambik, Sao Tome és Príncipe-szigetek független­ségi harcának győzelmét, egyszersmind aggodalmukat (Folytatása a 2. oldalon) Lezárult a limai értekezlet az együttműködés és a szolidaritás terve A külügyminiszterek jóváhagyták az értekezlet záróokmányát, a limai , programot . Az eredmények előmozdítják a nemzetközi kérdések megoldását Uínából jelenti a Tanjug. Az el nem kötelezett országok külügyminiszteri ér­tekezlete, amelyet augusztus 25-e és 30-a között tar­tottak meg Peru fővárosában, Limában, szombaton éj­szaka Az egymás közti segítségnyújtás és szolidaritás limai programja címmel mintegy 60 oldalas záródo­kumentum elfogadásával befejezte munkáját. Leopold Senghor Ohridban A költő ünneplése Aranykoszorú a szenegáli államfőnek és költőnek Különtudósítónk telefon jelentése Sztruga, augusztus­ 31. Leopold Senghor szene­gáli elnöknek, a nagy köl­tőnek, aki tegnap délután érkezett különrepülőgépen Ohridba, igen zsúfolt prog­ramja van. Szombat este az ohridi Szveta Szofija templomban megrendezték Senghor köl­tői estjét. Bevezetőt Aca Sopov, a macedón költé­szet klasszikus képviselője, Jugoszlávia szenegáli nagy­követe mondott. Utána a szenegáli és a szkopjei mű­vészek Senghor-verseket szavaltak, majd a Szkopjei Rádió és Televízió zeneka­ra hangversenyt adott. Ma délelőtt a tekintélyes vendég megtekintette Oh­rid kulturális nevezetessé­geit és műemlékeit. Délben a Sveti Naum kolostor kö­zelében, a tóparti kiserdő­ben ebédet adtak tiszteleté­re, s ezen valamennyi­ sztru­gai vendég megjelent. Ma este kerül sor a Hi­dak című központi­ rendez­vényre, amelyen Senghor­­nak átadják az Aranykoszo­rút. Időközben a nagy köl­tő találkozni fog az újság­írókkal és a jelenlevő köl­tővendégekkel. Ha mind­ehhez hozzátesszük, hogy több megbeszélése volt a macedón kultúra képvise­lőivel, akkor láthatjuk iga­zán, hogy a neves költő sztrugai­ tartózkodása igen tartalmas. Senghor jelenléte és dí­jazása egyébként nagymér­tékben hozzájárult a Sztru­gai Költői Esték nemzet­közi tekintélyéhez. Sztruga eddig is kapcsolat volt az egyre gazdagabb macedón kultúra és a nagyvilág kö­zött. VÉGEL László Üdvözlő távirat Líbia nemzeti ünnepére Belgrádiból jelenti a Tan­­juig. Josip Broz Tito köztársa-­­­sági elnök az alábbi távira­tot küldte Moam­er el Kad­ J­hafi ezredesnek,­­ a Líbiai­­ Arab Kö­ztársaság forradalmi­­ tanács elnökének: „A Líbiai Arab Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal-­­ mából Jugoszlávia népei és a magam nevében őszinte üdvözletemet és jókívánsá­gaimat küldöm. A baráti líbiai népnek felvirágzást,­­­önnen boldogságot kívánok. Meg vagyok győződve róla, hogy el nem kötelezett országaink baráti kapcsola­tai és sokoldalú együttmű­ködése tovább fejlődnek né­peink, az el nem kötelezett­ség politikája és a világ­béke javára.” Lima­n a legfontosabb értekezleteit egyike Miloš Minic nyilatkozik az el nem kötelezettek külügyminiszteri értekezletéről Az el nem kötelezett or­szágok ötödik miniszteri ér­tekezlete az egyik legfonto­sabb el nem kötelezett ér­tekezlet volt Meggyőződé­sünk szerint olyan jelentős nemzetközi esemény, amely kétségkívül pozitívan befo­lyásolja majd a nemzetközi helyzet további alakulását. A limai értekezlet eredmé­nyei nagymértékben hozzá­járulnak a nemzetközi bé­kéhez és biztonsághoz, az egyenrangú nemzetközi együttműködéshez és a hala­dáshoz. A fentebbi nyilatkozatot Miloš Minic szövetségi kül­ügyi titkár, az SZVT elnöke az értekezleten résztvevő ju­goszláv delegáció vezetője adta. Minic elmondta még, hogy a limai értekezlet határoza­tai és javaslatai az el nem kötelezetteknek arról a szi­lárd elhatározásáról tanús­kodnak, hogy a továbbiak­ban még erélyesebben fog­nak harcolni álláspontjaik érvényesítéséért. — Mely meggyőződésem szerint a konferencia dokumentumai­ban jól megalapoztuk a cé­lomból ötödik csúcsértekez­let politikai előkészületeit — hangsúlyozta. — A limai határozatok tu­lajdonképpen az algíri csúcs­értekezleten kimunkált fő irányvonalon alapulnak. E határozatok azonban tovább fejlesztik az algíri döntése­ket, s értékelésem szerint szá­mottevően hozzájárulnak az el nem kötelezett országok stratégiájának és politikájá­nak továbbfejlődéséhez — mondta Minié. Bermudes tábornok letette az esküt Oscar Vargas Pieta az új perui miniszterelnök Francisco Molares Bermu­des tábornok, Peru új köz­­társasági elnö­k szombaton éjszaka letette az ünnepélyes esküt. Vele együtt esküt­ tett Oscar Vargas Pieto tábor­nok, az új miniszterelnök, aki a rendszernek megfele­lően, egyszersmind véderő­­miniszter és a szárazföldi erők főparancsnoka i®. E funkciókat eddig az újonnan kinevezett köztársasági elnök látta el. Letette még az esküt Ce­­sare Podesta Jimenez, a légi haderő új parancsnoka és Jorge Parodi Galiani a­ 1-­tengernagy, a haditengeré­szet főparancsnoka is. A köztársasági elnök a perui hadsereg három fegy­vernemének parancsnokaival együtt az ország legfelsőbb katonai tanácsát alkotja. A korábbi kormány minisz­terei egyelőre megtartották tárcájukat, s részt vettek az elnöki palotában megrende­zett ünnepélyes eskütételen. Viszontlátásra a jövő nyáron Befejeződön a Partizánút 75 ifjúsági munkavállalás • Mindegyik építő­brigád elnyerte Az önkéntes munka harminc éve a szabadságban kitün­tetést Szombaton és vasárnap véget értek az ifjúsági munkavállalások az országban. Az elmúlt három hó­napban a Fruskagorán, Palicson, Nišben, Trentistén, Jasenovácon, Sisakon, Sabacon, Kozjanskón, a Kopa­­onikon, a Kozarán, a Moraván, a Száván, a belgrád­­bári vasútvonalon­­és a Sibenik melletti Ifjúság szige­tén több mint 20 000 fiatal dolgozott. A tegnap érke­zett jelentések szerint kivétel nélkül minden munka­vállaláson túlteljesítették az előírt normát. Dőltek a munkarekordok és sok új rohambrigádot avattak. Az ifjúsági munkabrigá­dok az idén utolsó ízben so­rakoztak fel tegnap délelőtt a Partizánút ’75 Ifjúsági munkavállalás fruškagorai építőtáborában, ahol ünnepi alkalmi műsorral zárult a felszabadulás utáni első tar­tományi ifjúsági akció idei szakasza. Az ünnepségen a harmadik váltás tagjain kí­vül jelen voltak az előző vál­tások brigádtagjai, a Parti­zánút ’75 tanácsának a tag­jai, a tartományi társadal­mi-politikai­­ szervezetek és közösségek, valamint a köz­ségek képviselői, továbbá számos­­kiemelkedő közéleti személyiség. A munkaeredményei­k meg­ünneplésére készülő építők­nek nem kedvezett az idő­járás, az utóbbi gyakori esőzések szinte megközelít­­hete­tlenné tették a letenkai építőtábort, ez azonban nem jelentett különösebb aka­dályt a táborba igyekvő több száz fiatalnak és társadal­mi munkásnak. Az egybe­gyűlt vendégeket a munka­­vállalás 1700 brigádtagja nevében az építőtábor pa­rancsnoka, Timosenko Kuz­­mančev üdvözölte. A három váltás összered­­ményeit ismertetve a pa­rancsnok hangsúlyozta, hogy igen elégedettek lehetünk ,az építők teljesítményeivel, a munkaeredményeket kife­jező számok önmagukért be­szélnek. A­­Partizánút ’75 ifjúsági munkavállalás 1700 részvevője 102 721 munka­órát dolgozott, egy munka­óra értéke 37,85 dinár, az előirányzott normát 154 szá­zalékban teljesítették az épí­tők és mintegy 390 millió dinár értékű munkát vé­geztek el. Az ilyen nagy­szerű munkaeredmények mellett, mutatott­ rá Timo­­šenko Kuzmanče­v, az ifjú­sági munkavállalás társa­dalmi-politikai jelentőségé­ről sem szabad megfeled­­keznünk. Hiszen a munka­vállalás alapvető célkitűzése a testvériség és egység meg­szilárdítása, a társadalmi és politikai tevékenység foko­zása a fiatalok körében, va­lamint az önigazgatásra való nevelés.­ A letenkai tábor építői ezen a téren is kima­gasló eredményekkel büsz­kélkedhetnek. Ezek az ered­mények valójában mérhetet­lenek. A tény, hogy 850 fia­tal fejezte be a pártiskolát, mintegy kilencszázan vettek részt a különféle tanfolya­mokon, 21 tábortüzet és 60 rádióműsort­ rendeztek az építők, az építőtábort pedig több mint 1000 művész lá­togatta meg, a tevékenység sokrétűségéről tanúskodik. Az utolsó, a harmadik vál­tás tizenegy építőb­rigádja sem maradt le munkaered­­ményeikben az előző váltá­sok építői mögött. Mind­egyik építőbrigád elnyerte Az önkéntes munka har­minc éve a szabadságban ki­tüntetést, tizennégy építő, valamint a brigád-parancs­nokok és az építőtábor pa­rancsnokságának a tagjai pedig külön elismerésben ré­szesültek. Az ünnepség végén azzal váltak el egymástól az épí­tők, hogy a jövő nyáron is­mét találkoznak Letenkán, Palicson, Zágrábban, Köz­jan­skán és az ország többi építőtáborában. p. j. Tegnap ünnepélyes keretek köz­ött befejeződött a Partizánút ’75 ifjúsági munkavállalás

Next